Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
1993. január 4., hétfő GAZDASÁG Saját jövőjüket is tervezik Dolgoznak négy megyében Nyíregyháza (KM - N. L.) — Decemberben közgyűlést tartottak a Nyírtervnél, a megyei tervező vállalatnál. Elfogadták az átalakulási tervet, vagyis megtervezték a saját jövőjüket is. Az elképzelések szerint privatizálják a vállalatot, s alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Úgy tűnik, hogy 1993-ban akár négy megyében is akad munkája a cégnek. Átfogó tájékoztatót kaptunk Pálosi Lajos igazgatótól. Az utóbbi néhány évtizedben szinte monopolhelyzetben volt a Nyírterv megyénkben. Az akkor nagy létszámú vállalatnak volt munkája bőven. Fontos gyáregységeket, híressé vált középületeket tervezett a kollektíva. A vállalat letette névjegyét a szomszédos megyékben, sőt a fővárosban is. Szakmai tekintélyt vívtak ki maguknak a nyírségi tervezők. Az utóbbi két évben a beruházások csökkenése, vagyis a megrendelések elmaradása miatt leapadt a műszaki gárda létszáma. A szűk létszámú vállalat átalakulási tervét egy pesti gazdasági tanácsadó cég készítette el. Ezt a tervet fogadta el a decemberi közgyűlés. A terv tartalmazza a vagyonértékelést és a további működéssel kapcsolatos elképzeléseket. A közgyűlésnek az elnevezésről is dönteni kellett. Úgy döntöttek, hogy részben marad az elismert, márkás név, de kibővítve, utalva az új működési formára is. Az új név ez: Nyírterv Tervező és Vállalkozó Kft. Vagyis a jövőben káeftéként működik tovább a cég. Az igazgató azt is elmondta, hogy az 1992. évet nullszaldóval zárták. Főleg azért nem könyvelhettek el minimális nyereséget, mert az év második felében a leépített dolgozóknak nagy összegű végkielégítést kellett fizetni, ez laposan megnövelte a költségeket. A privatizációt 1993 első felében hajtják végre. A törzstőke 94,4 százaléka az Állami Vagyonügynökségé, 5,6 százalék a nyíregyházi önkormányzat tulajdona. A kft. dolgozói üzletrészeket vásárolnak, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megveszik az állami részt, az említett 94,4 százalékot. Júliusig minden bizonnyal magántulajdonba kerül a Nyírterv. A kft. munkával való ellátottsága jónak ígérkezik. Nyíregyházán például a 22-es iskolának tornatermet terveznek, de a megye több településén bekapcsolódnak a tornaterem-építési programba. Az ajánlatok szerint 1993-ban Ózd, Salgótarján Csongrád és Jászberény városában benzinkút tervezésére kapnak megrendelést. Megyénk vállalkozóival is szoros munkakapcsolatot alakítanak ki. Az év második felétől bíznak néhány nagyobb beruházás elindításában is. (Nagyobb munkával kapcsolatban már van információjuk, de ezt üzleti titokként kezelik.) Az üzleti tervtől a kulcsátadásig mindent megterveznek, vagyis komplex tervek elkészítésére is felkészülnek. Kazah olaj Ukrajnának — barterban Moszkva (MTI) — Kazahsztán kétmillió tonna olajat szállít Ukrajnának, cserében onnan származó termékekért. Az Interfax beszámolója szerint Ukrajna elsősorban olyan termékeket küld a nyersanyagért cserébe, amelyből híján van a közép-ázsiai állam; a hírügynökség szerint elsősorban is olajvezetékek építéséhez szükséges különleges csövekről van szó. A két ország közötti megállapodás értelmében lehetővé válik Ukrajna számára, hogy további hárommillió tonna kazah olajat vásároljon — világpiaci áron. Ukrajna 1,1 millió tonna búzát is igényelt Kazahsztántól, de választ erre nem kapott. Kazahsztán, amely a Volga folyó és a kínai határ között fekszik, évente 27 millió tonna olajat termel ki, de igen csekély a feldolgozókapacitása. A köztársaság az idén 32 millió tonna gabonát termesztett. Visszatérés, de hova Bonn (MTI) — A Nyugatnak a közép-európai EK- törekvésekkel szembeni gazdasági visszafogottsága még súlyosabb következményekkel járhat, mint a Jugoszlávia esetében mutatott külpolitikai tehetetlensége — írta tavalyi utolsó kiadásában a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap. A cikkíró megítélése szerint az elmúlt két évben a közép- kelet-európaiak összes exportsikere a nyugat-európaiak által meghúzott határokon belül mozgott. Az acélnál a nyugateurópai gyártók az olcsó keleti konkurencia miatt jajonganak, a mezőgazdasági termékek esetében pedig a Brüsszellel kötött megállapodások a kö- zép-kelet-európaiak számára gyakorlatilag nem teszik lehetővé az export növelését. Éppen ez fog azonban még végzetes következményekkel járni — állapította meg a német újságíró, Hans Jakob Ginsburg —, mivel a falusi lakosság csaknem mindenütt a közép-kelet-európai fordulat vesztesei közé tartozik. Amennyiben a parasztok tovább szegényednek, politikailag keresztülvihetetlen lesz a nagy gazdaságpolitikai fordulat. A Baltikum és Bulgária között nem az ipari munkásság, hanem a falusi lakosság képezi a neokommunista és a populista csoportok választói ^.tömegét — közölte a Wirtschaftswoche. A német gazdasági kiadvány szerint nemcsak a nyugat-európaiak marasztalhatók el az Európai Közösség és a visegrádi országok közeledésének lassúságáért, de a külföldi tőkével szemben egyes közép-kelet-európai országokban mutatkozó ellenállás is. Magyarországgal kapcsolatban a Wirtschaftswoche megemlíti: — A kormányzó pártnak a nacionalista író, Csurka István vezette jobbszámya zabolátlan kampányt folytat Magyarországnak a külföldi tőke általi állítólagos leigázása miatt. Magyar-közös piaci textilegyezmény Budapest (MTT) — Január 14-jén életbe lép a Magyar- ország és az Európai Közösség között a textil- és ruházati termékek kereskedelmét szabályozó kiegészítő jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet — amely szerves részét képezi a magyar-közös piaci ideiglenes megállapodásnak — december 17-én hagyta jóvá a kormány — tájékoztatta az MTI-t a Külgazdasági Minisztérium Európai Ügyek Hivatala. A textil- és ruházati cikkek az úgynevezett érzékeny termékek kategóriájába tartoznak, amelyek importjára a közösség mennyiségi korlátozásokat, Magyarország pedig értékplafonokat tart fenn. A jegyzőkönyv értelmében 1993-tól az EK néhány termék esetében eltörli a mennyiségi határokat, a többi termékcsoportnál pedig 1992-höz képest átlagosan 14 százalékkal megemeli a mennyiségi kereteket. Ezen belül pamutpólókból és női kabátokból 25 százalékkal, női blúzokból pedig 33 százalékkal többet exportálhatunk jövőre a közösség országaiba. A bérmunka területén az átlagos mennyiségi növekedés 53 százalékos. A későbbi évekre — az 1993-as szinthez képest — a textiltermékek évi 4,7 százalékos és a bérmunkakvóták évi 8,5 százalékot meghaladó növekedésében állapodtak meg a felek. Magyarország a textil- és ruházati termékek közösségből származó importjára a fogyasztási cikkek globálkvótáján belül tart fenn értékhatárokat. Az 1993. évi értékplafonokat a hagyományos szállítási szintből kiindulva állapították meg. 1994-től kezdődően ezek éves növekedési üteme 11 százalékos lesz. Fontos új elem az eddigi gyakorlathoz képest, hogy az EK-kvóták ezentúl nem bomlanak le a 12 tagországra. Ez jelentősen javíthatja a keretek kihasználását. Visszaesőben a külföldi beruházások Tokió (MTI) — Világszerte visszaesőben vannak a külföldi beruházások és ez alól a tendencia alól a legnagyobb befektetők, a japánok sem kivételek. A múlt évben 25,8 százalékkal kevesebb tőkét helyezték el külföldön világszerte és így a külföldi beruházások értéke 170 milliárd dollárra esett. A japán külkereskedelmi szervezet (Jetro) világstatisztikája szerint a múlt évben kilenc év óta első ízben csökkentek a külföldön befektetett összegek. A vállalatok jövedelmezőségének általános rosszabbodásában és a legerősebb ipari országok recessziójában, illetve a pénzintézetek óvatosabb hitelnyújtásaiban látja a jelenség okát a Jetro, amely hangsúlyozza, hogy a tendencia 1992-ben is folytatódott. — Nem várható fordulat a külföldi beruházásokban a belátható jövőben sem — írja a szervezet éves jelentésében. 1991-ben Japán megőrizte első helyét a világ legnagyobb külföldi befektető országai között, annak ellenére, hogy 36 százalékkal kevesebb tőkét — 30,7 milliárd dollárt — ruháztak be külföldön a szigetországi vállalatok. Japán már a harmadik éve listavezető, megelőzve az Egyesült Államokat, amely tavaly 27,1 milliárd dollárt, illetve Németországot, amely 21,5 milliárdot vitt külföldre. E két ország is visszafogta külföldi invesztícióit, 17, illetve 6 százalékkal. Ami a japán beruházási kedv megcsappanását illeti, a nyolcvanas évek végén történt a fordulat, addig a jen drágasága kifizetődővé tette a tőkekivitelt, azután viszont lelassult a konjunktúra és a japán cégek külföldi leányvállalatai is jövedelmezőségi gondokba ütköztek. f \ Tisztességes üzleteket Kelet-Magyarország 13 Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Jogász ismerősöm magyarázta a minap: az egyik szabolcsi újdonsült vállalkozó a kedvezményes anyagi támogatást nem rendeltetésszerűen használta, ezért a bíróság elmarasztalta. Kisállattenyésztő ismerősöm egy újsághirdetést lobogtatta jött be a szerkesztőségbe, és arra panaszkodott, hogy a felvásárló kft. nem fizette ki a tenyésztőket, s ez a cég most új néven megint felvásárol. Osszel egy nyírségi magángazda egy téeszt csapott be, juhokkal manipulált. Sajnos, szaporodnak a gazdasági bűncselekmények megyénkben is. Az újdonsült vállalkozó megkapta a millió forintot, munkahelyteremtő beruházásra kellett volna fordítania. Három munkanélküli foglalkoztatását vállalta a pályázatában. Esze ágában sem volt beruházással bajlódni, nehéz sorsú embereknek munkát adni. A számára legegyszerűbb megoldást választotta. Jól bevásárolt mintegy kétszázezer forintért, a 800 ezer. forintot pedig takarékba tette. Haddfí- adzon a pénz — gondolta naivan. Arra nem is gondolt, hogy az államgépezet illetékesei megnézik, hogy mire költötték az állami pénzt. Sajnos, nem egyedi esetről van szó. Elég sokan manipulálnak a kedvezményes kölcsönökkel, különböző támogatásokkal. A pénzintézetek, a támogatók felelőssége igen nagy. Talán szigorúbban kellene figyelembe venni a garanciát. Másrészt vi/szont az is igaz, hogy egyfajta bizalmi elvnek is érvényesülni kell. A pesti és dunántúli illetékességű Ifi. tulajdonosa sok szabolcsi kisállattenyésztőnek adósa maradt tavaly. Idén megszűnt, majd új néven nyomban megalakult a kft. Ugyanaz a cég más felvásárlókat küldött Szabolcsba, és megint felvásárolt. Igaz, már részben készpénzzel fizetett, de igen keveset. Az új nevű kft. is adósa néhány földinknek. A termelőknek is jobban meg kell nézni, hogy kinek adnak el. Bár az is igaz, hogy a termelők még mindig kiszolgáltatottak — sok esetben. Remélni lehet: kihullanak a „férgesek", megtisztul a gazdaság a tisztességtelenektől. Ha nem is lesz teljesen tiszta, de a mostaninál csak tisztább lehet... Átképzés Hajdú-Biharban Debrecen (MTI) — Hajdú- Biharban az idén 700 munka- viszonyban álló ember és 2137 munkanélküli vett részt átképzésben, s 43 százalékuk az ezt követő egy hónapon belül elhelyezkedett —: jelentették be szerdán Debrecenben a megyei munkaügyi központ évzáró sajtótájékoztatóján. Kiss György igazgató elmondta, hogy a szervezet 190 millió forinttal 1070 munkahely létrehozásához járult hozzá, s 360 igénylőt támogattak a vállalkozóvá válásban. Ennek ellenére a munkanélküliek száma egy év alatt 22 ezer 600-ról 41 ezer 300-ra nőtt. A munkaügyi központ a következő évre már 79 településsel kötött megállapodást közhasznú foglalkoztatásra. A helyi szakemberek szerint 1993 első felében a munka- nélküliek számának lassú növekedése, a tanévzárások után viszont ugrásszerű emelkedése várható; egy év múlva valószínűleg 50 ezernél is több munkanélküli lesz. A sajtótájékoztatón Papp Géza, a megyei munkaügyi tanács elnöke ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy a testület a mai foglalkoztatási helyzetben nem ért egyet a nők nyugdíj- korhatárának emelésével. Beszámolt arról is, hogy decemberben bizottságot alakítottak a szakképzési feladatok összehangolására. Román gabonaimport Bukarest (MTI) — Románia immáron harmadik éve jelentős mennyiségben kénytelen élelmiszert importálni annak ellenére, hogy természeti adottságai ezt nem követelik meg. Az ITAR-TASZSZ hír- ügynökség beszámolója szerint Bukarest az idei esztendő első 11 hónapjában 960 ezer tonna gabonát importált, ami 600 ezer tonnával haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Hivatalos bukaresti adatok szerint az állam 2 millió tonna búzát tudott felvásárolni a termelőktől, ami lényegesen kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez az egyik oka annak, hogy Románia a következő hónapokban is kénytelen lesz gabonát importálni, több száz millió dollár értékben. A nagykáltói paplangyárban az elmúlt hetekben is mutatós paplanokat készítették exportra Balazs Attua felvétele A rakamazt Racita Cipőipari Szövetkezetben nagy mennyiségű csizmát gyártanak német exportra. Képünkön a hőkezelés pillanata (átható NÁBRÁDf Lajos felvétele
