Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

TÚL A MEGYÉN Illyés Gyula-emlékest Pozsony nem vállalta a rendezést Nukleáris szennyezés Vinogradov elmélete és a valóság Ungváron ben Csoóri Sándor Kossuth- díjas költő, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke. „Illyés a miénk” — fogalmazta meg ugyanezt a gondolatot ünnepi beszédében Vári Fábián Lász­ló költő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, s ugyancsak az író hagyatéká­nak összetartó, erőt sugárzó voltát emelte ki a vajdasági magyarság üdvözletét tolmá­csolván Dudás Károly költő, Dobos László pozsonyi író, s az erdélyi küldöttséggel érke­zett Demjén Lajos tanár. masztotta alá: először is a No- vaja Zemlja-i robbantások kö­vetkeztében elhanyagolható volt a nukleáris szennyeződés mértéke. A másik érv pedig a tenger áramlása. Mint Vinogradov rá­mutatott, nem Barents-tenger vize áramlik nyugat felé, ha­nem a francia és brit partoktól vonulnak a tengeráramlatok északkelet felé. A meggyőzőnek tűnő indok­lás ellenére a rovaniemi tudo­mányos konferencia résztve­vői kétkedéssel fogadták Vi­nogradov elméletét — közölte a finn lap. Közélet Nagyító alatt a munkanélküliség (3) Ungvár (MTI) — Illyés Gyula emléke, szellemi örök­sége hozta össze a magyarság képviselőit szombaton este Ungváron, ahol irodalmi estet tartottak az író születésének 90. évfordulója alkalmából. Magyarországról, Erdélyből, Szlovákiából és a Vajdaságból érkeztek prominens vendégek, és jelen volt a rendezvényen a Magyar Köztársaság ungvári, pozsonyi és kolozsvári kon­zulja is. Az „ötágú síp” országainak írói értelmisége tavaly döntött Helsinki (MTI—Panoráma) — A legújabb oroszországi kutatások szerint nem Orosz­ország, illetve a volt Szovjetu­nió felelős azért, hogy Norvé­gia északi partjainál a tenger­víz nukleáris anyagoktól erő­sen szennyezett — jelentette ki egy orosz szakember az észak-finnországi Rovaniem- ben egy környezetvédelmi konferencián. A Helsingin Sanomat című finn napilap beszámolója utal arra, hogy a szakemberek a szennyeződést annak tudják be, hogy a volt Szovjetunió a Barents-tengeren , található Novaja Zemlján (Új Földön) Svájc nemet mondott Zürich (MTI) — Svájc la­kosai népszavazáson elutasí­tották, hogy országuk csat­lakozzon az úgynevezett Eu­rópai Gazdasági Térhez, s hogy ezzel szorosabbra fűzzék kapcsolatukat Európával. Már vasárnap kora délutánra bizonyossá vált, hogy a 23 ' kanton közül legalább 12 el­veti a csatlakozást, s így a nem „nyert” a népszavazáson. Az AP-DJ jelentése szerint 19 kanton szavazatainak össze- számlálása után az előzetes, de már hivatalos adatok alapján 14 utasította el a csatlakozást, s mindössze S támogatta. Budapest (MTI) — Az Eu­rópai Közösség hivatalos köz­lönyében várhatóan december 10-én jelenik meg a magyar- országi sertéspestis kapcsán született brüsszeli döntés. En­nek alapján újra lehetővé válik a magyar sertéshúsexport a közösség országaiba Békés megye kivételével, amire elő­reláthatólag hat hónapig ma­rad fenn a tilalom. A közösség döntött arról is: amennyiben hazánkban újra pestises gócot diagnosztizálnának, azt 24 órán belül jelezni kell, el­lenkező esetben az egész or­szágból megtilthatják akár egy évre is a sertéshús exportját — tájékoztatta a sajtó képviselőit Raskó György, a Földműve­lésügyi Minisztérium állam­titkára hét végén, miután haza­érkezett az Európa Parlament Mezőgazdasági Bizottságának üléséről. Az ülésen Raskó György be­számolt arról, hogy hazánk úgy, hogy minden évben kö­zös rendezvénnyel méltatják Illyés születésnapját. A talál­kozó színhelye az eredeti el­képzelések szerint az idén Po­zsony lett volna, de a jelenlegi szlovákiai feszült helyzet mi­att az ottaniak jobbnak látták, ha máshol tartják ezt meg. így lett az esemény színhelye Kár­pátalja, pontosabban Ungvár. — Illyés Gyula neve a ma­gyarság számára jelkép, a leg­nagyobb erő szimbóluma — szögezte le az est résztvevő­ihez intézett üdvözlő beszédé­132 atomrobbantási kísérletet hajtott végre. A finnországi tanácskozá­son viszont Anatolij Vinogra­dov, a Kola-félszigeten műkö­dő nukleáris kutatóközpont egyik vezető munkatársa azzal az elmélettel állt elő, hogy nem hazája, hanem másik két atomfegyver előállítására ké­pes nagyhatalom, Franciaor­szág és Nagy-Britannia a lu­das. Azt fejtegette, hogy a franciaországi Le Havre-ban és az angliai Sellafieldben azóta már bezárt atomerőmű­vekből származik a szennye­zés. A kutatási eredményeket az orosz tudós két érvvel tá­olyan agrárpiaci rendtartást dolgoz ki, amivel a legta­karékosabb megoldások meg­találására készteti a termelő­ket. így válik majd lehetséges­sé, hogy valóban ki tudjuk használni hazánk komparatív előnyeit. Az államtitkár cáfol­ta a lengyel miniszternek azt az állítását, miszerint Magyar- ország jóval több támogatást nyújt a mezőgazdasági ter­melőknek, mint Lengyelor­szág. Az OECD felmérése szerint ugyanis az egységnyi termékre jutó támogatás ha­zánkban negatív előjelű, azaz az elvonás az ágazatban na­gyobb, mint a támogatás mér­téke. Raskó György szerint a tej, a marha, a cukor és a búza esetében nem lehet expor­tunkat növelni az EK-álla- mokba, azonban azt kérte, hogy a harmadik országokban, ahol versenyképesek a magyar termékek, szűnjön meg a tisz­tességtelen verseny. Debrecen — A Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt juttatott el vasárnap az MTI- hez, amelyben cáfolja a Fidesz oktatási kabinetjének decem­ber 4-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a debrece­ni Kölcsey Ferenc Tanító­képző Főiskola egyházi tulaj­donba történő visszaadásával kapcsolatban elhangzottakat. A Fidesz említett sajtótájé­koztatóján Mazsu János, Deb­recen alpolgármestere így fo­galmazott: „Az intézményt egy titkos kormányhatározat­tal adják át az egyháznak, s ezzel a kormány a törvényes­ség és a törvénytelenség határ- mezsgyéjén jár, lépésével a békés városban társadalmi bé­kétlenséget, esetleg kultúrhar­cot szít”. A püspöki hivatal közlemé­nye emlékeztet rá: a reformá­tus egyház és a Magyar Köz­társaság kormánya között 1948. október 7-én megkötött Titokzatos tömegsírok Romániában Bukarest (MTI-Panoráma) — A román titkosszolgálat az ügyészi szervek rendelke­zésére bocsátotta azokat az iratokat, amelyeknek segít­ségével fény derülhet a Bu­karest környéki titokzatos tömegsírokban nyugvó holt­testek kilétére. A román fővárostól mintegy negyven kilométerre északra fekvő Caciulati körzetében ta­lálható erdős területen az év elején kezdték meg a tetemek kihantolását, és eddig mintegy 300 csontváz került elő — adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. A tudósítás megjegyzi, hogy a II. világhá­ború után, a kommunista hata­lomátvételt követő időszakban kezdtek temetni a térségben. A jeltelen sírokba elhantolt holt­testek minden valószínűség szerint a rettegett Securitate, a kommunista hatalom évtize­deiben Romániában zsarno­koskodott titkosrendőrség ál­dozatainak a földi maradvá­nyai. A szóban forgó térség­ben 1948 ás 1960 között temettek. A most előkerült iratok re­mélhetőleg segítséget nyújta­nak majd az áldozatok sze­mélyazonosságának a megál­lapításában — vélekedik a bu­karesti lap. egyezményben a kormány kö­telezettséget vállalt arra, hogy a Debreceni Református Kol­légium szervezetébe tartozó Gimnázium és Tanítóképző Intézet államosítására nem ke­rül sor. Ezzel szemben az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1966. május 10-ei döntése alapján 1974-ben az egyház kényszerű felajánlás formájá­ban engedte át a Református Főgimnázium épületének tu­lajdonjogát, amit állami tulaj- donbavétel jogcímén szerzett meg a magyar állam. E helyzet orvoslására, az 1948-as egyezmény szerinti állapot visszaállítására már 1990. március 19-én megál­lapodás jött létre az akkori kormány és az egyház között. Az egyházi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatályba lépése után pedig a református egy­ház benyújtotta igényét az épületre. Ez a regionális politika na­gyon hiányzik, s nagyon hi­ányzik egy jól végiggondolt területfejlesztési törvény és koncepció is. Ezekre lehetne és kellene építkezni. Az in­frastruktúra-fejlesztés és a re­gionális politika mellett a fog­lalkoztatáspolitikának sokkal szervesebben és hatásosabban be kellene épülnie az egész gazdaságpolitikába, a privati­zációs gyakorlattól kezdve a koncessziós törvényeken ke­resztül minden fontosabb rész­területbe. Nem szabad elfeled­kezni ugyanis arról, hogy 100 ezer munkanélküli bizonyítot­tan legalább 5-6 milliárd fo­rint veszteséget okoz a társa­dalombiztosításnak, s csak az elmaradt áfa és szja befizetés következtében ez még mint­egy 4 milliárd veszteséget je­lent. Ez csak a kiesés oldaláról (s ez csak a kiesés!) „alsó han­gon” 10 milliárdot jelent, s eh­hez még mintegy 10-15 mil­liárdnyi pluszkiadás is társul. Ehhez járulnak még a tisztá­zatlan agrárviszonyok, ami a koncepciótlan, kapkodó és las­sú törvényalkotás és agrárpoli­tika mellett jócskán növelte a bajt. Ez nem ritkán éppen azo­kat a területeket — így me­gyénket is — sújtotta, ame­lyek az elmaradottságból adó­dóan egyébként is megszen­vedik a változásokat. A tartós munkanélküliség problémája szorosan kapcso­lódik ide, hiszen a két baj álta­lában együtt jár. Országosan az átlagos segélyezési hosz- szúság mintegy 255 nap, míg a megyénkben a hasonló adat 290 napnak felel meg. Elsők vagyunk a 420 napnál hosz- szabb munkanélküliek arányá­ban. (A megyei sorrendben utolsó helyen állunk — napi 271 Ft-tal a segély összegé­ben, a 12 000 Ft feletti segé­lyek arányában, míg elsők vagyunk az 5000 Ft alatti se­gélyek részarányát tekintve. Az ifjúsági munkanélküliség gondjában — s erről később lesz szó — másodikok va­gyunk a 25 év alattiak arányát tekintve.) A legnagyobb gond és fe­szültség ebből az önkormány­zatokra fog hárulni — legalább­is a kormány szándékai és ja­vaslata szerint — amikor is a segélyből kiesettekre kerül a sor. Márpedig több tízezer, jö­vőre pedig akár százezer körüli létszám várható, s nekik az önkormányzatok (vagyoni helyzetüket mérlegelve!) fog­nak támogatást adni. Ennek egy részét az új szociális törvény hatályba lépését követően a költségvetés fogja biztosítani, de már most megjósolható, hogy az a pénz kevés lesz. Mellesleg a népszerűtlenséget — amely ezzel a feladattal jár —' se „teszik zsebre” az illeté­kes önkormányzatok. Az ifjúsági munkanélküliség — s lehet, hogy e kérdésben elfogult vagyok — talán a leg­súlyosabb probléma, melynek hatásai jóvátehetetlenek és