Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
1993. február 15.} hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Lépéshátrányba került települések Képviselői aggodalmak és kétségek a vízellátás jövőjéről Nyíregyháza (KM - Kováts Dénes) — Forrnak és forrtak az indulatok a megye vízellátásának jövőjéről, közelebbről a SZAVICSAV sorsának alakulásáról. Számos vélemény látott lapunkban napvilágot, gyakori téma volt ez az önkormányzati üléseken is. Most két megyei önkormányzati képviselő véleményét adjuk közre, akik leghangosabban szóltak összmegyei álláspontot kifejezve. Vida Károlynak, Baktaló- rántháza polgármesterének elsősorban a játékszabályok korrekt betartásával van gondja. Ó maga is egyetért a megyei gazdálkozó szervek racionalizálásával, szervezeti átalakításával, csupán azt sérelmezi: nem egyformán láthatott bele mindenki a kártyákba, egyesek jogosulatlan előnyökhöz jutottak. Nem járult hozzá — Már 1991 augusztusában felmerült az állami vállalatok gazdasági társasággá szervezésének gondolata — idézte az előzményeket —, én a SZAVICSAV-ügyben az első mérföldkövet azonban a ’92. szeptemberi közgyűlést tekintem. Ekkor vetődött fel konkrétan az elképzelés, hogy ideiglenes jelleggel, határozott időre részvénytársaságként működtessük a vállalatot. Döntés azonban nem született, bár többen úgy értékeltük a fejleményeket, hogy a cég sorsa a megyegyűlés kezében van. November végén felvetődött, hogy a 26-ok, Nyíregyháza vezetésével önálló társulást hoznak létre, ehhez azonban a közgyűlés nem járult hozzá. Igaz, nem döntöttünk az rt. megalakításáról sem. Nagy hiba volt. Talán tudat alatt arra gondoltak a képviselők: a VÁB megyei tulajdonba adja, nem hagyja, hogy két gazdasági társulás jöjjön létre. A december 19-iki VÁB-dön- tés azonban a 26-oknak adott zöld utat, ezt a megye csak konstatálhatta, bár törvényességi észrevételt kezdeményezett. Más kérdés, ezt ki hogyan értelmezte... A februári közgyűlési határozat lényegében merő formalitás volt, tudomásul vette a közgyűlés, hogy el kell fogadnia azt a határozatot, amelyet korábban elutasított. Vida Károly úgy gondolja, időközben a tények nem, csak a körülmények változtak, s a VÁB-határozat kész tények elé állította a megyét, a küzdelemben jogtalan büntetőt adva a kisebbségnek, amit rutinosan ki is használtak. Hiszen csupán 18 egyetértő szavazattal lett Nyíregyháza az alapítói jogok gyakorlója, s a kisebb térségek nem kaptak ilyen jogokat, bár kértek. A megyét 51-en választották. (Egyébként a megyei tulajdonban maradáshoz 114 nyilatkozat kellett volna.) Szomorú, hogy — talán tájékozatlanságuk miatt — 115 település a megyei érdekeltségi szféráról egyáltalán nem nyilatkozott... Ugyanakkor valószínű, hogy az egyébként más alapítót megjelölő 45 önkormányzat, akik kérését a Nyíregyházáétól eltérően nem akceptálta a VÁB, ha ezt eleve tudja, a megyét jelöli meg alapítóként. Egy kicsit az oszd meg és uralkodj elve is érvényesült. — Szeretném, ha '94-ben mindkét csapat emelt fővel nézhetne a jövőbe a bírákkal együtt, bár lehet, egyik sem teheti majd meg — tette hozzá. — Az egyik oldal elérte, amit akart, (el kell ismemi, profi módon, politikusán csinálták) a másik, ahol sokkal többen vannak, kiszolgáltatott helyzetbe és lépéshátrányba került. S ennek a lakosság és az önkormányzatok láthatják kárát, bár néhányan biztos jó helyzetbe kerülnek. Vízügyben mintha két megye jött volna létre. Szerintem pillanatnyilag csak az egyik tudja mit akar, a másik még a stressz után hosszú ideig keresni fogja önmagát. Sasvári László, aki Záhony térségét képviseli, elöljáróban azt hangsúlyozta: a víz alapvető életfeltétel, amelynek szolgáltatása nem kis felelősséget és feladatot ró az önkormányzatokra. Ő azért látta volna ésszerűnek a részvény- társaság létrehozását, mert így a vízdíjak meghatározása kikerült volna a minisztérium kezéből, a valós költségek feltárásával lehetett volna meghatározni, és az aránytalanságokat csökkenteni. Sajnos SZAVICSAV-kérdésben zűrzavar keletkezett a fejekben, mondhatni: a többség „megette” a tésztát. Alapvető szolgáltatás” — Nyíregyháza város részéről kompromisszumkészség nem volt tapasztalható: elhatározta a 26-ok társulását, s ebből jottányit sem engedett. Pedig nincsenek is egy műszaki rendszerben mindannyian... — fejtette ki. — Sajnos a megye település-szerkezetének képviselői nem hoztak létre egységes álláspontot, így kerülhetett a döntés a VAB kezébe, mely úgy osztotta fel a vagyont, hogy a működés feltételeit nem tudja hozzá biztosítani. Arról nem beszélve, hogy a maradék 201 települést nem nyilatkoztatták meg, egyben akamak-e maradni. így vélhetően elindult egy megállíthatatlan folyamat, az oly mértékű szétdarabolódás veszélye, mely sok kistelepülést hozhat majd hátrányos helyzetbe. Ésszerűbb lett volna —.legalább egy időre — egységes szervezet létrehozása, és hosz- szabb folyamatként, (tiszteletben tartva minden önkormányzat jogát és akaratát) alakítani át a vállalatot. Most régiókat, etnikumokat állít szembe a döntés, alapvető szolgáltatás biztosítását téve kétségessé. Öncélú lépések? Bár nem tudni, mi volt a háttérben, a kulisszák mögött, szerinte a megyei vezetést is felelősség terheli a túlzott kompromisszumkészség miatt. Élismerve persze azt, hogy nem voltak könnyű, jól előkészített tárgyalási pozícióban. Mert eddig a megye nemegyszer elfogadta Nyíregyháza kéréseit, javaslatait, de fordítva ez nem mindig tapasztalható, főleg kardinális kérdésben. Nem érzékelhető, hogy igazán be akarja tölteni a megyeszékhely szerepét a város, inkább öncélúnak látszanak lépései. Kétségbe vonja a VÁB elnökének azon kijelentését is, mely szerint jót tett az ügynek a politika beleszólása. Még mindig nem csillapodnak tehát a kedélyek, azt pedig csak a jövő dönti el, mennyit használtak a lobbyérdekek a döntés meghozatalában. Remélhetőleg — képletesen és a szó szoros értelmében — nem a települések lakosai, azaz mi, a megyében élők (s választó- polgárok) isszuk meg a levét. Biztonságunk érdekében Debütál az új KRESZ Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A jövő hónapban életbe lép a KRÉSZ módosítása. Nyilván gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, hogy eleget tegyenek a jogos társadalmi elvárásnak: rend legyen végre az utakon. A módosításoknak nincs egyetlen olyan eleme, mely ne a biztonságot szolgálná, s eltérne a nemzetközi gyakorlattól. A rendőrségi ellenőrzések egyik súlyponti kérdése lesz a biztonsági öv, s a csökkentett sebességhatár. A városokban 50 kilométeres maximális sebességet írnak elő, de most igen sokan a 60-at sem tartják be. Felszereli a rendőrség a legkorszerűbb berendezéseket s a jelentős összegű pénzbüntetés mellett kilátásba helyezik, hogy gyakrabban fognak élni a jogosítvány visszavonásának lehetőségével. __________Tárca _ A praktikusabbnál praktikusabb intimbetétek siserehada után a reklámok területén mára totális győzelmet arattak a mosóporok. Az intimbetétek praktikusságát a szárnyacskákkal és a fedőréteg különlegességével bizonygatták. Ez aztán még a kékvérűek cseppjeit is úgy eltünteti, hogy szabadabbnak, szárazabbnak és tisztábbnak érezhetik magukat. Legalábbis ezt bizonygatják a nézők millióinak, telefonbeszélgetéssel és sportolással illusztrálva, tehát intim módon. Mivel az intim szó magyarul azt jelenti, hogy bel- sőséges, baráti, meghitt, bizalmas, úgy érezhetjük, hogy be lettünk avatva egy olyan titokba, amelynek ismerete nélkül tomposak, tramplik lennének lányaink, asszonyaink. Mert „ob" nélkül még Európába sem juthatunk. Oké? De ez mára már a múlt, most a tiszta, mosott ruhák foglalják el a képernyőket. Ezekből a filmekből megtudtuk, hogy ezeknél a mosóporoknál nem kell áztatni, ilyen tettre gondolni is merényletnek számít. Azt is a fejünkbe vésték, hogy ezek ugyan drágábbak, de ha az aktív adagolót jól elhelyezzük, akkor végül is olcsóbbak. Megtudtuk, hogy e szerek között van gála, extra, szuper, sőt szupra is. Nincs olyan folt, maszat, szeny- nyeződés a textílián, amit ezekkel ne lehetne kitisztítani, eltüntetni. Az olyan foltot, amit régebben végül csak ollóval lehetett, azt ma már aktív oxigén emeli ki a szövetből. És nem elhanyagolható az sem a mai drága, mégis energiapazarló világunkban, hogy már 40 °C-on eredményesen tisztíthatjuk szennyesünket. Mármint az öltözékünk foltjait. Mert hiszen, még a csőlakó is igyekszik rendbe szedni magát, amikor elindul a szociális segélyéért. Ezeknek az extra szupra mosóporoknak sajnos alapvető követelményük, hogy automata mosógép használatát feltételezik. Ez viszont nincs minden háztartásban, tehát marád az ütött-kopott, százszor javított mosógép, az áz- tatás és a kézi mosás, r t iába, vannak az életben 11 olyan foltok, amiket minél jobban tisztogatnak, annál inkább kitűnnek. Cserbakőy Levente Mossák az agyunkat Nézőpont Találgatások nélkül Balogh József M egtörtént, amiről már rég elkezdődtek a találgatások: Antall József bejelentette a kormányátalakítást, közölte, kiktől válik meg. Az viszont még néhány napig további találgatásokra adhat okot: melyik posztra ki a legesélyesebb várományos. Nem tudom megmondani, mikor láttak napvilágot az első találgatások egy ilyen átalakításról, de hogy régen volt, az biztos. Több ellenzéki lap már szinte biztos információként közölte a művelődésügyi miniszter nevét, aztán — mostanáig — nem lett belőle semmi. Később, s azóta rendszeresen visszetérő jelenséggé vált a találgatás. A Népszabadság és a Magyar Hírlap különösen élen jár jólérte- sültségével, s megbízható informátorokra, bennfentesekre hivatkozva tálalta elénk a leváltásra kijelölt, s utódként számba jöhető neveket. Igaz, volt a rendszerváltás óta egy kormányátalakítás, s most elérkezett a következő. Nyilvánvalóan az volt a változtatás igényének indoka, hogy valakik helyett a mai helyzet követelményeihez jobban alkalmazkodó, a feladatokat színvonalasabban ellátó szakemberek kerülhessenek a bársonyszékekbe, s így talán hamarabb elérkezik az a nap, amettől az ország gazdasági helyzetében is elkezdődhet a mindenki számára érezhető kedvező változás. Talán Kupa Mihály személye adhat okot némi értetlenségre, pedig az az információ is közismert volt, hogy programja az infláció megfékezésére és az adósságállomány csökkentésére kiváló recept volt, ám a gazdaságot nem volt képes kilendíteni a holtpontról. Lehet, hogy korábban szükségessé vált volna már ez a lépés. Lehet, hogy meg is történik mindez, ha nincsenek a jólértesületek, az előre mindent kipletykálók. De azzal meg kell barátkozni, hogy az ilyen változtatásokat a fejlett demokráciákban sem az ellenzéki lapok sutyorgásának hatására lépik. Azok — mint történt most is —, legfeljebb késleltették a döntés megértetését. Kommentár Egyedül nem megy Galambos Béla rz öze leg a tél vége, las- A san itt a tavasz. Mint mindig, most is tervezgeti a szántóvető ember, mivel is kezdje majd, ha az időjárás lehetővé teszi a munka végzését. Manapság azonban inkább azon rágódik szinte valamennyi mezőgazda: miből induljon el az idén? A napokban konferenciát rendezett az Interecono- mist-Szirák Alapítvány e kulcskérdésről, vagyis a „magyar mezőgazdaság pénzügyi rendszeréről” Budapesten, az Agrobank támogatásával. A bankári vélemény szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés finanszírozása semmivel sem nehezebb feladat, mint gazdaságunk bármely más ágazatáé. Ezért a bankok magatartásában nincs is valamiféle megkülönböztető óvatosság az agrár vállalkozások irányában. Hogy mi hatraltatja a mezőgazdaságunkat hitelekkel ellátó finanszírozórendszer kiépülését, arra több gondot sorolnak fel a bankszakemberek. Először is szerintük nincs a kormányzatnak működőképes agrárprogramja, agrárpolitikája. Emiatt áll bénultan az élelmiszeripar és a bank- rendszer. Másodszor, kétségtelenül gond a magas kamatláb előidézte nagy kamatteher, aminek hatására csökkentek az agrárágazat beruházásai, sőt már a aktuális termeléshez szükséges anyagok megvásárlására sincs pénze a termelőnek. Ezek miatt extenzív irányba tolódik el gazdálkodás, ami ilyen méretekben nem kívánatos. Harmadsorban a termelési integrációk hiánya az, ami akadályozza az agrárfinanszírozás rendszerének a kialakulását. Ugyanis a már meglévő ilyen együttműködések nem rendelkeznek eszközökkel az összehangolt pénzügyi ellátás alapjainak a lerakásához. Lazuló építmény Szekeres Tibor felvétele Indulási oldal Elek Emil felvétele
