Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
Keleí-Magyarország 5 1993. február 2., kedd HAZAI HOL-MI Őr öröme és bánata Az iskola nemcsak öröm, hanem viszály forrása is Őr (KM - M. Magyar László) — Suhannak az autók a 49. számú úton Mátészalka irányába. A sörözők, presz- szók cégtáblái hiába csábítják az utasokat egy kis felfrissülésre, a fel-feltámadó szél, a hóesés visszariasztja az utazókat a pihenéstől. Megállás nélkül száguldanak tova, tudomást sem véve Őr lakóinak gondjairól, mindennapi életéről. A polgármesteri hivatalban éppen vezetői megbeszélés van, a türelmemet kéri Hódi Miklós polgármester. Addig is teszek egy kis sétát a faluban, ropog a talpam alatt a frissen leesett hó. Visszaérkezésemkor ismét sétát javasol a polgármester, ám ezúttal „sétako- csikázásról” van szó. Külön irodában Utunk először az új, még félkész állapotban levő polgármesteri hivatalhoz vezet. — Korábban itt egy 120 éves épület adott otthont a községházának — meséli Hódi Miklós. — Vajától leválva szerettük volna felújítani, azonban kidőlt a fala, s az ön- kormányzat akkor döntött egy új hivatal megépítéséről. 1991-ben kezdődött a munka, s az idén talán már költözhetünk. Itt kap majd helyet a takarékszövetkezet, a nagy tanácsterem pedig alkalmas lesz házasságkötésekre is. Saját erőből építjük. Bár adtunk be rá pályázatot, azt a választ kaptuk, a hivatal építése nem szerepel a területfejlesztési pályázatban. Dolgozóink külön irodát kapnak majd, így zök- kenőmentesebb lesz az ügyfél- fogadás, ugyanis a jelenlegi, ideiglenesen használt épület zsúfolt. Néhányan ellenzik az új községházát, a legtöbb falubeli azonban belátja, hogy szükség van rá. Kis utcákon haladunk tovább, majdnem körbejárjuk a települést. Jók az utak, nem Hamarosan elkészül az új polgármesteri hivatal A SZERZŐ FELVÉTELE kell félnünk buckától, elakadástól. Viszály Vajával — Tavaly 12 millió forint értékben 6 utca kapott szilárd útburkolatot. Fájó pontunk, hogy Őr csak a 20 százalékban támogatott települések között van, holott társközség volt. így a többi pénzt a beruházásokhoz a saját zsebből kell állnunk. Tudunk olyan társközségről, amely 50 százalékos támogatást kap. Mikor érdeklődtünk, azt válaszolták, legközelebb alaposabban áttekintik a kategóriákat, ennek ellenére tavaly sem kerültünk feljebb. A pár éve átadott iskola mellett is elmegyünk. Az oktatási intézmény azonban nemcsak öröm, hanem viszály forrása is. — Az iskolát még a vajai nagyközségi közös tanács kezdte el építeni. Nem akarom most részletezni a pénzügyeket, a lényeg: Vaja 3 millió forintot kér tőlünk, mi pedig Vajától 7 millió forintot követelünk. Bíróság előtt van az ügy, bízom abban, hogy Őr fog nyerni. Persze, nemcsak a gondokról, az eredményekről is szó esik. Tavaly lakossági önerőből 3 utcában telefontársulás jött létre. A faluban jelenleg 58 magánszemélynek van telefonja, s még 35 további vonalra lenne igény. A vajai központban Őr számára azonban csak 19 szabad hely van egyelőre, azonban a MATÁV-tól ígéret érkezett, hogy Vajára hamarosan újabb 400-as központot telepítenek. ^ Kántorjánosival és Jármival Őr közösen építi ki a gázhálózatot, amelyre az ÁFI-tól 43 százalékos támogatást kapnak a települések. A határidőig a beruházásra 11 vállalkozó adta be árajánlatát, a versenyt végül a Stark Kft. nyerte. A szerződés szerint 1993. augusztus 20-ig be kell fejezni a munkálatokat. Megnő a forgalom — Pályázatot nyújtottunk be egy gyalog-kerékpárútra, amely a települést jelző táblák között épülne meg 180 cm szélességben a 49. sz. út mellett — folytatja a polgármester. — Ezt még ebben az évben szeretnénk megvalósítani, s 75 százalékos állami támogatásra számítunk, mivel fő közlekedési út mellett lenne. A pályázatban arra is hivatkozunk, hogy az új M3-as autópálya Jármi és Őr között keresztezné a 49-es utat, így mindenképpen megnövekedik itt a forgalom. — Természetesen az idén is a legfontosabb feladatunk az intézmények működtetése: az iskolába 204 tanuló jár, az óvoda 3 csoportjában 74 gyermek van, gondoskodnunk kell még az egészségügyről, a művelődési házról, a könyvtárról és az öregek napközi otthonáról. A költségvetésről a napokban fogunk dönteni. Sajnos, egyelőre úgy látom, a működtetések és a fejlesztések érdekében valószínűleg 5-6 millió forint hitelt fel kell majd vennünk. Vannak még boldog családok Teljes nyugalomban élnek Berényiék Nyírteleken tizenegyen Nyírtelek (KM - D. M.) — Manapság nem könnyű elégedett embereket találni. Él Nyírteleken egy család, melynek minden tagja jól érzi magát és boldog. Berényi Istvánék tizenegyen vannak, a két felnőtt mellett, két saját és hét nevelt gyermek alkotja a kis közösséget. Jó érzés bemenni a külsőre is tetszetős, szépen berendezett otthonba. Tisztaság, rend mindenütt. Éva asszony örömmel fogad, bár megfázás miatt éppen az ágyból kellett felkelnie. — Hogy lettem hivatásos nevelőszülő? — fontolgatja a kérdést. — Már pici koromtól szerettem a gyerekekkel foglalkozni. Egyszer láttam a televízióban egy műsort a nevelőintézeti apróságokról, s nagyon megsajnáltam őket. Elhatároztam, én is segítek rajtuk. Hagyományos módon kezdtük. Kihoztunk két gyereket, de őket örökbe fogadták, így elkerültek tőlünk. A dolog megviselt egy kicsit, ezért hosszabb ideig nem próbálkoztunk újabbakkal. Ot éve aztán, egy felhívásra hivatásos nevelőszülőnek jelentkeztünk. Akkor, a megyében harmadikként vállalkoztak erre a feladatra. A Nyírteleken felépített szép nagy házuk is megfelelt a feltételeknek. Jöhettek tehát a gyerekek. A kiválasztásuk véletlen- szerű volt. Ma héttől tizennégy éves korig, négy fiú és három lány talált otthonra a Honvéd utcában. — Sikerült beosztani praktikusan az életünket — kapcsolódik a beszélgetésbeQsaládi fotó István, a férj. — Nálunk nincs saját és nevelt gyerek, itt mindenki egyforma. Ók is megértették, ki kell venni a részüket a munkából. Beosztottuk: ki mikor és mit' csinál. Szerencsére, ma már a nagyobbak sokat segítenek. S hogy élnek Berényiék? Gondoljunk bele, kilenc gyerek reggel iskolába készül, este tanulás... A hétvége szinte egész nap főzéssel telik. A kedvenc például a sült csirke (egy ebédre hat darab!), a halászlé, a babgulyás, a gombóc és a sütemény minden meny- nyiségben. A nyár külön fogalom, hisz nem egyszerű lekötni kilenc „emberpalánta” figyelmét. Ezért is volt nagy sikere a közösen épített fürdő- medencének, vagy a tíznapos zánkai üdülésnek. — Valóban nem túlzás, hogy teljes családban élünk — folytatja Berényiné —, bár minden gyerek tudja, hogy nem mi vagyunk az édesszülei, következetesen apának és anyának szólítanak bennünket. Nagy az érzelmi kötődésük, ragaszkodásuk, szerete- tük, ez minden köszönetnél többet ér. Sikerült megértetni a látogató édesapákkal, édesanyákkal, nagymamákkal is; akármit hoznak, inkább kisebb legyen, de mind a kilencnek jusson belőle. Kárpótlás rt.-ben Segít a Recsk-Holding Tiszadada (KM — D. M.) — Három évvel ezelőtt alakult meg a Recski Szövetség Tiszaháti Szervezete, mely elsősorban a borsodi és szabolcsi „málenkij roboto- sokat fogja össze. Sándor Gézát, a Tiszaháti Szervezet vezetőjét kérdeztük az eddigi eredményekről és a jövőről. — Sokan feltették a kérdést, mit keresünk mi a recskieknél. A magyarázat egyszerű, ez az érdekvédelmi szervezet vállalta fel a mi gondjainkat is. Dr. Zimányi Tibor, a szövetség elnöke (ma már a TIB elnöke is) az országgyűlésben is képviseli érdekeinket. Az első eredmény, hogy 1990. március 15- én elismertek és rehabilitáltak bennünket. Törvény született a kárpótlásunkról, mely korlátozott mértékű, de mégiscsak valamilyen kézzel fogható gyógyírt nyújt szenvedéseinkért. Sikerült kiharcolni a nyugdíj-kiegészítést is. A helyi szervezetnek elsősorban az volt a feladata, hogy összegyűjtse az elhurcoltak névsorát. (Sajnos, a 12 ezer embernek ma már csak tizede él.) Segítettek a jelentkezési lapok kitöltésében. Rendszeresen tartanak Rakamazon tájékoztatókat. Most például a kárpótlás az elsődleges téma. Ismert: az érdekeltek egy része havi életjáradékot kért, mások kárpótlási jegyet. Tavaly novemberig kellett az igényeket benyújtani. Azóta folyik a felPárbeszéd Nyíregyháza (KM - MML) — Az Állampolgári Jogvédő Liga minden lehetőséget megragad, hogy megváltoztassa a „büntetőkamatról” szóló törvényt. Nemrég aláírásgyűjtési akciót szervezett a Liga, most pedig a képviselők megnyerésére törekszik. Ennek a jegyében találkozott a napokban Nyitrai József, a Jogvédő Liga nyíregyházi szervezetének ügyvezető elnöke Szilassy Gézával, az MDF országgyűlési képviselőjével. — Az 1990. évi kamatemelési törvény módosítására a Liga készített egy négy pontból álló indítványt, azt ismertettem a képviselő úrral — tájékoztat Nyitrai József. — Az első pont szerint minden érintett adós számára az eredeti szerződésben foglalt kamatot kell visszaállítani. Igazságtalan a törvény, mert a legrosz- szabb helyzetben lévő családokra egyoldalúan rákénysze- rítette a terheket, ezért a kamat visszaállítása után az üzleti életben szokásos kedvezményekkel kell a hitelösszeget csökkenteni, vagy a családok szociális helyzetét is figyelembe vevő kétoldalú szerződésmódosítást kell megvalósítani. A második pont azt tartalmazza, hogy az eredeti törlesztőrészlettől magasabb összegű befizetések és levonások kizárólagosan az alaptőkét csökkentsék. Az OTP és a pénzintézetek kihasználva privilegizált jogukat, 1992. június 30-ig az adósok nagy részétől a munkáltatón keresztül jelentős összegeket tiltottak le, ezeknek is alaptőkét kellene csökkenteniük. — A harmadik módosításként azt javasoljuk, hogy a hitel tartama alatt bármikor lehetőség legyen a futamidő csökkentésére. A futamidőcsökdolgozás. Bár nagyon kevesen, de már volt, aki kapott határozatot. — Jelenlegi feladatunk a kárpótlási alapösszeg lezárása, mert ezt a rendelet csak ideiglenesen határozza meg — folytatja Sándor Géza. — Ebben az évben például hétezer forint, mi pedig tizenegyezret kértünk. Jó lenne az is, ha a kárpótlási hivatal meggyorsítaná a kárpótlási jegyek intézésének ügyét. Nagy gond, hogy sokaknak kis összegű kárpótlás jár, és különösen falun nem tudnak mit kezdeni vele az emberek. Nos, az országos központ — hangsúlyozva, hogy mindenkinek szuverén joga, mire használja a jegyet, mivel a leggyümölcsözőbb felhasználási módnak a privatizációs jellegű vásárlásokba való befektetés tűnik — készített egy javaslatot. Recsk-Holding néven a tagok birtokában lévő kárpótlási jegyek befektetésére nyilvános alapítású részvénytársaság szervezését kezdi el. Ennek lényege: az rt. leendő részvényesei átadnák kárpótlási jegyeiket (vagy erre a célra szánt készpénzüket), amit a közgyűlés által választott ügyvezető testület különböző vállalkozásokba fektetne be, s a nyereségből osztalékot fizetne. A vezető azt is hozzátette, természetesen ez nem kötelező, s mint minden üzletnek, ennek is megvan a maga kockázata, de mégis érdemes rajta elgondolkodni. a kamatról kentés mind a két fél számára előnyös, mert minimális tör- lesztőrészlet-emelkedés is jelentős futamidőcsökkenést von maga után, s így a pénzintézet gyorsabban jut a tőkéhez és kamatához. Viszont ha az adós szociális helyzete indokolja (munkanélküli), akkor a törlesztőrészlet csökkenhet is, de az eredetitől nem lehet kevesebb, ezáltal az adós késztetve van a magasabb törlesztőrészlet fizetésére. Utolsó javaslatunkban az adós a pénzintézettel megállapodhat, hogy tartozása 50 százalékának egy összegű kifizetésével bármikor megszüntetheti a hiteltartozását. Ennél kisebb összegű visszafizetésnél (25-45 százalékig) azonos mértékű adósságelengedésre jogosult. Tulajdonképpen így nem kerülnének hátrányos helyzetbe azok az adósok, akik csak mostanában vagy később válnak képessé adósságuk felének egy összegű kifizetésére. Szilassy Géza országgyűlési képviselő: — A Liga javaslatai közül az elsőt nem tartom reálisnak. Jogtalan lenne azokkal szemben, akik már visszafizették a teljes összeget. A 2., 3. és 4. pont lehet tárgyalás alapja. Az összegyűjtött aláírásokból 30 ezer lett hiteles, ez elegendő alap arra, hogy az ország- gyűlés költségvetési bizottsága újratárgyalja a kérdést, de hogy mikor kerül napirendre, azt nem tudták pontosan megmondani. Azt vállaltam, hogy felveszem a kapcsolatot a költségvetési bizottság elnökével és tagjaival, tájékoztatom őket a Jogvédő Liga állásfoglalásáról. Szólok annak érdekében, hogy a kérdés tárgyalásakor a bizottság hívja meg a Liga képviselőit, hogy kifejthessék a véleményüket