Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
Északkeleti frekvenciakérelmek A helyi rádiózás és televíziózás megindulására várnak 1993. Január 20., szerda TÚL A MEGYÉN Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — A frekvenciamoratórium részleges feloldása révén rövidesen nem lesz akadálya annak, hogy kielégítsék azokat a kérelmeket, amelyek a helyi rádiózásra és televíziózásra vonatkoznak. Mint ismeretes, eddig az országban 59 ilyet juttattak el a Frekvenciagazdálkodási Vállalathoz. Ezek a kérelmek azonban egyelőre csak iránymutatóul szolgálnak, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a Közoktatási és Művelődési Minisztérium rövidesen megjelenő pályázatára ezek a kérelmezők már nem adják be igénylésüket, ugyanakkor az pedig teljességgel bizonyos, hogy új igénylők is jelentkeznek. (Nem valószínű például, hogy Somogyi László egykori világkiállítási kormánybiztos a Budapest-Bécs világkiállítás-televízió Ausztria besugárzására szóló kérelmét megismételné.) Listánkon azonban nem választottuk szét a helyi és a regionális kéréseket. Egyetlen szempontunk az volt, hogy melyek azok a beadványok, amelyek az északkelet-magyarországi térséget érintik. A felsorolás során már csak azért sem törekedhettünk a teljességre, mert vannak olyan kérelmezők, akik egyelőre ragaszkodnak inkognitójukhoz. Rádiófrekvenciát kér: a Dual-plus Kommunikációs Szolgáltató és Kereskedelmi Gmk. Kazincbarcikára és annak 25 km-es körzetére, az ECCO Kereskedelmi és Marketing Kft. az egész Alföldre, Hosszúpályi nagyközség polgármestere a falura és környékére, Kardos Tiborc Nyíregyházára és 100 km-es körzetére, a Kazincbarcikai Városi Rádióklub a városra és 15 km- es körzetére, a Manager Consulting Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nyíregyházára és 100 km-es körzetére, a Miskolci Városi Tv Miskolcra és 30 km-es körzetére, Nyírbátor polgármestere a városra és 25 km-es körzetére, a PB Rádió Kuckó Kereskedelmi Kft. Nyíregyházára, a PR Televíziós Társaság Debrecenre és Miskolcra, azok 20 km-es körzetére, a Rademis Rádió Kft. Delta Miskolcra, a Sillye Gábor Művelődési Központ Hajdúböszörményre és 10 km-es körzetére, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke Nyíregyházára és 40 km-es körzetére, később Ke- let-Szlovákiára, Észak-Er- délyre és Kárpátaljára, a TAN- DEM-B2 Bt. Berettyóújfalura és környékére, a Tokaj Televízió Kft. Északkelet-Magyar- országra, a Vektor Stúdió Kft. Miskolcra, a Vállalkozók Pártja Hajdú-Bihar megye 100 km-es körzetére. Televíziófrekvenciát kér: Hajdúszoboszló önkormányzata a város területére, a Miskolci Városi Televízió Miskolcra és 30 km-es körzetére, a Sillye Gábor Művelődési Központ Hajdúböszörményre és 10 km-es körzetére, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés alelnöke Nyíregyházára és 40 km-es körzetére, később Kelet-Szlovákiára, Észak-Erdélyre és Kárpát- aljára, a Sárospataki Művelődési Ház Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre, a Tisza Tv Tiszaújvárosra, a Tokaj Televízió Kft. Északkelet-Magyar- országra, a Zempléni Televízió (Kossuth Lajos Művelődési Központ) Sátoraljaújhelyre és 50 km-es körzetére. Ez tehát az Északkelet-Ma- gyarországot érintő lista, hangsúlyozottan pusztán tájékoztató jelleggel. Több jut az egészségügyre Országjáró körúton a miniszter Budapest (ISB - S. Z.) — Maga a népjóléti miniszter indul két államtitkára kíséretében országjáró körútra az egészségügyi finanszírozási reform népszerűsítése érdekében. Surján László január 20-án Miskolcon, május 29-én Debrecenben tart fórumot, amelyen részt vesznek majd a megye egészségügyi dolgozói, önkormányzati képviselők, polgármesterek és a régió köz- társasági megbízottja is. Amint arról már többször is hírt adtunk, ez év közepétől az orvosi szakellátás finanszírozásában jelentős változások várhatók. Július 1-jétől a fekvőbeteg-ellátásban az aktív kórházi ágyakon ápolt betegek után az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság esetenként fix összeget térít, melynek a nagyságát a betegség lefolyása, illetve a beteg életkora határozza meg — eltérően a jelenlegi gyakorlattól, ahol a kórházban töltött napok száma után jár a térítés. A járó beteg szakellátásban kezdetben a teljesítmény szerinti finanszírozás bevezetése csak részleges lesz. Az intézmények a költség- vetésük 30 százalékát kapják a mért teljesítményük alapján, míg a maradék 70 százalékban a korábbi támogatási rendszer marad érvényben. A tervek szerint ez a megoldás a jól működő intézményekben bevételi többletet eredményezhet, amely segít az ellátás színvonalának emelésében. Az alapellátásban is történnek változtatások az év során. Továbbfejlesztik a tavaly bevezetett — biztosítási kártyákon alapuló — finanszírozási rendszert, növekedni fog a kártya havi alapdíjának ösz- szege (ami jelenleg 20 forint), változnak az életkori szorzók és növekszik a területi pótlék összege is. Az intézmények finanszírozására — mind a kórházak, mind a rendelőintézetek részére — az új rendszerben a társadalombiztosítás 15 százalékkal nagyobb összeget biztosít, elősegítve az intézményrendszer működőképességének javítását. Újdonság az is, hogy az egyes intézmények költségvetésük mintegy 5 százalékát az ambulancia fenntartására kötelesek fordítani. Ez többletbevételi lehetőséget biztosít a túlterhelt részlegek fejlesztésére, a betegellátás körülményeinek javítására. Mást mond az országos szerv, mást tesz a megyei csoport MSZDP: tiszteletben tartják a párton belüli kisebbségi véleményt Budapest (ISB - Domb- rovszky Ádám) — A Magyarországi Szociáldemokrata Párt közleményt jelentetett meg a Létminimum Alatt Élők Társaságának a parlament feloszlatására és az országgyűlési választások idő előtti kiírására irányuló kezdeményezésről. Az MSZDP leszögezte: a jelenlegi helyzetben az aláírásgyűjtéssel és a népszavazás esetleges kiírásával együttjáró politikai folyamatok nem szolgálnák a leszakadó rétegek érdekeinek érvényesítését. A párt elnökét, Borbély Endrét arról kérdeztük: mi a véleménye arról, hogy az MSZDP hajdú-bihari szervezete épphogy közreműködik a LAÉT aláírásgyűjtési akciójában. —Egy megyei szervezetnek szuverén joga, hogy egy kezdeményezés mellé áll, nem áll mellé, milyen megfontolásokból áll mellé. Mi egyébként úgy érezzük, hogy különösen az a térség, tehát Hajdú-Bihar környéke a munkanélküliség tekintetében az egyik legjobban sújtott térség, ott igen nagyok a feszültségek. Éppen ezért meg kell értenünk, ha a hajdú-bihari szervezet így reagál erre a kérdésre. — Egy párt keretein belül van-e lehetőség ilyen mértékű nézetkülönbségre? — Ők egy megyei akciót indítottak, nem országosat. Itt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a párt központi szervei egy ilyen állásfoglalást tettek. Nem hiszem egyébként, hogy ez olyan kardinális kérdés lenne, amiben ne lehetne a kisebbség véleményének is teret adni. Mi pedig demokratikusan működünk. — Rokonszenves, amit Ön mond, de előfordulhat egy olyan helyzet, hogy épp a hajdú-bihari aláírásokkal gyűlik össze annyi, ami elegendő lenne esetleg a parlament feloszlatásához... — A parlament csak akkor oszolhat fel, ha az Alkotmánybíróság az ügyet jogszerűnek ítéli, ha megtartják a népszavazást, és az ráadásul olyan eredményt is hoz. Tehát azzal, hogy a gyűjtésben segítenek, még nem oszlatják fel a parlamentet. — Nem is arra utalt a kérdés, hanem arra, hogy ezt a folyamatot elősegítik... — Még egyszer mondom: mi a megyei szervezetünkre nem oktrojáljuk a saját véleményünket. Ők mérlegelték a lehetőségeiket, s mivel ez a kérdés a párt lényegi politikáját nem érinti, mi tiszteletben tartjuk az ő kisebbségi álláspontjukat. AWACS repülőgépek Budapesten Kelet-Európábán először hazánk légterét vették Igénybe ■Budapest (ISB) — Január Kálmán, a Magyar Honvéd- öbölháború idején „élesben” 19-én déli 12 óra előtt a sűrű ködben, két AWACS típusú repülőgépfedélzeti rendszerrel ellátott NATO gép landolt Ferihegyen. A gépek magukkal hozták az észak-atlanti katonai szervezet európai főparancsnokságának küldöttségét, amely tisztelgő látogatásra érkezett Magyarországra. Vendégeinket Lőrincz ség parancsnoka köszöntötte. Az AWACS személyzete katonai szakértőknek és újságíróknak bemutatta a fedélzeti műszereket, operációs rendszereket. A szolgálatot teljesítők fő feladata —- mint a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatón elhangzott — a nagy magasságból történő légi felderítés, melyet az is igen eredményesen kipróbálhattak. A személyzetet tizenegy nemzetből válogatták össze, ami azt jelenti, hogy ez a NATO első többnemzetiségű alakulata. Európai központjuk, ahonnan a két gép érkezett, a németországi óeilenkirchenben van, de a legtöbb NATO ország rendelkezik e felderítő eszközökkel. A repülőgépeket vezénylő kötelék 2500 főnyi személyzetből és 18 darab E-3A típusú gépből áll. A többnapos magyarországi látogatás célja, hogy a NATO európai főparancsnoksága köszönetét mondjon azért, amiért az AWACS-ek a kelet-európai országok közt elsőként hazánk légterét vehették igénybe. t Keíet-Magyarország 9 Szakítópróba előtt az MDF Csurka István sajtótájékoztatója Budapest (MTI) — „Mi valamennyien az MDF egységét akarjuk; mégpedig egy vitákban, gondolatok ütköztetésében, a nézőpontok szembesítésében kikovácsolt egységet. Nem akarjuk viszont a szőnyeg alá söprés egységét, a hallgatás egységét és a csend bénaságát” — mondta Csurka István keddi sajtókonferenciáján, amelyet a Monopoly Csoport és a Mikó Imre Kör meghatározó képviselőinek társaságában tartott az MDF hétvégi országos gyűlésének előkészületei jegyében. Az író-politikus hangoztatta: az országos gyűlés előkészületeinek „fogyatékosságai” indokolják a nyilvánosságot. A fokozott figyelem már csak azért is indokolt, mivel a mostani országos gyűlés jelentősége majdnem akkora, mint a mozgalmat útjára indító alakuló gyűlésé. A kérdés ugyanis az: tud-e még az MDF olyan perspektívát nyújtani a magyar társadalomnak, amelyet az elfogad, és amely elegendő lesz a következő választási ciklusra is. „Mi ezt akarjuk, a párt megújulását, talpra állását és a jövendő kormányzati feladatokra való felkészülést. Nem állunk szemben senkivel — kibékíthetetlenül” — mondta Csurka István, hozzátéve, hogy a párt liberálisaival ellentétben ők sohasem fogják elhagyni a pártot. Hozzáfűzte: „Minden, tiszta eszközökkel létrejött demokratikus döntést elfogadunk”. Azt azonban nehezen fogadnák el, hogy az országos gyűlés manipulativ körülmények között, nem a tagság véleményének meghallgatása után, nem demokratikus úton hozza meg döntését. Ennek kapcsán Csurka István emlékeztetett arra, hogy az egyik legfőbb ütközési pont az országos gyűlés napirendje és a választás módja körül csúcsosodott ki. Nem fogadható el ugyanis, hogy az országos gyűlés első óráiban megtörténjék a választás anélkül, hogy a meg- választandók megmérettettek volna, vagy lehetőséget kaptak volna a megnyilatkozásra. Csurka István a „zavar másik forrásának” nevezte az országos gyűlés szellemi előkészítését. Kifogásolta, hogy a küldöttek késve, illetve még egyáltalán nem kapták kézhez a stratégiai munka- csoport jelentését. — Amit eddig kaptak, az hevenyészett, pamfletjellegű anyag — mondotta. Csurka István a számvetésről készült dokumentum kapcsán külön kitért a stabilitás kérdésére. Hangoztatta: számára is érték Magyar- ország stabilitása, azonban azt „nem lehet politikailag túlértékelni”. Nincsen ugyanis Magyarországon és nem is volt soha olyan tényező, amely veszélyt jelentett volna a stabilitásra. Már az elmúlt rendszer idején is így volt, amikor bátran az utcára lehetett vinni 250 ezer embert egy tüntetésre, és a stabilitást semmi sem fenyegette. „A stabilitást, mint sikertényezőt értékelni kell, de ennek érdekében túlságosan sokat nem kell áldozni”. Egyébként is számos stabil ország van környezetünkben: Csehország, Szlovénia is stabil, „sőt Horvátország is stabil politikailag, noha háborúban van... A stabilitás fontos, de nem szabad ennek érdekében mindent feláldozni, és nem szabad sorozatos engedményekkel biztosítani a stabilitást.” Kérdésekre válaszolva Csurka István megerősítette: nem kívánja jelöltetni magát a pártelnöki tisztségre. Annál kevésbé, mivel nem akar kormányfő lenni. A két tisztség szétválasztásának kérdése ugyanis most szakítópróba elé állítaná az országos gyűlést, ezért célszerűbb ezt a kérdést később, egy rendkívüli gyűlésen tisztázni. Az író-politikus hangoztatta azt is: nem kíván nyílt támadást indítani Antall József ellen, de véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egyesek nem bírálhatóak. Csurka István a sajtókonferencia résztvevőinek figyelmébe ajánlotta a Magyar Fórum legfrissebb számának Antall és Csurka című vezércikkét. Az újságírók a helyszínen már megvásárolhatták az egyébként csak csütörtökön utcára kerülő példányt. Mint Csurka István, a lap szerkesztőbizottságának elnöke elmondta: ezzel is segíteni kívánták, hogy legyen idő elgondolkodni. * * * A lap címoldalát betöltő, Farkas Elemér jegyezte vezércikk végkövetkeztetése: „akármilyen okból is, Antall József elvesztette politikai népszerűségét, és ma már nem segítője, hanem akadályozója az MDF politikai sikereinek. Egy dolog bizonyosnak látszik: Antall és Csurka nem lesz képes tovább egy csónakban evezni. Ez az a fogas kérdés, amit az MDF országos gyűlésének meg kell oldania. Részvénytársasággá alakul a MÁV Tatabánya (MTI) — Legkésőbb július végéig részvénytársasággá alakul át a Magyar Államvasutak. A létrejövő MÁV Rt. vagyonkezelői és kooperációs feladatokat lát majd el, míg a további teendőkkel a Magyar Vasúttársaság, a Vasúti Szolgáltató Rt. és a Vasútegészségügy foglalkozik majd. Mindezekről a MÁV Budapesti Üzemigazgatóságának vezetői tájékoztatták kedden Tatabányán a Komárom-Esz- tergom, a Fejér és a Győr-Mo- son-Sopron megyei közgyűlés elnökét. Elmondták: erre az évre 4,2 milliárd forint értékű beruházásra kapott lehetőséget a MÁV. Az összeg nagyobb részét a szállításirányítás korszerűsítésére fordítja. A pályatest megújítására 600 millió forintot költenek. Félmilliárd- ba kerül a Budapest-Hegyes- halom és százmillióba a Buda- pest-Kelebia közötti szakasz modernizálása. Az előbbi munkálatok eredményeként a mostani három óra helyett 130 perc alatt lehet majd megtenni a magyar és az osztrák főváros közötti utat — vonattal. Tata állomás rekonstrukcióját még ebben az évben megkezdik. 1996-ig teljesen átépítik a hegyeshalmi állomást.
