Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
1992. december 7., hétfő BELPOLITIKA Kelet-Magyarország 7 A vasút jövője Ház és haza a Szamos ölelésében Európai mércével szabott polgárosodás A fórum vendégei a művelődési komplexummal ismerkednek Elek Emil felvétele Csenger (KM - Tóth Kornélia) — A Szatmári-síkság szívében keresztutak találkozásánál, a Szamos ölelésében emeltek maguknak házat és hazát azok a telepített várjobbágyok, akik Csen- gert mondták vezetőjüknek. Gondoskodtak róla, hogy már 1249-ben említésre méltó eseményeket jegyezzen fel náluk a história. Szőkébb pátriájuk iránt nem kevesebb érzelemmel viseltetnek az egykori mezőváros mai polgárai, akik közül a nagyemlékezetű öregek még nem határszéli városkának ismerték meg szülőföldjüket. De a sors rendelésébe csak úgy tudnak belenyugodni idősek és fiatalok, ha a történelem által át- meg átszabott határok ellenére sem sorvad Csenger. Kamatozik a szabad kéz Jó alkalom volt az építő szándékok összehangolására a november 23-án megtartott fórum, amelyre szíves szóval invitálták a szomszédos megyék — Szatmár és Kárpátalja — polgármestereit, vállalkozóit is. Nem kevesebbet vettek a fejükbe, mint az egyébként ezer szállal kötődő falvakat, városokat ténylegesen bekapcsolni egymás gondolkodási rendszerébe. Ha nekünk előnyös, biztosan így vélik ezt a meghívottak is. Sajnos, Kárpátaljáról hasztalan várták az estébe nyúló megbeszélésre a vendégeket. Szatmár viszont három várost, Szatmárnémetit, Pusztadarócot és a most szerveződő testvérvárosi kapcsolat okán Kovásznát is delegálta. Csengerben nemcsak otthon érzi magát, hanem nagy megbecsülésnek örvend Makovecz Imre építőművész és lelkes tervezőgárdája. Néhány éve nem mindennapi feladatot kaptak az akkori tanácsi vezetéstől: alakítsanak ki az álmos, Mátészalka (KM - R. J.) — Lerakatot létesített a Máltai Szeretetszolgálat nemrégiben Mátészalkán azért, hogy tevékenysége közvetlenül érvényesüljön egy olyan területen, ahol a szociális gondok az ismert arányoknál is fokozottabban jelentkeznek a lakosság körében. Kozma atya, a szolgálat magyarországi főnöke a raktárhelyiség átadása alkalmából személyesen is felkereste a várost, és a vezetőkkel folytatott konzultációján beszélt arról az elgondolásról: Mátészalkát szervezetük regionális központjává fejlesztenék a jövőben. Fokozottabb jelenlétük érdekében irodát is nyitnának a városban. Mátészalka önkormányzatának tisztségviselői örömmel fogadták a világhírű karitatív szervezet ilyen mértékű azonosulását a térség problémáival. Biztosították köztiszteletben álló vendégüket az elképzelés támogatásáról, továbbá a környéken élők őszinte nagyrabecsüléséről, amellyel a Máltai Szeretetszolgálat áldoporos falusi „főtérből” egy igazi, egyetlen várossal össze nem téveszthető magot. Ehhez szabad kezet kapnak. Mára nem csak a helybeliek, de a környékről a nagyvásárokba érkezők is elismeréssel adóznak a modem és a hagyományos építőművészet ötvözése láttán. Az pedig büszkeségre ad okot, hogy az egyedi ötletek és a régiek hasonló stílusban történő átalakítása felébe kerül, mint legutóbb például a művelődési komplexum esetében. (A versenytárgyalásra a SZÁÉV 760 millió forintos ajánlatát küldte el, áfa nélkül, 1986-ban, míg Makoveczék a helyi költségvetési üzem megerősítése mellett döntöttek, ügyes kezű szakembereket hívtak a túloldalról, s 350 millió volt a végszámla, 1992- ben, áfástól). A fórumnak az is a kimondatlan célja volt, hátha a környékbeliek — határon innen és túl — kedvet kapnak az arányos, esztétikus városfejlesztéshez. zatkész munkája iránt viseltetnek. A polgármesteri hivatalban szerzett értesüléseink szerint a terveknek megfelelően halad a csatornázási program megvalósítása. Az összesen 17 kilométert kitevő fejlesztéssel régi problémát számolnak fel a városban. A nem várt mértékű őszi esőzés miatt elhúzódtak ugyan a végső munkálatok, de a csatornázás következtében jó néhány szakaszon megoldódik az utak felületi átalakítása is. Ugyancsak megfelelő ütemben halad az építés a város két középiskolájában. A tervek szerint még ebben a hónapban átadják a 138-as Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet új tanműhelyét, ami jórészt pályázaton nyert állami támogatásból készül, és megfelelő ütemben halad a Baross László Mező- gazdasági Technikum rekonstrukciója. A munkák befejeztével jelentős mértékben javulnak a szakmai képzés feltételei a két középfokú oktatási intézményben. Gazdát cserélnek a hírek Itt voltak a pesti tervezők is, és akár közvetlen megállapodás is születhetett volna. Hogy miért a feltételes mód? Apáti György, Csenger polgármestere az együttműködés elmélyítésére azt javasolta: alakítsanak szövetséget az egymás iránt érdeklődő települések. Ennek is és egy vállalkozói központnak is szívesen helyet ad a Szamos-parti város, így nyugodtan cserélhetnek gazdát a hírek, köthetnek üzletet a kereskedők, a vállalkozók. December 18-ára várják Csengerbe a két téma iránt érdeklődőket. A közösségszervezésnek, a régiók ösz- szefogásának nemcsak pénzre, hanem a jelenlévők érzelmi, lélektani hozzáállására is szükség van. Erről a nem látványos, fle nemes feladatról beszélt Vereség Ilona közösségfejlesztő és Varga Tamás, a népművelési intézet szakembere is. Elmondták: fizikailag, Lopják az áramot Fehérgyarmat (MK) — Vegyes a szabálysértési büntetések mértékének megítélése Fehérgyarmaton. Igaz, a legalacsonyabb száz forinttól a tízezer forintos felső határig széles a skála, s „belefér” a figyelmeztetés, az elkobzás és a határozat nyilvános közzététele is — az „eredmény” eltérő. Csendháborítás, közterület engedély nélküli használata, köztisztaság elleni szabálysértéseknél például a figyelmeztetés is elég volt (nőtt a csend- háborítások száma, mintegy négyszeresére). Az elkövetők (4-5 személy kivételével) a 18-22 év közötti korosztályba tartoznak. Jellemző, hogy a hétvégeken tartott diszkóműsorokat követően, csoportokba verődve hangoskodnak, randalíroznak a parkban és a városközpontban. Az utóbbi időben olyan szabálysértések is előfordultak, amelyek korábban egyáltalán nem jelentkeztek: hivatalos személy megsértése, eljárásának akadályozása, pénzrongálás, áramlopás. szellemileg akarták újjáéleszteni a várost az álmos, kényelmes megszokásból. Azt látták: tisztaság, harmónia uralja a lelkeket, s megvan az igény az európai mércével szabott polgárosodásnak. Csernyus Lőrinc, aki öt hónapja hivatalosan is Csenger főépítésze, szíve szerint nem csak hetente egyszer autózna a fővárosból „haza”. Jó partnerek Ezer ötletéhez talál itt jó partnereket, s úgy véli, az egész régiónak hasznára válna, ha az egyébként összetartozó tájak népei profitálnának a gyarapodó kapcsolatokból. Lehet, hogy az építészet teszi meg az első lépést, de a fizikai változás magával hozza majd a lélektanit is. Ahhoz, hogy a helyi haza létrejöjjön, sokat tettek Csengerben. Ők már nemigen fájlalják, hogy a határszélre szorultak. Újfehértó (KM - D. M.) — Egy településen mindig történik valami, amiről beszélnek az emberek. Az utcán összefutva, a piacon, a kocsmában szóba kerül ez és az. Újfehértón napjainkban téma például a szennyvíz. A beruházás második üteme készül most, mely 12 kilométer vezetékrendszert jelent. (Kell még vagy négy ütem, mire befejeződik a város teljes csatornázása.) A felbontott utak zavarják a mozgást, a közlekedést, emiatt a lakosságnak sok bosszúságot kell elviselni. Azt sem értik az állampolgárok, hogy az egy-,két éve épített, jó minőségű aszfaltutat miért bontják most fel a szennyvíz miatt? A város vezetői egyetértenek az aggódókkal, de a pályázati úton nyert pénzeket akkor és ott kell felhasználni, amire kapták, különben elvész. Záhony (KM - R. J.) — A közismert foglalkoztatási jellemzők következtében — a lakosság jelentős részének a MÁV ad munkát — a mi újság Záhonyban? kérdésre minden bizonnyal viszont kérdés lenne a válasz: mi lesz a vasúttal? A napokban országos problémává fajult nézeteltérés állam és vállalata között érthető módon befolyással van a lakosság hangulatára a vasúti teherszállítás fellegvárában, de ezt részletezni egész oldal terjedelme is kevés volna. Akár elfogadjuk ugyanis, akár nem, a Lét igenis meghatározza a Tudatot. Fentiekből következően bizakodásra és óvatos előrelátásra egyaránt következtetni enged a vasútforgalmi szakközépiskolában folyó képzés csekély mértékű átalakítása. A változtatás nem az iskola hagyományos vasútforgalmi tagozatát érinti — ami bizakodásra, a vasutas szakma jövője iránti optimizmusra utal —, hanem a gépészek képzésében jelentkezik majd a jövő tanévtől. Mindenkit foglalkoztat a vezetékes gáz kérdése. A város határában már elkészült a fogadóállomás. A napokban megállapították a csatlakozási díjat, amely családonként 30 ezer, s akinek ipari gázt ír elő a TIGÁZ, annak 60 ezer forint. Az OTP és a takarékpénztár lehetőséget teremtett kölcsönfelvételre is, ami nem csak a bekötési összegre terjed ki. Legalább 600 család akarja a kárpótlási jegyet földre beváltani. Februárban lesz az első licit, amikor a kárpótlási terület 30, majd később a 40 és végül a maradék 30 százalékot osztják fel. Mindezt úgy szeretnék megvalósítani, hogy a gazdák már vetni tudjanak. (Ebben jó partner a megyei kárpótlási hivatal is.) Sokan bosszankodnak — itt is, mint a legtöbb szabolcsi településen — a tarthatatlan telefonhelyzet miatt. Az év elején végzett felmérés szerint Szoboszlai János igazgató tájékoztatása szerint az eddigi anyagmozgató-gépszerelő és karbantartó szakpárosítás helyett 1993 őszétől gépszerelő és karbantartó tagozat indul. Eltérést jelent majd a korábbi tematikához képest, hogy a tanulók a speciálisan szakosított ismeretek helyett általános képzésben részesülnek — és ez árulkodik óvatos előrelátásról —, ami növelni fogja a pályakezdésnél elhelyezkedési esélyeiket. Rakodógépek kezelésére szóló jogosítványt szakköri keretek között szerezhetnek az iskola növendékei. Újság még a városban, hogy jövőre az óvoda, az általános és a zeneiskola egyaránt önálló költségvetési szervként működik a képviselők döntése értelmében, továbbá: az ön- kormányzat a közelmúltban megkezdte a 10 évesnél régebbi, illetve régebben felújított lakásainak értékesítésére vonatkozó alapelvek kidolgozását. Újfehértón minden második házban kérik a vonalat. Ezért az önkormányzat, mint legnagyobb részvényes, 10 millió forinttal csatlakozott a HAJDÚTEL Rt.-hez. A 20 Hajdú megyei település mellett ők az egyedüliek Szabolcsból. A várossá válás után, a közvélemény nyomására kezdtek az illetékesek foglalkozni egy állandó helytörténeti kiállítás létrehozásával. A tervek szerint a jövő év lenne az előkészítés időszaka, ’94-ben viszont már gondoskodni kellene a városi múzeum megalapításáról. Erről november 19-i ülésén kinyilvánította szándékát a képviselő-testület is. A fenti ülésen döntöttek arról: Koncz Zoltán újfehértói festőművésznek, munkássága elismeréséül díszpolgári címet adományoznak, s ezt a kitüntetést december 17-én, a karácsonyi koncerten adják át. Támaszpont a jószolgálatért Szalag helyett pofákat vágnak Nyírbátor (KM-Sz. J.) — Nem kis dolog, hogy Nyírbátorban ezt az évet különösebb gond nélkül zárhatja a képviselő-testület. Nem adósodtak el, nem volt szükség nagyobb összegű hitelfelvételre sem. A célokat, terveket nagyjából sikerült megvalósítani. Ez nem biztos, hogy 1993-ban is így lesz — erről tájékoztatott bennünket dr. Nagy László jegyző. S az a helyzetösszefoglaló mondat is tőle származik, hogy „szalag helyett pofákat vágunk”. Ami azt jelenti, hogy mostanság a városban nincsenek nagy beruházások, látványos események, avatások. Lesz viszont december 10- én testületi ülés, melyen a jövő évi költségvetési koncepciót fogják tárgyalni első olvasatban. S ugyebár az országos költségvetés nem ad túl nagy optimizmusra okot. A jegyző úrnak az a legfőbb gondja, hogy a kvótákat, az újraelosztás arányait átlagok alapján állapítják meg. S a megye, benne Nyírbátor ezekből az átlagokból lefelé „lóg ki”. A köztisztviselői törvény adta kötelezettségekkel még meg is tudtak birkózni, de a jóval több embert érintő közalkalmazotti törvény feladta a leckét. Sőt, fokozza a bajt, hogy szembefordította ezt a két réteget egymással, például a pedagógusokat az önkormányzattal. A jövő évi közműfejlesztések, társulások ön- kormányzati részét sem biztos, hogy a helyi saját erő mellé le tudják tenni. Közmű, köztisztelet, közvélemény Amiről beszélnek a városban
