Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993. január 6., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Füstölgő dohánytermelők Kérelmüket nem támogatja az APEH elnöke tett (de tételesen közölhető) visszaigénylés alapján fizetné ki az érintetteknek a visszajáró összeget. Minarík György válaszleve­lében leírja: a jelzett problé­mát, annak súlyosságát ugyan átérzi, ennek ellenére a do­hánytermesztési tagozat meg­oldási módozatát nem támo­gatja. Indoka: a személyi jöve­delemadó törvény szerint ugyanis, ha a kifizető szabály­szerűen vonta le az adóelőle­get, akkor a kifizetőnek nincs hatásköre arra, hogy az érintett magánszeméllyel kötött meg­állapodás útján a korábban le­vont és az adóhivatalnak átu­talt adóelőleget „visszatérít- se . A személyi jövedelemadó­ról szóló törvény erre az esetre egyetlen megoldási lehe­tőséget ismer: a magánsze­mélynek a személyi jövede­lemadó bevallás benyújtásával Nyíregyháza (KM - MCS) — Harmincezer magán- és családi művelést végző do­hánytermesztő nevében írt levelet Minarik Györgynek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal elnökének a Magyar Agrárkamarán be­lül működő dohánytermesz­tők tagozata. Ebben kérték, hogy a tavaly tavasszal a do­hánytermesztőktől levont adóelőleget a kifizető do­hánybeváltó igényelné vissza és fizetné ki számukra. A le­vélváltásról mi is kaptunk másolatot. A dohánytermesztők tago­zata levelében leírja, hogy a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemélyek által előállított termék értékesítése­kor a felvásárló köteles volt adóelőleget levonni. Sajátos munkafolyamatok Az 1992. XX. törvény a ren­delkezést 1992. április 15-i ha­táridővel módosította és a kis­termelő mentesült az ilyen jel­legű adófizetés alól. A do­hánytermelés . sajátosságából adódik, hogy az adott évben megtermelt dohány több mun­kafolyamaton megy keresztül, a kifizetést a felvásárlást vég­ző dohánybeváltók ütemezés szerint végzik, és ez általában a következő év márciusáig is elhúzódik. Az adóelőleg-levonási köte­lezettség miatt így több terme­lő tavaly gyakran önhibáján kívül kevesebb árbevételhez jutott, mint a^ok, akik 1991 - ben értékesítették terméküket. Ezek a termelők szeretnék visszakapni az így levont adó­előleget. Az adóelőleg visszajuttatására két megoldás kínálkozik. Egyik az, hogy a termelő önadózóként, a másik, hogy á kifizető dohánybeváltó igényli vissza egy összegben a levont adóelőleget és fizeti ki az összeget. Nehézkes, körülményes Az első megoldás a dohány- termelők adózási ismereteit nézve nehézkes, körülményes, ugyanis legtöbbjük nem öna­dózó. Egyszerűbb a dohánybe­váltónak visszaigényelni és ki­fizetni ezeket az összegeket. A javaslatot az is alátámasztja, hogy a dohánytermelők köre elég zárt, a beváltók által jól ismert. A gyakorlatban min­dez azt jelentené, hogy a bu­dapesti és a nyíregyházi do­hánybeváltó egy-egy összesí­Harasztosi Pál felvétele kell az adókülönbözetet visz- szaigényelnie. Mindezekre fi­gyelemmel bármennyire is meg lenne az adóhivatal kész­sége a kérdés más irányú ren­dezésére, törvényi kötöttségek miatt, sajnos, nem áll az APEH elnökének ezt a felve­tést támogatni. Csak önadózóként Mindezek után az egyetlen lehetőség a kb. kétezer szabol­csi család számára, hogy a 2-17 ezer forint között levont adóelőleget visszáigényeljék, ha önadózóként benyújtják adóbevallásukat. Mivel több­ségük soha nem töltött ki ilyen lapot, várhatóan elég nehézkes lesz az adóbevallások elkészí­tése. Azért érdemes belekez­deni, nem hinném, hogy a csa­ládok nagyvonalúan eltekinte­nének az összeg visszaigény­lésétől. A nyíregyházi Sumrna-Bau műanyag nyílászáró üze­mében. Felvételünkkor a mátészalkai kórház ablaka­it készítették Elek Emil felvétele Növelt ár, változatlan támogatás Nyíregyháza (KM - CSK) — Tavaly ősz óta rebesgetik, hogy ez év elejétől már egy­millió forint szociálpolitikai támogatásra számíthatnak a háromgyerekes családok, hat­százezerre a kétgyerekesek, ha lakást vásárolnak. Bár a dön­tés a parlament hatásköre, D. M., rakamazi olvasónk kérésé­re az OTP megyei igazgatósá­gán Kolozs Sándomé igazga­tóhelyettestől érdeklődtünk, vajon történtek-e változások a szociálpolitikai támogatás te­rületén. Megtudtuk, múlt évben er­ről döntés nem született, úgy tűnik, az ÁFA-visszatérítéssel kapcsolatos kérdések miatt ezt a témát későbbre halasztották. Éppen ezért a korábbi gyakor­latnak megfelelően jár el az OTP, vagyis azoknak, akik két gyereket vállalnak, kétszáze­zer forint szociálpolitikai ked­vezmény jár, már meglévő há­rom gyermek esetén pedig hat­százezer. Bár az OTP új laká­sok értékesítésével nem fog­lalkozik, csak a közvetítő által eladott ingatlan vásárlásához nyújt hitelt, tudni kell, hogy az új lakásokat huszonöt száza­lékos ÁFÁ-val növelt értéken kínálják ettől az évtől. Tárca A kihangosított szívdobogás egyszer csak minden át­menet nélkül elviselhetetlenül felerősödött, aztán pedig vá­ratlanul lehalkult. Ez utóbbi volt a legrosszabb, mert foly­ton arra gondolt, hogy ez va- I ami rosszat jelent, baj lehet a babával. Már több órája ott ült va­júdó hitvese szülőágya mel­lett, s a kezét fogta. Pontosab­ban inkább a kedves kapasz­kodott belé, egy-egy erősebb fájdalomnál annyira szorí­tott, hogy elsápadtak az ujj­hegyek. Elnézte a szenvedő hitves arcát, s csodálta azt az erőt, améllyel — bár ha összeszorított fogakkal is —, de legyőzte a mind gyakrab­ban összehúzódó izmok fáj­dalmát. Néha-néha megtö­rölte az arcát egy benedvesít- tett kendővel, biztató szavakat suttogott neki, s közben volt ideje elmerengeni az elmúlt kilenc hónapon. Visszaemlé­kezett arra a reggelre, amikor megtudta az örömhírt. Eszébe M. Magyar László jutottak a rosszullétek okozta álmatlan éjszakák, a száraz, meleg nyári nappalok. Meny­nyire várták a hetek múlását! Akkor minden olyan lassúnak tűnt, most pedig így visszapil­lantva, szinte elrepült az idő. A doki mind gyakrabban pillantott rájuk, ebből sejtet­te, egyre közelebb kerülnek az oly hőn áhított pillanathoz. Nem irigyelte a dokit. Vára­koznia kell itt tétlenül, mert a kitágulásig úgy sem tehet semmit. Néha megjegyezte a kismamának, hogy azt szereti, ha a szülőágyon mosolyog­nak a nők. Valahol persze ta­lán igaza van, hiszen nagys­zerű pillanat részesei lehet­nek, de hát a legtöbbször inkább a vajúdástól változik el a mamák arca, s nem az önfeledt boldogságtól. Közben a doki és a szülész­nő feltette a sapkát és a száj­maszkot, neki is ezt kellett tennie. Ez már visszavonha­tatlanul a szülés kezdetét je­lentette. Tartotta kedvesének a fejét, törölgette az arcán megjelenő apró cseppeket, s várta az éltető testtől elszaka­dó apróságot. Még a lélegze­tét is visszatartotta, amint meglátta a hirtelen kibukkanó baba fejét, s a pici test szinte a pillanat töredéke alatt már ki is csusszant a kilenc héfna- pig menedéket és táplálékot biztosító anyai szervezetből. F ia született. A meghatott­ságtól szólni sem tudott, a szájmaszkon keresztül fi­nom csókot lehelt az asszony "homlokára, s a tekintetét ke­reste. Pillantásuk összefonó­dott, s érezték, hogy ez a csöppnyi ártatlanság még meghittebbé, még szorosabbá varázsolja kettejük kapcso­latát. A csoda Galambos Béla / ó hallani, olvasni, hogy az országban jóval töb­bet vetettek az elmúlt ősszel, mint egy évvel korábban. A felmérések szerint, az 1991 évihez képest bő százezer hektárral nagyobb területen került a földbe az idei ke­nyérnek való vetőmagja. A megyében is jelentősen növekedett a vetésterület, köszönhetően a kormányzat által nyújtott támogatásnak is. Ez, ha nem is volt túl nagy összeg a maga másfél ezer forintjával, ám úgy tű­nik elérte célját, legalábbis a támogatást igénylők szá­mából következtetve. Szüksége is lenne az or­szágnak a többlet gabonára, hisz az elmúlt esztendő vára­kozáson felüli, 2,5 milliárd dolláros agrárexportjában is jelentős szerepet játszott a gabonakivitelünk. Persze az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy az export- bevételek mintegy tizedét hozó gabona, még 1991-ben termett meg és a múlt év tavaszán a magtárakban várta, hogy külpiacokra ke­rülhessen. Most viszont — és ebben a csökkent vetéste­rületen pusztító tavalyi aszály is közrejátszott — korántsem rendelkezik az ország akkora gabonakész­letekkel, hogy exportra is futná belőle. Még jó. ha ele­gendők lesznek a készletek a belső fogyasztás kielégítésé­re, új termésig. Egyszóval kell a jó búzatermés, mint egy fhlat kenyér. Távol álljon tőlem, hogy rontsam az új évvel együtt járó bizakodó hangulatot, ám a megye határát járva már nem olyan megnyugtató a kép, mint a statisztikai adatok nézegetése közben. Igen változó ugyanis a veté­sek minősége. A legtöbb he­lyen ugyan most is megtalál­hatók az igényesen munká­ról árulkodó búzatáblák, ám néhány ilyen mellett igen sok földön látszik a pénzhi­ányból fakadó igénytelen­ség, meg a támogatási pénz ellenében „kötelező” tessék- lássék munka. A trágyázat- lan csutkaföldekbe hamar­jában betárcsázott ilyen­olyan vetőmagból fejlődő termésből nem biztos, hogy megismételhető lesz idén a tavalyi export teljesítmé­nyünk. Kommentár Kétnyelvű felirat Balogh József rz apjuk a híreket: Kár- pátalján kétnyelvű feli­ratokat helyeznek el a nem­zetiségek lakta területeken, sőt a nemzeti jelképeket is használhatják. Szlovákia egységes nemzet, magyarul nem ismerik el a nemzetisé­geket. A Vajdaságból elül­dözik a magyarokat, helyük­re szerbeket telepítenek. Er­délyben? Erdély nincs is. A hivatalos nyelv a román, szerencsére vannak még ma­gyar iskolák. Bezzeg Nyuga­ton — szoktuk mondani —, ott semmi gondja a nemzeti­ségieknek. Ilyesmik jutottak eszembe nemrég, amikor Galambos Ireneusz ferences rendi szer­zetes atyát hallgattam, amint arról beszélt: milyen is a nemzetiségi sors Burgen- landban, Ausztriának azon a részén, ahol a legtöbb ma­gyar él. Őszintén szólva ala­posan megleptek mondatai. Mert ott nincs kettős felirat, legfeljebb a nagy magyar in­váziók alatt ügyes kereske­dők tesznek ki számunkra ér­thető táblákat boltjaikra, vagy a nevük árulkodik ar­ról, hogy megértenek ben­nünket, ha oda megyünk; nincs magyar iskola, legfel­jebb vasárnapi iskola, de a pedagógus nem egyetemen, főiskolán tanulta a magyart, legfeljebb nem felejtett el magyarul, s a hivatalokban épp úgy az osztrák a hivata­los nyelv, mint a svájci határ melletti Voralberg megyé­ben. Pedig ott — mármint Burgenlandban — okiratok bizonysága szerint is az Ar- pád-korban letelepített ha­tárőrök utódai élnek. Mint ahogy élnek a kultu­rális és történelmi hagyomá­nyok, ám a nemzetiségiek — ha nem törődnek önmaguk kai — hivatalból az állam sem törődik velük. Természetesen nem azért kerültek papírra ezek a so­rok, hogy ez legyen Keleten is a követendő példa, inkább hogy érzékeljük: ami tőlünk nyugatra történik, az sem mindig példaértékű, s hogy hála Istennek mára van olyan dolog, amit ők leshet­nének el mondjuk Kárpátal­járól. S'* f \ Nézőpont) / Nyugtával dicsérjük A járdákat, a parkolót a portája előtt mindenki maga takarítja. így tesz a nyíregyházi konzervgyár is, amelynek környékén mindig rendet talál az arra járó Balázs Attila felvetele

Next

/
Oldalképek
Tartalom