Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
1993. január 21., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 A félreértések milliárdokat jelentenek Nincs egyetértés a nyugdíjemelések mértéke körül Budapest (ISB - Sinka Zoltán) — „Nem ilyen lovat akartam” — mondhatná az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottságának munkaadói és munkavállalói oldala. A bizottság szerdai ülésén — amelynek napirendjén a nyugdíjak ezévi emelésének kérdése szerepelt — kiderült ugyanis, hogy a tavalyi ÉT-megál- lapodás alapján hozott ország- gyűlési határozatba foglalt 14 százalékos emelés alatt nem ugyanazt értik, mint a kormányzati oldal. A kormány előterjesztése értelmében ugyanis a 14 százalék a ’92-ben és a ’93-ban kézhez kapott ellátások öszszege közötti mértékkülönbségnek felel meg. Mivel azonban idén az első nyugdíjemelésre csak márciusban kerül sor, a januárfebruári nyugdíjasok a decemberihez viszonyítva változatlanok maradnak, tehát az év végi nyugdíjakhoz képest idén alacsonyabb mértékű, mindössze 9,8 százalékos tényleges emelés várható. A fennmaradó 4,2 százalék a tavaly szeptemberi emelés áthúzódó hatása. A munkavállalói oldal úgy gondolkodott a 14 százalékos mérték tavaly novemberi megállapításakor, hogy az annak megfelelő összeget a nyugdíjasok január 1-jén egy összegben kapják meg. A munkaadók pedig azt hitték, hogy a két és félmillió nyugdíjasnak összesen járó összeg mértéke emelkedik 14 százalékkal. Mindez kiderült a szociális bizottság szerdai ülésén. Mindhárom megközelítés — a kormányé, a munkaadóké és a munkavállalóké — más és más összeget takar, s ezek közül a legkevesebb a kormány által kidolgozott javaslat forintigénye. A 14 százalékos emdésnek megfelelő 43 milliárd forintból ténylegesen csak 30 mil- liárdot kapnak meg a nyugdíjasok, 13 milliárd tavalyról húzódik át. Bár a munkaadók és a munkavállalók vitatták azt, hogy a kormány által most benyújtandó emelési javaslat megfelel az országgyűlés tavalyi határozatának, valószínűleg mégis arról van szó, hogy annak idején a szociális partnerek félreértették egymást. így utólag tehát csak arról lehet vitatkozni, hogy a tényleges emelések megfelelnek-e azoknak a követelményeknek, amelyeket a gazdasági változások támasztanak — azaz, elegendőek-e a nyugdíjasoknak, vagy sem. Arról pedig lehet vitatkozni... Kulcsszerephez juthatnak az országhatárral sem kötött régiók Az 1996-os expo és a honfoglalás 1100. évfordulójának kulturális eseményeit tervezve Budapest (ISB — D. Á.) — A már ismert, nemzetközileg is bevezetett kulturális rendezvényformákat kell majd 1996- ban felerősíteni, s „csúcsrendezvényként” lebonyolítani, így például egy virágkamevál, egy kórustalálkozó, vagy egy dzsessznapok szervezése során már eleve lehet számolni azzal, hogy 1996 nemcsak a világkiállítás éve, hanem a honfoglalás 1100 éves évfordulója is lesz. Mint a szerdai Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: amikor Budapest rendez világkiállítást, szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy a fővárosi „vízfejűség” a magyar történelemben gyökerezik. Hiszen Újvidék, Szabadka, Fiume szerepét nem tudta átvállalni Körmend, Siklós, Villány vagy Mohács, de még Pécs sem. Hasonlóképpen nem történhetett funkció- és feladatátvállalás Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Nagyvárad vagy akár Ungvár és Kassa esetében sem. Az intézményrendszerek, az igazgatás, a kulturális élet centralizációja ezért Budapestet helyezte a középpontba. Az ország érdeke azt kívánja, hogy a fővárosi centralizációs folyamat csökkentésére, vagy inkább: a vidék ellátottságának emelése érdekében az 1996-os expo kedvező változást hozzon a régiók esély- egyenlőségének a megteremtésével. Gáborjáni Péter, a világkiállítás kulturális irodájának vezetője szerint fontos cél a vidék innovációjának fel- gyorsítása, egyes elmaradott- sági pontok felszámolása, az egész ország területén a foglalkoztatási gondok enyhítése. Lényeges elem, hogy a kialakított régiók nem kötődnének az országhatárhoz sem. Az ilyen típusú szerveződés Magyarországon igen kedvező, hiszen kevés olyan ország van, ahol a népesség fele nem az anyaországban él. Nyolc feltételezett régiót alakítottak ki Magyarország határai között, az ötödikben van Debrecen, Nyíregyháza és környéke, a hatodikban pedig Miskolc, Eger, Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely. A régiók majdani megjelenítése során fel kell készülni a magyar műemlékek bemutatására is. A régiók esetében (Hortobágy, Tokaj stb.) a saját karakteres értékekre kellene építeni. E helyszínek például 1996- ban igencsak az érdeklődés homlokterébe kerülhetnek. A végleges rendezvénylistán való szerepeltetés szándékát legkésőbb 1995 tavaszáig szükséges egyeztetni ahhoz, hogy a teljes programlista elkészüljön. Megfogalmazódott az is: a szomszédos nemzetekkel kívánatos lenne minél több közös akciót szervezni, részben a magyar etnikumokkal, részben a nemzeti szervezetekkel, tartományokkal. Az exportszabályozás nem megoldás a tejipar gondjaira Ma tárgyalják az exportszubvenciók idei elosztását Budapest (ISB - S. Z.) — Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság mai ülésén tárgyalja az exportszubvenciók idei elosztásának alapelveit. Többek között változik a tej és tejtermékek külpiaci kereskedelmének a támogatási rendszere is. A tervek szerint az eddig egész évben egységesen érvényes mértékek a jövőben időszakonként változnak majd. Elképzelhető, hogy télen, amikor a termelés csökken, nem támogatja majd az állam az exportot, míg nyáron, túltermelés idején, ad szubvenciót. Vannak olyan vidékei az országnak — például a főváros —, ahol a tejellátás az utóbbi időben akadozik. Az illetékes minisztériumok szerint nem hiányról, hanem a „terítés” problémáiról van szó, ami — többek között — a Budapesti Tejipari Vállalat fizetésképtelenségével függ össze, illetve azzal, hogy a vidéki vállalatok nincsenek felkészülve a kieső mennyiség pótlására. A termelők szerint azonban a megoldás kulcsa a felvásárlási árak és a fogyasztói árak gyors távolodásában, s az ennek okán megcsappanó termelési kedv teremtette feszültségekben keresendők. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége például úgy véli, hogy az össztejtermelés mintegy 5-10 százalékát képviselő export szabályozásával elejét lehet venni az időszakosan jelentkező belső ellátási problémáknak. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma azonban azzal érvel, hogy nem az exportszubvenciók megvonása az egyetlen járható út a kérdés megoldásában. A támogatások megléte mellett eddig sem lehetett korlátlanul exportálni, mivel a tej kiszállítása még mindig engedély- köteles. Jelenleg például csak sajtot lehet exportálni, folyadéktejet nem. (A tejexport tulajdonképpen csak szelep, amelyen keresztül az időszakosan jelentkező többlet gond nélkül levezethető — tehát csak akkor „működik”, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségű tej van az országban.) Továbbra sem megoldás tehát a belső ellátási gondokra az export szigorítása — vélik a minisztérium illetékesei —, elsősorban a vállalatok pénzügyi nehézségeit kell rendezni, s az akadozó privatizációt elősegíteni. Akárhogy is, a szubvenciók rendszere a közeljövőben várhatóan megváltozik. A megyei tejipari vállalatok közül ez elsősorban a győr- sopron-mosonit és hajdú-biharit érinti majd, mint legfőbb többlettermelőket. Az is elképzelhető, hogy amennyiben más vállalatok likviditási gondjai elhúzódnak, s a szállítási feltételek javulnak, ezek a cégek a belső piacokon találnak majd vevőre eddigi exporttermékeikkel. Művészi fokon közvetíti az igazat Pro Cultura Hungarica — Paulius Normantasnak , Budapest (ISB - D. Á.) — A kamcsatkai, illetve a kurilli szigeteki expedíciójáról nemrégiben visszatért Paulius Normantas Nyíregyházán élő litván fotóművész szerdán vehette át kitüntetését a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Andrásfalvy Bertalan meleg szavakkal méltatta Normantas pályáját. A művelődési miniszter évekkel ezelőtt egy pécsi kiállításon látta először a litván fotóművész képeit, s némelyiket — így egy idős osztják asszony távolba tekintő arcát — máig is megőrizte emlékezetében. Paulius Normantas 9 éve él Magyarországon és sok szolgálatot tett a magyar-litván kapcsolatok ápolásáért is. Érdeklődése egyre inkább a finnugor népek kultúrája, élete iránt fordult. Udmurtokról, komikról, mordvinokról, marikról, lappokról, vepszégek- ről, vótokról készültek a fényképek, s mint a miniszter mondta: már az is teljesítmény, ha valaki e népeket mind otthonukban keresi meg. „Normantas nem pusztán a magyar, a finnugor és a litván kultúrát gazdagította, hanem az egyetemes emberi kultúrát, azzal, hogy művészi fokon közvetítette az igazat. Köszönjük neki mindazt, amit tűnő múltunkból megörökített számunkra ” — mondta Andrásfalvy Bertalan, és átadta a 44 éves művésznek a Pro Cultura Hungarica kitüntetést. Napirenden a privatizáció Az AVU Igazgatótanácsának ülése Budapest (MTI) — Remélhetően három-öt éven belül az Eternit Vállalat termékeinek 75 százaléka már nem lesz káros az egészségre és később tovább növekszik ez az arány. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa ugyanis csak így járult hozzá a cég átalakulásához, későbbi privatizációjához. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezetői igazgatója a szerdai igazgatótanács-ülést követő sajtótájékoztatón közölte: az Eternit privatizációja azért problémás, mert olyan azbeszt-cement termékeket állít elő, amelyek környezetszennyezők, egészségkárosítók. Az ilyen típusú termékeket Európában már betiltották. A mintegy 300 dolgozót foglalkoztató cégnél sajátos speciális orvosi ellátásra van szükség, a dolgozók ugyanis a munka során sajnos megbetegednek. A privatizáció részeként éppen ezért egy alapítványt is létrehoznak, és a selypi, illetőleg a nyergesújfalui üzem értékesítéséből befolyt vételár egy részét az alapítványnak utalják. Befektető már akadt a cégre, éppen a jelenleg is partner osztrák Ludwig Ha- sek személyében. A céget nyílt pályázaton meghirdetik és a pályázónak vállalnia kell a technológiai fejlesztés mellett a különösen szigorú feltételek betartását is. Egyelőre nem született döntés arról, hogy ki lesz a vagyonkezelője, illetőleg a tulajdonosa a négy baromfi- ipari vállalatnak, a budapesti, a békéscsabai, a törökszentmiklósi és a kiskunhalasi cégeknek. A baromfi- ágazat súlyos pénzügyi, értékesítési problémákkal küzd, alapvetően a KGST- piacok összeomlása miatt. A befektetők ez idáig nem kapkodtak a baromfiipari cégekért, ezért is írtak ki vagyonkezelési pályázatot. Döntés most nem született, az igazgatótanács arra utasította az ügyvezetést, hogy kíséreljen meg olyan kezelőt találni, aki már jövendő tulajdonosként működteti az érintett cégeket. A pályázók között van a Conavis Kft., amely a nagy nevű USA-beli Conag- ra, a magyar baromfi külkereskedő Hungavis, illetőleg egy bank konzorciuma. A békéscsabai részvénytársaságot a Bábolna szeretné megvenni és befektetőként jelen van az angol Matthew is. A helyzetet bonyolítja, hogy időközben megkezdődött a Budapesti Baromfi- ipari cég felszámolása. Csaknem egymilliárd forintba került az a beruházás, amely révén létrejött a Phi- laxiánál a fermentáció-3 üzem. Csakhogy a Philaxia piacait elvesztette, az oltóanyaggyártás a francia Sanofi kezébe került, a cég tavaly áprilisban öncsődöt jelentett. Az új üzem nem képes teljes kapacitással működni, ráadásul további költségráfordítások szükségesek. Éppen ezért a tőkeinjekció immár létkérdés. Az igazgatótanács hozzájárult ahhoz, hogy a svéd SKW Trosberg AG vásárolja meg a cég egy részét. Az állami vállalatok átalakulásáról szóló törvény alapján a vállalati tanács vezette cégek 20 százalékos visszatérítésben részesülnek amennyiben átalakulnak és befektetőt találnak. Időközben megváltozott a gazdasági környezet, ez a „mézesmadzag” már aktualitását vesztette, a cégeknek ugyanis ez év közepéig kötelező átalakulniuk. Felvetődik akkor a kérdés, hogy miért kapjanak emiatt 20 százalékos visszatérítést. A kérdést az igazgatótanács megvizsgálta, és megállapította, hogy nincs jogi lehetőség a 20 százalékos visszautalás megszüntetésére. Az kérdést egyedi megállapodások alapján lehet és szükséges rendezni. Több céget államigazgatási felügyelet alá vont az igazgatótanács. Erre a sorsra jutott a fővárosi garázsipari vállalat is. A 700 millió forintos vagyonnal rendelkező cég korábban már 7 benzin- kútját apportálta az Arai Hungária Kft.-be, azt követően azonban leállt a privatizáció. A gyorsítás érdekében az ÁVU most vállalati biztost bízott meg Varga József személyében a privatizáció lefolytatására. Letartóztatták Szűrös Ivánt Debrecen (MTI) — Az ügyészség kezdeményezésére robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt a Debreceni Város Bíróság szerdán előzetes letartóztatásba helyezte a vasárnap óta rendőrségi őrizetben lévő Szűrös Iván debreceni lakost. A gyanúsított és védője kérte a szabadlábra helyezést. A védő ezt azzal indokolta, hogy Szűrös Ivánnak állandó, bejelentétt lakhelye van, feltáró beismerő vallomást tett, a bűnjeleket lefoglalták, büntetlen előéletű, bűnismétlés veszélye nem áll fenn, és a cselekmény tárgyi súlya önmagában nem indokolja az előzetes letartóztatást. Az ügyész kérte az előzetes letartóztatás elrendelését mivel fennáll a bűnismétlés veszélye, tekintettel arra, hogy a gyanúsított külföldiekkel tartotta a kapcsolatot, akiknek a személyét folyamatosan deríti fel a nyomozó hatóság. Emellett szabadlábra helyezése esetén fennállhat a veszélye, hogy bűntársaival „összebeszél". A Debreceni Városi Bíróság ezek után elrendelte Szűrös Iván előzetes letartóztatását. Erdeiné dr. Székely Ágnes bíró indoklásában elmondta: a cselekmény tárgyi súlya kiemelkedő, szökésétől. elrejtőzésétől tartani lehet. Az ügyész a döntést, tudomásul vette, a gyanúsított és védője a szabadlábra helyezés érdekében fellebbezett. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, az ügyben a végső döntést a napokban a Hajdú-Bihar Megyei Bíró- . iság mondja ki.
