Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

KULTÚRA 1993. január 7., csütörtök Titkok tárháza Baraksó Erzsébet Szédületes tempójú a világ technikai civilizációja, s min­dennek közepette elképedve állunk bizonyos varázslatos, titokzatos és misztikus jelen­ségekkel szemben, olyan dol­gokról szerzünk újabb és újabb információkat, melyek­ről azt sem tudjuk hihetők-e, avagy sem. Hogyan lehetséges a spon­tán égés, amikor ezer fok fö­lötti hőmérsékleten hamuvá porlad az ember, de a ruha, amit viselt sértetlen, a hely, ahol tartózkodott nem mutatja az égés nyomait? Miért éppen a kínaiak között van aránylag sok olyan ritka képességű gyermek, aki lát a kezével, a fülével, és egyéb szerveivel? Miért olyan nagy a rejtély a Loch Ness-i szörny körül? És még sorolhatnánk a kérdése­ket, melyeket nagy bőséggel felsorakoztat egy különös könyv. A karácsonyi könyvvá­sárra jelent meg Lorrie Mack, Eric Harwood és Leslie Riley összeállításában, Szép Dezső gondozásában és fordításával az Amire nincs magyarázat című, számos meglepetést tar­talmazó kötet. Vannak emberek, akiknek különös az érzékelőképessé­gük, előre megérzik a majdan bekövetkező eseményeket. Egypetéjű ikrekről jegyzik fel a tudós megfigyelők azt az adottságot, hogy egyesekkel fizikailag megtörténik például az a baleset, amit ikerpárjuk elszenved, legyen a távolság közöttük akár száz mérföld. Újabban egyre terjed a ter­mészetgyógyászat, hiszen vannak gyógyító képességű személyek, akik egyszerű kézrátétellel orvosolnak bizo­nyos betegségeket. Ugyancsak az utóbbi idők­ben hallunk egyre több hírt az ufók látogatásairól, embertár­saink eltűnéséről, akiket az azonosítatlanok megbélyegez­nek. Hol jártak, milyen titkok birtokába jutottak? Mit gon­doljunk továbbá a szintén mostanában nagy létszámban feltűnő parafenoménokról, akik kanalakat hajlítanak, tár­gyakat helyeznek át a térben? Mindezeket a kérdésköröket vizsgálja az említett összeál­lítás, és az itt felsorolt esetek csak kis ízelítőt nyújtanak. Tárgyalja ugyanis a könyv a kereszténység kultúrkörébe eső csodálatos jelenségeket, leírja például a vérző és köny- nyező képek, szobrok legen­dáriumát, és vizsgálja magá­nak a torinói lepelnek a fény­képhez hasonlítható lenyo­matát is, mely a feltételezések szerint Krisztus testének kör­vonalait őrzi. Titkok tárulnak elénk a könyv lapjain, mitikus és misztikus teremtményekről, farkasemberekről, hipnózis­ról, tárgyak, személyek lebeg­tetéséről, eltűnéséről. Az egyik ilyen ügy, amely a tudó­sokat és a laikusokat egyaránt foglalkoztatja, a Bermuda há­romszög rejtélye. Hasonlóan különös történeteket olvasha­tunk arról, van-e élet a halál után. Csupa titokzatos esemény­nyel foglalkoznak a könyv szerzői, dokumentumok, leírá­sok, fotók alapján. Szimpati­kus a szándékuk: nem erőltetik nézeteiket az olvasóra, csupán felsorakoztatják az esetekkel kapcsolatban fellelt hivatalos érveket és ellenérveket, reánk bízva, miként vélekedjünk olyan jelenségekről, melyekre jelenlegi tudásunk szerint még nincs magyarázat. Filmes-videós találkozó Nyíregyháza (KM — Kál­lai János) — A nyíregyházi városi művelődési központ immár 25 éves működésére visszatekintő Nyíri Amatőr Filmklubja meghirdetésére ja­nuár 15-étől 17-éig Nyíregy­házán rendezik meg a XXI. Kelet-Magyarországi Tájegy­ségi Film- és Videoszemlét. A megyei és városi önkormány­zataink támogatásával, vala­mint a Magyar Független Film- és Videoszövetség véd­nökségével életre hívott, nagy­szabású találkozóra benevez­hettek Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyék amatőr, független, non- professzionál, alternatív fil­mesei és videósai, valamint külön kategóriában a városi és kábeltelevíziósok. A szerve­zők a szemlén bemutatkozási lehetőséget adnak az Erdély­ben, Kárpátalján és a Szlovák Köztársaságban élő és alkotó szakmabelieknek is. A kiírási feltételek szerint, a talákozóra olyan egyéni vagy közösen, nem anyagi haszon- szerzés céljából készített film­mel lehetett nevezni, amelyek a kölönböző fesztiválokon és szemléken még nem szerepel­tek. A legjobb alkotásokat dí­jazni fogják. A szakmai zsűri döntése alapján az I., H. és a ül. díjas filmek előzsűrizés nélkül vehetnek részt az orszá­gos fesztiválon. A városi- és kábeltelevíziósok produkciói­nak a továbbjutásáról a zsűri külön dönt és tesz javaslatot a fesztivál rendezőinek. A szemle megnyitóját ja­nuár 15-én, 18 órától tartják a művelődési központban, és itt kerül sor majd a díjkiosztásra is január 17-én 11 órától. Mobil nézőtér a szegedi játékokra (MTI) — A szegedi város­házán, illetve a Dóm téren mu­tatta be január 5-én egy svéd cég, a Sit Down a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőte­rének kicserélésére készített elképzeléseit. Régi óhaja a városnak, hogy a Fogadalmi templom előtti hatalmas teret csúfító lelátót cseréljék fel mobil nézőtérrel, amelyet a szabadtéri idejére felállíthat­nak, az év többi hónapjában viszont raktárba kerülhetne. A terv mindeddig anyagi okok miatt nem valósulhatott meg. A múlt év végén viszont az önkormányzat pályázatot írt ki a mobil nézőtér elkészí­tésére, a közgyűlés pedig 150 millió forintot szavazott meg erre a célra. Két hazai cég, egy szegedi magánvállalkozó, va­lamint három külföldi pályázó adott be tervet. A svédek be­mutatóját még a héten egy német-svájci közös pályázó bemutatkozása követi. Az értékelés után január végén derül ki, hogy melyik terv alapján készülhet el az új nézőtér. Szakmunkások csúszópénzért Mondj le a juttatásokról, felveszünk dent vállal, hi­szen a gyerme­ke sorsáról, jö­vőjéről van szó. A gazdasági élet krízistüne­tei a szakképzés válságát is ma­gukkal hozzák. Egyes iskolák a már hagyomá­nyosnak tekint­hető szakmák oktatását kény­telenek meg­szüntetni a gya­korlati képző­helyek beszű­külése vagy felszámolódása miatt. De éppen ezért, a gyere­kek és a gazda­ság „jobbá té­tele” érdekében kellene fellépni a helypénzt kö- Lesz-e számunkra hely? Tanakodóban v e t e 1 ő k k e 1 a SZÁÉV egykor volt tanműhelye előtt szemben. Nábrádi Lajos felvétele Mert a szak­mai oktatást „Nyilatkozom arról, hogy amennyiben az intézet a kisfi­am gyakorlati oktatását vállal­ja, semmiféle költségtérítésre (ebédjegy-hozzájárulás, ösz­töndíj) és munkaruha biztosí­tására nem tartok igényt.” És alatta a kényszerhelyzetben le­vő szülő aláírása. Miért? nem lehet bizonyos köte­lezettségek nélkül végezni. A képzésre vállalkozók nemcsak a tárgyi feltételekért felelnek, hanem azt is garantálniuk kell, hogy nem tartják ,rabszolga sorsban” a tanulókat. A pénznyelő tanuló Kisvárda (KM - Vincze P.) — „A szakmai képzést végző szervezetek első szakképesítés esetén nem kérhetnek ellen­szolgáltatást tanulóiktól.” — tartja szükségesnek leszögezni a most már reméljük, hogy véglegesre formált és hamaro­san az országgyűlés elé kerülő szakképzési törvény tervezete. És a kitétel hangsúlyozása ko­rántsem véletlen! Fizess és tanulhatsz Évek óta hallani olyan pletykát, miszerint egyes aranykezű mesterek — külö­nösen a még mindig kurrens­nek számító fodrász, kozme­tikus vagy az autószerelő szakmákban — a szülők áldo­zatkészségétől teszik függővé: hajlandók-e a gyerekeiket ta­nulónak felvenni. Hogy ezen a furcsa helyzeten a törvényi előírás mennyit lesz képes vál­toztatni a gyakorlatban, azt még nem tudni. Kikényszerített lemondás Hogy milyen apropóból ju­tottak ezek a dolgok az eszem­be? Nincs rá más magyarázat, mint az aktualitás! Most állnak a pályaválasztási döntés előtt megyénk végzős nyolcadiko­sai. Közeleg a február 15-i határidő, küldeni kell a jelent­kezési lapokat. Ilyenkor aztán kiben-kiben felrémlenek az előbb említett, lefizetéses szi­tuációk. És már nemcsak a magánvállalkozók esetei ké­pezik a szóbeszéd tárgyát, ha­nem hírlik: vállalatok, intéz­mények is nyilatkoztatják a szülőt ilyeténképpen: Válságban a szakképzés Azért, mert a megszűnő gyakorlati munkahelyek miatt egyre kevesebb szakmunkás- tanuló felvételét tudják garan­tálni a szakképző iskolák. Ilyen pozícióból a szülő min­Most maximum havi 800 Ft- ot kell kifizetni ösztöndíjként, a szakképzési törvény ter­vezete szerint a mindenkori minimálbér 20 százalékát (a mostani szabályok alapján 1800 Ft-ot). A tanulókat vál­lalók még így is jól járnak, hiszen a tanuló nemcsak „nyeli a pénzt”, hanem értéket is termel. Megoldáskeresés a gyerekekért Hogy mit tesznek megyénk iskolái? Mondhatjuk: a lehető­ségeik határain belül — min­dent. Az egyik szakközép- iskolában pl. felvesznek min­den jelentkezőt az adott szak­mai területre az ún. pálya­orientált osztályba. Itt az első két évben zömében a közisme­reti tárgyak alapozása, meg­erősítése történik, és ezek mel­lett különböző szakmai is­meretekre is szert tesznek a diákok. Hetente pedig három napot az iskolai tanműhelyben töltenek az adott szakmakor feladatainak gyakorlásával. A második év végén szintvizsgá­val választják ki azokat, akik a szakmunkásképző második osztályában folytathatják a tanulmányaikat. Aki a szint­vizsgán nem feleltek meg, azok betanított munkásként — bizonyítvánnyal — munkát vállalhatnak az adott szak­mákban. Ez a példa is igazolja: a szakképző intézmények a je­lenlegi, problémás helyzetben is próbálnak úrrá lenni a ne­hézségeken. A monopolhely­zetüket kihasználó vállalko­zók, üzemek, intézmények, a szülői nyilatkozatokat kicsika­ró tanulóképzők szintén tör­hetnék a fejüket a jobb és em­berségesebb, áthidaló megol­dásokon, gondolván arra, hogy egyszer talán majd az ő gyerekük is hasonló szituáció­ba kerülhet, mint amilyenben a leendő szakmunkástanulók mostanság vannak. Nyíregyháza, Verebes temploma Jó kedélyű színházat és jókedvű nézőket szeretne (A Kurír nyomán — Kará­csony Ágnes) — Verebes Ist­vánt kérték fel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ve­zetésére. Ezt ma (Január 6-án a szerk.) jelentjük be a tár­sulatnak — mondja Módi Zoltán, Nyíregyháza polgár- mestere. — Úgy gondoljuk, személye garancia arra, hogy városunkban igazi színház­műhely alakulhasson ki. — Ön is úgy gondolja, hiszen a Komédium igazgató­jaként azt nyilatkozta, nem al­kalmas ilyen posztra. Megvál­tozott a véleméye? — Nem — válaszolja — Verebes. Most sem tartom ma­gam alkalmasnak. De hátha tévedek. Sosem akartam igaz­gató lenni. Vezetőként is kol­légája szeretnék lenni a színé­szeknek. Örülök, hogy meg­kerestek a város elöljárói, elfogadtam a felkérést. Azt hi­szem, a függetlenség rögesz­méje nem ér annyit, hogy el­menjek egy ilyen lehetőség mellett. Mielőtt végleg igent mondtam volna, végiggondol­tam, kik jönnének velem, mi­lyen a társulat, és milyenné tehetem a színházat. Jó kedé­lyű színházat szeretnék, jóked­vű nézőket. — Mikortól kezdi meg a munkát? — Februártól már én szer­ződtetek. —Kiket visz magával? — Haverokat nem viszek magammal, híveket pedig nem akarok toborozni. Néhány szí­nészt hívtam, neveket egye­lőre nem mondok. Beszéltem már vendégrendezőkkel, töb­bek között Vámos Lászlóval, Gothár Péterrel, Iglódi István­nal, Bodolay Gézával, Kalmár Péterrel és Pogány Judittal, aki egy gyerekdarabot állít színpadra. — Ismeri a nyíregyházi tár­sulatot? — Csak néhány előadásukat láttam az utóbbi időben. Sen­kitől nem akarok megválni, senki nem kerül megalázó helyzetbe, akik együtt akarnak velem dolgozni, azoknak mél­tó alkalmat adok. — Hányadik felkérése a mostani? — Az ötödik. Egyszer a szolnoki pártbizottság nem talált megbízhatónak ilyen ál­lásra, három alkalommal pe­dig én nem találtam meg­felelőnek a körülményeket. —Gondolkodott már az első évad előadásain? — Egy biztos, nem mu­tatunk be olyan darabot, ami csak a rendező vágya. Szupersztárok „élő” ajándéka Kállai János A korábbi, rockzeneaszá­lyos évek után nem lehet pa­naszunk a magyar televízió és az égi csatornákon érkező pluszok jóvoltából hozzánk érkező koncert élményeket illetően. Már-már a bőség za­varával küzdünk, és talán ez­zel is magyarázható: nem mindegyiket fogadjuk kitörő lelkesedéssel, nosztalgiától át­fűtött rajongással. Van olyan rockshow, amelyikbe csak bele-belepillantunk, és akad olyan, amelyiknek befejezté­vel alig akarjuk elhinni, hogy már vége. Szóval, az új év kezdetén egy-két nap alatt akár három szuperkoncert részesei lehet­tünk. Az Emerson, Lake & Palmer budapesti koncertje, sajnos, szürkébbnek tűnt an­nál, mint amit a legendás trió­tól egykori világszenzációnak számító'sikereik alapján (azt hiszem elég, ha csupán a Tar- kusra vagy Az egy kiállítás ké­peire utalok) vártunk. A há­rom fiú charme-ja bizony-bi­zony megkopott, és a joviális, amolyan banktisztviselősre formázott fazon sem volt az „igazi”. No, de a zene!? Hát, nem tudom. Lehet, hogy az ELP új lemeze, a Black Moon valahol, valakiknek a nagy visszatérés jelképes és konkrét produktuma, s mi több, tetszik is, veszik is, nekem a leegy­szerűsítő megoldások, a divat­ra hangolt dallamok miatt nem volt meggyőző és átütő él­mény. Nem így a másik „hármas”, a Bee Gees kilencven perces (1989-es, ausztráliai), csodá­latos hazatérése. Barry, Mau­rice és Robin Gibb feled­hetetlen szerepléssel ajándé­kozta meg Melbourne sok ezres koncerthallgatóságát, és minket, akik sohasem láthat­tuk „testközelből” ezeket a férfias-kamaszos bájú (lehet ilyet mondani hímnemű lé­nyekre?), keresetlenül termé­szetes sztárokat. A Beatles, a Rolling Stones mellett valaha ők úgy tudtak, szinte észrevét­lenül belénk ivódni a Massa- chusettsszel, a Wordsszel, vagy az I ve Gotta Get A Mes­sage To Youval, bekéredzked­ni a fülünkbe és a szívünkbe, hogy mindenféle szándékolt memorizálás nélkül ma is vé­gigdúdoltuk — velük együtt — szinte az egész hangver­senyt. És hogy tudnak énekel­ni! Mindig ez volt az erős­ségük. De hogy ezt így meg­őrizzék, dacolva a gyorsan száguldó évekkel! A New York Mining Disaster 1941 című, bányakatasztrófás bal­ladájuk (az első nagylemezük sikerdala) most szebben és tisztábban szólt, mint bár­mikor. „Győzni fogok / fogsz / fogunk ismét” — közük ma­gabiztosan egyik újabb nótá­jukban. Jó lenne igaznak hinni ezt magunkra nézve, mert, hogy a Bee Gees esetében ez így lesz, ahhoz kétség sem fér. 12 Kelet-Magyarország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom