Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

1993. január 5., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 7 Elő végakarat vitákkal Interjú Adám György professzorral A tudomány híreiből A HOLNAP JÁRMŰVEI. Az alternatív járművek ra­jongói vizsgálgatnak egy napenergiával működő versenyautót az alternatív járművek kiállításán Burbankban. A benzin nélküli autók számos típusát állították itt ki, bemutatva a század elektromos meghajtású autóit, és az emberi erővel meghajtott járműveket AP-felvételek Budapest (MTI-Press) — Egyre több szó esik mosta­nában szerte a világon az euthanáziáról, a „kegyes végről”. Ennek jogi kérdé­seiről beszélgettünk dr. Adám György orvosegész­ségügyi jogászprofesszorral. • Mit jelent az orvosetiká­val, orvosjoggal foglalkozó szakember számára az eutha- názia? Amíg nemzetközi kon­ferenciákon arról vitatkoznak, hogy egyáltalán van-e létjogo­sultsága az euthanáziának, addig a világ kórházaiban az orvosok használják. — Minthogy a korszerű életbentartó, életfenntartó be­rendezések, keringésbiztosító gépek elterjedtek a civilizált világban, szinte minden vég­stádiumba került embernél al­kalmazható, ezért a mai orvos­lásban egyszerűen elkerülhe­tetlen annak az eldöntése: hogy meddig tartsák életben a gyógyíthatatlan beteget. Ezt valamilyen módon szabályoz­ni kellene, a világon sehol nincs még egzakt módon sza­bályozva az euthanázia. Az amerikai földrészen, főleg az angolszász területeken egy- egy precedens már van konk­rét bírósági döntésre, de ott sincs erre törvény. A konti­nensen nincs egyetlen ország sem, ahol hivatalosan elfogad­ták volna az euthanáziát: ma­gyarul szemérmesen szokták VIDEOTELEFON. Az MCI Communications Corpo­ration bejelentette, hogy piacra dobja ezt a video­telefont, hogy versenyez­zen az AT&T modelljével. Az MCI készülékét a brit gyártó, a GEC-Marcone készíti, és az év legelején kezdik árusítani, elsőként az MCI ügyfelei számára AZ EGYSZERŰ A LEG­JOBB. Noboru Hasimoto megigazítja szemüvegét, hogy közelebbről meg­nézze egy mosógép kap­csológombjót a Sanyo bemutatótermében Toki­óban. A gép a Sanyo cég új Duost sorozatából va­ló. E széria jellemzője, hogy megkönnyíti az üze­meltetést, a főkapcsoló megnyomása szükséges csupán a legtöbb prog­ram használatához fogalmazni: beszűkített keze­lést, korlátozott ellátást alkal­maznak. • Hollandiában sem szabá­lyozzák az euthanáziát, tudo­mányos lapokban mégis lehet olvasni példákat, hogy csi­nálják. — Nemrég volt egy nem­zetközi kongresszus, ahol a holland kollégákat megkér­deztem, hogy tűrhetik el, hogy jogszabályrendezés nélkül olyan gyakorlat folyjon, mint amiről nemcsak a szaklapok, hanem a televízió, a napi sajtó is ír. Mire azt válaszolták: igen ez kétségtelenül nem jó, de euthanázia mindenütt van, a különbség, mondjuk az önök és a mi gyakorlatunk között az, hogy mi nyilvánosságot adunk neki, ellenőrzést bizto­sítunk, míg önök suba alatt csinálják. • Vajon ebben a rossz gaz­dasági helyzetben, ezekben a nagyon szegény kórházakban az euthanáziát valamilyen mó­don megengedő törvénnyel nem válna-e a dolog még el- lenőrizhetetlenebbé? — Én az ellenkezőre gondo­lok. A holland gyakorlat azért szimpatikus nekem, mert ott minden esetet nyilvánosságra hoznak, tehát a nagyközönség előtt zajlik. Gyakorlatilag egy bizottságféle működik, amely­ben a gyógyíthatatlan beteg ál­tal megbízott személy — tehát Budapest (MTI-Press) — Mit jelent ma a korszerű rá­diózás, és mit hoz a jövő? — Ezekről faggattuk Bartha Lajost, az Antenna Hungá­ria vezérigazgatóját. — Műszaki szempontból a legmagasabb színvonalat a Sztereo-URH adások produ­kálják manapság. Természete­sen nem minden magyar rá­dióműsor sztereo, de úgy vé­lem, hogy egyre inkább igény­be fogjuk venni a 100 MgHZ- es URH-hálózatot. Egyre több program fog rendelkezésünkre állni kiváló sztereó-minőség­ben. Ám dolgoznak már a mű­szaki szakértők szerte a vilá­gon, hogy még ennél is jobb minőséget lehessen produkál­ni: ez pedig a digitális hang­műsorszórás. Bizonyára sokan ismerik a CD által nyújtott csodálatos lehetőségeket. — És ugyanez a minőség elérhető a rádióban? — Ugyanezt a minőséget tudná a digitális rádióműsor­szórás (idegen nyelvű rövidí­tése után DAB-nak hívják). Ma ez látszik a rádiózás csú­csának, amikor egy digitá­lis technikára támaszkodva 20-25 programot lehet orszá­gosan foghatóvá tenni. — Mikor lesz hallgatható nálunk a DAB-technika? — A Műszaki Egyetemmel, a BHG Fejlesztési Intézetével együttműködve, az OMFB se­gítségével dolgozunk azon, hogy 1996-ra, a világkiállítás idejére hazánkban is hozzáfér­hető legyen, ha nem is az az élő végakarat — is részt vesz, és vétójoga van. • Tehát végülis, hogy ha jól értem, akkor ön valahogy úgy képzeli el a jogi szabály­ozást, hogy meglegyen a jo­gom ahhoz, hogy írjak egy olyan végakaratot, hogy gyó­gyíthatatlan betegség esetén engem ne tartsanak életben, vagy esetleg adjanak be nekem valami olyan szert, amitől hamarabb megszabadulok a szenvedéseimtől? Legyen egy olyan bizottság, amibe az én képviselőm, akit én megn­evezek, ott van, és beleszól abba, hogy velem mi történjen, ezen kívül még az egész kapjon nyilvánosságot. Tehát egy bi­zottság döntsön, soha nem egy vagy több orvos? — Nagyon pontosan kérde­zett. Valóban itt arról van szó, hogy az az állampolgár, aki szabadon rendelkezik dolgai­val, sorsával, jogosult, hogy rendelkezzen végstádiummal is, olyan stádiumában, amely­ből visszaút már egészen biz­tosan nincs az orvostudomány mai állása szerint. • Véleménye szerint van-e joga a betegnek aktív euthaná­ziát kérni? — A magyar jog szerint sem az aktívra, sem a passzívra nincs joga az orvosnak, és az egyénnek sincs joga ilyet kér­ni, mert a passzív is bűnrészes­ségnek számít. Az aktivitás és a passzivitás között ez esetben egész országban, de legalábbis Budapesten. — Térjünk át a vevőké­szülékekre. Külföldön már kaphatók olyan display-vel ellátott rádiók, amelyek egy zenei műsor esetében ki­jelezték azt, hogy ki énekel, és mit, vagy sportközvetítés­nél, hogy ki kivel játszik, a közlekedési híreknél azt, hogy melyik kereszteződés­ről van szó. Ilyet még nem látunk itthon. — Remélem, hogy a közel­jövőben találkozni fognak ve­le. A közeli napokban tárgyal­tunk a Magyar Rádió illetékes vezetőivel arról, hogy ezt az úgynevezett RDS-t, tehát a rá­dió adatátviteli rendszert meg­valósítsuk. Nagyon valószínű, hogy ezt a 100 MgHZ-es sáv­ban fogjuk elindítani. — A rádiózás tech­nikájában kik az éllovasok a világon? — Ha az átviteli oldalát néz­zük, akkqr nem szabad az Egyesült Államok felé tekinte­nünk, bár igen magasan fejlett technológiával dolgoznak, ők másként élnek, másként gon­dolkodnak, és másként is rá­dióznak, mint ahogy mi. Úgy vélem, hogy a mi számunkra az angol rádiózás jelent példát. Az a szervezettség, amivel a hálózataikat működtetik, a megbízhatóság és a minőség. — Mit gondol, van-e még jövője a középhullámú rádiózásnak? — Van. A középhullám pél­dául a gépkocsiban sokszor jobb lehet, mint egy URH­nincs különbség. A civilizált jogban egyedül és kizárólag az euthanáziánál teszik meg ezt a különbséget, nekem az a meg­győződésem, hogy nem az ál­lampolgárok érdekében, ha­nem inkább az orvosok a saját lelkiismeretük tisztára mosá­sáért. Azt hiszik, hogy nagy különbség van a két cselek­mény között, hogy adom a morfiumot, és közben nem adok mondjuk infúziót, nem lélegeztetem, tehát éhenhal és megfullad a beteg, és aközött, hogy egy kicsit nagyobb adag morfiumot kap, és akkor sok­kal rövidebb időn belül, szen­vedés nélkül távozik az élők sorából. Véleményem szerint az orvosok kompetenciájába csak annak megállapítása tar­tozik, hogy tényleg végstá­diumban van-e a beteg, a to­vábbi döntés már nem. Ötven­éves gyakorlata van annak, hogy az orvosok maguk között elintézik ezt a dolgot. De a progresszíven gondolkodó or­vosok — főleg a fiatalabb kor­osztályban — nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy igenis szabályozni kel­lene ezt. Ha valahol előadást tartok orvosetikáról, orvosjog­ról magasan kvalifikált értel­miségiek körében, sürgető kö­vetelésként felmerül az eutha­názia jogi szabályozásának kérdése. A korszerű rádiózás újabb lehetőségei: DAB, RDS Ne dobjuk el a régi készüléket sem adás. A középhullámnál tudja az ember, hogy mire számít, és ezt mindig megkaphatja. Azonkívül pedig nem minden műsorhoz kell, hogy hozzátar­tozzon a kiemelkedő hangmi­nőség! Úgy érzem, hogy a nagyközönség kiszolgálására a leghatékonyabb eszköz ma még a középhullámú adás. — Kevés a jó minőségű ké­szülék, nyilván ebből is fakad a véleménye. — Nem erre gondoltam, ha­nem arra, hogy egyetlen 2-300 KW-os adóval igen nagy területet le lehet látni. És a költségek nem olyan na­gyok, mint egy adóhálózat működtetése esetén. — Mit gondol milyen lesz a jövő rádiója? — Tapasztalható bizonyos lemaradás a rádiózás terén. Például előbb lehetett SATE- LIT tévéadásokat fogni, mint rádiót. Most azonban, novem­ber elsején elkezdtünk egy kí­sérleti műsort sugározni mű­holdon. Remélem, hogy ez a műsor életképessé válik a kö­zeljövőben. — Érdemes még egyál­talán hagyományos rádióké­szülékeket vásárolni? — Semmiképpen nem taná­csos a SATELIT rendszerre várni, egyrészt azért, mert a digitális műsorszórás beindítá­sát általánosan 2007-re terve­zik a nemzetközi szakembe­rek, másrészt nem szoktuk el­dobni a régit azért, mert kor­szerűbb és hatékonyabb esz­közök állnak a rendelkezé­sünkre. Hangok a tojásból Különös, más madaraknál nem tapasztalt szülő-gyerek kapcsolatra derítettek fényt amerikai kutatók laboratóri­umi vizsgálatai. A fehér pelikán embriója ugyanis még a tojásból képes kommunikálni szüleivel. A pelikán két tojást rak le, s ezeket vérerekkel átjárt ha­talmas lábával melegíti, vagy éppen árnyékolja, ha túl erő­sen tűz a nap. Rögtön meg­oszlik a szülő figyelme, ha az egyik tojásból kikel az emb­rió, akkor ugyanis minden energiáját az újszülött foglal­ja le, s ha a leendő testvér va­lahogy nem gondoskodna magáról, menthetetlenül el­pusztulna. A laborkísérlet­ben két tojást vizsgáltak. Az egyik még ép volt, a másik­ból félig már kikelt a kis peli­kán. (Ez az állapot két- három napig is eltarthat.) Azt tapasztalták, hogy a ki nem kelt embrió — a tojás bel­sejéből csipogva — hívja a szüleit, ha fázik, vagy ha na­gyon melege van. Áz anya azonnal reagál a hívásra, még akkor is, ha ezeket a jeleket magnószalagról játsszák le neki. Azt viszont nem sikerült kideríteni, hon­nan tudja meg a szülő, hogy • az embriónak melege van, vagy fázik, a tojásból érkező hangok ugyanis mindkét esetben egyformák. Elkép­zelhető, hogy más madárfa­jok is hasonló módon tartják fenn fészkük és a tojások megfelelő hőmérsékletét. Tisztító tűz Nagy vihart kavart Ameri­kában a Yellowstone Nem­zeti Parkban 1988 nyarán pusztító tűzvész. A vita tár­gya régi keletű: hagyják-e égni a természetes okból (például villámcsapás) vagy emberi hanyagság következ­tében kigyulladt vadont, vagy oltsanak. Az amerikai nemzeti parkokban szokás volt az is, hogy irányított tü­zeket gyújtottak, hogy ezú­ton tisztítsák meg az erdőt a fölösleges aljnövényzettől, korhadéktól, kártevőktől. A Yellowstone 1988-as ka­tasztrofális égése után még a szakemberek is úgy gondol­ták, hosszú időbe telik, mire a természeti egyensúly ismét helyreáll. Ezzel szemben már a tűz utáni első nyáron sosem látott virágtenger borította el a tisztásokat, új erdők indultak növekedés­nek. A jávorszarvas és bölényállomány 20 száza­lékos veszteséget szenvedett, de a madarak és a kis- emlősök nagy számban híz­nak a rövid idő alatt újra el­szaporodott rovarokon. Csu­pán két grizzlymedve hi­ányzik a leltárból, ámbár lehet, hogy csak a rájuk sze­relt rádióadó mondta fel a szolgálatot. A száznegyedik A jelenleg 104 elemet tar­talmazó periódusos rendszer legutolsó tagját nemrégiben rutherfordiumról unnilquad- riumra keresztelték át, ezzel Rutherford, a Nobel-díjas angol fizikus kikerült az Einsteint, Curie-t, Fermit és másokat magába foglaló előkelő társaságból, akikről elemet neveztek el. A név­adók skálája rendkívül széles. Ilyenek például a bolygók — uránium, neptu­nium, plutonium, cérium, palládium. Az északi germán mitológiából ered a va- nádium és a thorium (Thor, valamint Vanadia Istenek nevéből). A ruténium Orosz­ország régi nevéből szár­mazik, a rénium a Rajnáéból. A réz — cuprum — Ciprus nevét idézi. Az europium és az americium önmagáért beszél, akárcsak a gallium, vagy Párizs nevének latin változata, a lutécium. Az oxigén „savalkotó”, a hid­rogén „vízalkotó”, a telluri­um a Földről, a szelénium a Napról kapta a nevét. Már csak az a kérdés, mi is ez az unnilquadrium? Ez pontosan száznégy latinul, némi rövidítéssel: un (1) nil (0) quad (4). Ilyen alapon, ha meglesz a 111. elem, va­lószínűleg unununiumnak fogják hívni. Zöld karácsony Míg mifelénk általában fe­hér karácsony után áhítoz­nak, sok környezetvédő-cso­port inkább zöld színben sze­retné látni ezt az ünnepet. Ér­veik elég meggyőzőek: évente mintegy 8 millió hek­tárnyi esik — karácsony­faként — az ünnep áldozatá­ul, s megközelítőleg ugyan­annyi üdvözlőlap képében, papírként szegényíti a termé­szeti környezetet. Ilyenkor ráadásul többet fűtünk, fő­zünk, autózunk, világítunk, egyszóval környezetvédelmi szempontból is igen pazarló a szeretet ünnepe. Az oldalt összeállította: Marik Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom