Kelet-Magyarország, 1993. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
1993. január 12., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Újra az „Indulási oldalon” Közép-európai műsor Közép-Európáról Budapest (ISB) — Túlságosan is sok izgalomra ad okot mostanában a közép-európai térség. Jó lenne, ha kevesebb égető, megoldásra váró kérdésről kellene beszámolnunk. Ezekkel a szavakkal kezdte az „Indulási oldal” című televíziós műsor terveiről szóló sajtótájékoztatóját Kolozsvári Papp László felelős szerkesztő. A nézők tavaly már megismerkedhettek Kiss Gy. Csaba műsorával, amely a közép-európai népeket foglalkoztató problémák bemutatását tűzte ki célul maga elé. Beszélgetést láthattak, többek között, Czeslaw Milosz Nobel-díjas íróval, a Közép-Európa gondolat egyik előfutárával. Erhard Bu- sek osztrák alkancellárral, Drago Jancar szlovén íróval, Lubomir Feldek szlovák költővel és sok más, a térség életében jelentős szerepet játszó politikussal, íróval, tudóssal. A mottó „Itt közép-európaiak beszélnek” lehetne, jegyezte meg ezzel kapcsolatban a műsor gazdája, Kiss Gy. Csaba utalva arra, hogy idén is a járt ösvényen halad tovább a produkció. A műsorokat át kell hatnia a dialógus szellemének — hallhattuk —, és nemcsak a politika, hanem a gazdaság, a mindennapi élet kulisszái mögött is. Idén olyan műsorok szerepelnek a tervekben, amelyek azonos kiváltóokokkal és következményekkel összekapcsolódó jelenségeket boncolgatnak. így szó lesz majd az öngyilkosságról (Szlovénia átvette a „vezető szerepet” hazánktól ebben a szomorú statisztikában), a migrációról, a regionalizmusról, a kisebbségekről (többek között az Európában elszórtan élő zsidó közösségekről) és napjaink polgárosodásáról. Várhatóan megszólal majd az Európa Tanács főtitkára, és sok más, figyelemreméltó személyiség. Az adás kéthetente, kedden 21 óra 5 perckor kezdődik, s az alkotók szándékai szerint mindent megtesz majd, hogy a térség problémáiról párbeszéd alakuljon ki az itt élő gondolkodók és politikusok között. Játékbaba-gyűjtemény Szegeden Fodor Albertné nyugdíjas tanárnő 15 évvet ezelőtt kapott először ajándékba egy játékba* bát, s olyannyira megtetszett neki, hogy elkezdte gyűjteni e játékot. Azóta mór több mint 500 baba ül, áll a másfél szobás panellakás polcain. A világ minden tájáról származó babák egy részét vásárolta, egy részét ajándékba kapta, az utóbbi néhány évben már inkább csereberélte más gyűjtőkkel. Vannak babák Kínából, Amerikából is, ám legbüszkébb a több mint 150 darabos romániai népművészeti babakollekciójára MTI-fElVÉTEL TIB: jogos igazságtétel Nyíregyháza (KM) — A Történelmi Igazságtétel Bizottság január 9-én megtartott országos közgyűlésén elnökké Zimányi Tibort, alelnökökké Erdész Gyulát, Stercz Gyulát és Varga Tibort választották. Erdész Gyula, aki egyben a TIB Kelet-Magyarországi Szervezete elnöke, lapunk részére a közgyűlés szombatod kiadott zárónyilatkozatából egyebek között a következőket hangsúlyozta: A TIB pártonkívüli és pártok felett álló, a független és demokratikus Magyarország megteremtéséért szabadság- vesztést szenvedettek érdek- védelmi szervezete. Elengedhetetlennek tartjuk az igazság- tétel országgyűlési megoldását, amelyet megítélésünk szerint már a rendszerváltás első évében meg kellett volna valósítani. Minden körülmények között meg kell tartani a magyar demokrácia stabilitását, ezért elfogadhatatlan számunkra minden olyan kísérlet, amely a stabilitást veszélyezteti és anarchikus állapotokat idézhet elő. Ilyen például a parlament idő előtti feloszlatása, vagy a képviselők visszahívásának lehetősége. Támogatjuk a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának lehetőségét, de csak rendkívül gondos jogszabályi előkészítés után, és az itthon élő állampolgárok közteherviselésével azonos terhek vállalása után. A magyar parlamenti demokráciában az érdekképviseleti alapon működő második ház létrehozását néhány választási ciklus elmúltával szabad csak újra megfontolás tárgyává tenni. Egyre nyomasztóbbnak tapasztaljuk a rendszerváltás lassúságát. Ezzel arányosan nőnek a visszarendeződés tünetei. Erre utal a Megbékélés emlékmű parlamenti nyílt propagálása. Az elmúlt rendszer által ránk kényszerített emlékművek teljes eltávolítását követeljük a fővárosban és vidéken egyaránt. Ezért is van egyre inkább szükség a Történelmi Igazságtétel Bizottság jelenlétére, összefogva valamennyi, a törvénysértések áldozatait tömörítő társadalmi szervezettel. A megújult Brunszvik-kastély Az 1773-ban barokk, majd 1875-ben angol neogótikus stílusban átépített Brunszvik- kastélyt másfél évi munkával felújították. Jelenleg a 70 hektáros parkkal együtt a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazda- sági Kutatóintézetének ad otthont és a felújítás óta a kápolnájában kisebb hangversenyeket, míg a csónakázótó szigetén a már hagyományos Beethoven- hangversenyeket rendezik meg rendszeresen MTI-FEtvém Törvény a gazdasági kamarákról Tatabánya (MTI) — Várhatóan áprilisban kerül az Országgyűlés elé a gazdasági kamarák munkáját szabályozó törvény tervezete; mint több más legfelsőbb szintű jogszabály, e törvény is megkésve születik meg, pedig hiánya a gazdasági élet sok területén érződik. Mindezt Kiss László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke hangoztatta tatabányai sajtótájékoztatóján. A törvény-előkészítés során a szakemberek többsége azon a véleményen volt, hogy háromnál több gazdasági típusú kamara létrejötte semmiképpen nem lenne kívánatos, mert a köztestületi jelleg halványu- lásához és az összgazdasági szempontok háttérbe szorulásához vezetne. Az ipari és kereskedelmi kamara mellett a mezőgazdasági, illetve a kézműves tevékenység sajátosságainak érvényre jutása érdekében agrár-, valamint kézműves kamara elkülönése tűnik célszerűnek. A kamaráknak köz- testületi jellegüknél fogva és közhatalmi jellegű jogosítványaik gyakorolhatósága érdekében maradéktalanul át kell fogniuk az érintett szakmai vagy gazdasági terület egészét. E követelmények érvényesítése viszont csak a kötelező tagság elve alapján lehetséges. A kötelező jelleg ugyan sokakban ellenérzést vált ki, de az alelnök szerint csak ily módon biztosítható, hogy a törvény elérje célját, a többi között azt, hogy az érintettek betartsák a piaci magatartásra vonatkozó etikai és egyéb követelményeket. Autópályák koncesszióban Barabásnál új határátkelőhely lesz Budapest (MTI) — Tavaly 6.5 milliárd forintot költöttek új autópályák előkészítésére és építésére Magyarországon. A két folyamatban lévő munkára ebből — az MO-ás körgyűrű folytatására és az Ml-es Győrt elkerülő szakaszára — 4.5 milliárdot fordítottak. Egyúttal ez a két autópályaszakasz lesz az utolsó, amit még állami pénzből finanszíroznak, mivel a további autópályák már koncessziós formában valósulnak meg. Az első koncessziós autópálya az M1 -es Győr-Hegyeshalom közötti, illetve az ennek leágazásaként a szlovák határig megépülő szakasza lesz. Jelenleg párhuzamos tárgyalások folynak a két versenyben maradt céggel, a Bamest és a H.E.E.C. konzorciummal. Az eredményhirdetés után, várhatóan tavasszal megkezdődhet az építkezés, melynek 1995-re be is kell fejeződnie. Az M5-ös autópálya teljes kiépítésére szóló koncesssziós tenderdokumentációt január 14-től veheti- át az előminősítést nyert három pályázó csoport, az ajánlatok kidolgozására hat hónap áll majd rendelkezésükre. A tavaly meghirdetett előminősítési felhívás alapján 10 cég vásárolta meg az M3- M30-as autópályák kivitelezésére szóló dokumentációkat. Az út az ukrán hatóságokkal pontosan egyeztetett helyen, Barabás térségében éri majd el az államhatárt, ahol újonnan építendő határátkelőhöz fog csatlakozni. A pályázatok leadási határideje február 9-én jár le. Még ez év tavaszán közzéteszik az M7-es autópálya kiépítésére vonatkozó felhívást is, melynek újdonsága, hogy nem csupán at újonnan építendő szakaszokat, hanem a teljes autópályát adnák koncesszióba. Ezzel a megoldással azonban nemcsak a már elöregedett útburkolat rekonstrukciójára nyílik lehetőség, de a nagyforgalmú út egy-egy új sávval is kibővülne. Az említett építkezések befejezésére már csak négy-öt évet kell várni, így tehát jó esély van arra, hogy a jelenleg meglévő 270 kilométernyi hazai autópálya belátható időn belül egy 800 kilométeres igazi autópályahálózat, részévé válik. Budapest lesz az egyetem központja Jövőre már 500 hallgató tanul Budapest (MTI) — A jövőben Budapest lesz a Közép- Európai Egyetem (CEU) központja — erősítette meg a hírt a távirati iroda érdeklődésére Rév István tudományos igazgató hétfőn. Kitért rá: a Soros György alapította és a magyar származású amerikai üzletember által anyagilag támogatott intézmény az eredeti tervek szerint két központban, Budapesten és Prágában működött. A csehszlovák állam felbomlása után azonban az új cseh kormány felmondta az előző kabinet szerződésben vállalt kötelezettségeit, és a továbbiakban nem fedezi az egyetem prágai épületének költségeit. Ezt Petr Piha cseh oktatási miniszter az elmúlt héten hozta Soros György tudomására. A cseh kormány döntése után a jövőben a Közép-Európai Egyetem egyetlen központban, Budapesten, az intézmény által korábban megvásárolt Nádor utcai épületben lesz. Terveik között szerepel egy másik ingatlan megvásárlása is az egyetem számára. Az egyetemen jelenleg 18 ország 280 diákja tanul, de az 1994-1995-ös tanévben 500- ra szeretnék bővíteni a hallgatók létszámát. Megjegyezte még, hogy Prágából sem vonulnak ki teljesen. Verseny a Centrumért Budapest (MTI) — Komoly versengés várható a bel- és külföldi befektetők között a Centrum Kft. privatizációja során. Brückner István a társaság ügyvezető igazgatója üdvözölte az Állami Vagyonügynökségnek azt a kezdeményezését, hogy pályázatot hirdet a 25, ma még kft.-ben működő áruházra, s reménykedett: megtalálják a legjobb ajánlattevőket. A Centrum Áruház Kft. bejegyzett vagyona 8,7 milliárd forint. Orvosi recept — két pecséttel Budapest (MTI) — A Népjóléti Minisztérium tavaly év közepén életbe lépett rendeleté értelmében az orvosi vényeken két pecsétet kell feltüntetni. A tárca 1992 végéig engedélyezte, hogy a patikák eltekinthessenek az új pecsét meglététől, de az új esztendőben már csak azokat a recepteket fogadhatják el, amelyeken ott van mind a munkahelyazonosító, mind pedig a személyazonosító pecsét. Az ország nem egy településén gondot okoz, hogy valamelyik pecsét hiányzik a receptekről. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a megyei tb-igazgatósá- gokon keresztül még tavaly eljuttatta az orvosokhoz személyazonosító pecsétjüket, a munkahelyazonosító bélyegző szerepeltetése pedig nem új keletű. A munkahely adatait ugyanakkor nem csak pecsét formájában, de nyomdai úton, vagy akár számítógéppel is feltüntethetik. A receptekkel kapcsolatos hír az is, hogy a forgalomban lévő vények továbbra is érvényesek, így azokat — amennyiben az egyéb rendelkezéseknek megfelelnek — minden patika köteles elfogadni.
