Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
1993. január 6., szerda CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 15 Atlaszsorozat 15 kötetben Könyvkiadó a tudomány szolgálatában Budapest (MTI-Press) — A Springer-Verlag most 150 éves, magyarországi leány- vállalata, a Springer Hunga- rica Kiadó nemrég ünnepelte első születésnapját, a nagyközönség pedig a közelmúltban üdvözölhette a nagyszabású, 15 kötetes SH atlasz sorozat első köteteit. A hármas születésnap kapcsán a kiadó tevékenységéről, a sorozat jellegéről, hasznosságáról, az első kötetről beszélgettünk dr. Arky István professzorral, a kiadó igazgatójával és Ortutay Bélával, a sorozat szerkesztőségének vezetőjével. □ A 150 éves világhírű Springer-Verlag tevékenysége néhány mondatban hogyan jellemezhető? — Németország legpatinásabb, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő tudományos könyvkiadója (amely nem azonos az Axel Springer Lapkiadóval). A világ számos országában évente mintegy 1800 könyvet és 300 folyóiratot jelentet meg, elsősorban angolul és németül. A jelenleg kapható Springer-kiadványok száma meghaladja a 16 ezret. Kiadványaink főbb témakörei: orvostudomány, pszichológia, biológia, kémia, fizika, matematika, műszaki tudományok, földtudományok, közgazdaságtan és jog, számítástechnika. □ Magyarországi leányvállalata, a Springer Hungarica Kiadó Kft. ugyancsak most ünnepelte születésnapját, de az elsőt. — Valóban. A nagy múltú Springer-Verlag hálózatának egyik legfiatalabb tagja vagyunk, Berlin, Heidelberg, New York, London, Párizs, Tokió, Honkong és Barcelona után, 1991 óta Budapest is a hálózathoz tartozik. Tevékenységünk kettős: egyrészt magyar nyelvű kiadványokat jelentetünk meg, másrészt a Springer-Verlag összes leányvállalatának magyarországi forgalmazója vagyunk. A szigorúan tudományos művek mellett nívós ismeretterjesztő munkákat is megjelentetünk. Az idei könyvek közül kiemelnénk a Magyar környezetjogot., a Biológia kötettel induló 15 kötetes SH atlasz című tudományos ismeretterjesztő sorozatot, valamint a HÜTTE néven ismert, novemberben megjelenő világhírű mérnöki kézikönyvet. A magyar nyelvű kiadványok beszerzését is vállaljuk. Bemutatótermünkben, a Wesselényi utcai Springer Szalonban megtekinthetők és megvásárolhatók a magyar, s a legfrissebb angol és német nyelvű könyveink, lapozgatni lehet a magyar és idegen nyelvű folyóiratainkban. —Az SH atlasz 15 részes sorozata mire vállalkozik? — Akárcsak mitológiai névadója, úgyszólván a lehetetlenre, ugyanis a tudás univerzumát igyekszik felölelni. A kiadó egyszersmind arra is törekszik, hogy rendszeresen naprakésszé tegye valamennyi kötetet. Nem véletlenül fordították le valameny- nyi világnyelvre, és egy sor kisebb nyelvre is. Szakterületük legkiválóbb képviselői állították össze az egyes, logikus felépítésű köteteket, amelyek használatát, a keresett információ gyors fellelését a kötetek végén lévő bőséges tárgymutató garantálja. A másikkal kevés kísérőszöveggel, rengeteg adattal, szemléletes egyedi ábrák, grafikonok, térképek, táblázatok segítségével dolgozzák fel anyagukat. Az atlasz műfajának egyik sajátossága, hogy általában nem a személyek, hanem a jelenségek határozzák meg tartalmát. □ A sorozat témái között szerepel anatómia, biológia, fdozófia, matematika, ökológia, pszichológia, világtörténelem, zene és még sorolhatnánk a 15 kötet további témaköreit. Első kötetként miért éppen a biológiára esett a választása? — Nem véletlen. Az ok: a magyar könyvespolcokról hosszú évtizedek óta hiányzik a biológia egész területét felölelő kézikönyv. Márpedig ez ma a természettudományok talán legdinamikusabban bővülő területe. □ A hiánypótló, didaktikus, nagyszerűen illusztrált SH atlasz sorozat kötetét kiknek a figyelmébe ajánlhatjuk? — A pályaorientált középiskolásoknak, felvételizőknek, tanulmányokat folytató főiskolai és egyetemi hallgatóknak, pályakezdő értelmiségieknek, akik bővíteni, illetve karbantartani kívánják tudásukat. — Büszkék vagyunk arra, hogy az igényes színes ábrákat egy magyar művész, Szász István és német felesége, Inge Szász készítette. — Az SH atlaszok 15 kötetét három év alatt, 1995 márciusáig kívánjuk megjelentetni, és folyamatosan megújítva tartjuk piacon. Az olvasók a hasznos kézikönyvek közül már szeptemberben találkozhattak a Világtörténelem kötettel, a téli könyvvásáron pedig a Csillagászat című kötet került a standokra. Magyar kutatások az Euréka-programban Budapest (MTI-Press) — Az Euréka tagországok májusi tamperei miniszteri konferenciája Magyarországot felvette a szervezet tagországai közé. Az Euréka program 1985 nyarán indult azzal a céllal, hogy a fejlett technika-technológia területén a nyugat-európai vállalatok és kutatóintézetek szorosabb kapcsolata révén növelje kontinensünk fejlett tőkés államai iparának, gazdaságának versenyképességét a világpiacon. A tagországok 1987 szeptemberi madridi konferenciájának határozata lehetővé tétNapi egy narancs — rendben tartja az ivarsejteket Budapest (MTI-Press) — Amerikai kutatók szerint a C- vitamin megvédi az ivarsejtek DNS-ét, így csökkenti az utódoknál az örökletes génhibák valószínűségét. Szervezetünkben mindennap kb. 10 ezer oxidációs reakció zajlik le, melyek résztvevői és mellék- termékei (peroxidok és szu- peroxidok) jelentős kárt tehetnek a sejt zsír, fehérje és DNS- tartalmában. Az antioxidánsok és az enzimek nem képesek ezek teljes hatástalanítására. Leginkább a spermasejtek veszélyeztetettek, ugyanis ezek képződése 380 osztódással jár (szemben a petesejt 23 osztódásával) mialatt, úgy tűnik, szünetel a sejtek védelmi mechanizmusa. A sejtmag nyolcszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a vérplazma, ezért fontos fiziológiai jelentősége lehet a sperma génállományának védelmében. A kísérletes vizsgálatok alapján az eddig az Egyesült Államokban javasolt napi 60 mg C-vitamin helyett minimum 250 mg fogyasztása lenne ajánlatos, hogy megvédje az emberi génkészletet, és így egészséges utódok születhessenek. te, hogy a keleti tömb országainak kutatóintézetei is bekapcsolódhassanak egyes kutatási programokba. Magyar környezetvédelmi kutatók, meteorológusok már évekkel ezelőtt bekapcsolódtak a „Környezetszennyeződés hatása a művi környezetre” elnevezésű programba, melynek témájához kapcsolódik a hulladékégetéssel, a helyi levegő- és zajszennyezéssel, valamint a talaj és a felszíni, felszín alatti vizek szennyeződésével foglalkozó kutatások köre. ■ ■ Meteorológiai mérőállomás a Hortobágyon Ongyógyító állatok Az ember is tanulhat Budapest (MTI-Press) — A beteg csimpánz mozdulatlanul feküdt. Fáradtan figyelte a többiek játékát. Szemei lassan le-lecsukódtak. Úgy tűnt, nem sok van már hátra neki. Ekkor utolsó erejét összeszedve fel- tápászkodott, bizonytalan mozdulatokkal odatámolygott egy növényhez. A csimpánzok szinte soha nem eszik meg ezt a Vemonia fajt. Csimpánzunk hangosan szörcsögve szívta ki a gyökerek nedvét. Másnapra mintha újjászületett volna, visszatért az étvágya, és vidáman játszott társaival. Ez volt az első eset, amikor az ember megfigyelte, hogyan gyógyítják magukat a beteg állatok. Azóta, 1987-től már tudjuk, hogy a beteg csimpánz nem véletlenül választotta azt a növényt, „tudta”, hogy annak segítenie kell. Ugyanolyan természetességgel kezelte magát, mint ahogy az ember egy gyomorrontás után a szódabikarbóna után nyúl. A beteg állat „tudja”, mit csinál, nyilván nem véletlenül vándorol korán reggel, árkon- bokron át a 20 percre lévő As- pilia fajhoz (a napraforgók rokonságába tartozik ez a növény), amikor sokkal közelebb is találna ennivalót. Ráadásul amikor megtalálja, amit keresett, keserves képet vág, az orrát elfintorítva eszi meg a növényt, valahogy úgy, mint a beteg gyerek a csukamájolajat. Az orvosok véleménye szerint az emberszabású majmok gyógyfüvei az ember számára is hasznosak lehetnek. Az állatok nemcsak gyógyítani tudják magukat, hanem a betegségek megelőzésében is komoly tapasztalataik vannak. A csimpánzok az esős évszak beállta előtt több gyógynövényt fogyasztanak, mint máskor, mintegy felkészítve szervezetüket a megpróbáltatásokra. Lehet, hogy a majmok tényleg többet tudnak, mint az emberek? A biológusok szerint a bőgőmajom képes az utódja nemét is meghatározni. Legalábbis erre utal az, hogy a párzás környékén megváltozik az étrendjük: vagy inkább savas, vagy inkább lúgos növénynedveket fogyasztanak. Az eredmény: a savast kedvelők inkább nőstényeket, a lúgosat választók inkább hímeket hoznak a világra. Talán még terhességmegszakításra is képesek lennének? Az etoló- gusok szerint bizonyos étrend spontán abortuszhoz vezethet. Gyógyszergyárak figyelem! Nem szégyen az okosabbtól tanulni! Lehet, hogy a sok gyógyszer helyett elég lenne néhány igazán hatásos fű? „Tévényelv” és „jelképnyelv” Budapest (MTI Press) — Az egyik bécsi általános iskola igazgatója, aki évek óta tanulmányozza a tanulók beszédkészségének változásait, megállapította, hogy az egyre gyengébb. A diákok pillanatok alatt megértik, hogy miként kezelendők akár a legbonyolultabb műszaki berendezések is, de kifejezni csak nehezen tudják magukat. Ezt a folyamatot az egyre „technicizáltabbb” kömyezet: tel, elsősorban a televíziózás és a számítógépes játékok elterjedésével, és a családon belüli beszélgetések elapadásával magyarázza. Felmérései szerint csak minden 8-10. iskolai dolgozat írója fejezi ki jól, vagy legalábbis elfogadható árnyaltsággal magát. Sok gyermek afféle „tévényelvet” vagy a számítógépek alkalmazásához szükséges „jelkép- nyelvet” beszéli. Egy asszony nézi a „Cafe de nuH” című, Vincent van Gogh festményéről készült hamisítványt, melyet a Rómában megrendezett „Valódi Hamisítványok” nevű kiállításon mutattak be. Ezen a legkiválóbb festők leghíresebb munkáiról készített hamisítványokat állították ki, mint például Renoir, Manet, Modigliani, Corot és Degas müveinek utánzatait AP-felvétei Hátrányban a elhízott bébik A kövér bébi mindig vágyálma volt a mamáknak. Ma úgy tűnik, hogy e kérdésben — csakúgy, mint az élet számos vonatkozásában — középen az igazság. A legegészségesebb az a kisgyermek, akinek súlya átlagos, a normálist nem haladja meg, de nem is kevesebb annál. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy azok a kisgyermekek, akik már egyéves kor alatt elhízottak, túl sok zsírsejttel bírnak. Ha későbbi életükben fogyókúráznak, a testsúlycsökkenéssel párhuzamosan nem csökken a zsírsejtek száma, hanem csak az egyes zsírsejtek zsírtartalma. Ha viszont az első életév után kezdődik a hízás, e folyamatnak egy bizonyos határáig a változatlan zsírsejtszám mellett az egyes zsírsejtek nőnek meg. Ha ezek végeznek fogyókúrát, akkor a sejteknek átlagos zsírtartalma erősebben csökken, mint ott, ahol a zsírsejtek száma nagy. A zsírsejtek száma mindenekelőtt a táplálkozástól függ. A jövő tojása Budapest (MTI-Press) — Talán mindannyian hallottunk már olyan krumpliról, amely képtelen megrothadni, hormonkezelésekkel óriásivá növesztett szarvas- marhákról, vagy olyan retekről, ami belül piros, kívül fehér. Igen, ezek valameny- nyien a csúcstechnológia „termékei”, a jövő század gyermekei. De milyen vajon a jövő tojása? Az ezerszer elátkozott, felelősségre vont, koleszterindús reggelire való. Bizton állíthatjuk, hogy nem fog megromlani, nyugodtan tárolhatjuk heteken, hónapokon keresztül, akár hűtés nélkül is, mert pasztö- rizálva lesz. Nem is kellene erről jövő időben szólnunk, hiszen már 1987 óta ismerjük ezt az eljárást. Természetesen még elvétve sem fogunk tőle szalmonellafertőzést kapni. A legnagyobb gond a tojássárgája magas koleszterintartalmával van. Például az Egyesült Államokban annyira félnek tőle, hogy 20 év alatt a tojásfogyasztás kb. háromnegyedére esett vissza. A tojásforgalmazók számára ez egyértelművé tette, valamit tenni kell. Lassan már 20 éve, hogy megjelentek a piacon a koleszterin- és zsírmentes tojásfehérje készítmények. Bár elég sokat megvesznek ezekből a fagyasztott termékekből, amelyek mesterségesen sárgára színezettek, bár ezek íze nem az igazi, olyan mintha megfestenék és lefagyasztanák a tojásfehérjét. Áz igazi mégiscsak az lenne, ha sikerülne a tojás- sárgáját megszabadítani a koleszterintől. Ezt először nagy nyomású gázzal próbálták kivonni a porított tojássárgájából, de a véletlen szerencsének köszönhetően a fejlesztők ráakadtak a béta-ciklodextrinre, amit kukoricakeményítőből állítanak elő, és képes a koleszterin 80 százalékát megkötni. Az eljárás menete a következő: feltörik a tojásokat, elválasztják egymástól a fehérjét és a sárgáját. Ezután a tojássárgájához hozzáadják a béta-ciklodextrint, ami megköti a koleszterin 80 százalékát, majd centrifugá- lással elválasztják egymástól a koleszterint tartalmazó vegyszert, és a most már koleszterinszegény sárgáját. Ezt összekeverik a fehérjével, pasztörizálják, majd becsomagolják. Fél csésze „tojáslé” kb. két valódi tojásnak felel meg. A jövő tojásából akár 20-at is megehet bárki, anélkül, hogy veszélyeztetné az egészségét. Vannak, akik kételkednek a jövő tojásának sikerében, mondván, a „tojáslét” nem lehet héjában megfőzni, tükörtojást sütni belőle, vagyis erősen korlátozott a felhasználhatósága. A diétás szakemberek szerint nem is annyira a tojással van baj, mint inkább a zsiradékfogyasztással, sokkal fontosabb lenne ennek csökkentése. Valószínűleg a piac, a vásárlók fogják eldönteni, szükség van-e a „tojáslére”. Ha igen a válasz, akkor is nagy lesz a harc a vásárlókért. A tojáslének nem kisebb ellenfelekkel kell megbirkóznia, mint az enzimkezelt tojás, amelynek koleszterintartalmát egy enzim ártalmatlan, a szervezetből azonnal kiürülő vegyületté, (koprosztanollá) alakítja, vagy a kukoricaolajjal kezelt tojások.
