Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

1992. december 30., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 Lehetne egy kicsit szigorúbb Balsai István es Györgyi Kálmán válaszol kerdeseinkre Vásárosnamény (KM - Balogh József) — Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész járt a megyében az elmúlt héten. A hivatalos programok után mindketten szívesen válaszol­tak az újságírók kérdéseire, amelyek között első helyen a sok indulatot kiváltó média­ügy fejleményei álltak. Az igazságügy-miniszter a várha­tó legközelebbi lépésről azt mondta: — Még ebben az évben le­zárom a vizsgálatot, megírom a jelentésemet és az új év első napjaiban továbbítom a fe­gyelmi bizottsághoz. • Mi les: ez a döntés? — Hankiss Elemér úrral és ügyvédjével is megállapod­tunk abban, hogy a vizsgálat lezárása előtt érdekeiknek megfelelően, és az ügyben szereplő más személyek sze­mélyiségi jogainak megóvása érdekében, továbbá a törvé­nyes garanciák biztosítása cél­jából a vizsgálat zárt. Ugyan­ilyen zárt tárgyalásra teszek majd javaslatot a fegyelmi bi­zottságnak is. • Sokan megalapozatlan­nak tartják a vizsgálat meg­indítását is. — Semmilyen vonatkozás­ban nem tekintem a vizsgála­tot megalapozatlannak, és semmilyen tekintetben nem fogok megalapozatlan indít­ványt tenni a bizottságnak. A legtökéletesebben meg va­gyok róla győződve, hogy amit leírok, az úgy is van. Györgyi Kálmán • Beszéljünk fontosabb dol­gokról. Sok embert idegesít, hogy különböző vállalkozások jelentenek csődöt, miután je­lentős összegű hiteleket vesz­nek fel, az állam pedig futhat a pénze után. Mikor változik a büntető töirénykönyv olyan­ná, hogy a: ilyen visszaélé­seket is lehetetlenné tegye? — A gazdasági működést szabályozó legfontosabb tör­vények tulajdonképpen meg­vannak. Ami az állandó fino­mítását és a piacgazdasági kö­rülmények közötti biztonságos működést szolgáló jogi kör­nyezet szabályozását illeti, azt hiszem, túl vagyunk a nehe­zén. Elkészült a számviteli tör­vény, a csődtörvény, megfe­lelőek a privatizációs törvé­nyek és a társasági törvény. Viszont a gazdasági bűncse­lekmények a Btk.-ban sokkal szélesebb körű és precízebb szabályozást igényelnek. Az adócsalással és egyéb vissza­élésekkel kapcsolatos kor­Balsai István Elek Emil felvételei szerű szabályozással adósak vagyunk. Nem a mi térfe­lünkön van a labda, a parla­ment nem jutott még hozzá. # Az utca emberének úgy tűnik, nincs kellő összhang a rendőrség, a: ügyészség és a bíróság között a cselekmények megítélésében. Erre utal, hogy akit a rendőrség alapos gyanú miatt őrizetbe vesz, azt az ügyészség nem biztos, hogy letartóztatja, ha igen, a bí­róság szabadlábra helyezi. Györgyi Kálmán: — A rendőrség feladata a bűncse­lekmények megelőzése, az el­követett bűncselekmények fel­derítése és a bűncselekmény elkövetőinek felelősségre vo­nása. Az ügyészségnek termé­szetesen fontos feladata, hogy az elkövetett bűncselekmé­nyek az igazságszolgáltatás elé kerüljenek, de eléggé fon­tos feladata az állampolgárok jogainak védelme is. A Ma­gyar Köztársaság, amely ma­gát jogállamnak definiálja az Alkotmányban, nem a bűncse­lekmények mindenáron való felderítését tűzi célul, az ál­lampolgárok Alkotmányban biztosított alapvető jogainak a védelmét is épp oly fontos kö­vetelménynek tekinti. Ebből következik, hogy a nyomozás során a büntető eljárási tör­vényben biztosított jogokat maradéktalanul tiszteletben kell tartani a nyomozó ha­tóságnak. Balsai István: — Más szin­tű gyanúsítást kíván meg a rendőrségnek a nyomozás be1 indításának a törvényes mérté­ke, más szintű az, amit az ügyészség vádiratra alkalmas­nak tart, és megint más, amit a bíróság bizonyítottnak vesz. Ami a letartóztatást illeti, való igaz, hogy a bíróság, vélemé­nyem szerint is, élhetne ezzel az eszközzel egy kicsit szigo­rúbban is, hiszen sok tízmil­liós, olykor százmilliós egy- egy ügyben az elkövetési ér­ték, és bizony ilyen esetben a letartóztatás intézményének időnként helye lenne. Mind emellett az ügyben a letartóz­tatást a büntető eljárás sikere indokolja, tehát, hogy a gya­núsított a bizonyítást nem ne­hezíti meg, nem szökik el. Szóval, lehetne egy kicsit szi­gorúbb a bíróság. Persze nem szeretném, ha ezt úgy értené bárki is, hogy politikai nyo­mást akarok gyakorolni a füg­getlen bíróságra. Mint jogász, ezért inkább azt mondom: ritkán él a bíróság ezzel az eszközzel. Zord idő — keményebb költségvetés Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Az önkormányzatok 1993-ban igen feszes és kemény esz­tendőnek néznek elébe, szá­mítanunk kell a mun­kanélküliség további növe­kedésére (a munkanélküliek száma már ez év végére eléri a hétszázezret, s jövőre akár egymillió is lehet). Az inflá­ció tervezett mértéke 15 százalék körüli. A költ­ségvetés tervezett hiánya 185 milliárd forint, vagyis 2,5- szerese az ideinek, viszont most is eljutottunk a 200 milliárdig. A parlament a közelmúltban elfogadta az ország jövő évi költségvetését, s hogy mire számíthatunk a következő esz­tendőben, arról beszélgettünk Kállay Kristóffal, megyénk független országgyűlési kép­viselőjével, a költségvetési bizottság tagjával. Megtudtuk: az Érdekegyez­tető Tanáccsal történt megál­lapodás negyvenmilliárd fo­rintba „került”, vagyis ennyi­vel járt kevésbé rosszul a la­kosság. Megmarad a gyógy­szerek nullakulcsossága (ez 4,5 milliárdot jelent), hétmil- liárd forint került a költ­ségvetésbe a lakásépítések részleges áfa visszatérítésére, nyolc helyett hat százalékos az áfa (ez 14,5 milliárd forint), továbbá a közalkalmazottak béremelésére is rendelkezésre áll tíz-, a családi pótlék emelésére pedig négymilliárd. A kormány viszont ragasz­kodott ahhoz, hogy a költség- vetési hiány ne növekedjék, ezért ellentételezésképpen 21,5 milliárdos privatizációs bevételnövekedést tervezett, a tb-profilváltásra szánt összeg 3,3 milliárddal csökkent, vi­szont növeli a tb hiányát. A szolidaritási alapból és az álla­mi garanciafedezetből 2,7 il­letve 3 milliárd, a magánerős lakásépítések támogatásából pedig 7 milliárd forintot vettek el. Érdekes módon a kormány- párti képviselői érdekcsopor­tok megnyerése érdekében azonban több ponton bőkezű volt a kormányzat, például az Illyés Alapítványnak további 120, a Magyarok Világszövet­ségének 220, a határon túli magyar sajtó támogatására is plusz 200 milliót nyújtott, s bár ezek kétségtelenül nemes célok, nem biztos, hogy ekko­ra hiány mellett is fontos te­rületek akkor, amikor egy­idejűleg más területeket elsor­vasztanak. — Korai volt tehát a túl nagy öröm az ÉT-megállapo- dással kapcsolatban — mon­dotta Kállay Kristóf —, ugyanis nem a kormányhiva­talok erős megszorításával, hanem pusztán a számok va­lóságtól független módosításá­val építették a költségvetésbe a megállapodásokat. Az idei évhez képest legna­gyobb gondot az önkormány­zatok támogatásának csök­kentése jelenti, összességében minden település rosszabbul járt. A személyi jövedelemadó településeknél maradó össze­gének 30 százalékra történő csökkentése megyénkben ön­magában még nem jelentene problémát — hiszen itt min­den település kiegészítést kapott —, ha a visszaosztás megfelelő mértékben nőtt vol­na. Ráadásul a céltámogatá­sokra szánt keret is csökkent, a tervezett 32,24 milliárdból 4,5 milliárdot levettek, ami azt je­lenti, hogy az új, induló beru­házásokra mindössze 8 mil­liárd jut. A céltámogatási törvényt a múlt héten alkotta meg a parlament, s nagy való­színűséggel több pályázatot kell majd pénzhiány miatt elu­tasítania. A települési fej­kvótánál viszont sikerült 240 forintos emelést elérni. — Komoly sikernek tartom, s ebben több megyei képvise­lőtársamnak is szerepe van, hogy módosító indítványunkat — folytatta a képviselő —, melyben kértük a területfej­lesztési alap (tervezett mér­téke 4,9 milliárd volt) 1,5 mil­liárd forinttal való emelését a kormány és Kupa Mihály pénzügyminiszter nem szava­zata ellenére az országgyűlés elfogadta. Az összeg egyhar- mada különböző pályázatok útján a megyébe kerülhet az idei tapasztalatok alapján. Most azt próbálom elérni, hogy az idei évhez hasonlóan lehessen a falusi turizmus cél­jára is pályázni ebből az ösz- szegből. A költségvetési bi­zottság és a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője is támogatja az indítványomat. Az adótörvényekben, mint megtudtuk, az áfa kivételével lényeges változás, módosítás nem volt. Az Érdekegyeztető Tanáccsal történt megállapo­dás értelmében került a költ­ségvetésbe a lakásépítések áfavisszatérítése, melynek legmagasabb összege 400 ezer forint lehet. Ez teljesen logi­kus, hiszen a rászorultakat és nem a luxuslakást építőket kell támogatni. Még két indítványáról szá­molt be a képviselő. Az egyik: — Két éve nagy sikert arat a kisebb közösségek, óvodák, iskolák, ifjúsági közösségek, diáksportkörök körében a Ku­lin Sándor-féle kuratórium ál­tal osztott pályázati pénz, amely 1991-ben 400, idén 500 millió forintot jelentett, s me­gyénk jó néhány közössége nyert ebből 10-100 ezer forin­tokat. Az eredeti költségvetés viszont a jövő évben erre a célra mindössze 50 millió fo­rintot tartalmazott, majd jó né­hányunk indítványára sikerült kiharcolni 300 milliót. A pá­lyázat kiírása jövő év elején várható. — Mádi László képviselő- társammal közösen nyújtot­tunk be interpellációt a gazda­sági és társadalmi szempont­ból elmaradott területekhez tartozó települések körének felülvizsgálatára — folytatta Kállay Kristóf. — A települé­sek besorolása ugyanis a nyolcvanas évek második fe­léből származó adatok alapján történt, s érezhető feszült­ségeket okoz megyénkben is, hogy mintegy két tucatnyi település minden látható indok nélkül kimaradt ebből a listából. Interpellációnkat a parlament a legminimálisabb arányban leszavazta, ezért a költségvetéshez módosító in­dítványt nyújtottam be, mely arra irányult, hogy a felülvizs­gálat még az idén történjék meg, hogy ezek a települések már jövőre kedvezőbb lehetőségeket élvezhessenek. S noha a költségvetési bi­zottságban az indítványt keresztül tudtam vinni, az országgyűlés ezt sem fogadta el. Válaszok vásárlóknak Mit tettek az illetékesek cikkeink nyomán? Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Kelet-Magyarország rendszeresen közreadja — névvel vagy anélkül — azon fogyasztói észrevételeket, panaszokat, amelyeknek megoldása a vásárló részéről nehézségekbe ütközik, vagy széles fogyasztói réteget érintő, káros jelenségre hívja fel figyelmünket. A „Tüskés sarok” is az utóbbi időben több — a piac működésének hiányosságaira visszaveze­thető — problémát jelez, jól érzékeltetve a fogyasztók forgalmazókkal szembeni kiszolgáltatottságát. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség megyei szervezete a bejelentést tevőket megkere­si, a konkrét ügyeket meg­vizsgálja, a szükséges in­tézkedéseké^ megteszi. A fogyasztók tájékoztatá­sára néhány általános és széles réteget érintő — utób­bi időben jelzett — felve­tésre, tanulságképpen, nyil­vánosan is reagálnék: Két esetben foglalkozott a Kelet-Magyarország a „Var- ker” Kft. ABC-áruházában tapasztalt — fogyasztói ér­dekeket sértő — mulasztá­sokkal. A „Furfangos mér­legek” című cikk, több vásárló felénk is jelzett — valójában — vásárlói meg­károsítás tényét tárja elénk. Az ügyben lefolytatott át­fogó vizsgálat ezt meg is ál­lapította. Pl.: értékesítésre kihelyezett 26 csomag tőke­hús közül 25 csomag súlyhiányos volt. A súlyhi­ány értéke — csomagon­ként: mínusz 2,60-20,80 forint között szóródott. Oka:-— döntően — a mérleg pon­tatlan beállítása volt. A „Keserédes Télapó” cí­mű cikkben megállapított minőségi probléma már több, mint mulasztás, etikát­lan kereskedői magatartás! Szeptemberi átfogó ellenőr­zésünk — több fogyasztó jelzése alapján — ugyanis a minőségmegőrzési idő lejár­ta miatt 74 ezer forint értékű élelmiszer forgalmazását kötötte feltételhez az egy­ségben. Október hónapban 8 személy, a cikk alapján egy személy felelősségre voná­sára intézkedtünk. Az élelmiszer-kereskede­lemben fontos feladat a készletek folyamatos figye­lése, ellenőrzése. A minő­ségmegőrzési időn túl az árut elkülönítve — érték­csökkent áron — lehet csak forgalomba hozni, illetve egy bizonyos időn túl már csak a minőségvizsgáló szerv szakvéleménye alap­ján forgalmazható. Célszerű, ha a fogyasztó — hasonló módon — a vásárláskor a minőségmegőrzési időre is figyelemmel van. A „Vevők kálváriája” című cikkben egy vásárló ETA 0402 típusú porszí­vójának jótállásos javításá­val kapcsolatos gondjával ismerkedhettünk meg. A jó­tállási jegyen feltüntetett szerviz megszűnése követ­keztében. Sajátos problémák miatt hosszú időt vett igénybe a panasz orvoslása, azonban a Gelka Kft. szer­vize a készüléket kicserélte. Amit az üggyel összefüg­gésben jó, ha tud a fo­gyasztó: egyre gyakoribb je­lenség, hogy a jótállási je­gyen feltüntetett javító szer­vizek megszűnnek. A meg­hibásodott termékek javítása érdekében — ilyen esetek­ben — azt a kereskedőt ke­ressék fel, ahol a terméket vásárolták. Az alkatrész biztosításá­ból adódó jogok érvényesí­tése érdekében — a kötelező jótállással értékesített ter­mékek esetén — a nyugtát, számlát, ha a termék fo­gyasztói ára 1500 forint alatt van, 3 évig, 1500 forinttól 10 ezer forintig, 6 évig, 10 ezer forint felett 8 évig őriz­zék meg. Az „Utasítás” című cikk alapján egy idős házaspár a vásárolt japán fényképező­géppel nem tudott mit kez­deni, mert nem kapott hozzá magyar nyelvű használati útmutatást... A fogyasztási cikkek for- galombahozatalát a jog­szabályok előfeltételekhez kötik. A fogyasztási cikkek széles körére — ezen belül valamennyi kötelező jótállás alá tartozó termékre vonat­koztatva — előírják a használati, kezelési útmutató adását, melyet magyar nyel­ven és közérthető szöveggel kell elkészíteni. Megfelelő útmutató nélkül a termék forgalmazását a Felügyelő­ség feltételhez köti, illetve megtilthatja. Ez esetben, ha a kereskedő nem pótolja a hiányosságot, a terméket kö­teles visszavenni, ellenér­tékét visszaszármaztatni. Egy mátészalkai fo­gyasztó az „üvegvisszavál­tás” terén tapasztalt bosszú­ságaival keresett meg ben­nünket. Kérte, hogy megál­lapításainkat szélesebb kör­ben is hozzuk nyilvánosság­ra. A panaszos lakóhelyén (Áfész l.sz. ABC, ÉKV 14. sz. ABC és Ópályiban) több kiskereskedelmi egységet jelölt meg, ahol az üzlet az általa forgalmazott betétdí­jas üvegeket nem váltja visz- sza maradéktalanul. Nyíregyházán is gyakori az ilyen jellegű, megalapo­zott a bejelentés. Az ünnepek után igen sok üvegpalack kerül vissza a kereskedelembe, és feltehe­tően felerősödnek a vissza­váltási problémák is, ezért tájékoztatjuk a fogyasztókat, hogy a kiskereskedelmi üz­letek kötelesek — a nyitva­tartási idő alatt — az általuk forgalmazott, betétdíjas gön­gyölegeket visszaváltani, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó hol vásárolta. A visszaváltást megtagadókkal szemben a Felügyelőség ál­lamigazgatási és szabálysér­tési hatáskörben is eljár. A Kelet-Magyarország ez ideig is segítségünkre volt a fogyasztókhoz irányuló fel- világosító és tájékoztató munkánkban, melyet ezúton is megköszönök. Holló Jánosné felügyelőségvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom