Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

A bliccelők sorra lebuknak Tömegközlekedésünk gazadasági háttere első évben 600, tavaly pedig 150 fős leépítés elevenbe vá­gó, de a működőképesség szempontjából szükséges lé­péseit tették meg. A helyzet a ’92-es év végére érett meg alapvetően meghatározza: a teljes önköltséget nem lehet a tarifába beépíteni, s egy alap­ellátást helyközi viszonylat­ban akkor is nyújtani kell, ha az nem gazdaságos, magyarán esetében ez évi 28-30 új busz beszerzését jelentené, ami kb. 270 millió forintos forrást igényelne a jelenlegi Ikarus- konstrukciókat alapul véve. Értékcsökkenési leírásból en­Bliccelünk — így nem fog menni! A SZERZŐ FELVÉTELEI Nyíregyháza (KM - Nyéki Zsolt) — Tipikus példája a jelenlegi élni akaró magyar nagyvállalatoknak a Sza­bolcs Volán. Az egykoron megnyugtatóan csordogáló állami támogatások csator­náinak fokozatos eldugulá­sával a vállalatnak a man­kók helyett egyre inkább a saját lábára kellett támasz­kodni. Ezt pedig olyan ope­rációkkal kell elérni, hogy a mindennapos kontrollt je­lentő igazi alany, az utazó- közönség minél kevesebb komplikációt éljen át. Mint minden másnak, a tö­megközlekedésnek is megvan a jó és rossz oldala. Előnye, hogy minden otthonhagyott gépkocsival kevesebb ólmot, füstöt tüdőzünk le, s jóval ol­csóbb az autó használatánál. Hátránya, hogy várakozni, ne adj’ isten egy keveset gyalo­golni kell, a jegyek ára is emelkedik, s egyes panaszok szerint kevés helyen lehet kap­ni. Mielőtt az amúgy sem túl erős vásárlási kedv végleg alábbhagyna, információkkal egybekötött helyzetelemzé­sért a Szabolcs Volán igaz­gatóját, Ignácz Lászlót keres­tük. — Nyíregyházán buszjegyet 185 helyen lehet vásárolni, melyből 47 posta és hírlapáru­sító, 4 Volán-jegyiroda, a töb­bi ABC-től virágboltig egyéb lehetőség — kezdi a tájékoz­tatást a legkönnyebbnek tűnő kérdéssel az igazgató. — Vagyis a becsületes utazók számára a városban egy-két- száz méteren belül elérhetőek a jegyárusító helyek. így tehát nem erre a számlára írható, hogy az elmúlt évben 12 ezer jegy nélkül utazó bukott le, több, mint 65 százalékuk Nyíregyházán. A bliccelők száma ettől persze lényegesen több. Pedig a tarifák emelése közel sem jelenti a gazdasági terhek utazóközönségre való áthárítását. Utazni pedig szükséges Navigare necesse est — utal az ókori eredetű közmondás a kereskedelem, a szállítás szük­ségességére, amelyből a Sza­bolcs Volánra a menetrend szerinti helyi és helyközi sze­mélyszállítás adaptálható. A korábban meglévő és önállóan működő áruszállításokat már két éve a levált kft.-k végzik, amelyekből 14-ben van érde­keltsége a minisztériumi irá­nyítás alatt álló vállalatnak, 12-ben többségi tulajdonos. A gazdasági változások kezde­tén, 1991-ben a külső és belső hatások vizsgálatára verseny- analízist, portfolióelemzést végeztek, melyek létfontossá­gú átszervezésekhez vezettek. Főosztályok szűntek meg, az arra, hogy hivatalos vagyon­értékelés után kezdeményez­hették a vállalat zártkörű, ala­pításkor egyszemélyes, állami tulajdonú rt.-vé való átalaku­lását, melyhez már csak a cég­bírósági procedúrán kell túl­jutni. Szolgáltatások külsősöknek Bár az indulásnál a múlt évi állapotokhoz viszonyítva nem hoznak létre új szervezeteket, a remélt stabilizálódás után nincs akadálya a dolgozói tu­lajdonjog szerzésének. Ezen belül főleg a javítás, karban­tartás területén képzelhető el a privatizáció, de ennek hatását az rt. egészére szükséges vizs­gálni. A személyszállítás jö- vedelmezőtlenségét két dolog kevés az utas. A Volán egyet­len állami támogatása, hogy a központi költségvetésből havi elszámolásban lehívhatja a tel­jesáru és a kedvezményes (pl. a tanuló- és nyugdíjas-) bérlet árának a különbségét. A fenn­maradást az alap és a kiegé­szítő tevékenységek együtt biztosítják, rendszeresen és nagy volumenben végeznek külső megrendelésre jármű- javítást. Az elmúlt évben 760 idegen autóbuszt és teherautót vizsgáz­tattak le, környezet­védelmi felülvizs­gálati joggal ren­delkeznek, a Mer­cedes márkaszerviz „91-hez képest 500 százalékos növeke­dést produkált, autósboltokat és ve­gyes vállalatokat hoztak létre Ukraj­nában és Orosz­országban, ahol az Ikarus-alkatrésze- kért valutával fizet­nek. Ezzel együtt a vállalat 1,3 milliár­dos összbevételéből azonban csupán 10-15 millió forin­tos adózás előtti eredmény marad. Ez pedig a meglévő technikai eszközök állapotának szinten tartásához sem elegendő. Ikarusok a volt NDK-ból Egy európai közlekedési színvonalhoz a géppark 10 százalékát évente le kellene cserélni. A Szabolcs Volán nek 20 százaléka teljesíthető. Szükségmegoldásokhoz kell hát folyamodniuk, melynek legkézenfekvőbb módja a jár­művek házon belüli javítása, felújítása. Olcsó beszerzési forrásnak bizonyult a volt NDK területe, ahonnan 1992- ben 31 db 3-5 éves Ikarusokat vásároltak, melyek bekerülési értéke az új ár 30-40 százalé­ka volt. Természetesen vannak már korszerűbb magyar bu­szok is — az elmúlt év novem­berében Nyíregyházán két na­pon keresztül találkozhattunk egy ilyen típussal —, de azo­kat jelenleg sem az önkor­mányzat, sem az utas nem tudná megfizetni. Bíznak az átalakulásban — A helyi tömegközlekedés jövőjét az önkormányzattal társulva közös vállalkozásban képzeljük el — folytatja Ig­nácz László —, hiszen a közös érdek, s a kialakult együtt­működés ezt teszi logikussá. Létrejöttének időpontja a szükséges készpénz előterem­tésétől függ. Eddig is a jegyző hagyta jóvá a menetrendeket, a tarifát pedig a közgyűlés ál­lapítja meg egyetértésben a Pénzügyminisztériummal. Az átalakuló vállalat egészét te­kintve a stabil gazdasági ala­pokhoz az szükséges, hogy ja­vítóbázisainkon az ún. idegen javítási feladatokat legalább eddigi volumenben és folya­matosan végezzük. Erre meg­vannak a reális esélyeink. Ez­zel együtt mintegy 1200-1250 főnek tudunk munkát és a munka eredményétől függően megélhetést nyújtani. Ignácz László igazgató Szabadkereskedelmi övezet Caracas (MTI) — Lehet, hogy az évszázad vége felé Chile is tagjává válik a szüle­tőfélben lévő észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet­nek (NAFTA) — mondotta a sajtó képviselőinek Venezu­elában Michel Wilson kana­dai külkereskedelmi minisz­ter. Mint az AP-DJ szavait idéz­ve beszámolt róla, a kanadai miniszter Chilét „igen ag­resszíven” fejlődő országnak nevezte. Utalt George Bush volt amerikai elnöknek arra a tavaly májusban elhangzott ki­jelentésére, amely szerint kor­mánya szabadkereskedelmi megállapodást tervez Chi­lével, Wilson mindazonáltal úgy vélekedett, hogy Bushnak az az elképzelése, hogy telje­sen lebontsák a kereskedelmi akadályokat a nyugati fél­tekén, időt igényel, és az út a regionális kereskedelmi töm­bök megerősödésén át vezet. Ennek érdekében pedig az egyes tömörüléseknek át kel­lene venniük néhány olyan el­vet, amely az észak-amerikai szabadkereskedelmi zóna ki­alakításakor megfogalmazó­dott az Egyesült Államok, Ka­nada és Mexikó között—han­goztatta Wilson. Elmondta, hogy a venezue­lai féllel folytatott hétfői meg­beszélésein lehetségesnek ne­vezte a kapcsolatot a NAFTA és a Mexikót, Kolumbiát és Venezuelát tömörítő tervezett hármas közösség között. A kanadai miniszter kedden a kétoldalú együttműködésről, főként a kőolaj és a földgáz szektorban folytatott kooperá­cióról tárgyal Carlos Andrés Perez venezuelai elnökkel és Fernando Gerbasi külügymi­niszter-helyettessel. Az elmúlt években tapasztalt egészséges növekedésével Kanada vonz­erőt gyakorol Venezuelára. Dél-Amerikában Brazília után Venezuela áll a második he­lyen Kanada legfontosabb ke­reskedelmi partnereinek sorá­ban. Értekezlet a fegyverkereskedelemről Tokió (MTI) — Tizenhét ázsiai ország kezdett tanács­kozást Tokióban a fegyverke­reskedelem „átláthatóvá” té­teléről. A japán kormány és az ENSZ leszerelési hivatala ren­dezi az értekezletet, amelynek célja a fegyverkereskedelem nyilvántartásának kialakítása. A tervek szerint áprilisban készülne el a regiszter az or­szágok önkéntes adatközlése alapján. Múlt év januárjában kez­deményezte a Világszerve­zet japán és közöspiaci javas­latra a fegyverregiszter össze­állítását, azonban számos ázsi­ai ország fenntartásokkal élt. Kína és Pakisztán sem szavaz­ta meg az ENSZ határozatot, a KNDK pedig el sem küldte megfigyelőit a két napos toki­ói tanácskozásra. Japan visszavág Japán (MTI) — Válasz­lépésre kényszeríti Japánt, ha az új amerikai vezetés be­veti a „Super 301-est”, vagy­is azt az 1988-ban szüle­tett kereskedelmi törvényt, amely retorziókra hatalmaz­za föl az amerikai elnököt — közölte a tokiói Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Mi­nisztérium (MITI) vezér- igazgatója. Bili Clinton beiktatása után egy héttel és röviddel a re­kordméretű japán kereskedel­mi mérlegadatok közzététele után hangzott el a japán válasz az esetleges ellenlépésekről. Az amerikai kereskedelmi tör­vényt a „tisztességtelen” üzleti gyakorlatot folytató országok ellen hozták, és Japánt ilyen alapon már 1989-ben „listára tették”, de a számítógépekről, a műholdas alkatrészek piacá­ról kötött amerikai-japán meg­állapodás miatt Japán ezidáig elkerülte a szankciókat. „A Super 301-es egyoldalú dön­tésen alapul, alkalmazása nem fogadható el” — közölte a MITI vezetője. Japánban széles körű sajtó- visszhangot váltott ki Richard Gépkarának, a képviselőház többségi vezetőjének kijelen­tése arról, hogy a japán rekord mérlegtöbblet cselekvésre kell hogy késztesse az Egyesült Államokat. Tavaly a sziget- ország 107 milliárd dolláros többletet, a múlt évinél 37 szá­zalékkal többet halmozott föl a külkereskedelemben és az ak­tívum az Egyesült Államokkal szemben 14 százalékkal, 44 milliárd dollárra növekedett. (Japánnak az Egyesült Ál­lamokba irányuló kivitele 4,7 százalékkal, 95,9 milliárd dol­lárra nőtt, az import viszont 2,1 százalékkal, 52,2 milliárd- ra csökkent.) Hétfőn a Japánban működő amerikai kereskedelmi kamara tette közzé jelentését a japán kormány, illetve a vállalatok elzárkózó magatartásáról. Ez a „fehér könyv” muníciót szol­gáltathat az amerikai kor­mányzat számára. Bár Japán az elmúlt években számos pi­acnyitó intézkedést tett, a kül­földi cégek a túlzott szabályo­zás, a monopólium-ellenes rendelkezések figyelmen kívül hagyása és a japán cégek összefonódása miatt hátrány­ban vannak — jegyzi meg a mintegy harminc szektor pél­dájával érvelő jelentés. Hivatalos árfolyamok! Érvényben: 1993. január 23. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 126,04 128,84 126,16 126,86 Ausztrál dollár 55,64 56,88 55,99 56,29 Belga frank(lOO) 249,78 254,44 251,68 252,84 Dánkorona 13,37 1363 13,49 1335 Finn márka 14,93 15,33 15,15 15,25 Francia frank 1522 1530 1532 15.40 Holland fonni 45,71 46,57 46,06 46,28 ír font 136,46 139,06 137,60 138,24 Japán jen (100) 6625 67,45 66,73 67,03 Kanadai dollár 64,38 65,78 64,84 65,18 Kuvaiti dinár " 270,71 276,21 272,85 274,23 Német mátka 51,39 52,35 51,80 52,04 Norvég korona 12,11' 12,35 12,19 12,25 Olasz líra(lOOO) 56,12 57,44 56,05 57,33 Osztrák sc.(10O) 730,67 74427 736,83 74023 Port. esc.(lOO) 57,04 58,14 57,51 57,79 Spanyol pes.(lOO) 72,62 74,14 73,17 7335 Svájci frank 56,10 57,18 56.46 56,74 Svédkorona 11.46 11,72 1133 11,59 USA dollár 82,86 84,43 83,45 83,85 ECU 100,78 102.74 101,50 102,00 1993. február 27., szerda GAZDASÁG : Kelet-Magyarország 13 Árfolyamok _______________________ Tőzsde wmmmmmmmmmMmmmmmmm Index január 23-án: 755,45 (-0,36) árfolyam (%): Vételi Eladási Bp. Értékp. és Befekt. Rt. 72,00 76,00 Co-Nexus* 74,00 — Első Magyar-Angol Bróker 74,00 77,00 Lupis Brókerház 74,00 80,00 New York Budapest Kft. 73,00 77,00 Pakett Bróker Rt. 73,00 76,50 ♦Kárpótlási jegy átváltása vásárlási utalványra 75%-on. (Az utalvá­nyokat a Centrum Áruházak, a Délker, a Főnix, az Intertriál, a Merkúr, az Orex, a Pécsi Agroker, a Renomé Rt., a Royal Bútor, a Skála-Coop Áruházak fogadják el.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom