Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
TÚL A MEGYÉN Illyés Gyula-emlékest Pozsony nem vállalta a rendezést Nukleáris szennyezés Vinogradov elmélete és a valóság Ungváron ben Csoóri Sándor Kossuth- díjas költő, a Magyarok Világ- szövetségének elnöke. „Illyés a miénk” — fogalmazta meg ugyanezt a gondolatot ünnepi beszédében Vári Fábián László költő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, s ugyancsak az író hagyatékának összetartó, erőt sugárzó voltát emelte ki a vajdasági magyarság üdvözletét tolmácsolván Dudás Károly költő, Dobos László pozsonyi író, s az erdélyi küldöttséggel érkezett Demjén Lajos tanár. masztotta alá: először is a No- vaja Zemlja-i robbantások következtében elhanyagolható volt a nukleáris szennyeződés mértéke. A másik érv pedig a tenger áramlása. Mint Vinogradov rámutatott, nem Barents-tenger vize áramlik nyugat felé, hanem a francia és brit partoktól vonulnak a tengeráramlatok északkelet felé. A meggyőzőnek tűnő indoklás ellenére a rovaniemi tudományos konferencia résztvevői kétkedéssel fogadták Vinogradov elméletét — közölte a finn lap. Közélet Nagyító alatt a munkanélküliség (3) Ungvár (MTI) — Illyés Gyula emléke, szellemi öröksége hozta össze a magyarság képviselőit szombaton este Ungváron, ahol irodalmi estet tartottak az író születésének 90. évfordulója alkalmából. Magyarországról, Erdélyből, Szlovákiából és a Vajdaságból érkeztek prominens vendégek, és jelen volt a rendezvényen a Magyar Köztársaság ungvári, pozsonyi és kolozsvári konzulja is. Az „ötágú síp” országainak írói értelmisége tavaly döntött Helsinki (MTI—Panoráma) — A legújabb oroszországi kutatások szerint nem Oroszország, illetve a volt Szovjetunió felelős azért, hogy Norvégia északi partjainál a tengervíz nukleáris anyagoktól erősen szennyezett — jelentette ki egy orosz szakember az észak-finnországi Rovaniem- ben egy környezetvédelmi konferencián. A Helsingin Sanomat című finn napilap beszámolója utal arra, hogy a szakemberek a szennyeződést annak tudják be, hogy a volt Szovjetunió a Barents-tengeren , található Novaja Zemlján (Új Földön) Svájc nemet mondott Zürich (MTI) — Svájc lakosai népszavazáson elutasították, hogy országuk csatlakozzon az úgynevezett Európai Gazdasági Térhez, s hogy ezzel szorosabbra fűzzék kapcsolatukat Európával. Már vasárnap kora délutánra bizonyossá vált, hogy a 23 ' kanton közül legalább 12 elveti a csatlakozást, s így a nem „nyert” a népszavazáson. Az AP-DJ jelentése szerint 19 kanton szavazatainak össze- számlálása után az előzetes, de már hivatalos adatok alapján 14 utasította el a csatlakozást, s mindössze S támogatta. Budapest (MTI) — Az Európai Közösség hivatalos közlönyében várhatóan december 10-én jelenik meg a magyar- országi sertéspestis kapcsán született brüsszeli döntés. Ennek alapján újra lehetővé válik a magyar sertéshúsexport a közösség országaiba Békés megye kivételével, amire előreláthatólag hat hónapig marad fenn a tilalom. A közösség döntött arról is: amennyiben hazánkban újra pestises gócot diagnosztizálnának, azt 24 órán belül jelezni kell, ellenkező esetben az egész országból megtilthatják akár egy évre is a sertéshús exportját — tájékoztatta a sajtó képviselőit Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hét végén, miután hazaérkezett az Európa Parlament Mezőgazdasági Bizottságának üléséről. Az ülésen Raskó György beszámolt arról, hogy hazánk úgy, hogy minden évben közös rendezvénnyel méltatják Illyés születésnapját. A találkozó színhelye az eredeti elképzelések szerint az idén Pozsony lett volna, de a jelenlegi szlovákiai feszült helyzet miatt az ottaniak jobbnak látták, ha máshol tartják ezt meg. így lett az esemény színhelye Kárpátalja, pontosabban Ungvár. — Illyés Gyula neve a magyarság számára jelkép, a legnagyobb erő szimbóluma — szögezte le az est résztvevőihez intézett üdvözlő beszédé132 atomrobbantási kísérletet hajtott végre. A finnországi tanácskozáson viszont Anatolij Vinogradov, a Kola-félszigeten működő nukleáris kutatóközpont egyik vezető munkatársa azzal az elmélettel állt elő, hogy nem hazája, hanem másik két atomfegyver előállítására képes nagyhatalom, Franciaország és Nagy-Britannia a ludas. Azt fejtegette, hogy a franciaországi Le Havre-ban és az angliai Sellafieldben azóta már bezárt atomerőművekből származik a szennyezés. A kutatási eredményeket az orosz tudós két érvvel táolyan agrárpiaci rendtartást dolgoz ki, amivel a legtakarékosabb megoldások megtalálására készteti a termelőket. így válik majd lehetségessé, hogy valóban