Kelet-Magyarország, 1993. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

Vízelvezető folyókaelemek Nyíregyházi találmány vasbetonból Nyíregyháza (KM) — Az évek óta a kultúrtechnika terü­letén dolgozó két ötletdús szakember két éve alakította meg az Univáll-Build Kft.-t. Vállalkozásukat, mivel ehhez értettek a legjobban, a mély­építés, ezen belül is útépítés és vízelvezetés, valamint az eh­hez kapcsolódó vasbeton szer­kezetek gyártása területén in­dították. — Sok hasonló profilú cég mellett újként indulva, csak úgy volt remény megélni, hogy bizonyos technológiai elemekben egy új, az addigi­aktól jobb megoldásokat al­kalmazunk — vallja egyetér­tésben az összeszokott mér­nök-technikus páros, Szilágyi Árpád és Türk Attila. Kifejlesztették — a nehéz fizikai munkák tapasztalatiból okulva — az előregyártott, géppel szaporán a helyére, az út­szegélybe rakható, U-2 jelű vasbeton folyókaelemet. Az egyébként „haszná­lati minta oltalom” alá vont U-2 pofon­egyszerűsége, ma­gától értetődő volta szinte már bosszan­tó még a laikus számára is. Ugyanis azt sugallja, amit minden jó ötlet: „hát ezt én is kitalálhat­tam volna”. A 2 mé­ter hosszú és jelen­leg 80 cm szélesség­ben 410 kilogramm súlyú, csapadékvíz elvezetésre szolgáló ’JSntr Korszerű út az U-2 folyókaele­Ehhez képlst szépmekkel Archív felvétel sikernek számít, hogy a mai napig mintegy 16 kilométer út készült el ezzel a szegéllyel, a megyében és az egész keleti országrészben. Előnyeiről csak anynyit: ez a folyókaelem nem törik darabokra, ha az utcában lakók már az útépítési munkák közben ki-be járnak járműveikkel az ebből készült útszegélyen keresztül. Arról nem beszélve, hogy kímélete­sebb áthajtást tesz lehetővé a kedvezően kialakítót profilja miatt, mint más megoldású társai. A szakemberek már kifej­lesztették és márciusban soro­zatban is gyártani fogják újabb ötletüket, az előregyártott ka­pubejáró támfal- és a kézi me­derburkoló elemet, ami tovább gyorsítja és korszerűsíti az út­építő munkát. A légkondicionáló már nem csak álom Kocsimosás Vásári hívogató Frankfurtba télen Budapest (KM - MS) — Eddig jobbára nyugati filmek­ben láthattuk azokat a profi légkondicionálókat, kandal­lókat, amelyek a szakma élvo­nalát képviselték. Újabban a szaküzletekben is megjelent a kínálat, de még a szakemberek közül sem mindenki tájékozott kellően, milyen változatos — és jó minőségű — készülékek, berendezések özönlik majd el várhatóan nem túl sokára a magyar piacot. Talán éppen ez a felismerés vezette a Frankfurti Vásár ve­zérkarát, amikor elhatározták, hogy Budapesten is sajtótájé­koztatót tartanak a március 23-27 közötti nagy rendezvé­nyükről, a Nemzetközi Szani- ter, Fűtés- és Klímatechnikai Szakvásár (ISH) magyarorszá­gi megismertetése érdekében. Wolfgang Kater, a Messe Frankfurt ügyvezető igazgató­ja elmondta, hogy a sokféle bemutató, vásár között a klí­matechnikai már komoly ran­got vívott ki magának, hiszen eddig már 16 alkalommal ren­dezték meg, s egyre növekvő népszerűséggel — a szakmá­nak jelenleg ez az egyes szá­mú találkozóhelye. A kiállítók száma az idén to­vább nő: 1800 cég jelentke­zett, egyharmaduk külföldi, akik 31 ország cégeit repre­zentálják. A kiállítás főbb szakterületei: szanitertechni- ka; szellőzés és klímatechni­Ez is egy megoldás az otthon meghitt melegéhez. Foto: Messe Frankfurt ka; szerszámok, csövek, felü­leti hősugárzók, bádogostech­nika; cserépkályha- és légfű­tésépítés. Egy új kiállítási csarnokot is avatnak az ISH idején, ahol a szabályozási technikát és épületautomatizá­lást láthatják az érdeklődők, s ugyanitt kapnak helyet a fűtés- technika, hőfelhasználás mé­rőberendezései számára ter­vezett szerelvények és alkotó­elemek, külön csoportosítva pedig a mérő-, ellenőrzés- és fűtéstechnika eszközei. Bőven lesz tehát látnivaló tervezők­nek, építtetőknek, kivitelező szakembereknek. A keretprogramokban is számos érdekes található. Fő­ként a jövő tervezőinek szól a „Design Arena”, egy fürdő­szoba-tervezési verseny, ame­lyen a kitűzött feladat: „Új, egyszerű és eredeti fürdő- szobaötletek.”A környezetvé­delem különösen érdekfeszítő témájáról szól a Szaniter, Fűtés- és Klímatechnikai Szö­vetség egyik különbemutatója, amely a hulladékfelhasználást elemzi e sajátos szakterület szemszögéből. Kérdésünkre az igazgató el­mondta: rendezvényeikre egy­re több kelet-közép európai cég, illetve szakember is eljut. Az ISH példájánál maradva: két éve mindössze 200 magyar látogatója volt a vásárnak. Ta­valy ez a szám megtízszerező­dött, s több, mint 100 magyar cég kiállítóként is bemutatko­zott. Az IBM Japan és a Canon cég Tokió­ban bejelentette: kifejlesztették a ThinkPad 550BJ-t, a világ első, beépített nyomtatóval ren­delkező „notebook” személyi számí­tógépét. A kompu­ter az IBM számító­gépének, és a Ca­non mikro-printeré- nek keveréke. Egy papírlapot a billen­tyűzet alján „beetet ve” a gép kinyom­tatja a képernyő tar­talmát AP-FEL VÉTEL Budapest (MTI-Press) — Igazából csak télen képes be­koszolódni az autó, s a téli szennyeződés nem csak csú­nya, de veszélyes is, mert kü­lönféle szóróanyagokat (sót, homokot, salakot) tartalmaz, és ha víz is van még benne, az alaposan ráfagyaszthatja a szennyet a járműre. Okos megelőzés, ha a ka­rosszériát és a nikkelezett, krómozott elemeket védőré­teggel (balzsam, szilikon, zsí­ros massza) vonjuk be. Ezek­ből igen sokfélét ajánlanak. Igen kemény hidegben — mínusz 10 fok alatt — nem célszerű kocsit mosni! Kivé­tel, ha fűtött helyiségben, a ko­csitest 0 fok fölé melegedése után láthatunk a munkának, és megvan a lehetőség a szárazra törlésre is. Nagy hidegben gépi mosást is csak ott végeztessünk, ahol vállalják, hogy előbb bő víz­zel, kézzel, tömlőből locsolva feloldják a koszt — és egyben felmelegítik a kocsitestet is —, és csak aztán engedik a forgó­kefék közé. Ha engedi az idő, a mosást felülről kezdjük, de ne meleg vagy forró vízzel. A hideg karosszérián a 20 fokos lan­gyos víz sem tesz jót a lakko­zásnak. Fontos, hogy minél bővebb vizet használjunk, de csak ott, ahol a kanálisba fo­lyik, és nem marad a mosás helyén korcsolyapálya. Minél puhább kefét, szivacsot hasz­náljunk, és ne nagyon nyom­juk azt a felületre. Az ablak­törlőket emeljük fel, és csak a teljes száradás után engedjük vissza az üvegre. Az ajtók, ablakok tömítéseit ne érje víz, mert befagyhatnak. Jó, ha a leszáradásig az ajtókat egé­szen be sem csukjuk. A zárakat ajánlatos szigete­lőszalaggal vagy zsírral fedni, hogy a mosóvíz ne juthasson beléjük. A szélvédőket feltét­lenül töröljük szárazra. A ko­csit a mosás után vigyük el a vizes talajról, nehogy arra a gumik ráfagyjanak. Lebegve száguldó vonatok Tudományos-technikai szuperhatalom lesz-e ismét az USA? Budapest (MTI Press);— Bili Clinton, az Egyesült Ál­lamok nemrég beiktatott el­nöke már a választások alatt elkészítette 18 oldalas dolgozatát arról, hogy mit is tesz majd azért, hogy Ame­rika ismét tudományos-tech­nika szuperhatalom lehes­sen. A részletekről Martin Kovács Miklós tájékoztat New Yorkból: Amerika vissza akarja hó­dítani a technológiai szuper- hatalom címet, és erre jó esélye van, miután Bili Clin­ton lett az Egyesült Államok elnöke. Dokumentumának címe: Technológia — a gaz­dasági növekedés motorja. És hogy mindjárt érzékeltes­sem, mekkora ügyről van szó, íme egy adat: a nagyha­talmú Pentagon költségveté­séből a demokratapárti kor­mányzat öt év alatt 30 milli­árd dollárt lefarag, és olyan kutatási programokra költi, mint például robotfejlesztés, biotechnológia, mágneses mezőben lebegve száguldó vonatok, üvegszálas kom­munikáció és a nemzeti szá­mítógép-hálózat. Máris létezik a törvény, amely szerint összekapcsol­ják az Egyesült Államok kormányzati, egyetemi, ipari és könyvtári számítógép rendszereit. Az információs hálózatra öt év alatt 3 mil­liárd dollárt fognak költeni, és a vállalkozástól olyan ha­tású eredményeket várnak, mint az 50-es években az autópálya-hálózat gyorsüte­mű fejlesztése hozott, vagy­is ugrásszerű javulást az élet szinte minden területén. A tudománytörténészek szerint az utóbbi fél évszá­zadban a szövetségi kor­mányzat kutatástámogatása abban merül ki, hogy az alapkutatásokra költötték a pénzt, és nemigen foglal­koztak azzal, hogy az ered­mény miként hasznosul. A másik fontos tényező, hogy az amerikai gazdaságot már egyre kevésbé ösztönzik azok a katonai laboratóri­umokban elért tudományos eredmények, amelyeknek hosszú időn át jó hatásuk volt például a számítógépi­par, a repülőgépipar és a táv­közlés civil felhasználóira is. Az persze nem lesz köny- nyű feladat, hogy valóban átirányítsák a kutatásokra költött évi 76 milliárd dollár egytizedét a Pentagontól a civil kutatók költségvetésé­be. De a Clinton-terv eléggé határozottnak tűnik. Ráadá­sul már a kampány idején igyekeztek maguk mellé ál­lítani a befolyásos civil pi­acra termelő cégeket, ame­lyek végülis komoly fantázi­át látnak a demokratapárti vezetés elképzeléseiben. A 726 szövetségi laboratóri­um, amely évtizedeken át — főként a hidegháború köve­telményeinek megfelelő — katonai jellegű programo­kon szorgoskodott, máris számíthat arra, hogy évi költségvetésének akár egy­ötödét is magánintézetekkel közös kutatásokra kell majd költenie, megsokszorozva ezzel mindkét fél lehetősé­geit, és persze elősegítve az alapcélt, hogy Amerika is­mét technológiai szuperha­talom legyen. Új sport Porsche. Wandelin Wiedeking, a német sportautó gyártók szövetségének nemzetközi főnö­ke a Porsche legújabb prototípusa, a BOXSTER mel­lett a stuttgarti bemutató sajtókonferencia előtt . AP-felvétel Tudományos kishírek Budapest (MTI Press) — A BAKTÉRIUMOK ÉS A SZÍVBETEGSÉGEK. Finn kutatók szinte véletlenül — egy koleszterinszint csökkentő anyag vizsgálata közben — észrevették, hogy a tüdőgyul­ladás és a bronchitist előidéző egyik baktériumfaj hozzájá­rulhat a szív koszorúerek be­tegségeinek, sőt a szívinfark­tusnak a kialakulásához is. Az elpusztult baktériumok ugya­nis a tüdőből a vérkörbe kerül­nek, és ott a koleszterinnel együtt lerakódnak az érfalra. SZEXUÁLIS KALANDOK A KÖLTŐHELYEN. A mada­raknak a legutóbbi időkig az volt a hírük, hogy hűséges pár- kapcsolatban élnek. Anders P. Möller dán zoológus viszont legújabban azt figyelte meg, hogy a madámőstények bi­zony hajlamosak a „félrelé­pésre”. Ányagi természetű in­dítékuk erre nincsen, hiszen alkalmi partnerük semmivel sem járul hozzá az utódok föl­neveléséhez, és a megtermé­kenyítések számát sem növe­lik. Az oldalt összeállította: Marik Sándor egyről többet Keiet-Má^aág -7 * '■ ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom