Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
12 Kelet-Mag varország 1993. január 27., szerda Főiskolás rendező Este a „Tüzes KanEfHiBSEfT Nyíregyháza (KM - Bodnár) — Gyakran fordul elő a Móricz Zsigmond Színház háza táján vendégrendező. Ritkább eset viszont az, hogy nem tapasztalt színházi ember, hanem főiskolai hallgató rendez előadást. Pedig legutóbb ez történt. A legfrissebb darab, a múlt héten bemutatott Bolha a fülbe vígjátéknak a rendezője Tasnádi Csaba. Csabát még próba közben lestük meg. Gyakorlott szakemberként „dirigált”, okos tanácsokkal segítette a produkciót. Beszélgetésünk során elmondta, hogy a Színművészeti Főiskola végzős, ötödéves hallgatója. Több darabot vitt már színre Budapesten, így például ő rendezte a Pál utcai fiúk című darabot a József Attila Színházban, a Madárka című színművet, az Óz a nagy varázslót, az Ágacskát és tá- valy nyáron Amerikában Mozart Varázsfuvoláját. Nyíregyházára egyébként Schlanger András művészeti vezető hívta meg, valószínűleg a főiskolások színházában, az Ódry Színpadon játszott egyik darab rendezési sikerének köszönhetően. — Nem egészen ismeretlen helyre jöttem, hiszen a nyíregyházi társulat több darabját már láttam Budapesten, amikor ott vendégszerepeitek. Nagyon jó csapatnak ismertem meg őket, s itt Nyíregyházán is a legjobbak a tapasztalataim. Az itteni színészek lelkesedése és odaadó játéka igazán irigylésre méltó. — Mondana valami előzetest azok számára, akik még nem látták a darabot? Kinek ajánlja ezt a fergeteges vígjátékot? — A közkedvelt szerző, Feydeau darabja a századfordulón játszódik Párizsban. Két, két és fél órás derű, önfeledt szórakozás. Jó szívvel tudom ajánlani korhatár nélkül mindazok számára, akik önfeledten szeretnének kacagni, el szeretnék felejteni egy estére a világ gondjait, bajait. Mindenki nevetett a fergeteges komédián Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Minden alkalommal elcsodálkozik az ember, pedig a dologban nincs semmi különleges: a közönség ki van éhezve a vidámságra, a jókedvre. Talán éppen azért, mert a mindennapokban ritkán van része benne. A Móricz Zsigmond Színház szombati bemutatója ezt a belső szükséget elégítette ki, amikor megbízta a főiskolás Tasnádi Csabát a Bolha a fülbe című vígjáték színpadra állításával. Tegyük hozzá azonnal, hogy a fiatal rendező elsöprő sikert aratott első nyíregyházi munkájával. Persze azt is lehetne mondani, hogy Feydeau-xal nehéz megbukni, de számos olyan pontja van a komédiának, amelyen könnyen „megcsúszhat” a rendezés és a színészi játék is. Úgy gondolom, hogy ezeket a társulat kitűnő érzékkel elkerülte, és háromórás fergeteges szórakoztatást nyújtott. George Feydeau minden bizonnyal sokat tanult apjától, aki Fanny című trágár regényével tette ismertté a nevét a tizenkilencedik század közepén. A mű rövid idő alatt harminc kiadást ért meg. A fiú talán valamivel szelídebben, de azért két, sőt egyértelmű helyzetek színpadra állításával ért el sikereket. A hétköznapok helyzetkomikumát és a neveltetés minden eszközét felhasználta a vaudeville, a bohózat műfajában. A sikamlós vígjáték központi színtere egy férfias műintézmény, a „Tüzes kandúr”. Ide járnak kikapcsolódni a házasságban megfáradt urak, s a házasságtörésre kész hölgyek is. Félreértések azért bőven akadnak, mert ha a bolhát a fülébe dugják valakinek, a legAz előadás egyik jelenete. Pregitzer Fruzsina Balázs Attila felvétele hűségesebb férfi számára is szinte lehetetlen a bizonyítás. Nehéz helyzetben vagyok, mert legszívesebben minden művészt megdicsérnék. Juhász György kettős szerepben lépett a színpadra. Talán Poc- he-ként jobb volt, míg a hűséges férjet nehezen lehetett elhinni neki. Horváth László Attila Camille szerepében igazi telitalálat. Kitűnően megbirkózott a nyelvileg is rendkívül nehéz feladattal. Nem lett nevetséges, mert ott lobogott benne a szeretet utáni vágy lángja. Bárány Frigyes láthatóan nagyon jól érezte magát a színpadon is, a szerepében is, bölcsen szellemes volt. Megyeri Zoltán a féltékeny férj szerepében igazi spanyolos temperamentumot hozott magával. Szigeti András a „Tüzes kandúr” tulajdonosaként kitűnően hozta a kimustrált kapitány figuráját. Pregitzer Fruzsina féltékeny felesége hibátlan volt, míg Majzik Edit játékáról az jutott az eszembe, hogy milyen kár vendégszínészként látni őt Nyíregyházán. Az inasok és a szobalányok igaziak, hitelesek és jók voltak. Tetszett Húros Annamária szecessziós színpadképe, és a szünetben szóló zene is kitűnően ráhangolta a nézőket az előadásra. Sohase legyen roszszabb! Nincs fontosabb a színésznél Gondolatok a (egy) vidéki színházról, annak jövőjéről ában, hanem mert meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a többes vezetés miatt maga a döntés felelőssége forgácsoló- dik szét megfoghatatlan cafatokká, számonkérhetetlenné válik a tett és a mulasztás; az egészségesen alá-föléren- delt munkakapcsolatok helyett előbb-utóbb klikkviszonyok jelennek meg. Nézzük egy kicsit részletesebben: hogyan is működött a legutóbbi időszakban a színház? Adva van 120 ember határozott és meghatározatlan időtartamú szerződéssel, 30 ember megbízási jogviszonyban, illetve részmunkaidőben foglalkoztatva. Ez 150 ember, őket irányította(ja) illuzórikusán kizárólagos megbízatással egy művészeti igazgató. Ez eddig helyes lenne, ha nem szorulna magyarázatra az illuzórikus szó. Ezzel a Csi- kos-Schlanger vezetői viszonyra célzok. Ez pedig máris két igazgatót jelent. „Segít” az igazgatási teendők ellátásában egy körvonalazatlan jog és hatáskörrel rendelkező ún. ügyvezető igazgató. Azután működik egy gazdasági igazgató, szinte csak mérlegképesfőkönyvelői gazdasági szakemberként. Ez eddig négy. A gazdasági igazgatónál lényegesen fontosabb gazdasági irányító szerepben működik a főmérnök, amolyan menedzser- igazgató féleként. Ez már 5 igazgató. Természetesen valamennyien vezetői fontosságuk és fontosságuk bizonyításának tudatában. Focinyelven: színház — színházvezetők = 0:5 a direkció javára. Nem beszélve a hozzájuk tartozó titkárnőkről és az egész apparátusról. Még csak vezetéselméleti szakembernek sem kell lenni ahhoz, hogy az ember röviden és velősen azt mondja: ez maga a röhej! Kacagnék, ha a vásárra Hetey László Elek Emil felvétele vitt emberi bőrök között nem lenne ott az enyém is! □ Van erre valamilyen megoldás? — A megoldás: egyetlen, a helyzetnek megfelelő képességű szabadkezű igazgató, önálló döntési jogkörrel, és természetesen munkatársválasztási szabadsággal, beszámolási kötelezettséggel a megye és a város illetékes önkormányzati szervei előtt. Vele egyenrangúan, de a színház elsődleges feladatának fontossága miatt—alárendelt viszonyban egy gazdasági igazgató (nevezhetjük divatosan menedzserigazgatónak akár, a lényeg ugyanaz). Ä felelősség nemcsak a megye színházat szerető közönségével szemben óriási, hanem jó lenne, ha tudatosulna: itt valóban az ország egyik legjobb színvonalú társulata működött, amelynek lassan- lassan már csak. a magva marad. Legalább ezt őrizzük. Ez a társulat és ez a közönség megérdemli, hogy egy irántuk felelősséggel teli, hosszú távra szerződő színházvezető egészítse ki új tehetségekkel és működtesse a színházat. A kívánatos határozott, döntésképes vezetői attitűd mellett kiemelten fontos színházvezetői tulajdonságok a bölcs tolerancia, a mély emberi szeretet, pedagógiai érzék. A színész az idegeivel dolgozik, nem ritka, hogy munka közben szinte elveszíti a valódi világgal a kapcsolatát, az állandó idegfeszültség gyakran teremt számára emberi vészhelyzeteket. Az ilyen helyzetek formális fegyelmezéssel, gépies szankcionálással meg- oldhatatlanok, többet segít egy bölcs igazgató emberismerete és pedagógiai érzéke. Az ideális színész — igazgató viszony sokkal több mint munkaadó — munkavállaló viszony, inkább emlékeztet a gyerek-szülő viszonyra. □ Megfogalmazható ma a színház arculata? Milyen darabokat, milyen szellemiséget kell közvetítenie? — A „mit játsszunk” kérdéshez egy magánvélemény: olyan korban, amelyben az emberi értékek, értékrendsze- rek felborulnak, átalakulnak, hitek születnek és hitek törnek meg nagyon fontos az örök emberi értékek hangsúlyozása, a hit megtartása, a hit az emberben, a tettek értelmében, az élet értelmében. Több igent kell mondanunk, mint nemet. Végül is közhelyösszegzésként: jót kell játszani és jól! A színház attól színház, hogy színészek előadásokat produkálnak közönség előtt. Ennél fontosabb semmi sem lehet a színházban. Sem az adminisztráció, sem a bérfuvar, még maga az igazgatás sem. Ugyanis, ha ez nem történik meg, akkor fölöslegessé válik igazgató, adminisztrátor, pénztáros, sofőr, titkárnő és mindenki, akinek csak közvetve van köze a tulajdonképpeni színházhoz. Csorba Ilona és Szigeti András a Bolha a fülbe című vígjátékban Balázs Attila felvétele Drámatagozat Nagykálló (KM - Kállai János) — A két tanítási nyelvű oktatásáról nevezetessé vált Korányi Frigyes Gimnáziumban az utóbbi időben született új kezdeményezések közül alighanem a dráma tagozatos osztály megszervezésének a terve váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A kezdeményezők — Lipták Lajos igazgató, Szabóné Cseh Ágnes igazgató- helyettes és Belinszki József könyvtáros-tanár tulajdonképpen arra alapozták elképzeléseiket, hogy ebben az iskolában mindig szép számmal akadtak olyan diákok (sok ilyen van most is), akik fokozottabban érdeklődnek az előadói művészet iránt, akikben erős a szereplési vágy, s mind- emellé: még tehetségesek is. Belinszki tanár úr, a dráma tagozatos osztály létrehozásának legagilisabb szorgalmazója mint oktató tevékenykedik a nyíregyházi tanárképző főiskolán is a drámapedagógiai (kiegészítő) szakon. Benne fo- gamzott meg a gondolat, hogy — követve a debreceni, szentesi és budapesti „drámások” példáját — a nagykállói gimi- ben szintén meg lehetne próbálkozni a színpadi játék és a dramaturgia alapjainak az oktatásával. Tantervet készített, amiben az újdonságot (a hagyományos gimnáziumihoz képest) a szakmai tárgyak jelentikra színház- és drámatörténet, a dramaturgia, a rendezéselmélet, az alapképzés, a színpadi gyakorlatok és a drámajátékok vezetésének stúdiuma. 1993 szeptemberében egy ilyen csoportot indítanak, 25- 30 tanulóval. Az eddigi érdeklődés jelzi: van igény az ilyenfajta képzésre. Annál inkább, mivel Debrecen dráma tagozatos iskolája nem tud mit kezdeni a többszörös túljelentkezéssel. Nagykállóban az oktatás személyi (szakmai) feltételeit óraadókkal oldják meg, gyakorlóterepnek pedig szinte kínálja magát a helyi művelődési ház színpada. És persze a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház sincs fényévnyi távolságra; segítséget természetesen onnan is várnak. A felvételihez szükséges készségfelmérő vizsgát január 29-én tartják, 9 órától, az írásbeli pedig (magyar nyelv és irodalomból, illetve logikai feladatokból) március 5-én lesz 14 órától a gimnáziumban. Nyíregyháza (KM - Nagy István Attila) — A vidéki színházakat nem pusztán a közönségigény hozta létre. Sokkal fontosabb a tulajdonosi érzés! Egy város egy megye a saját színházának a fenntartásával, működtetésével önmagát minősíti, reprezentálja. Mi az amiből megítéli a „tulajdonos” a saját színházát? Természetesen az előadás. Az pedig vagy tetszik, vagy nem. De akiért elmegy a neki tetsző vagy nem tetsző előadásokra, az a: színész. Hetey László hosszú dolgozatban összegezte tapasztalatait. Ennek néhány megállapítása kerül most szóba. □ Ön határozott színészpárti. Mi a véleménye a rendezőkről? Szükség van rájuk? — Természetesen! De a gondolatilag követhetetlen álzsenik, a közönséget tulajdonképpen lenéző vizióarisztokra- ták helyett az alapfogalmakkal is tisztában levő mesterleveles rendezők kellenek. □ Konkretizáljuk a kérdést: szüksége van-e a vidéki színháznak strukturálisan egy vagy több állandó szerződésű rendezőre? — Az a nézetem, hogy ha csak meghatározott produkciókra szerződtet a színház rendezőket, ez egyrészt biztosítja azt a stílus- és műfajbeli sokféleséget, ami egy kisvárosi színházzal szemben alapvető követelmény, másrészt jótékonyan visszahatna magára a rendezői szakmára — éppen a szelekciós kényszer miatt. □ A tanulmányban részletesen elemzi a színházvezetést. Milyen a jó vezető? — Színházvezetőt írtam. Egyes számban. Nem vezetést és nem teamet. Nem azért, mert nem hiszek a demokráciAz oldalt összeállította: Nagy István Attila 1/1 II TUD A KULI UkA
