Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
1993. január 25., hétfő HÁTTÉR Minden forintnak helye van A pénzügyekről Nagykállóban is sokat töprengenek A helyi rendőrség bűnügyi csoportja — kissé zsúfolt helyen Harasztosi Pál felvétele Nagykálló (KM - Kováts Dénes) — A közmeghallgatások, költségvetés-készítések időszakát élik az önkormányzatok mostanában, így Nagykállóban is. Dr. Szabó Imre, a település jegyzője tájékoztatta lapunkat terveikről, reményeikről. A napokban megtartott közmeghallgatáson a város polgármestere számolt be az elmúlt két esztendő nagyobb eseményeiről, az önkormányzat tevékenységéről. Ezt követően az idei költségvetés és a beruházások várható alakulását vázolta fel a jelenlévőknek. A legnagyobb érdeklődésre a folyamatban lévő gázprogram tartott számot, melynek megvalósítását a múlt év őszén kezdték el, s 1994-re szeretnék befejezni. 11 kilométer hosszan Dr. Szabó Imre elmondta: a kedvező időjárás eredményeként többre haladtak a tervezettnél; a 3,6 helyett több mint 11 kilométer hosszan sikerült lefektetni a vezetékeket. Jövőre 90 százalékos készenlétet szeretnének elérni, így a harmadik évre már csak a beruházás 10 százaléka maradna. A beruházáshoz állami és önkormányzati hozzájárulás is kell, a részt vállaló lakosok a befizetett 41 ezer forintból a befizetést követő egy hónap múltán közel kilenc ezret visszakapnak. Segítséget nyújtottak a lakosságnak azzal is, hogy az OTP révén kölcsönhöz juthattak, melyet a helyszínen, a polgármesteri hivatalban el is lehetett intézni. Örömteli, hogy a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, a reméltnél többen járultak hozzá a beruházás megvalósításához, ami kedvező a kivitelezés szempontjából. Elfogadott költségvetés Nagykálló városa elfogadott költségvetéssel rendelkezik a legutóbbi testületi ülés döntése alapján, kérdőjelek (gondok) a közalkalmazotti törvény következtében, a bér és egyéb kiadások miatt vannak, megvalósítása további átgondolást igényel, hiszen több mint 40 millió forintos kiadásról van szó. Százmilliót fordítanak az idén a gázprogram kivitelezésére, s ha a pályázatok sikeresek lesznek, akkor a kiskállói rész szennyvízhálózatát is kiépítik. Ez közel 70 milliós beruházást jelent, minimum 80 százalékos állami támogatás szükséges ahhoz, hogy megvalósítsák. Ha ez nem jön össze, akkor is van mire fordítani a tervezett saját erőt. A beruházások közé tartozik az elképzelés, mely szerint új helyre költözne a rendőrkapitányság, az egyeztetések még folynak. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a mostani rendőrségi épületbe a munkaügyi központ kirendeltsége költözik. A helybéliek bizakodnak Tervek tehát vannak Nagykállóban, a helybeliek bíznak megvalósulásukban. De a legfontosabb feladat, mint mindenütt: az intézményrendszer, az alapellátás működőképességének biztosítása. Bioüzemanyag Nyíregyháza (KM) — A folyékony biohajtóanyagok előállításának és felhasználásának legújabb hazai és külföldi eredményeiről tartanak kerékasztal-tanácskozást a GATE Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Karán, január 28-29-én. A múlt évi után, immár második alkalommal megszervezett kétnapos tanácskozáson ismét számítanak külföldi résztvevőkre is a rendezők. A program 28-án, csütörtökön 11 órakor kezdődik és másnap 14 órakor fejeződik be. Kiadják a földet a gazdáknak Nyíregyháza (Dr. Malecz- ky Imre) — Az országgyűlés 1992. december 30-án új törvényt fogadott el a földrendező bizottságok további feladatairól és a földkiadó bizottságok megalakításáról. Ez a kárpótlási és szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény egyes kérdéseinek végrehajtásában játszik nagy szerepet. A földkiadó bizottságok megalakítására hivatott részarány-földtulajdonosok közgyűlését a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzőjének kell összehívni. E bizottságok kapták meg a hatáskört arra vonatkozóan, hogy a szövetkezetekben részaránytulajdonnal rendelkezők érdekeit képviseljék és a részarány kiadását e törvényben foglaltak alapján végezzék. A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottsághoz, amelyben megjelölheti, hogy a részaránytulajdon kielégítésére elkülönített földalapok közül hol és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Fontos tudnivaló, ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével számított AK- értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni. Amennyiben valakinek ilyen kérése van, ezt a tanya fekvése szerinti földrendező bizottsághoz kell beterjeszteni az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, január 23-ával kezdődően. Tárca A gyermek édesanyjával jön a boltba. Nem köszön, elvégre anyu sem szokott, hátha nem fogadják. Amíg anyuci kicibálja a műanyag kosarat abból a nagy halomból az ajtó mellett—az egyiknek ragacsos az alja, a másikban tej folydogálhatott, a harmadiknak csak egy füle van, a negyediknek egy se — szóval amíg megtalálja azt ami nem ragacsos, nem tejes és két füle van, addig ő körülnéz. Nagyjából hasonló érdeklődéssel, mint Napóleon a marengói síkon közvetlenül támadás előtt. Az édesanya eddigre már felkosarazta magát, így kézenfogva indulhatnak a polcok rengetegébe. Jól tudja ő, amit már otthon, meg az utcán is a lelkére kötött az anyu: nem követelőzik, ahogy szokott, legfeljebb egy rágót kap és kész, aztán befogja a száját, mert ha nem, akkor ez volt az utolsó eset, hogy magával hozta. — De miért csak olyan kevés dolgot tesz a kosárba, amikor annyi minden finomság van körös körül? Meg egy rágó különben sem rágó — gondolja végig parányi agyában az állapot tarthatatlanságát, és egy óvatlan pillanatban kinyúl egy zacskó Neg- róért. Erre töltött-, kemény-, gyógy- és selyemcukorkákkal teli zacskók valóságos zuha- taga indul meg lefelé a polcról. Láttára az őrt álló eladó — ő vigyáz rá, hogy ne lopjanak a nénik meg a bácsik — ideges lesz, a boltvezető még idegesebb, az anyu meg a legidegesebb. Az eladó szerint jobban kellene ügyelni a kicsire, a vezető szerint az anyuka miért hozta magával, ha egyszer nem tudja fegyelmezni, egy néni szerint legalább ilyenkor az apjának kellene vigyázni rá, egy bácsi meg azt mondja, hogy a mai gyerekeknek semmi sem elég, bezzeg ő hajdanán csak a medvecukrot ismerte, mégis ember lett belőle. Anyuci fölszedegeti a zacskókat a földről, aztán kétszer is megrángatja és elsziszegi: haszontalannak, szófogadat- lannak tartja, ezen kívül is az agyára megy és most már nem vesz neki rágót sem. Erre ő ordítani, visítani kezd, majd rövid közelharc után megszerez egy csomag ropit. Mellé kólát követel. A boltban megáll a forgalom, eladók, vevők, mind csitítani próbálják. Hiába. Anyuci már mindent a kosárba tesz, amit kért, sőt műsoron kívül megeteti egy Túró Rudival, mondván, majd a pénztárnál felszámíttatja, csak jussanak már ki innen. Csendesülő nyafogás, hüp- pögés kíséretében végre kijutnak. 5 zemben velük anyuka jön gyermekével. — Remélem megértettél: legfeljebb egy rágó és kész — hallatszik, és belépnek a bolt ajtaján. Réti János Gyermek a boltban Kelet-Magyarország 3 Nézőpont Tejet Pestnek Balogh Géza T) udapesten nincsen tej. D Az elmúlt napokban szinte semmi mással nem foglalkozott a magyar sajtó, csak e — különben tényleg nehezen megemészthető — hírrel. Aztán, ahogy lenni szokott, hamar napirendre tértek fölötte. Néhány nappal később már csak aprócska információban számoltak be arról, hogy a fővárosi vezetés e nehéz helyzetben elvárja a vidék támogatását. Ami különben teljesen normális igény lenne, ha mindez a kölcsönösség jegyében történne. Ám nekem — bármenynyire is erőltetem az agyam — egyetlen olyan eset sem jut az eszembe, hogy a székesfőváros segített volna a vidéken, ha az szorult helyzetbe került. Még csak véletlenül sem hallottam arról, hogy mondjuk a hatodik kerület képviselői ellátogatnak Kishódosra, Magosligetre, vagy Tiszaszentmárton- ra, s feltérképezvén az ottani gondokat, pár napon belül már hozzák is a segítséget. S ezen még csak csodálkozni sem lehet, hiszen így van ez már jó pár évtizede. Ha még nem jött volna rá a tisztelt olvasó, most tudatosítjuk, hogy a Vidék-Ma- gyarországnak csupán az a dolga, hogy gondoskodjék Budapestről. így volt régen, így van ma is. Egy óriási méhcsalád az ország, ahol a méhdolgozók tízezreinek egyetlen feladata van, táplálni a heréket meg a királynőt. S ezek a szerencsétlen dongók teljesítik is híven a kötelességüket, hiszen erre születtek, ezt parancsolja nekik a természet törvénye. De a vidéken élő embereket miféle törvény kényszeríti arra, hogy a Budapestnek nevezett anyakirálynőt vakon szolgálják...? Elveszített évek Takács Józsefné írja Szabolcsbákáról A Kelet-Ma- gyarország rendszeres olvasója és előfizetője vagyok. Szomorúan olvastam a doni ütközet túlélőinek a találkozóját, illetve az emlékmű koszorúzását. Édesapám is, „hála Istennek” túlélte ezt a szörnyű, embermészárló, véres ütközetet. Ami fájó és panaszos, hogy semmilyen kárpótlásban nem részesül, mert már belefáradt a sok levelezésbe a budapesti hadtáppal. Ha vállalkozott volna rá, és az egészségi állapota megengedte volna, szívesen elvittem volna édesapámat a megyeszékhelyre a találkozóra. Itt szeretném bemutatni őt: Puskás Miklós (sz. Ertar- csa, 1908. december 6.), édesanyám: Puskás Miklósáé (sz. Mudra Mária, 1915. szept. 15.). Lakásuk: Penész- lek, Móra F. u. 16., 4267.' Házasságot 1934-ben kötöttek, öt gyermeket neveltek fel, ebből 3 katonafíút. Ha Isten élteti Őket, márciusban 59 éves házasok. Ez az ember, aki élet-halál harcot vívott, sáncot ásott, és a körülvett gyűrűben hetekig voltak a Don-kanyamál, most ki van rekesztve a társadalomból. mert már megöregedett és tehetetlen. Ezeknek az éveknek szenvedője volt édesanyám is, aki 3 gyermekkel maradt egyedül és küzdött a mindennapokért. Ezeket mind azért hóm, mert felkutatlan túlélők vannak, akik csak a rossz emlékekkel élnek és a szerzett betegségekkel. Kommentár________________________ Becsapás reklámok Nábrádi Lajos F elháborodva mondta a minap áfész-elnök ismerősöm: egy nyíregyházi cég azt hirdeti, hogy egy áru (nem nevezzük meg, nehogy ingyenreklámot csináljunk) náluk a legolcsóbb. Az elnök szerint az ő vidéki szövetkezete azt az árut régóta 10- 20 százalékkal még olcsóbban adja. A Nálunk a legolcsóbb reklámfeliratok sem tetszenek a derék szövetkezeti elnöknek. E sorok írójának sem. Sok-sok vásárló szintén kifogásol rengeteg reklámot, újsághirdetést. A vásárlók ugyanis néha nem azt kapják, amit a hirdetésben olvastak, vagy nem any- nyiért... Megyénk több polgára panaszkodott, egy • pesti székhelyű francia-magyar kft. a múlt nyáron a Nép- szabadságban hirdetést adott fel, amelyben azt ígérte: a megrendelő kitöltése után postán küldenek receptet arra, miként lehet 21 napon belül nagy nyereményhez jutni. A recept garantálja a nyerést. Sok reménykedő ember küldte a megrendelőt, majd 1700 forint befizetése után kapott egy zagyvaságokat tartalmazó „könyvet". Nyereményről senki nem tudott beszámolni. E pesti cég január közepén fogyókúrához kínált titokzatos recepteket. Megint várja a megrendelőt, de előre megint nem árulja el, hogy az utánvétnél a megrendelőnek mennyit kell majd fizetnie. Az árajánlat nem fért rá a jókora papírra? Az öndicséret (a cég dicsérete) ráfért? Megyénk több kereskedője közli, hirdeti: „Csak nálunk kapható”, ltt-ott hozzátehetjük: Csak nálunk, Európában.
