Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

1992. december 7., hétfő BELPOLITIKA Kelet-Magyarország 7 A vasút jövője Ház és haza a Szamos ölelésében Európai mércével szabott polgárosodás A fórum vendégei a művelődési komplexummal ismerkednek Elek Emil felvétele Csenger (KM - Tóth Kor­nélia) — A Szatmári-síkság szívében keresztutak talál­kozásánál, a Szamos ölelésé­ben emeltek maguknak há­zat és hazát azok a telepített várjobbágyok, akik Csen- gert mondták vezetőjüknek. Gondoskodtak róla, hogy már 1249-ben említésre mél­tó eseményeket jegyezzen fel náluk a história. Szőkébb pátriájuk iránt nem kevesebb érzelemmel viseltet­nek az egykori mezőváros mai polgárai, akik közül a nagy­emlékezetű öregek még nem határszéli városkának ismer­ték meg szülőföldjüket. De a sors rendelésébe csak úgy tudnak belenyugodni idősek és fiatalok, ha a történelem ál­tal át- meg átszabott határok ellenére sem sorvad Csenger. Kamatozik a szabad kéz Jó alkalom volt az építő szándékok összehangolására a november 23-án megtartott fórum, amelyre szíves szóval invitálták a szomszédos me­gyék — Szatmár és Kárpátalja — polgármestereit, vállalko­zóit is. Nem kevesebbet vettek a fejükbe, mint az egyébként ezer szállal kötődő falvakat, városokat ténylegesen bekap­csolni egymás gondolkodási rendszerébe. Ha nekünk elő­nyös, biztosan így vélik ezt a meghívottak is. Sajnos, Kár­pátaljáról hasztalan várták az estébe nyúló megbeszélésre a vendégeket. Szatmár viszont három várost, Szatmárnémetit, Pusztadarócot és a most szer­veződő testvérvárosi kapcsolat okán Kovásznát is delegálta. Csengerben nemcsak otthon érzi magát, hanem nagy meg­becsülésnek örvend Makovecz Imre építőművész és lelkes tervezőgárdája. Néhány éve nem mindennapi feladatot kaptak az akkori tanácsi veze­téstől: alakítsanak ki az álmos, Mátészalka (KM - R. J.) — Lerakatot létesített a Máltai Szeretetszolgálat nemrégiben Mátészalkán azért, hogy tevé­kenysége közvetlenül érvé­nyesüljön egy olyan területen, ahol a szociális gondok az is­mert arányoknál is fokozottab­ban jelentkeznek a lakosság körében. Kozma atya, a szol­gálat magyarországi főnöke a raktárhelyiség átadása alkal­mából személyesen is felke­reste a várost, és a vezetőkkel folytatott konzultációján be­szélt arról az elgondolásról: Mátészalkát szervezetük re­gionális központjává fejlesz­tenék a jövőben. Fokozottabb jelenlétük érdekében irodát is nyitnának a városban. Mátészalka önkormányzatá­nak tisztségviselői örömmel fogadták a világhírű karitatív szervezet ilyen mértékű azo­nosulását a térség problémái­val. Biztosították köztisztelet­ben álló vendégüket az elkép­zelés támogatásáról, továbbá a környéken élők őszinte nagy­rabecsüléséről, amellyel a Máltai Szeretetszolgálat áldo­poros falusi „főtérből” egy igazi, egyetlen várossal össze nem téveszthető magot. Ehhez szabad kezet kapnak. Mára nem csak a helybeliek, de a környékről a nagyvásárokba érkezők is elismeréssel adóz­nak a modem és a hagyomá­nyos építőművészet ötvözése láttán. Az pedig büszkeségre ad okot, hogy az egyedi ötle­tek és a régiek hasonló stílus­ban történő átalakítása felébe kerül, mint legutóbb például a művelődési komplexum eseté­ben. (A versenytárgyalásra a SZÁÉV 760 millió forintos ajánlatát küldte el, áfa nélkül, 1986-ban, míg Makoveczék a helyi költségvetési üzem meg­erősítése mellett döntöttek, ügyes kezű szakembereket hívtak a túloldalról, s 350 mil­lió volt a végszámla, 1992- ben, áfástól). A fórumnak az is a kimon­datlan célja volt, hátha a kör­nyékbeliek — határon innen és túl — kedvet kapnak az arányos, esztétikus városfej­lesztéshez. zatkész munkája iránt viseltet­nek. A polgármesteri hivatalban szerzett értesüléseink szerint a terveknek megfelelően halad a csatornázási program meg­valósítása. Az összesen 17 kilométert kitevő fejlesztéssel régi problémát számolnak fel a városban. A nem várt mértékű őszi esőzés miatt elhúzódtak ugyan a végső munkálatok, de a csatornázás következtében jó néhány szakaszon meg­oldódik az utak felületi átala­kítása is. Ugyancsak megfelelő ütem­ben halad az építés a város két középiskolájában. A tervek szerint még ebben a hónapban átadják a 138-as Ipari Szakkö­zépiskola és Szakmun­kásképző Intézet új tanműhe­lyét, ami jórészt pályázaton nyert állami támogatásból ké­szül, és megfelelő ütemben halad a Baross László Mező- gazdasági Technikum rekonst­rukciója. A munkák befejezté­vel jelentős mértékben javul­nak a szakmai képzés feltételei a két középfokú oktatási intéz­ményben. Gazdát cserélnek a hírek Itt voltak a pesti tervezők is, és akár közvetlen megálla­podás is születhetett volna. Hogy miért a feltételes mód? Apáti György, Csenger pol­gármestere az együttműködés elmélyítésére azt javasolta: alakítsanak szövetséget az egymás iránt érdeklődő tele­pülések. Ennek is és egy vál­lalkozói központnak is szíve­sen helyet ad a Szamos-parti város, így nyugodtan cserél­hetnek gazdát a hírek, köthet­nek üzletet a kereskedők, a vállalkozók. December 18-ára várják Csengerbe a két téma iránt érdeklődőket. A közös­ségszervezésnek, a régiók ösz- szefogásának nemcsak pénzre, hanem a jelenlévők érzelmi, lélektani hozzáállására is szükség van. Erről a nem lát­ványos, fle nemes feladatról beszélt Vereség Ilona közös­ségfejlesztő és Varga Tamás, a népművelési intézet szakem­bere is. Elmondták: fizikailag, Lopják az áramot Fehérgyarmat (MK) — Vegyes a szabálysértési bünte­tések mértékének megítélése Fehérgyarmaton. Igaz, a leg­alacsonyabb száz forinttól a tízezer forintos felső határig széles a skála, s „belefér” a fi­gyelmeztetés, az elkobzás és a határozat nyilvános közzététe­le is — az „eredmény” eltérő. Csendháborítás, közterület en­gedély nélküli használata, köztisztaság elleni szabálysér­téseknél például a figyelmez­tetés is elég volt (nőtt a csend- háborítások száma, mintegy négyszeresére). Az elkövetők (4-5 személy kivételével) a 18-22 év közöt­ti korosztályba tartoznak. Jel­lemző, hogy a hétvégeken tar­tott diszkóműsorokat követő­en, csoportokba verődve han­goskodnak, randalíroznak a parkban és a városközpontban. Az utóbbi időben olyan sza­bálysértések is előfordultak, amelyek korábban egyáltalán nem jelentkeztek: hivatalos személy megsértése, eljárásá­nak akadályozása, pénzron­gálás, áramlopás. szellemileg akarták újjáélesz­teni a várost az álmos, kényel­mes megszokásból. Azt látták: tisztaság, harmó­nia uralja a lelkeket, s megvan az igény az európai mércé­vel szabott polgárosodásnak. Csernyus Lőrinc, aki öt hó­napja hivatalosan is Csenger főépítésze, szíve szerint nem csak hetente egyszer autózna a fővárosból „haza”. Jó partnerek Ezer ötletéhez talál itt jó partnereket, s úgy véli, az egész régiónak hasznára vál­na, ha az egyébként összetar­tozó tájak népei profitálnának a gyarapodó kapcsolatokból. Lehet, hogy az építészet teszi meg az első lépést, de a fizikai változás magával hozza majd a lélektanit is. Ahhoz, hogy a helyi haza létrejöjjön, sokat tettek Csen­gerben. Ők már nemigen fáj­lalják, hogy a határszélre szo­rultak. Újfehértó (KM - D. M.) — Egy településen mindig tör­ténik valami, amiről beszél­nek az emberek. Az utcán összefutva, a piacon, a kocs­mában szóba kerül ez és az. Újfehértón napjainkban té­ma például a szennyvíz. A be­ruházás második üteme készül most, mely 12 kilométer ve­zetékrendszert jelent. (Kell még vagy négy ütem, mire be­fejeződik a város teljes csator­názása.) A felbontott utak za­varják a mozgást, a közleke­dést, emiatt a lakosságnak sok bosszúságot kell elviselni. Azt sem értik az állampolgárok, hogy az egy-,két éve épített, jó minőségű aszfaltutat miért bontják most fel a szennyvíz miatt? A város vezetői egyetértenek az aggódókkal, de a pályázati úton nyert pén­zeket akkor és ott kell felhasz­nálni, amire kapták, különben elvész. Záhony (KM - R. J.) — A közismert foglalkoztatási jel­lemzők következtében — a la­kosság jelentős részének a MÁV ad munkát — a mi újság Záhonyban? kérdésre minden bizonnyal viszont kérdés lenne a válasz: mi lesz a vasút­tal? A napokban országos problémává fajult nézeteltérés állam és vállalata között érthe­tő módon befolyással van a la­kosság hangulatára a vasúti te­herszállítás fellegvárában, de ezt részletezni egész oldal ter­jedelme is kevés volna. Akár elfogadjuk ugyanis, akár nem, a Lét igenis meghatározza a Tudatot. Fentiekből következően bi­zakodásra és óvatos előrelá­tásra egyaránt következtetni enged a vasútforgalmi szakkö­zépiskolában folyó képzés csekély mértékű átalakítása. A változtatás nem az iskola ha­gyományos vasútforgalmi ta­gozatát érinti — ami bizako­dásra, a vasutas szakma jövője iránti optimizmusra utal —, hanem a gépészek képzésében jelentkezik majd a jövő tan­évtől. Mindenkit foglalkoztat a ve­zetékes gáz kérdése. A város határában már elkészült a fo­gadóállomás. A napokban megállapították a csatlakozási díjat, amely családonként 30 ezer, s akinek ipari gázt ír elő a TIGÁZ, annak 60 ezer forint. Az OTP és a takarékpénztár lehetőséget teremtett kölcsön­felvételre is, ami nem csak a bekötési összegre terjed ki. Legalább 600 család akarja a kárpótlási jegyet földre be­váltani. Februárban lesz az el­ső licit, amikor a kárpótlási te­rület 30, majd később a 40 és végül a maradék 30 százalékot osztják fel. Mindezt úgy sze­retnék megvalósítani, hogy a gazdák már vetni tudjanak. (Ebben jó partner a megyei kárpótlási hivatal is.) Sokan bosszankodnak — itt is, mint a legtöbb szabolcsi te­lepülésen — a tarthatatlan te­lefonhelyzet miatt. Az év ele­jén végzett felmérés szerint Szoboszlai János igazgató tájékoztatása szerint az eddigi anyagmozgató-gépszerelő és karbantartó szakpárosítás he­lyett 1993 őszétől gépszerelő és karbantartó tagozat indul. Eltérést jelent majd a korábbi tematikához képest, hogy a ta­nulók a speciálisan szakosított ismeretek helyett általános képzésben részesülnek — és ez árulkodik óvatos előrelátás­ról —, ami növelni fogja a pá­lyakezdésnél elhelyezkedési esélyeiket. Rakodógépek ke­zelésére szóló jogosítványt szakköri keretek között sze­rezhetnek az iskola növen­dékei. Újság még a városban, hogy jövőre az óvoda, az általános és a zeneiskola egyaránt önál­ló költségvetési szervként mű­ködik a képviselők döntése ér­telmében, továbbá: az ön- kormányzat a közelmúltban megkezdte a 10 évesnél régeb­bi, illetve régebben felújított lakásainak értékesítésére vo­natkozó alapelvek kidolgozá­sát. Újfehértón minden második házban kérik a vonalat. Ezért az önkormányzat, mint legna­gyobb részvényes, 10 millió forinttal csatlakozott a HAJ­DÚTEL Rt.-hez. A 20 Hajdú megyei település mellett ők az egyedüliek Szabolcsból. A várossá válás után, a köz­vélemény nyomására kezdtek az illetékesek foglalkozni egy állandó helytörténeti kiállítás létrehozásával. A tervek sze­rint a jövő év lenne az előké­szítés időszaka, ’94-ben vi­szont már gondoskodni kel­lene a városi múzeum megala­pításáról. Erről november 19-i ülésén kinyilvánította szándé­kát a képviselő-testület is. A fenti ülésen döntöttek arról: Koncz Zoltán újfehértói festő­művésznek, munkássága elis­meréséül díszpolgári címet adományoznak, s ezt a kitün­tetést december 17-én, a kará­csonyi koncerten adják át. Támaszpont a jószolgálatért Szalag helyett pofákat vágnak Nyírbátor (KM-Sz. J.) — Nem kis dolog, hogy Nyír­bátorban ezt az évet különö­sebb gond nélkül zárhatja a képviselő-testület. Nem adó­sodtak el, nem volt szükség nagyobb összegű hitelfelvétel­re sem. A célokat, terveket nagyjából sikerült megvalósí­tani. Ez nem biztos, hogy 1993-ban is így lesz — erről tájékoztatott bennünket dr. Nagy László jegyző. S az a helyzetösszefoglaló mondat is tőle származik, hogy „szalag helyett pofákat vágunk”. Ami azt jelenti, hogy mostanság a városban nincsenek nagy be­ruházások, látványos esemé­nyek, avatások. Lesz viszont december 10- én testületi ülés, melyen a jövő évi költségvetési koncepciót fogják tárgyalni első olvasat­ban. S ugyebár az országos költségvetés nem ad túl nagy optimizmusra okot. A jegyző úrnak az a legfőbb gondja, hogy a kvótákat, az újrael­osztás arányait átlagok alapján állapítják meg. S a megye, benne Nyírbátor ezekből az át­lagokból lefelé „lóg ki”. A köztisztviselői törvény adta kötelezettségekkel még meg is tudtak birkózni, de a jó­val több embert érintő köz­alkalmazotti törvény feladta a leckét. Sőt, fokozza a bajt, hogy szembefordította ezt a két réteget egymással, például a pedagógusokat az önkor­mányzattal. A jövő évi köz­műfejlesztések, társulások ön- kormányzati részét sem biztos, hogy a helyi saját erő mellé le tudják tenni. Közmű, köztisztelet, közvélemény Amiről beszélnek a városban

Next

/
Oldalképek
Tartalom