ki tudjuk használni hazánk komparatív előnyeit. Az államtitkár cáfolta a lengyel miniszternek azt az állítását, miszerint Magyar- ország jóval több támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek, mint Lengyelország. Az OECD felmérése szerint ugyanis az egységnyi termékre jutó támogatás hazánkban negatív előjelű, azaz az elvonás az ágazatban nagyobb, mint a támogatás mértéke. Raskó György szerint a tej, a marha, a cukor és a búza esetében nem lehet exportunkat növelni az EK-álla- mokba, azonban azt kérte, hogy a harmadik országokban, ahol versenyképesek a magyar termékek, szűnjön meg a tisztességtelen verseny. Debrecen — A Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt juttatott el vasárnap az MTI- hez, amelyben cáfolja a Fidesz oktatási kabinetjének december 4-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola egyházi tulajdonba történő visszaadásával kapcsolatban elhangzottakat. A Fidesz említett sajtótájékoztatóján Mazsu János, Debrecen alpolgármestere így fogalmazott: „Az intézményt egy titkos kormányhatározattal adják át az egyháznak, s ezzel a kormány a törvényesség és a törvénytelenség határ- mezsgyéjén jár, lépésével a békés városban társadalmi békétlenséget, esetleg kultúrharcot szít”. A püspöki hivatal közleménye emlékeztet rá: a református egyház és a Magyar Köztársaság kormánya között 1948. október 7-én megkötött Titokzatos tömegsírok Romániában Bukarest (MTI-Panoráma) — A román titkosszolgálat az ügyészi szervek rendelkezésére bocsátotta azokat az iratokat, amelyeknek segítségével fény derülhet a Bukarest környéki titokzatos tömegsírokban nyugvó holttestek kilétére. A román fővárostól mintegy negyven kilométerre északra fekvő Caciulati körzetében található erdős területen az év elején kezdték meg a tetemek kihantolását, és eddig mintegy 300 csontváz került elő — adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. A tudósítás megjegyzi, hogy a II. világháború után, a kommunista hatalomátvételt követő időszakban kezdtek temetni a térségben. A jeltelen sírokba elhantolt holttestek minden valószínűség szerint a rettegett Securitate, a kommunista hatalom évtizedeiben Romániában zsarnokoskodott titkosrendőrség áldozatainak a földi maradványai. A szóban forgó térségben 1948 ás 1960 között temettek. A most előkerült iratok remélhetőleg segítséget nyújtanak majd az áldozatok személyazonosságának a megállapításában — vélekedik a bukaresti lap. egyezményben a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a Debreceni Református Kollégium szervezetébe tartozó Gimnázium és Tanítóképző Intézet államosítására nem kerül sor. Ezzel szemben az MSZMP Politikai Bizottságának 1966. május 10-ei döntése alapján 1974-ben az egyház kényszerű felajánlás formájában engedte át a Református Főgimnázium épületének tulajdonjogát, amit állami tulaj- donbavétel jogcímén szerzett meg a magyar állam. E helyzet orvoslására, az 1948-as egyezmény szerinti állapot visszaállítására már 1990. március 19-én megállapodás jött létre az akkori kormány és az egyház között. Az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatályba lépése után pedig a református egyház benyújtotta igényét az épületre. Ez a regionális politika nagyon hiányzik, s nagyon hiányzik egy jól végiggondolt területfejlesztési törvény és koncepció is. Ezekre lehetne és kellene építkezni. Az infrastruktúra-fejlesztés és a regionális politika mellett a foglalkoztatáspolitikának sokkal szervesebben és hatásosabban be kellene épülnie az egész gazdaságpolitikába, a privatizációs gyakorlattól kezdve a koncessziós törvényeken keresztül minden fontosabb részterületbe. Nem szabad elfeledkezni ugyanis arról, hogy 100 ezer munkanélküli bizonyítottan legalább 5-6 milliárd forint veszteséget okoz a társadalombiztosításnak, s csak az elmaradt áfa és szja befizetés következtében ez még mintegy 4 milliárd veszteséget jelent. Ez csak a kiesés oldaláról (s ez csak a kiesés!) „alsó hangon” 10 milliárdot jelent, s ehhez még mintegy 10-15 milliárdnyi pluszkiadás is társul. Ehhez járulnak még a tisztázatlan agrárviszonyok, ami a koncepciótlan, kapkodó és lassú törvényalkotás és agrárpolitika mellett jócskán növelte a bajt. Ez nem ritkán éppen azokat a területeket — így megyénket is — sújtotta, amelyek az elmaradottságból adódóan egyébként is megszenvedik a változásokat. A tartós munkanélküliség problémája szorosan kapcsolódik ide, hiszen a két baj általában együtt jár. Országosan az átlagos segélyezési hosz- szúság mintegy 255 nap, míg a megyénkben a hasonló adat 290 napnak felel meg. Elsők vagyunk a 420 napnál hosz- szabb munkanélküliek arányában. (A megyei sorrendben utolsó helyen állunk — napi 271 Ft-tal a segély összegében, a 12 000 Ft feletti segélyek arányában, míg elsők vagyunk az 5000 Ft alatti segélyek részarányát tekintve. Az ifjúsági munkanélküliség gondjában — s erről később lesz szó — másodikok vagyunk a 25 év alattiak arányát tekintve.) A legnagyobb gond és feszültség ebből az önkormányzatokra fog hárulni — legalábbis a kormány szándékai és javaslata szerint — amikor is a segélyből kiesettekre kerül a sor. Márpedig több tízezer, jövőre pedig akár százezer körüli létszám várható, s nekik az önkormányzatok (vagyoni helyzetüket mérlegelve!) fognak támogatást adni. Ennek egy részét az új szociális törvény hatályba lépését követően a költségvetés fogja biztosítani, de már most megjósolható, hogy az a pénz kevés lesz. Mellesleg a népszerűtlenséget — amely ezzel a feladattal jár —' se „teszik zsebre” az illetékes önkormányzatok. Az ifjúsági munkanélküliség — s lehet, hogy e kérdésben elfogult vagyok — talán a legsúlyosabb probléma, melynek hatásai jóvátehetetlenek és gyógyíthatatlanok. Nem lehet eléggé súlyosnak beállítani azoknak a fiataloknak a helyzetét, akik iskolavégzésük után nem tudnak álláshoz jutni, s fogódzó és valós remény, és munkába állási esély nélkül kezdik az életet. Ehhez társul még a kilátástalan lakáshelyzet és számos egyéb, a helyzetüket súlyosbító tényező. Nyugaton még akkor is számtalan programmal és kezdeményezéssel próbálnak segíteni rajtuk, ha ezzel csak tüneti és ideiglenes gyógymódot kínálnak. A mi elgondolásunk szerint (s ezért nyújtott be a Fidesz az idei évre vonatkozóan is olyan költségvetési módosítási programot, amely jelentősen, mintegy tízmilliárd forinttal, több pénzt szánt volna az oktatásra) a legfontosabbak ilyen esetben az oktatási programnak, a felsőfokú oktatásnak a jelenleginél is nagyobb kiterjesztése, az ún. „parkoltatás” lehetővé tétele. Meg kell fontolni emellett az egyéb kedvezmények (pl. első munkába állás segítése) megadását, de következetesen antiinflációs politikával elő kell segíteni a fiatalok kedvezőbb hitelfelvételekkel történő lakáshoz jutását is. A fiatalok munkaereje a legrugalmasabb (új szakmák tanulására) és a legmobilabb (elköltözésre), ám ez a jelenlegi lakásviszonyok mellett nem tud „kamatozni”. A fiatalokat igenis helyzetbe kellene hozni, s ehhez nagyon sürgős és fontos lépéseket kell tenni. Nem engedhetjük meg, hogy fiataljaink körében drasztikusan nőjön a bűnelkövetés, és ilyen ütemben szaporodjon a kábítószeresek aránya. A jövőnkről van szó! Összegezve, tehát, megállapíthatjuk, hogy komplex, átfogó programra van szükség ahhoz, hogy legalább a problémagóc legfájdalmasabb részeit addig is kezelni tudjuk, amíg a gazdasági fellendülés egy általános javulást nem eredményez. Szükség van egy átfogó infrastruktúrafejlesztési programra, és a környező országokkal folytatott kereskedelem akadályainak következetes felszámolására. Szükség van ugyanakkor a közmunkalehetőségek beindítására. Át kell gondolni az egész gazdaságpolitikai gyakorlatot a foglalkoztatáspolitika oldaláról, meg kell vizsgálni (az igencsak tisztázatlan) hatékonyságot az eddig használt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknél. Ennek konzekvenciáit le kell vonni. Át kell újból gondolni a regionális kedvezmények lehetőségeit, s átfogó és hosszú távú regionális politikára van szükség. Meg kell vizsgálni a volt NDK-ban oly sokat alkalmazott részmunka- idős foglalkoztatás tapasztalatait, mert jelenleg a legfontosabb cél a munkanélkülivé válás megakadályozása. A statisztikák ugyanis az egyszer már munkanélküliekké váltaknak a visszaintegrálódását a munkahelyekre sokkal kevésbé valószínűsítik. Éppen emiatt meg kell fontolni az utazási költségek átvállalásának lehetőségét a Foglalkoztatási Alap terhére. A legfontosabb azonban a mobilizációs esélyek javítása, egy következetes antiinflációs politika folytatása, a költség- vetési hiány csökkentése, és ezáltal a beruházások növelése. A munkanélküliség jelenségével hosszabb távon meg kell barátkoznunk, ám a terjedését, a koncentrálódását és a kapcsolódó válságjelenségeit nem nézhetjük tétlenül. Az idő nem nekünk dolgozik! Mádi László közgazdász, országgyűlési képviselő (Vége) Mehetnek a magyar kocák Brüsszeli döntés a sertéspestis ügyében Egy hindu aktivista téglát, egy másik kardot tart a kezében, miközben ezrek ostromolják a Babri mecsetet vasárnap Ayodhyaban AP-felvéth. ■ Püspökségi cáfolat
