Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 1992. december 29., kedd Forrongó aszfaltprivatizáció / Átjátszott megrendelések vagy nagyhal-effektus Az aszfaltépítés továbbra is jó üzlet, de maradjon-e konkurencia? Munkanélküliségprognózis Szobalány nem, programozó igen Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM - MCS) — Meglepő hírt kaptunk Petrus Istvántól, a Nyírbau Útépítő Kft. ügyvezető igazgatójától: bár megnyerték a nyíregyházi Nyírépszolg Kft. privatizációs pályázatát, a vételtől mégis visszalépnek, mert annak vezetői átját- szották a megrendeléseket saját cégüknek, így gyakorlatilag a cég semminemű üzleti értékkel nem rendelkezik. Úgy látszik, a fagyok ellenére igencsak felforrósodott az aszfaltpiac, hiszen két konkurens útépítő cégről van szó. Petrus úr az ÁVÜ megbízottjának, a Nyírépszolg Kft. privatizációját lebonyolító Ipargazdasági Intézetnek küldött levelében a következőket írta: Csak a név változott — 1992. november 11-én Hegedűs István, a Nyírépszolg Kft. ügyvezetője arról tájékoztatta társaságunk képviselőjét, hogy ő, Búzák Mihály, a Szabolcsút Kft. ügyvezetője, Szép Sándor, a Nyírpallér Kft. ügyvezetője és Tömöri László idén szeptemberben Lakóút néven egy betéti társaságot hoztak létre a Nyírépszolg, a Szabolcsút és a Nyírpallér kft.-kkel azonos profilú tevékenységek folytatására. A betéti társaságban Hegedűs és Búzák a beltagok. Hegedűs bejelentette, hogy jelenleg és a jövőben is a három kft. a volt üzletfeleivel, megrendelőivel a Lakóút Bt. nevében köti meg az építési szerződéseket. A fent megnevezett ügyvezető úr a három kft. üzleti bevezetett- ségét arra használta és használja fel, hogy a tulajdonukban lévő Lakóút Bt. részére játsszák át a megrendeléseket. A Munka Törvénykönyve szerint a vezető — eltérő megállapodás hiányában — nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, pedig Hegedűs úrnál ugyanez a helyzet. Az előzményekhez tartozik, hogy a volt Tanácsi Építőipari Vállalatnak, a TÁÉV-nek a nevét a tanácsi rendszer megszűnésével a vállalati közgyűlés Szabolcsi Építő és Szolgáltató Vállalatra változtatta. Az önprivatizáció I. ütemére a vállalat az országban 340 hasonló céggel együtt jelentkezett. A privatizáció feltétele volt, hogy felértékeljék a céget és átalakítsák gazdasági társasággá, így jött létre 100 százalékos állami tulajdonnal a Nyírépszolg Kft., amelyet teljes egészében meghirdettek privatizálásra. Az Állami Vagyonügynökség mindezzel az Ipargazdasági Intézetet bízta meg. Kettő helyett hárman a piacon — Ketten adták be pályázatukat a vételre — nyilatkozta dr. Varga Sándor, az Ipargazdasági Intézet képviselője. — Az egyik a Nyírbau Kft., a másik egy társaság volt, amelyben Hegedűs István, Tömöri László 54, az Aula Bt. 31, a Nyírmobil Kft. pedig 15 százaléknyi tulajdonrészt kívánt megvásárolni a Nyírépszolg Kft.-ből. Ha utóbbiak nyerik el a pályázatot, akkor megmarad a cég, ha a Nyírbau, akkor a Nyírépszolg beolvad a nagyobb kft.-be. Az öttagú bíráló bizottság a két pályázó közül az első helyre a Nyírbau Kft.-t helyezte. A döntés előtt kaptuk kézhez Medgyesi Józsefnek, a megyei közgyűlés elnökének a levelét, amelyben a következőket írta: Ha a Nyírbau nyer, konkurencia nélkül marad a piacon, az árat egyedül diktálja, emiatt a megyei önkormányzat a másik pályázatot támogatja, amely szerint megmarad a cég, mert életképes, így nem kell 100 embert munkanélküli-segélyre küldeni, a kisebb volumenű munkák elvégzésére is szüksége van a megyének. ,Járjunk” egyet a megyei aszfaltpiacon, nézzük, hogy alakul a konkurenciaharc. Ä megyénkben egy évben kb. 600-700 millió forint értékben rendelnek útépítést, elsősorban az önkormányzatok. Tavaly év végéig a megyei piacon mindössze ketten vetélkedtek, a Nyírbau és a Nyírépszolg, előbbi jóval nagyobb volumenű munkákat nyert, a megrendelések 85 százalékát elvitte, a Nyírépszolg idén 100 millió forint árbevételt ért el. Új konkurens jelentkezett tavaly év végén, hiszen egy osztrák cég (de nem ugyanaz, amelyik megvette a Nyíregyházi Közúti Vállalatot) megvásárolta a Debreceni Közúti Vállalatot, és megalakította a Debmut Rt.-t, amely a megyei útépítő pályázatokra is jelentkezett. Ä Debmut ráadásul egy modem aszfaltkeverő üzemet avatott fel Tímáron már az új M3-as autópálya építkezésére gondolva. Csak a piac kellett Mindezek után pályázott a Nyírbau a Nyírépszolg vételére, amiről Hegedűs István és Tömöri László a következőket mondta: — Kizárólag a 100 milliós piacra volt szüksége a Nyír- baunak. Nem kellett neki a géppark, a dolgozói létszám, a vezetői állomány. Nem is érdeklődtek a vásárlás előtt, nem is nézték meg, mit vesznek. Az eredményhirdetés után jöttek el hozzánk, és azt tudakolták, hol a 100 milliós piac. Amikor megtudták, hogy elúszott a piac, ami végük is hozzánk kötődött, gyorsan visszaléptek. Nézzék, ez egy természetes védekezési reakció, hogy meg akarjuk tartani 100 embernek és saját magunknak a munkahelyét. Ezt a piacot mi szereztük, mi dolgoztunk rajta, és emiatt is adtuk be vételi szándékunkat. A szisztéma egyszerű lett volna: a nagyhal bekapja a kishalat, a Nyírbau elbocsátja a dolgozókat, hiszen a kapacitása elegendő arra, hogy a mi munkánkat is elvégezze, és mehettünk volna munkanélküli-segélyre. Azért alakítottuk a Lakóút Bt.-t és az Aula Bt.-t, ha megvásárol bennünket a Nyírbau, legyen hol dolgoznunk. Másfél éves harc árán megtartottuk munkahelyünket, de elkeserítő volt ez a privatizáció, már szinte nem is tudunk örülni, hogy mi vásárolhattuk meg az állami tulajdonrészt. És ezt azért is vállaltuk, mert a jövő évi kapacitásunk 70 százalékát már lekötöttük. Egyébként szerintünk a két nagy az M3-as autópálya építésére fog koncentrálni, és nem az önkormányzati utakra. — Mivel a Nyírbau visszalépett, így a másik pályázóval kötöttük meg a szerződést — mondta dr. Varga Sándor. — Ők egy polgárjogi szerződés kötöttek egymást között, amelyben tisztázták, hogy a megvásárolt tulajdoni rész alapján a vagyonból ki és mennyivel részesül. Úgy ítélem meg, a Nyírbau a nagyobb árbevétel, jövedelmezőség miatt piacot akart szerezni, de ehhez a Nyírépszolg Kft. vezetőivel is ki kellett volna alakítani egy olyan kapcsolatot, amely szerint ők magukkal hozzák a piacot. Ez nem történt meg, így a Nyírbau kiválása esetén sem mentek volna át a másik céghez. A történethez még hozzátartozik, hogy másutt sem köny- nyen zajlik a privatizáció, hiszen a 340 cégből eddig 40- et sikerült eladni. Erős lesz a dollár Budapest (MTI) — Megerősítheti a dollárt a japán valutával szemben az az optimizmus, hogy a januárban hivatalába lépő Bili Clinton amerikai elnök egyenesbe hoiza majd az amerikai gazdaság szekerét — vélik tokiói valutakereskedők. Az amerikai valuta várhatóan erősen kezdi majd a következő évet, miután a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a legutóbbi kedvező gazdasági mutatók láttán nem valószínű, hogy változtat eddigi monetáris politikáján, azaz nem csökkent újból kamatokat. Az optimista várakozásokat támasztják alá Clinton beszédei és nyilatkozatai, amelyekben hosszú távon gazdasági oldalról megalapozott, erős dollár mellett tett hitet. Kereskedők ehhez még hozzáteszik: a dollárt segítheti az amerikai kötvénypiacok iránti érdeklődés fokozatos újjáéledése is. Nyíregyháza (KM - Nábrá- di Lajos) — Elkészült megyénk 1993-ra szóló munkaerőpiaci prognózisa. Az előrejelzés szerint jövőre tovább növekszik térségünkben a munkára, biztosabb jövőre várók száma. A szakemberek szakmánként, foglalkozási áganként is kimutatásokat készítettek. Ebből többek közt az derül ki, hogy például Fehér- gyarmat térségében csökken majd a kereslet szobalányok, udvarosok és pincérek iránt, de megnövekszik az elhelyezkedési lehetőségük a számítógép-kezelőknek, a programozóknak, a villamosgép-szere- lőknek. Nem optimizmusra ad okot, hogy megyénkben jövőre a munkanélküliek száma meghaladja majd a 70 ezret... Az előrejelzés megbízható, hiszen a megyei munkaügyi központ szakemberei 239 megyei gazdálkodó szervnél gyűjtöttek adatokat, plusz támaszkodtak a KSH, a Magyar Nemzeti Bank és az APÉH adataira is. A megkérdezettek többsége a gazdaság fellendülését, a foglalkoztatást illetően pesszimista, volt. Mondjuk inkább így: realista. A piaci előrejelzések, a megrendelések és a hitelpolitika ismeretében a nyilatkozó cégek nem is lehetnek optimisták. Az iparban, az építőiparban dolgozók rövid távú jövőképe különösen lehangoló. Nézzük gazdálkodó szerveink jellemzőit. Az egységek 77 százaléka megyénkben kft.-ként működik, a nagyüzemek, középüzemek száma folyamatosan csökken. Az egyéni vállalkozók száma tavaly Mexikóváros (MTI) — Több mint kétszáz, erősen környezetszennyező gyárat állítottak le szerdán Mexikóvárosban, s további 1500 üzem feketelistán van, tehát bármikor sor kerülhet munkájának szüneteltetésére. A 20 milliós nagyvárosban a íeve- gőszennyezettség nagymértékű növekedése miatt kedden környezetvédelmi riadót rendeltek el. A város fölött már egy hete elterülő úgynevezett hideg légdugó nem engedi meg a szennyezett levegőrétegek tovaterjedését, s ez a világ környezetvédelmi szempontjából egyik legveszélyeztetettebb településén kritikus helyzetet idézett elő. A szennyezettség további ilyenkor 17,7 ezer volt, most több mint 19 ezer. Az idei év első felében megyénkben 2356 új egyéni vállalkozás indult, ugyanakkor 981 vállalkozás megszűnt. (Nyugaton régóta természetes, hogy bizonyos vállalkozások megszűnnek. A 981-es szám azonban magyar viszonylatban is magasnak tűnik.) Mezőgazdasági üzemeink az idei évet pénzhiánnyal kezdték, a mérlegek szerint a téeszek 1,4 milliárd forint veszteséggel zárták az 1991-es esztendőt. Ezt a hatalmas veszteségtömeget a legtöbb tsz 1993-ban tovább görgeti maga előtt. Az előrejelzés szerint a következő év első felében a mezőgazdaságban mérséklődik a létszámleépítés, ám az iparban és a kereskedelemben további, jelentős elbocsátásokra lehet számítani. Néhány jellemző adat az előrejelzésből. Tisza- vasvári térségében kevesebb gyógyszergyártó és kőműves kell, de több gépi varró és kubikos. Nyírbátorban a vasasszakmának nem lesz nagy az ázsiója, de keresik majd az autószerelőket és a cipőipari munkásokat. Nyíregyházán az adminisztratív dolgozók és a kereskedelemben dolgozó eladók egy része fölöslegessé válik, megnő viszont a kereslet a gépi forgácsolók, az élelmiszeripari szakmunkások iránt. A leglényegesebb két szám összehasonlítása: most bő 60 ezer regisztrált munkanélküli van megyénkben, a következő év végén várhatóan 72 ezer lesz. súlyosbodása miatt vezették be a legtöbb szennyezést kibocsátó üzemek működésének szüneteltetését, s ezzel egyidejűleg a városkörnyéki ipartelepeken 30-40 százalékkal csökkentették a termelést. A mexikói ipari környezetvédelmi tanács elnöke ugyanakkor nyilatkozatában rámutatott: e korlátozó intézkedések ellenére sem csökken egyelőre a szennyezettség szintje, ami azt bizonyítja, hogy nem csupán az ipar felelős a káros anyagok kibocsátásáért. Mint mondta, meg kell tiltani a 15 évesnél idősebb gépkocsik használatát a városban, mert ezek a vizsgálatok szerint a különböző oxidokból 17-szer többet engednek a levegőbe, mint egy új autó. Elengedik vagy átütemezik Budapest (MTI) — Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának legutóbbi ülésén a képviselők hosszas vita után támogatták azokat az ország- gyűlési határozati javaslatokat, amelyek a Ganz Gépgyár Holding Kft., valamint Duna- ferr DV Rt. járadékfizetési kötelezettségeinek részbeni elengedéséről és átütemezéséről szólnak. A két országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő ipari tárca nevében Gulácsi Gábor helyettes államtitkár elmondta: a két vállalat az ipari tárca által kiválasztott 13 olyan nagyvállalatba tartozik, amely stratégiai fontosságú, de eltérő mértékű fizetési gondokkal küzdenek. A Ganz Gépgyár Holding Kft. és a Du- naferr Rt. esetében a tartozások az évekkel ezelőtt folyamatosan biztosított állami alapjuttatásokhoz kapcsolódnak. Az ipari tárca jelenlévő szakértői elmondták: a Duna- ferr Rt. összesen 11,5 milliárd forint állami alapjuttatáshoz kapcsolódó járadékfizetéssel adósa az államnak. Az rt. az általa megfogalmazott stratégiai célokat, például a világkiállítási projektekhez történő kapcsolódást, az autópályák építésébe való beszállást csak jelentős pótlólagos tőkebevonással érheti el. A vállalatcsoport termékei iránt a jövőben nőhet a belföldi kereslet, 3-5 éven belül az igények elérhetik az 1989. évi felhasználás 80 százalékát. A mostani járadékfizetési gondok elsősorban régebbi állami központi beruházások kötelezettségeiből adódnak. A tárca a következőképpen képzelte el az adósságrendezést: az elmaradásból mintegy 5 milliárd forint összegű járadékfizetési hátralékot el kell engedni. A javaslat továbbá megfogalmazza, hogy a maradék tartozásból 3 milliárd forintot átalakítanának részvénnyé, 3,5 milliárd forint adósságról pedig a Dunaferr Rt.-nek megállapodást kellene kötnie az Állami Fejlesztési Intézettel. A 3,5 milliárd forintot 1996 és 2003 között, 8 százalékos fix kamatozással rendezné a cég. A Ganz Gépgyár Holding Kft. fizetési elmaradása lényegesen kisebb: 1,173 milliárd forint, ebből az ipari tárca javasolja, hogy engedjenek el 811 millió forint összegű tartozást. A fennmaradó 362 millió forint visszafizetéséről pedig az ÁFI-val meg kellene egyezni úgy, hogy a tartozásokat 1994. és 2002. között rendezzék. Mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról megfogalmazták: a javaslatot a parlamenti vita előtt alaposabban meg kellene indokolni, érintve a cégek tulajdoni viszonyait, az általuk alapított kft.-k, illetve vegyes cégek tulajdoni hányadát is. A Tíszabereeií Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet üvegházában és fóliasátrában a tanárok és a diákok gyakorlati órákon primőr árukat termelnek. Felvételünk az üvegházban készült, ahol már lassan fogyasztható lesz a paprika Nábrádi Lajos felvétele 200 gyárat állítottak le Mexikóvárosban
