Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

1993. február 9., kedd GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Tejet és jövedelmet is termeljen a jószág, ne csak veszteséget Archív felvétel retnék mindenképpen gazdál­kodóvá válni, csak az indulást nem tudom miként kezdjem. Hatvan aranykorona-értékű földem van. Most már csak az lenne a fontos, hogy bele tud­jak fogni a vállalkozásba, de ehhez bizony sok pénz kell. Egy reményem van, hátha si­kerülne bekerülnöm ebbe az akcióba. Öt tehénre lenne szükségem úgy május eleje felé, amikorra az istállót is össze tudnám hozni. A disznóval itatták — Jó lenne már egyszer ala­posan kibeszélni magunkból azt a felgyülemlett feszültsé­get, amit az olyan hajmeresztő hírek is csak növelnek a ter­melőkben, mint amilyeneket a tejipari vállalat viselt dolgairól szóló januári cikkükben olvas­tunk — árad a szó a mándi Márton Sándornéból — Na­gyon tetszettek a lap tehénnel bajlódó írásai, ám szerintem mégis van az egész akciónak egy szépséghibája. Jó, hogy mindenki kapjon kedvezmé­nyesen a nagyüzemi tehenek­ből. Kár kivágni őket. Egyet­értek, támogatni kell azokat, akik be akarnak állítani tehe­neket, mert úgy látszik, még is csak kell a tej. De ki támogatja azt, aki a nehéz időkben is megtartotta, nem vágta ki a jószágot. Ha küldött is vágóra, azóta már másik van a helyén. Nem adta fel, bármilyen olcsó volt is a tej, vagy éppen a disz­nóval kellett felitatni. Azok­nak az idős embereknek, akik egész életükben erre építettek, a vérében van a jószág sze- retete. Ezt nem kellene valamiképpen elismerni, tá­mogatni? — Hatvannégy évesek va­gyunk az urammal. Az istálló­ban három fejős tehén, egy üsző, amelyik márciusban el­lik, egy másik amit lassan le­het berakatni. Ezen kívül két bika és egy kisborjú. No meg a ló és sok disznó. Ez mind az ország asztalára termel. Mert a három tehénből 60 liter tejet adunk minden nap, s ezen fe­lül még 3-4 családot látunk el tejjel. Ezt (is) kellene támogat­ni. Tejet is termeljen az a jószág. Igenám, de nem 13-15 forintért literjét! Én úgy gon­dolom, hogy a tej árába kel­lene a támogatást adni. 15 forint 40 fillért kaptam most a 3,8 százalékos tejért. Erről a tejipar leveszi a zsírt és úgy adja el 30 forintért. Három évig nincs haszon — Az én uram hajnali négy­kor már a jószág közt van. Egy borjút 3 évig kell tartani míg tehén lesz. Addig egy fillér haszna sincs, csak eszik min­den nap. Öt-hat évesnek kell lennie, mire jó tehén lesz be­lőle. Rengeteget kell bajlódni vele. Se ünnep, se vasárnap, mert ezt állandóan csinálni kell. Szóval, nekünk kell azt a pénzt megizzadnunk, amit azok a „drága” tejipari vezetők elherdálnak. Lesz-e harmincszázalékos munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Beregben? Bár a munkanélküliség növekedési üteme lassult, de megyénk pozíciója nem vál­tozott az 1992-es évben. „Rangelsők” vagyunk az or­szágban a munkanélküliségi rátát illetően, nálunk a leg­nagyobb a tartós munkanél­küliek aránya, viszont ugyancsak nálunk a legkeve­sebb a munkanélküli-jára­dék összege. (A múlt év no­vemberében ez országosan 8778 Ft-ot tett ki átlagosan, míg a megyében az az összeg mindössze 8165 Ft-ra rú­gott.) Szintén említésre méltó tény, hogy az ellátásból kieső, munkát és járadékot sem kapó volt dolgozók 1/6-a a me­gyénkben él. Vajon mit várha­tunk ezek után 1993-tól? Az év nagy kérdése a me­gyénk helyzetét tekintve, hogy vajon eléri-e a munkanélküli­ségi ráta a bűvös 30 százalé­kot? Az 1992-es évben a me­gyei munkanélküliek száma 37 549 főről 61 781 főre nőtt, ami több mint 60 százalékos létszámgyarapodást jelent. S bár a növekedés üteme mér­séklődött, de az év első négy hónapjában a munkáltatók 3161 fő elbocsátását jelezték, miközben a munkanélküliségi ráta már decemberben elérte megyénkben a 22,4 százalé­kot. A legrosszabb a helyzet Baktalórántháza térségében (32,3 százalékos munkanélkü­liségi ráta), de közelíti a 30 százalékos arányt a hagyomá­nyosan magas munkanélküli­séggel birkózó Vásárosna- mény, Nagyecsed és Ibrány körzete is. Az idei év meggyőződésem szerint átmeneti esztendő lesz. A munkanélküliség növekedé­si üteme csillapodik, de mára már olyan magas arányt ért el, hogy annak abszolút nagysága igen erősen veszélyezteti a tár­sadalmi békét. Átmeneti lesz azért is, mert az önkormányza­tok nagy infrastrukturális­kommunális programjai az év folyamán lecsengenek (a gáz, telefon és a csatornázási mun­kálatokra gondolok, de ide so­rolhatnám a belterületi szilárd burkolatú utak építését is), s új beruházásokat pénzszűke mi­att nem fognak tudni ezek után vállalni. Jó néhány faluban ezek a létfontosságú progra­mok már önkormányzati hitelfelvételt eredményeztek, s ezért várhatóan a jövő évben komoly visszalépés várható. Különösen érzékenyen érin­tette a kormányzat nagyváros­ellenes költségvetési irányszá­mai nyíregyházát, amely kénytelen volt jószerivel az összes új céltámogatási igé­nyét visszavonni, s az ez évi ráható hiány még így is eléri majd a negyedmilliárd forin­tot. A következő hullám, amely a megyénkben csökkentheti a munkanélküliek táborát az autópályaépítések lehetnek (azért írom többes számban, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg igencsak érintett a déli autópá­lya megépítésében is). Ennek jótékony hatása azonban vár­hatóan csak 1994-ben telje­sedhet ki, s erre az évre már sokan remélnek a világkiállí­tástól is komolyabb felhajtó erőt. (Én ezzel kapcsolatban szkeptikus vagyok, hiszen fé­lelmeim a budapesti felhasz­nálás kizárólagossága tekinte­tében, sajnos beigazolódtak. Ez a fejlesztés Budapest fej­lesztése lesz, ennek fedezeteit viszont az egész országnak kell biztosítania.) A gazdasági válság sajnála­tos módon továbbra is foly­tatódik, így nagyobb termelői beruházásokra nem nagyon lehet számítani. Folytatódik a mezőgazdaság „vesszőfutá­sa”, ahol is további elbocsátá­sokra, létszámcsökkentésekre kell felkészülni. Komolyabb kihívást és fejlődési lehetősé­get a külkereskedelem meg­élénkülésétől lehetne várni, s ezen a téren leginkább Ukraj­na helyzete, politikai-gazdasá­gi változásai esnek nagy súly- lyal a latba. A megye jórészt a nagy munkanélküliségből adódóan is rendkívül vészterhes időkre számíthat az év folyamán, kü­lönösen az őszi-téli időszak­ban. A teher jórészt a szociális törvény és a kormány „áldá­sát” követően az önkormány­zatokra fog hárulni, hiszen a munkanélküliek igen nagy és egyre nagyobb része vagy nem regisztrálhatja magát, vagy pe­dig a munkanélküli ellátást kö­vetően szociális támogatásra szorul. A regisztrált munkanélkü­lieket számon tartó munkanél­küliségi ráta az év végére ezért szerintem eléri majd a harminc százalékot, s még mintegy tíz százaléknyi nem regisztrált munkanélkülivel kell számol­ni. Ez utóbbiak igen nagy része szakképzetlen fiatal vagy olyan pályakezdő, aki már nem jogosult pályakezdé­si segélyre, de a járadékhoz szükséges egy év munkavi­szonyt még nem tudta megsze­rezni. S bár 1994-ben válasz­tások, s várhatóan új, más (re­mélhetően sokkal jobb) kor­mány fog a hivatalba lépni, de addig ezt az évet valahogy ki kell bírni. Nem lesz könnyű. Mádi László közgazdász, országgyűlési képviselő Cseh és szlovák korona Prága (MTI) — Hétfőtől Csehországban és Szlovákiá­ban két önálló pénznem, a cseh, illetve a szlovák korona a hivatalos fizetőeszköz. A csehszlovák korona kettévá­lasztására a két kormány múlt heti megállapodása alapján, az erről szóló törvény prágai és pozsonyi parlamenti szentesí­tése nyomán került sor. A Cseh Köztársaságban csü­törtöktől vasárnapig válthatott be a lakosság felnőtt szemé­lyenként négyezer, gyerme­kenként ezer korona készpénzt felülbélyegzett százas, ötszá­zas és ezres bankjegyekre, il­letve új, kétszázas címletű, cseh koronabankjegyekre. Va­sárnap estig az előzetes vára­kozásnál jóval kevesebb, mintegy tízmilliárd korona ér­tékű készpénzt váltottak be ezen a módon. A felülbélyeg­zett csehszlovák bankókat fo­kozatosan, a későbbi hónapok során cserélik le újtervezésű cseh bankjegyekkel. Hétfőn már csak a külföldi­ek, illetve — méltányossági alapon — azok a vállalkozók válthattak készpénzt, akik va­sárnapi árbevétellel rendelkez­tek, még régi koronából. A bankszámlákon elhelyezett pénz kivételének felső összeg­határát elvben néhány bank néhány napig korlátok közt tarthatja, amennyiben nem áll rendelkezésére elegendő felül­bélyegzett bankjegy. Nem va­lószínű azonban, hogy ilyen nehézségek állnának elő, s a turistáknak sem kell számol­niuk fennakadásokkal Csehor­szágban, ha keményvalutájuk­ért cseh koronát akarnak vásá­rolni. Általánosságban el­mondható, hogy a hétvégi pénzcsere — leszámítva a csü­törtöki tülekedést — nagyobb zökkenők nélkül, kultúrált módon zajlott le a Cseh Köz­társaságban. Urángarancia befektetésekre Moszkva (MTI) — Az atomfegyverekből kiemelt dú­sított urán és egyéb ásványi anyagok is biztosítékul szol­gálhatnak a jövőben az Orosz­országban megvalósított kül­földi befektetésekre. Legaláb­bis így képzeli el Jurij Petrov, a múlt héten létrehozott orosz Állami Beruházási Testület vezetője. A szervezetet Borisz Jel­cin elnök utasítására alakítot­ták meg múlt pénteken. Fel­adata a külföldi befektetések biztosítása a politikai kocká­zatok ellen. A testület emellett a moszkvai kormányalapok, az orosz központi bank és az orosz magántőke finanszírozá­sában megvalósítandó ter­vezetek elemzésével, kivá­lasztásával és gyakorlatba ül­tetésével is foglalkozik. Az Állami Beruházási Tes­tület alaptőkéje egymilliárd dollár. További 50 milliárd dollárt és 200 milliárd rubelt kifejezetten a külföldi befekte­tések garantálására szánnak. Petrovék rövidesen tárgyalá­sokat kezdenek az amerikai vezetéssel arról, hogy a garan­ciáknak mely formái fogadha­tók el. A testület vezetői azon­ban remélik, hogy a nyugati bankok a hagyományos esz­közökön — az aranyon, a gyémánton, a keményvalután — kívül egyéb kincseket, például feldolgozott uránt is elfogadnak garanciának. * Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 76%-on. (Az utalványokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Intertriál, a Merkúr, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 8. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 121,06 123.86 122.08 122,78 Ausztrál dollár 56,79 58,03 57,31 57,61 Belgafrank(lOO) 247.95 252,61 248.42 249,58 Dán korona 13,09 13,35 13,19 13,25 Finn márka 14,68 15.08 14.83 14.93 Francia frank 15,07 15,35 15,17 15,25 Holland forint 45,39 46.26 45,61 45.83 ír font 123,03 125,63 124,19 124,83 Japán jen (100) 67,46 68,66 68.01 68,31 Kanadai dollár 66,18 67,58 66,77 67,11 Kuvaiti dinár 27230 277,80 274.09 275.47 Németmárka 51,15 52.11 51,41 51,65 Norvég korona 12.02 1236 12,11 1Z17 Olasz lírai 1000) 54.62 55.90 55.16 55.48 Osztrák sc.( 100) 727,25 740,85 730,98 734.38 Port.esc.1100) 56.29 57.39 56.65 56.93 Spanyol pes.(lOO) 71.82 73.34 7232 72.60 Svájci frank 55.25 56.33 55,52 55.80 Svéd korona 11,14 11.40 11,30 1136 USA dollár 83.99 85.55 84.68 85.08 ECU 99,42 101.38 100.02 100.52 Tehénakció a fejőszékről nézve Rengeteg a munka, se ünnep, se vasárnap, mert ezt állandóan csinálni kell Nyíregyháza (KM - GB) — Nagy visszhangot váltott ki a megye lakossága köré­ben az előkészítés alatt álló tehénakció, amelyről lapunk hasábjain is több ízben hírt adtunk. Az, hogy mennyire foglalkoztatja a falusi em­bereket a tehéntartás, a tej­termelés és a mostanában, sajnos, velük kapcsolatban tapasztalható problémák garmada, a sok érdeklődé­sen túl a jószágtartók velünk megosztott véleményeiből is kiderül. Hol lehet az MDF-es képvi­selők kezdeményezte ked­vezményes tehénvásárlásra je­lentkezni, vagy pályázni? — kérdezték már eddig is sokan. Ki ebben a kérdésben az ille­tékes a megyében, aki el­igazítana? Részt vesznek A megyei földművelésügyi hivatalnál csak azt tudják egyelőre ígérni, hogy amint a konkrét feltételek — mennyi saját erő kell, mennyi a támo­gatásra, mennyi és milyen ka­matozású hitelre nyílik lehe­tőség — tisztázódnak, azon­nal tájékoztatni fogják a lakosságot. Természetesen részt vesznek majd a sz­ervezésben, a szükséges infor­mációk megadásában. — Kiváltam a helyi tsz-ből — meséli el az ibrányi Kató Imre —, de sajnos munkanél­küli lettem, mert ami jószágot sikerült kihoznom a vagyonré­szem fejében, csak vágóra va­ló volt. Ezeket eladtam és vet­tem a pénzből bontott anyago­kat, mert szeretnék egy tíz fé­rőhelyes tehénistállót építeni. 1 A tsz-ben hét évig dolgoztam az állattenyésztésben. Úgy ér­zem elég jól értek a jószághoz. Mivel négy kiskorú gyerme­kem is van, a munkanélküli segély nem sokat ér. Ezért sze­Árfolyamok________________________ Index február 5-én: 728,37 -0,25 Kárpótlási jegy árfolyam (%) Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 73,00 77,00 Co-Nexus* 74,00 — Első Magyar-Angol Bróker 74,00 77,00 Lupis Brókerház 74,00 80,00 New York Budapest Kft. 74.00 78,00 Pakett Bróker Rt. 74,00 77,00

Next

/
Oldalképek
Tartalom