Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

Keleí-Magyarország 5 1993. február 2., kedd HAZAI HOL-MI Őr öröme és bánata Az iskola nemcsak öröm, hanem viszály forrása is Őr (KM - M. Magyar Lász­ló) — Suhannak az autók a 49. számú úton Mátészalka irányába. A sörözők, presz- szók cégtáblái hiába csábít­ják az utasokat egy kis fel­frissülésre, a fel-feltámadó szél, a hóesés visszariasztja az utazókat a pihenéstől. Megállás nélkül szágulda­nak tova, tudomást sem véve Őr lakóinak gondjairól, mindennapi életéről. A polgármesteri hivatalban éppen vezetői megbeszélés van, a türelmemet kéri Hódi Miklós polgármester. Addig is teszek egy kis sétát a faluban, ropog a talpam alatt a frissen leesett hó. Visszaérkezésem­kor ismét sétát javasol a pol­gármester, ám ezúttal „sétako- csikázásról” van szó. Külön irodában Utunk először az új, még félkész állapotban levő pol­gármesteri hivatalhoz vezet. — Korábban itt egy 120 éves épület adott otthont a községházának — meséli Hó­di Miklós. — Vajától leválva szerettük volna felújítani, azonban kidőlt a fala, s az ön- kormányzat akkor döntött egy új hivatal megépítéséről. 1991-ben kezdődött a munka, s az idén talán már költözhe­tünk. Itt kap majd helyet a ta­karékszövetkezet, a nagy ta­nácsterem pedig alkalmas lesz házasságkötésekre is. Saját erőből építjük. Bár adtunk be rá pályázatot, azt a választ kaptuk, a hivatal építése nem szerepel a területfejlesztési pá­lyázatban. Dolgozóink külön irodát kapnak majd, így zök- kenőmentesebb lesz az ügyfél- fogadás, ugyanis a jelenlegi, ideiglenesen használt épület zsúfolt. Néhányan ellenzik az új községházát, a legtöbb falu­beli azonban belátja, hogy szükség van rá. Kis utcákon haladunk to­vább, majdnem körbejárjuk a települést. Jók az utak, nem Hamarosan elkészül az új polgármesteri hivatal A SZERZŐ FELVÉTELE kell félnünk buckától, elaka­dástól. Viszály Vajával — Tavaly 12 millió forint értékben 6 utca kapott szilárd útburkolatot. Fájó pontunk, hogy Őr csak a 20 százalékban támogatott települések között van, holott társközség volt. így a többi pénzt a beruházások­hoz a saját zsebből kell áll­nunk. Tudunk olyan társköz­ségről, amely 50 százalékos támogatást kap. Mikor érdek­lődtünk, azt válaszolták, leg­közelebb alaposabban áttekin­tik a kategóriákat, ennek elle­nére tavaly sem kerültünk fel­jebb. A pár éve átadott iskola mel­lett is elmegyünk. Az oktatási intézmény azonban nemcsak öröm, hanem viszály forrása is. — Az iskolát még a vajai nagyközségi közös tanács kezdte el építeni. Nem akarom most részletezni a pénzügye­ket, a lényeg: Vaja 3 millió fo­rintot kér tőlünk, mi pedig Va­jától 7 millió forintot követe­lünk. Bíróság előtt van az ügy, bízom abban, hogy Őr fog nyerni. Persze, nemcsak a gondok­ról, az eredményekről is szó esik. Tavaly lakossági önerő­ből 3 utcában telefontársulás jött létre. A faluban jelenleg 58 magánszemélynek van te­lefonja, s még 35 további vo­nalra lenne igény. A vajai köz­pontban Őr számára azonban csak 19 szabad hely van egye­lőre, azonban a MATÁV-tól ígéret érkezett, hogy Vajára hamarosan újabb 400-as köz­pontot telepítenek. ^ Kántorjánosival és Jármival Őr közösen építi ki a gázháló­zatot, amelyre az ÁFI-tól 43 százalékos támogatást kapnak a települések. A határidőig a beruházásra 11 vállalkozó ad­ta be árajánlatát, a versenyt vé­gül a Stark Kft. nyerte. A szer­ződés szerint 1993. augusztus 20-ig be kell fejezni a munká­latokat. Megnő a forgalom — Pályázatot nyújtottunk be egy gyalog-kerékpárútra, amely a települést jelző táblák között épülne meg 180 cm szélességben a 49. sz. út mel­lett — folytatja a polgármes­ter. — Ezt még ebben az év­ben szeretnénk megvalósítani, s 75 százalékos állami támo­gatásra számítunk, mivel fő közlekedési út mellett lenne. A pályázatban arra is hivatko­zunk, hogy az új M3-as autó­pálya Jármi és Őr között ke­resztezné a 49-es utat, így mindenképpen megnövekedik itt a forgalom. — Természetesen az idén is a legfontosabb feladatunk az intézmények működtetése: az iskolába 204 tanuló jár, az óvoda 3 csoportjában 74 gyer­mek van, gondoskodnunk kell még az egészségügyről, a mű­velődési házról, a könyvtárról és az öregek napközi ott­honáról. A költségvetésről a napokban fogunk dönteni. Sajnos, egyelőre úgy látom, a működtetések és a fejlesztések érdekében valószínűleg 5-6 millió forint hitelt fel kell majd vennünk. Vannak még boldog családok Teljes nyugalomban élnek Berényiék Nyírteleken tizenegyen Nyírtelek (KM - D. M.) — Manapság nem könnyű elégedett embereket találni. Él Nyírteleken egy család, melynek minden tagja jól ér­zi magát és boldog. Berényi Istvánék tizenegyen vannak, a két felnőtt mellett, két saját és hét nevelt gyermek alkot­ja a kis közösséget. Jó érzés bemenni a külsőre is tetszetős, szépen berende­zett otthonba. Tisztaság, rend mindenütt. Éva asszony öröm­mel fogad, bár megfázás miatt éppen az ágyból kellett felkel­nie. — Hogy lettem hivatásos nevelőszülő? — fontolgatja a kérdést. — Már pici koromtól szerettem a gyerekekkel fog­lalkozni. Egyszer láttam a te­levízióban egy műsort a neve­lőintézeti apróságokról, s na­gyon megsajnáltam őket. El­határoztam, én is segítek raj­tuk. Hagyományos módon kezdtük. Kihoztunk két gyere­ket, de őket örökbe fogadták, így elkerültek tőlünk. A dolog megviselt egy kicsit, ezért hosszabb ideig nem próbál­koztunk újabbakkal. Ot éve aztán, egy felhívásra hivatásos nevelőszülőnek jelentkeztünk. Akkor, a me­gyében harmadik­ként vállalkoztak erre a feladatra. A Nyírteleken fel­épített szép nagy házuk is megfelelt a feltételeknek. Jöhettek tehát a gyerekek. A kivá­lasztásuk véletlen- szerű volt. Ma héttől tizennégy éves korig, négy fiú és három lány talált otthonra a Honvéd utcában. — Sikerült be­osztani praktiku­san az életünket — kapcsolódik a beszélgetésbeQsaládi fotó István, a férj. — Nálunk nincs saját és nevelt gyerek, itt mindenki egyfor­ma. Ók is megértették, ki kell venni a részüket a munkából. Beosztottuk: ki mikor és mit' csinál. Szerencsére, ma már a nagyobbak sokat segítenek. S hogy élnek Berényiék? Gondoljunk bele, kilenc gye­rek reggel iskolába készül, es­te tanulás... A hétvége szinte egész nap főzéssel telik. A kedvenc például a sült csirke (egy ebédre hat darab!), a ha­lászlé, a babgulyás, a gombóc és a sütemény minden meny- nyiségben. A nyár külön foga­lom, hisz nem egyszerű leköt­ni kilenc „emberpalánta” fi­gyelmét. Ezért is volt nagy si­kere a közösen épített fürdő- medencének, vagy a tíznapos zánkai üdülésnek. — Valóban nem túlzás, hogy teljes családban élünk — folytatja Berényiné —, bár minden gyerek tudja, hogy nem mi vagyunk az édesszü­lei, következetesen apának és anyának szólítanak bennün­ket. Nagy az érzelmi kötődé­sük, ragaszkodásuk, szerete- tük, ez minden köszönetnél többet ér. Sikerült megértetni a látogató édesapákkal, édes­anyákkal, nagymamákkal is; akármit hoznak, inkább kisebb legyen, de mind a kilencnek jusson belőle. Kárpótlás rt.-ben Segít a Recsk-Holding Tiszadada (KM — D. M.) — Három évvel ezelőtt ala­kult meg a Recski Szövetség Tiszaháti Szervezete, mely elsősorban a borsodi és sza­bolcsi „málenkij roboto- sokat fogja össze. Sándor Gézát, a Tiszaháti Szervezet vezetőjét kérdeztük az eddi­gi eredményekről és a jövő­ről. — Sokan feltették a kérdést, mit keresünk mi a recskieknél. A magyarázat egyszerű, ez az érdekvédelmi szervezet vállal­ta fel a mi gondjainkat is. Dr. Zimányi Tibor, a szövetség el­nöke (ma már a TIB elnöke is) az országgyűlésben is képvi­seli érdekeinket. Az első ered­mény, hogy 1990. március 15- én elismertek és rehabilitáltak bennünket. Törvény született a kárpótlásunkról, mely korláto­zott mértékű, de mégiscsak valamilyen kézzel fogható gyógyírt nyújt szenvedésein­kért. Sikerült kiharcolni a nyugdíj-kiegészítést is. A helyi szervezetnek első­sorban az volt a feladata, hogy összegyűjtse az elhurcoltak névsorát. (Sajnos, a 12 ezer embernek ma már csak tizede él.) Segítettek a jelentkezési lapok kitöltésében. Rendsze­resen tartanak Rakamazon tá­jékoztatókat. Most például a kárpótlás az elsődleges téma. Ismert: az érdekeltek egy része havi életjáradékot kért, mások kárpótlási jegyet. Tavaly no­vemberig kellett az igényeket benyújtani. Azóta folyik a fel­Párbeszéd Nyíregyháza (KM - MML) — Az Állampolgári Jogvédő Liga minden lehetőséget megragad, hogy megváltoz­tassa a „büntetőkamatról” szóló törvényt. Nemrég alá­írásgyűjtési akciót szervezett a Liga, most pedig a képvise­lők megnyerésére törekszik. Ennek a jegyében találko­zott a napokban Nyitrai József, a Jogvédő Liga nyíregyházi szervezetének ügyvezető elnö­ke Szilassy Gézával, az MDF országgyűlési képviselőjével. — Az 1990. évi kamateme­lési törvény módosítására a Li­ga készített egy négy pontból álló indítványt, azt ismertet­tem a képviselő úrral — tájé­koztat Nyitrai József. — Az első pont szerint minden érin­tett adós számára az eredeti szerződésben foglalt kamatot kell visszaállítani. Igazságta­lan a törvény, mert a legrosz- szabb helyzetben lévő csalá­dokra egyoldalúan rákénysze- rítette a terheket, ezért a kamat visszaállítása után az üzleti életben szokásos kedvezmé­nyekkel kell a hitelösszeget csökkenteni, vagy a családok szociális helyzetét is figye­lembe vevő kétoldalú szerző­désmódosítást kell megvalósí­tani. A második pont azt tar­talmazza, hogy az eredeti törlesztőrészlettől magasabb összegű befizetések és levoná­sok kizárólagosan az alaptőkét csökkentsék. Az OTP és a pénzintézetek kihasználva pri­vilegizált jogukat, 1992. jú­nius 30-ig az adósok nagy ré­szétől a munkáltatón keresztül jelentős összegeket tiltottak le, ezeknek is alaptőkét kellene csökkenteniük. — A harmadik módosítás­ként azt javasoljuk, hogy a hi­tel tartama alatt bármikor lehe­tőség legyen a futamidő csök­kentésére. A futamidőcsök­dolgozás. Bár nagyon keve­sen, de már volt, aki kapott ha­tározatot. — Jelenlegi feladatunk a kárpótlási alapösszeg lezárása, mert ezt a rendelet csak ideig­lenesen határozza meg — folytatja Sándor Géza. — Eb­ben az évben például hétezer forint, mi pedig tizenegyezret kértünk. Jó lenne az is, ha a kárpótlási hivatal meggyorsí­taná a kárpótlási jegyek inté­zésének ügyét. Nagy gond, hogy sokaknak kis összegű kárpótlás jár, és különösen falun nem tudnak mit kezdeni vele az emberek. Nos, az országos központ — hangsúlyozva, hogy minden­kinek szuverén joga, mire használja a jegyet, mivel a leg­gyümölcsözőbb felhasználási módnak a privatizációs jellegű vásárlásokba való befektetés tűnik — készített egy javasla­tot. Recsk-Holding néven a ta­gok birtokában lévő kárpótlási jegyek befektetésére nyilvános alapítású részvénytársaság szervezését kezdi el. Ennek lé­nyege: az rt. leendő részvé­nyesei átadnák kárpótlási je­gyeiket (vagy erre a célra szánt készpénzüket), amit a közgyűlés által választott ügy­vezető testület különböző vál­lalkozásokba fektetne be, s a nyereségből osztalékot fizet­ne. A vezető azt is hozzátette, természetesen ez nem kötele­ző, s mint minden üzletnek, ennek is megvan a maga koc­kázata, de mégis érdemes rajta elgondolkodni. a kamatról kentés mind a két fél számára előnyös, mert minimális tör- lesztőrészlet-emelkedés is je­lentős futamidőcsökkenést von maga után, s így a pénzin­tézet gyorsabban jut a tőkéhez és kamatához. Viszont ha az adós szociális helyzete indo­kolja (munkanélküli), akkor a törlesztőrészlet csökkenhet is, de az eredetitől nem lehet ke­vesebb, ezáltal az adós kész­tetve van a magasabb törlesz­tőrészlet fizetésére. Utolsó ja­vaslatunkban az adós a pénzintézettel megállapodhat, hogy tartozása 50 százaléká­nak egy összegű kifizetésével bármikor megszüntetheti a hi­teltartozását. Ennél kisebb összegű visszafizetésnél (25-45 százalékig) azonos mértékű adósságelengedésre jogosult. Tulajdonképpen így nem kerülnének hátrányos helyzetbe azok az adósok, akik csak mostanában vagy később válnak képessé adós­ságuk felének egy összegű ki­fizetésére. Szilassy Géza országgyűlési képviselő: — A Liga javaslatai közül az elsőt nem tartom reálisnak. Jogtalan lenne azokkal szem­ben, akik már visszafizették a teljes összeget. A 2., 3. és 4. pont lehet tárgyalás alapja. Az összegyűjtött aláírásokból 30 ezer lett hiteles, ez elegendő alap arra, hogy az ország- gyűlés költségvetési bizottsá­ga újratárgyalja a kérdést, de hogy mikor kerül napirendre, azt nem tudták pontosan meg­mondani. Azt vállaltam, hogy felveszem a kapcsolatot a költ­ségvetési bizottság elnökével és tagjaival, tájékoztatom őket a Jogvédő Liga állásfoglalá­sáról. Szólok annak érdeké­ben, hogy a kérdés tárgyalása­kor a bizottság hívja meg a Liga képviselőit, hogy kifejt­hessék a véleményüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom