Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
1993. január 27., szerda TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A honatyák fontos döntéseket hoztak Pázmány Péter Katolikus Egyetem létesül Budapest (MTI) — Az országgyűlés kedden reggel Iván Géza (kisgazdákat képviselő független) napirend előtti felszólalásával kezdődött. A honatya kifogásolta, hogy már több mint egy éve nem küldi ki külföldre a Külügyi Bizottság, és emö- gött „fűlbesúgó diktatúra” jeleit vélte felfedezni. Bratin- ka József (MDF), a parlamenti Európa Tanács-delegáció vezetője, valamint Csáti György (MDF), a Külügyi Bizottság helyettes vezetője visszautasította a vádakat. Ezutáo a T. Ház meghallgatta Kupa Mihály pénzügyminiszter expozéját a Magyar Nemzetközi Pénzügyi Társaságban hazánk alaptőke-részesedésének megemelését célzó országgyűlési határozati ja-, vaslatról. A javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazást kap arra, hogy a tőkerészesedés emelése kapcsán szükséges műveleteket az állami költségvetés terhére lebonyolítsa. A nemzetközi társaságban Magyarország részesedése a 6.1 millióról 10,9 millió dollárra emelkedik. Szabad György házelnök felszólaló hiányában lezárta a részletes vitát az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatról. Folytatódott az általános vita az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást meghatározó törvényjavaslatról. Gáspár Miklós (KDNP) a társadalmi béke megteremtése érdekében megkerülhetetlen feladatnak nevezte az igazság- tételt. mert véleménye szerint az igazság mélyreható tisztázása nélkül nem lehet lezárni a tragikus múltat — mondta a képviselő. Nemzetközi egyezményekre és ENSZ határozatokra hivatkozva kívánta bizonyítani, hogy a tárgyalt törvényjavaslatban háborús bűnökről van szó. A keresztény- demokraták véleménye szerint nem a büntetés mértéke a fő szempont, hanem a tények feltárása, és a személyre szóló büntetőjogi felelősség megállapítása. A parlament előtt levő törvényjavaslat Gáspár Miklós szerint a bűncselekmények elkövetésekor és jelenleg is hatályos vonatkozó jogszabályokat gyűjti össze, azzal a szándékkal, hogy előmozdítsa azok alkalmazását. A képviselő utalt az általa benyújtott törvényjavaslatra is, amely egy, az ENSZ által a múlt évben elfogadott kódex rendelkezéseinek egy részét kívánja beépíteni a magyar jogba. Gáspár Miklós támogatásáról biztosította a kormány által benyújtott törvény- javaslatot is, majd bejelentette: a KDNP tudomása szerint az ügyészség a napokban tényfeltáró vizsgálatot rendelt el a mosonmagyaróvári vérengzés ügyében. Ezután az országgyűlés megvitatta az egyetemekről szóló 1990-es országgyűlési határozat módosítását indítványozójavaslatot. András- falvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter expozéjában rámutatott, hogy a dokumentum célja a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia elnevezésének megváltoztatása Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Utalt arra is, hogy 1992-ben a hittudományi akadémia továbbfejlesztését határozták el, és már az azt megelőző évben 230 hallgató kezdte meg tanulmányait az akadémia tanárképző karán. Végezetül a miniszter kijelentette: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem más egyetemek ellen jött létre, hanem azért, hogy kielégítse a magyar társadalomban jelentkező igényeket. Több képviselő méltatta az új egyetem jelentőségét. Rajk László (SZDSZ) arra is utalt, hogy az ilyen típusú egyetemek megalakulása üdvözlendő, de a Pázmány Péter Egyetem jogutódlásánál tisztázandó az egyetemi könyvtár, a bölcsész kar és a természettudományi kar helyzete. Andrásfalvy Bertalan vitazárójában megköszönte a Ház támogatását. Az országgyűlés szokatlanul korán kezdte el a déli szünetet, és 2 órakor interpellációk és kérdések megtárgyalásával folytatta munkáját, de a határozatképesség hiánya miatt többször változtatni kellett a tervezett tárgysorozaton. Januártól emelik a családi pótlékot Budapest (ISB) — A kormány tervei szerint a jelenlegi évi kétszeri emelés helyett ezentúl csak egy alkalommal növelik majd a családi pótlék összegét — következtethetünk a parlament hétfő délutáni plenáris ülésén folytatott általános vitából. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV: törvény módosítása szerint így — az Érdekegyeztető Tanács tavaly novemberi ülésén született megállapodás értelmében — 1993. január elsejei hatállyal gyermekenként 150 forinttal kell növelni a pótlék összegét. Ezt figyelembe véve a családi pótlék havi díja gyermekenként a következőképpen alakul: az egygyermekes család 2750; a kétgyermekes család illetve a gyerekét egyedül nevelő szülő 3250; a három- és többgyermekes család, valamint a két gyerekét egyedül nevelő szülő 3750, míg a három vagy több gyerekét egyedül nevelő szülő 3950 forint családi pótlékot kap havonta. A tartósan beteg, illetve a testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után pedig havi 5100 forint családi pótlék illeti meg a szülőket. A törvénymódosítás egyik további lényeges eleme, hogy a javítóintézetben, illetve a büntetésvégrehajtási intézetben lévő kiskorúak után — az intézetben töltött hónapok alatt — nem folyósítanak családi pótlékot, míg az úgynevezett állam által nevelt gyermekek továbbra is kapják a megfelelő pótlékot. A pénzt a korábbi gyakorlatnak megfelelően összegyűjtik számukra, s tizennyolc éves korukban életkezdési támogatás címén kapják meg. Megegyezés a kamatokról Moszkvával Külügyi sajtótájékoztató az orosz és a romám alapszerződésről Uj gazdára váró A mosolygós kormány még várat magára Budapest (ISB - R. S.) — A németek álláspontja szerint a választási ciklus közepén hasznos újratapétázni a szobát, azaz, helyesen teszi a kancellár, ha átalakítja a kormányt, s a népszerűtlen tagokat újakkal cseréli ki. Úgy tűnik, ehhez hasonlóan gondolkodik Antall József is. A miniszterelnök az MDF országos gyűlését záró sajtó- tájékoztatón bejelentette: átalakítja kormányát. Igaz, az időpontot nem határozta meg. Kétségtelen, a kormány átalakítása már korábban is felvetődött, de Antall mindeddig ellenállt a koalíción és a saját pártján belül is egyre erősödő nyomásnak. Mások úgy vélik, a kormányátalakítás azért nem történt meg eddig, mert az országos gyűlés előtti változtatásokat mindenki úgy értelmezte volna, hogy Csurka István akaratának enged a miniszterelnök. A kormányfőt azonban nemcsak efféle gondok nyomasztják: személye és kormánya egyre népszerűtlenebb az emberek körében, s nem egy tárca esetében szakmai szempontból is alkalmatlan ember ül a bársonyszékben. Mi több, Katona Tamás államtitkár jóslata nem vált be: a kormány nem lett jókedvű. A miniszterelnökhöz közelálló források szerint a kormányátalakítás február közepéig mindenképpen megkezdődik — elképzelhető a február eleji dátum is —, s ezt megelőzően Antall már egy-két napon belül megkezdi a kereszténydemokratákkal és a kisgazda „harminchatokkal” a koalíciós tárgyalásokat. Információink szerint a változások a következő tárcákat érintik: nagy valószínűséggel menesztenifogják Kiss Gyula munkaügyi, Gergácz Elemér földművelésügyi és Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert. Híreink szerint elképzelhető, hogy Kiss helyét Surján László népjóléti miniszter foglalja el. Ennek hátterében pedig a következő, racionálisnak mondható változás állna: ösz- szevonják a szociális és munkaügyi problémák igazgatását, s az egészségügy mellé a sportügyeket rendelik. Igaz, ebben az esetben tárcacserét is végre kellene hajtani, hiszen a népjóléti tárca ma a kereszténydemokratáké, a munkaügyi minisztérium pedig kisgazdáké. Zsíros Géza képviselőtől, a kisgazda „harminchatok” egyikétől megtudtuk, hogy a képviselőcsoport vasárnap zárt ajtók mögött dönt arról, bársonyszékek hogy ki legyen Gergácz Elemér utódja. Mások azonban tudni vélik, hogy ez a kérdés már eldőlt, s Gergácz helyét a pécsi Pannon Agrártudományi Egyetem termelési főigazgatója, Tamás Károly veszi át. Ugyanakkor kétségtelen, hogy erről a „döntésről” még a kisgazda „harminchatokat” is meg kell győznie a miniszter- elnöknek. Valószínűsíthető az is, hogy lemond pozíciójáról Raffai Ernő honvédelmi államtitkár, s helyére a Kiss Gyulával sokszor vitában álló Schamschula György munkaügyi államtitkár kerül. A hír kapcsán, kérdésünkre válaszolva Schamschula csak any- nyit mondott: „Több variáció is felmerült, de nem szabad elfelejteni, hogy kettőn áll a vásár”. Sokan úgy vélik, hogy Nagy Ferenc József (FKgP) és Horváth Balázs (MDF) tárca nélküli miniszterek pozíciója tovább gyengült, s ők is felkerülhetnek személycseréket tartalmazó listára. Újabb találgatásra adhat okot a miniszterelnök hétfő délutáni kijelentése. A Kossuth Rádió Ráadás című műsorában elmondta: a kormány átalakítását az is szükségessé teszi, hogy a közös döntések után néhányan eltérő véleményeket hangoztattak, s bizonyos tárcák nem tettek meg mindent a kormány döntéseinek végrehajtásáért. Elképzelhető tehát — engedtek következtetni a miniszterelnök köreihez tartozók —, hogy Kupa Mihály pénzügyminiszter neve is felmerül a kormányátalakítás során. Kétségtelen, a minisztert nem túlságosan kedvelik az MDF-en belül, s a kétkulcsos áfa bevezetése is csökkentette népszerűségét. Másképpen megközelítve: végül is a mór megtette kötelességét... A kormányváltozás érintheti Szabó Tamás tárca nélküli miniszter pozícióját is. Alátámaszthatja ezt a vélekedést, hogy az MDF parlamenti frakcióján belüli Monopoly- csoport régóta elégedetlen a privatizációs ügyek menetével, s háttérinformációink szerint nemrégiben a kereszténydemokraták is kérték leváltását. A kívülállók számára ma még sok bizonytalanságot tartalmazó kormányátalakítási terveket azonban egy tényező mindenképpen befolyásolja. Az MDF parlamenti frakciójának egyik mérvadó személyisége úgy véli, a miniszterelnök bizonyos szempontból kényszerhelyzetben van, hiszen lassan már nem talál olyan alkalmas személyt, akit nyugodtan megbízhat egy-egy tárca vezetésével. Százezer embernek ajánlják nyári útjaikat Budapest (ISB - R. S.) A turizmus fejlődéséhez béke és pénz kell, de az elmúlt egy esztendőben inkább a háborúskodás és a fizetőképes kereslet csökkenése jellemezte térségünket — hallhattuk az IBUSZ Rt. keddi sajtótájékoztatóján. Tóth László vezérigazgató-helyettes elmondta, e negatív jelenségek következtében alaposan megcsappant a cég nyeresége is. mi több, az idegenforgalmi ágazat tavaly veszteséggel zárta az évet. A társaság szerény, adózás előtti 20 millió forintos nyeresége pedig más befektetésekből származik. A sajtótájékoztatón a 90 éves születésnapját nemrégiben ünneplő IBÜSZ vezetői bemutatták a nyári útjaikat tartalmazó katalógust is, amelyben százezer ember számára ajánlanak vonzó programokat. A legolcsóbb utat a szlovákiai Magas-Tátrába hirdették meg: az egyhetes, ellátás nélküli kirándulás mindössze 2990 forintjába kerül a vásárlónak. A legdrágább programért, a 24 napos Föld körüli utazásért pedig 791 ezer forintot kell fizetni. Igaz, a majdnem egy hónapos út során többnyire repülőgéppel utaznak és négy- csillagos szállodákban laknak az IBUSZ vendégei, s meglátogatják Tahitit is. A Gallup Intézet közvéleménykutatására utalva elhangzott az is, hogy a nyári utak szervezésekor az IBUSZ elsősorban az átlagigényeket igyekezett kielégíteni: útjaik döntő többségének esetében az egyéni részvételi díj nem haladja meg azt a 20 ezerforintos összeget, amelyet a Gallup felmérése szerint az emberek többsége még elkölt egy-egy nagyobb kirándulásra. A sajtótájékoztatón értékelték a turizmus területén tapasztalható általános tendenciákat is. Tóth László szavaiból kiderült, hogy hazánk „kiment a divatból”, s egyre romlik külföldi megítélése. Ennek okaiként a határokon túli háborúskodást, az árainkhoz viszonyított alacsony szolgáltatási színvonalat és a romló közbiztonságot említette. Budapest (ISB - D. Á.) — A Magyar Külügyminisztérium álláspontja szerint a magyar-orosz alapszerződés orosz részről történő ratifikálásának halasztása nem jelenti sem az orosz kormány külpolitikájának, sem Magyarország irányában tanúsított magatartásának módosulását — hallhattuk a keddi sajtótájékoztatón Herman Jánostól, majd a külügyi szóvivő így folytatta: — Ezt Borisz Jelcin orosz elnök is megerősítette, aki a ratifikálás elmaradását formai okokkal indokolta. Többszörös újságírói rákérdezésre Herman leszögezte, hogy az a legtermészetesebb dolog, ha egy ilyen ratifikálás előtti parlamenti vitában számos nézet megfogalmazódik. Magyarországnak nincs oka aggódni, és az nem merülhet fel, hogy az 1956-ról szóló passzus kimaradna a végső szerződésből. Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin január 21-i telefonbeszélgetésén szó esett a volt Szovjetuniónak Magyarországgal szemben fennálló adósságának kérdése. Sikerült megállapodni az adósságtörlesztés ütemében, illetve abban, hogy a kamat nagysága 3,5 százalék lesz. A szóvivő elmondta, hogy kedden főosztályvezetői szintű szakértői küldöttség utazott Bukarestbe azzal a céllal, hogy áttekintsék a románmagyar kapcsolatok egészét, megvizsgálva, hogy mi valósult meg a tavaly májusi államtitkári emlékeztetőből. Bukarestben az is szóba kerül, hogy a tényleges eredmények nyomán lehetséges és szük- séges-e magas szintű kétoldalú találkozók tervbevétele. Megtudtuk, hogy az Európai Közösségek és a visegrádi országok közötti politikai párbeszéd keretében január 22-én Koppenhágában került sor az EK elnökségi trojka és a visegrádi partnereik külügymi- nisztériumi politikai igazgatóinak immár harmadik találkozójára. A visegrádiak megerősítették szándékukat, hogy ilyen keretekben folytassák a dialógust az Európai Közösséggel a legfontosabb nemzetközi ügyekről. Az újságírók azon kérdésére: miként értékelték, hogy a napokban újabb cseh miniszter fejtette ki nézeteit a visegrádi együttműködés jelentőségének csökkenéséről, a külügyi szóvivő határozottan leszögezte: a találkozó során úgy tapasztalták, hogy a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban cseh részről sincs olyan elem, amely aggodalomra adna okot. Koppenhágában a visegrádi országok képviselői egyöntetűen a további együttműködésben való érdekeltségüknek adtak hangot. Pályázati felhívás Újságíró-gyakornok kerestetik A Hajdú-Bihari Napló Szerkesztősége pályázatot hirdet két fiatal részére, akik érdeklődnek az újságírói pálya iránt, és a szakmát gyakornokként szerkesztőségünkben szeretnék megtanulni. A pályázatra 28 évesnél nem idősebb, egyetemi (esetleg főiskolai) végzettségű fiatalok, illetve végzős hallgatók jelentkezését várjuk. A pályázónak egy tetszés szerinti témájú, 40 gépelt sornál nem hosszabb kommentárt vagy glosszát, egy tetszés szerinti témájú, 120 gépelt sornál nem hosszabb riportot, valamint egy 60 gépelt sornál nem hosszabb, szabadon választott műfajú és témájú írást kell beküldeni. A pályázat jeligés, a jeligét kérjük mindhárom íráson feltüntetni, s egy ugyancsak a jeligével ellátott, lezárt borítékban a pályázók részletes önéletrajzát mellékelni. E boríték felbontására csak a pályaművek elolvasása után kerül sor. A pályázatok beküldési határideje 1993. február 15. A legjobb pályázókkal a szerkesztőség meghatározott idejű munka- szerződést köt, megegyezés szerinti munkakezdéssel. Véglegesítésére egyéves eredményes szerkesztőségi munka és a szakmai képzettséget nyújtó újságíró iskola elvégzése után kerülhet sor.
