Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

1993. január 13., sw TÚL A MEGYEN A magyarok Debrecent akarjak, Záhony: gazdasági gát? az amerikaiak Nyíregyházát Még nem dőlt el, hol lesz az ország negyedik körzeti repülőtere Négy átkelőből kettő nemzetközi lesz Budapest (ISB - Domb- rovszky Adám) — Debrecen vagy Nyíregyháza kerül-e az első kategóriába — írtuk szombati lapunkban a repü­lőterek polgári célú hasz­nosításáról szóló kormány által elfogadott közlekedési minisztériumi előterjesztés­ről. A két még el nem döntött kérdés egyike ugyanis ez volt: e két város közül me­lyik kerülhet a „körzeti re­pülőtér” kategóriába. A részletek tisztázása érde­kében megkerestük Moys Pé­tert, a közlekedési minisztéri­um légügyi főosztályának he­lyettes vezetőjét, aki a kö­vetkezőket mondta. — Az első kategóriába ke­rülő reptereket mi potencioná- lis, regionális repülőterekként tartjuk számon. Ez azt is kife­jezi, hogy ezek a megyei jogú városok. Debrecen ráadásul az ország második települése, nagy történelmi, egyetemi ha­gyományokkal. Mi épp e fen­tiek miatt úgy gondoltuk: Deb­recen alkalmasabb inkább ar­ra, hogy ezt a körzeti funkciót betöltse. Viszont az általunk felkért amerikai cég úgyneve­zett EER systemtanulmánya Nyíregyházát vélte erre alkal­masabbnak. —Mi volt az ő szempontjuk? — Szerintük a nyíregyházi repülőtér inkább bővíthető. A debreceni ugyanis jobban beépített. Csupán ennyi. — Rövid távon milyen kü­lönbséget jelenthet az, hogy ki melyik kategóriába tartozik? Egyáltalán összességében mi­lyen következményei lehetnek a mostani minősítésnek? — Nagy különbség nincs. A kormány döntése szerint az a négy repülőtér, amelyik az egyes kategóriába fog tartozni, regionális központként műkö­dik, és mindenképpen állami tulajdonban marad. Ezeket a koncessziós törvény alapján lehet üzemeltetni. A második kategóriába felsoroltaknál vi­szont olyan repülőterekről van szó, ahol kisebbek a közleke­dési igények, és az is szóba kerülhet, hogy kérés esetén — a közforgalmúvá fejlesztés szándékával — önkormányza­ti tulajdonba adhatók. —Debrecen és Nyíregyháza esetében tehát az egyiket ak­kor önkormányzati tulajdonba lehet venni? Mikorra dől el, hogy melyiket? — Ezt nem tudom megmon­dani. Kálnoki helyettes ál­lamtitkár úr most tervezi, leül a helyi önkormányzatok veze­tőivel és megvitatja a fejlesz­tési lehetőségeket. — Korábban hallhattunk egy esetleges nagykállói euró­pai tranzit repülőtér létre­hozásáról. Van-e bármilyen köze ennek a mostani előter­jesztéshez? — Semmi. Nagykállóban jelenleg nincs repülőtér. Ez a kormány-előterjesztés csak a meglévő repülőtereket vizs­gálta. Valóban szó volt arról, hogy egy úgynevezett tranzit­repülőteret létesítenek Nagy- kállónál, azaz egy Kelet és Nyugat közti valamiféle átra­kóállomást. De aki ezt tervez­te, az nem a közlekedési mi­nisztérium volt, nem a kor­mány, hanem — amennyire én tudom — egy külföldi tőkés csoportnak volt ilyen elkép­zelése. Én erről éppen ezért nem is tudok nyilatkozni, an­nál is inkább, mert a hozzám eljutott információk szerint ez a dolog az álmodozás fázi­sából nem is jutott még előbbre. Elhúzódó munkaerőpiaci problémával kell számolnunk A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet regionális irodát nyit Budapesten Budapest (ISB - Sinka Zoltán) —AzILO—azaz az ENSZ Nemzetközi Munka­ügyi Szervezete — kedden nyitotta meg közép- és kelet­európai regionális irodáját Budapesten. Guy Standing urat, a mostantól magyaror­szági székhellyel működő re­gionális szakcsoport vezető­jét az iroda felállításának körülményeiről kérdeztük. — A térség gyors és megle­hetősen viharos változásokon ment keresztül az elmúlt évek­ben. Az ILO már korábban is Alaptalan volt az APEH vádja Budapest (MTI) — Alaptalanul vádolta meg: adócsalással az APEH Var- >. ga Sándor mátészalkai vál­lalkozót. A két éve tartó, országos visszhangot kivál­tó ügyre a Mátészalkai ; Városi Ügyészség tett pon­tot immár végérvényesen, I bűncselekmény hiánya mi­att ismételten, másodszor is elrendelte a nyomozás : megszüntetését Az építőanyag-kereske­déssel foglalkozó Varga Sándort az adóhatóság az­zal gyanúsította, hogy csaknem egymillió forintos általános forgalmi adó csa­lást követett el. Az APEH szerint kilenc magánépít- ! kező nevében igényeit visz-; sza áfát, s az összeget saját céljaira fordította. Ezzel szemben az ügyészség megállapította: a vállalko­zó az építtetők megbízása alapján járt el, és vala- mennyi esetben elszámolt velük a visszatérített ösz- ,szeggel. Az alaptalanul gyanúsí­tott vállalkozó bejelentette: erkölcsi és anyagi kára mi­att pert indít az APEH és a rendőrig ellen. s.. figyelemmel kísérte a közép- és kelet-európai országokban kialakult munkaügyi helyze­tet, s arra a következtetésre ju­tott, hogy a nemzetközi szer­vezet munkájának elősegítése érdekében szükség van egy ilyen iroda felállítására. — Az ILO jól ismeri a ma­gyarországi munkaügyi és szociális politika fő irányait, hiszen kapcsolatban áll a szo­ciális partnerek szinte minde­gyikével. Mi a véleménye az it­teni helyzetről? — Most még, azt hiszem, korai lenne bármiféle véle­ményt mondani, hiszen jelen­leg is folynak a tárgyalások az egyes szervezetekkel. Any- nyi bizonyosan látszik, hogy elhúzódó munkanélküliségi problémákkal kell az ország­nak számolnia, amit többek között az is mutat, hogy a ráta növekedése még idén sem áll meg. Számításaink szerint a munkanélküliek aránya elér­heti a tizenhat százalékot is ebben az évben. —Milyen feladatokkal kezdi meg a működését az iroda? — Bármilyen nehéz is a munkaügyi helyzet Magyaror­szágon, a térségben vannak ál­lamok, ahol ennél is súlyosabb problémákkal kell szembenéz­nünk. Legelőször a Bulgáriá­ban kialakult válsághelyzettel kell foglalkoznunk, azután az orosz kormányt kívánjuk ellát­ni a tanácsainkkal, az ottani körülmények alapos tanulmá­nyozása után. Magyarorszá­gon először a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatá­sával kapcsolatos teendőket foglaljuk össze, a tervek sze­rint egy szeminárium kereté­ben. 74 milliárd a privatizációs bevétel A költségvetési egyensúly megalapozására 20 milliárd Budapest (MTI) — Az el­múlt évben 74 milliárd 199 millió forint volt az Állami Vagyonügynökség bruttó pri­vatizációs bevétele — nyilat­kozta Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója. Kifej­tette: a vagyonügynökség ko­rábban nyilvánosságra hozott adatai szerint a privatizációs bevételekből 27 milliárd 800 millió forintot fizetett be az ÁVÜ a Magyar Köztársaság költségvetésébe. Ez az összeg a következő tételeket tartal­mazta: az 1992. évi költség- vetési törvény előírásainak megfelelően a költségvetési egyensúly megalapozására 20 milliárd forintot fizettek be, míg az állami vagyon utáni részesedés címén 4 milliárd 440 millió forintot utaltak át. Az 1992. évi vagyonpoli­tikai irányelvek előírásainak megfelelően a Hitelgarancia Nyugodt koronaforgalom Minimálisak a tartalékok Budapest (MTI) — A cseh­szlovák korona forgalmában Magyarországon nem tapasz­talható a Szlovákiában kiala­kult pánikhangulat hatása — erről tájékoztatták kedden a korona forgalmazásával fog­lalkozó kereskedelmi bankok illetékesei a távirati irodát. A Budapest Banknál el­mondták: a váltóhelyektől nin­csenek arra utaló információk, hogy a korona forgalmában bármilyen komolyabb válto­zás történt volna. A bank egyelőre még a korona állo­mányát sem csökkentette, azonban az utóbbi napok ese­ményei arra késztetik a szak­embereket, hogy megvizsgál­ják milyen fejlemények vár­hatók. Á Budapest Bank fiók­jaiban egyelőre a megadott ár­folyamokon folyik a vétel és az eladás. Az eladást minden körülmények között folytatni fogja a bank, ugyanakkor — ha az állomány jelentősen megemelkedne — elképzel­hető a vétel felfüggesztése. A Kerekedelmi Bankban szintén nem tapasztaltak vál­tozást a csehszlovák korona forgalmában. A bank illeté­kese elmondta: a csehszlovák valutából minimálisak a tar­talékaik, de nem tervezik a ko­rona forgalmazásának felfüg­gesztését. A helyzet bizonyta­lansága miatt viszont elkép­zelhető, hogy növelik a vételi és eladási árfolyam közötti kü­lönbséget A záhonyi átkelő a nem­zetközi gazdasági kapcsola- ; tok gátja? — ezzel a címmel közölt tudósítást kedden a Magyar Hírlap. A követke­zőket írja: ; Sürgős lépéseket kellene tenni a magyar-ukrán hatá­ron tapasztatható tarthatatlan helyzet megszüntetésére — jelentette ki Varga István ki- I jevi magyar nagykövet. Megítélése szerint a hosz- : szadalmas várakozás, illetve az emberhez méltatlan átke­lési körülmények immár az államközi gazdasági kapcso­latok fejlesztésének gátjává I váltak. A nagykövet minder- ; : ről azt követően szólt, hogy fogadta Leonyid Kucsma uk­rán korányfő, mert a közeli napokban várhatóan kijelö- );lik a magyar-ukrán gazdasá­gi vegyesbizottság első üié- sének időpontját, s az ezzel kapcsolatos előkészületek már meg is kezdődtek. Ma­gyar forrásokból származó információk szerint egyéb­ként az ukrán fél naponta meghatározott kvóta szerint engedi át a határon az oda ér­kezőket, s elsősorban emiatt alakultak ki a hosszú sorok Csapnál. Ebben az esztendőben még egyetlen alkalommal sem jeleztek nagyobb torló­dást a záhonyi határátkelő- helyekről —jelentette ki ér­deklődésünkre Krisán Attila, J a BM Határőrség szóvivője, ; aki nem tagadta: korábban rendszeresen előfordult, hogy a várakozási idő több _ tíz óra volt. Ennek egyik oka a Tisza- < híd szűk kapacitása, ugyan- : akkor a fennakadások egy ; része a határátkelők korsze- í rűtlen műszaki színvonala ) miatt következik be. A közelmúltban még az is elő­fordult, hogy az ukrán ható­ságok áramkimaradás miatt nem léptethették be a kamio­nokat. Arról azonban a szó­vivő nem tud, hogy Ukrajna kvótát határozott volna meg a vámkezelésben. Krisán At­tila úgy véli, végleges meg- , oldást csak az hozhat, ha a korábban kishatárforgalom- ra kialakított négy átkelő közül kettőt a nemzetközi forgalom számára is meg- ; nyitnak, amint arról a két fél már korábban megegyezett. Ám a szóvivő ennek pontos időpontját nem ismeri. Új vasúti kocsik a MÁV-nál Darabja közel ötvenmillió forintba került Rt. gazdálkodási biztonságát szolgáló Kisvállalkozási Ga­rancia Alap megteremtésére kétmilliárd forintot, a kor­mány határozata alapján a személygépkocsi kárrendezési alap likviditásának megalapo­zására egymilliárd forintot utaltak át. az ÁVÜ szervezet- fejlesztési kiadásainak finan­szírozására 360 millió forintot fordítottak. Termelők piaca Budapesten A legolcsóbb lesz Budapest (MTI) — Ter­melők piaca nyílik január 15- én a Vffl. kerület Kőbányai u. 3. alatt a Béke Nyugdíjas Alapítvány és a Négy Tigris Piac együttműködéseként. A kezdeményezés célja, hogy a mezőgazdasági kister­melők olcsón jussanak értéke­sítő helyhez, a lakosság pedig termelői áron vásárolhassson. A termelők piaca — amely a szervezők szándéka szerint a főváros legolcsóbb árusító helye lesz — a hét minden napján reggel 5-től este 5-ig tart nyitva. Budapest (MTI) — Ünne­pélyesen átadta kedden a a Gans-Hunslet Vasúti Jármű­gyártó Rt. a MÁV-nak azokat a másodosztályú kocsikat, amelyeket a nagyvárosok kör­nyéke közlekedésének javítá­sára állít üzembe a MÁV. Az úgynevezett elővárosi villa­mosmotor vonatok Szeged körzetében fognak közleked­ni. Az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták: a 30 négyrészes motorvonatról szóló 1,485 milliárd forintos szerződést még 1991-ben kö­tötte a MÁV és a járműgyártó cég. A kocsik darabonként 49,5 millió forintba kerülték, a megrendelést hitelből fizeti a MÁV. A most üzembe álló másodosztályú kocsik meg­építésénél a Gans-Hunslet leg­újabb fejlesztéseit is alkalmaz­ta. Ilyen például a kocsik for­górésze, amely alkalmassá te­szi azokat akár 160 kilomé- ter/óra sebességre is. A sajtótájékoztatón Csárádi János, a MÁV vezérigazgató­ja elmondta: terveik szerint még az idén megjelenik a vas­pályákon a Gans-Hunslet há­rom városközi vonata is, eze­ket a prototípusokat szintén a MÁV megrendelésére építette a cég. Az év második felében sínre kerülnek a spanyol CAF nemzetközi forgalomra alkal­mas kocsijai is. Átlagkeresetek novemberben Legjobban a bankokban dolgozókat fizetik meg Budapest (MTI) — A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint novemberben az 50 főnél töb­bet foglalkoztató vállalatok dolgozóinak bruttó átlagkere­sete 25 795 forint volt. A legmagasabb havi bruttó átlagkeresete a pénzügyi terü­leten dolgozóknak volt, fizeté­sük meghaladta a 40 600 fo­rintot. Ezen belül a szellemi dolgozók 41 520, a fizikaiak 26 524 forintot kerestek átla­gosan. A legalacsonyabb — 16 293 forintos — átlagjöve­delmeket változatlanul a textilruházati iparban regiszt­rálták, továbbá a feldolgozói­par egyes ágazataiban. Az épí­tőipari dolgozók javadalmazá­sa nem érte el a 21 000 forin­tot, s alig valamivel az átlag felett kerestek a járműjavítók, a faipari dolgozók és a bányá­szok. Tejáremelés januárban Csaknem 3 forinttal nő egy liter ára Budapest (MTI) — Emel­kednek a tejárak január 18-ától — erősítette meg a távirati iro­da értesülését Dombi János, a Budapesti Tejipari Vállalat termelési és kereskedelmi igazgatóhelyettese. A szakember elmondta: a nagykereskedelmi árak növe­lésére azért volt szükség, mert a vállalatnak alapanyagot szál­lító vidéki cégek emelték áraikat, emelkedtek a felvásár­lási árak és az egyéb járulékos költségek is. A 2,8 százalék zsírtartalmú tej nagykereske­delmi ára a jövő hét elejétől például csaknem 3 forinttal nő. Ez azt jelenti, hogy a tej ára az eddigi 25,50-ről 28,10- re emelkedik, és erre jön még január 1-jétől a 6 százalékos áfa, azaz egy liter tej csaknem 30 forintba kerül majd nagy­kereskedelmi áron. Február 1-jétől más tejipari termékek is drágulnak. Áz áremelés fő­ként a sajtokat érinti majd. JC 1 t IVI stá

Next

/
Oldalképek
Tartalom