gyógyíthatatlanok. Nem lehet eléggé súlyosnak beállítani azoknak a fiataloknak a hely­zetét, akik iskolavégzésük után nem tudnak álláshoz jut­ni, s fogódzó és valós remény, és munkába állási esély nélkül kezdik az életet. Ehhez társul még a kilátástalan lakáshely­zet és számos egyéb, a hely­zetüket súlyosbító tényező. Nyugaton még akkor is számtalan programmal és kez­deményezéssel próbálnak se­gíteni rajtuk, ha ezzel csak tüneti és ideiglenes gyógymó­dot kínálnak. A mi elgondolá­sunk szerint (s ezért nyújtott be a Fidesz az idei évre vonat­kozóan is olyan költségvetési módosítási programot, amely jelentősen, mintegy tízmilliárd forinttal, több pénzt szánt vol­na az oktatásra) a legfontosab­bak ilyen esetben az oktatási programnak, a felsőfokú ok­tatásnak a jelenleginél is na­gyobb kiterjesztése, az ún. „parkoltatás” lehetővé tétele. Meg kell fontolni emellett az egyéb kedvezmények (pl. első munkába állás segítése) meg­adását, de következetesen an­tiinflációs politikával elő kell segíteni a fiatalok kedvezőbb hitelfelvételekkel történő la­káshoz jutását is. A fiatalok munkaereje a legrugalmasabb (új szakmák tanulására) és a legmobilabb (elköltözésre), ám ez a jelenlegi lakásviszonyok mellett nem tud „kamatozni”. A fiatalokat igenis helyzetbe kellene hozni, s ehhez nagyon sürgős és fontos lépéseket kell tenni. Nem engedhetjük meg, hogy fiataljaink körében drasztikusan nőjön a bűnelkö­vetés, és ilyen ütemben szapo­rodjon a kábítószeresek ará­nya. A jövőnkről van szó! Összegezve, tehát, megálla­píthatjuk, hogy komplex, átfogó programra van szükség ahhoz, hogy legalább a problémagóc legfájdalmasabb részeit addig is kezelni tudjuk, amíg a gazdasá­gi fellendülés egy általános ja­vulást nem eredményez. Szükség van egy átfogó in­frastruktúrafejlesztési prog­ramra, és a környező orszá­gokkal folytatott kereskede­lem akadályainak következe­tes felszámolására. Szükség van ugyanakkor a közmunka­lehetőségek beindítására. Át kell gondolni az egész gazda­ságpolitikai gyakorlatot a fog­lalkoztatáspolitika oldaláról, meg kell vizsgálni (az igen­csak tisztázatlan) hatékonysá­got az eddig használt aktív foglalkoztatáspolitikai eszkö­zöknél. Ennek konzekvenciáit le kell vonni. Át kell újból gondolni a regionális kedvez­mények lehetőségeit, s átfogó és hosszú távú regionális poli­tikára van szükség. Meg kell vizsgálni a volt NDK-ban oly sokat alkalmazott részmunka- idős foglalkoztatás tapasztala­tait, mert jelenleg a legfonto­sabb cél a munkanélkülivé vá­lás megakadályozása. A sta­tisztikák ugyanis az egyszer már munkanélküliekké váltak­nak a visszaintegrálódását a munkahelyekre sokkal kevés­bé valószínűsítik. Éppen emi­att meg kell fontolni az utazási költségek átvállalásának lehe­tőségét a Foglalkoztatási Alap terhére. A legfontosabb azonban a mobilizációs esélyek javítása, egy következetes antiinflációs politika folytatása, a költség- vetési hiány csökkentése, és ezáltal a beruházások növelé­se. A munkanélküliség jelen­ségével hosszabb távon meg kell barátkoznunk, ám a ter­jedését, a koncentrálódását és a kapcsolódó válságjelensé­geit nem nézhetjük tétlenül. Az idő nem nekünk dolgozik! Mádi László közgazdász, országgyűlési képviselő (Vége) Mehetnek a magyar kocák Brüsszeli döntés a sertéspestis ügyében Egy hindu aktivista téglát, egy másik kardot tart a kezében, miközben ezrek ostromolják a Babri mecsetet vasárnap Ayodhyaban AP-felvéth. ■ Püspökségi cáfolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom