Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

1992. december 29., kedd TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 Megnő a tőzsde szerepe a privatizációban Bővül a kárpótlási jeggyel szembeni kínálat Budapest (ISB) — A priva­tizációs folyamat elmúlt két éve alatt meglehetősen cse­kély szerep jutott a tőzsdének. Ennek okai többek között ab­ban keresendők, hogy kevés volt a tőzsdeérett társaság, hiányoztak a megfelelő intéz­ményi befektetők és a befek­tetési alapok. Ugyancsak ked­vezőtlen hatással volt a tőzsdei privatizációs folyamatok ki- szélesedésére, hogy a bevéte­lek zömét a költségvetési hiány finanszírozására fordí­tották. A tőzsdén keresztül végre­hajtott privatizáció háttérbe szorulásához hozzájárulhatott az IBUSZ-részvények 1990. őszén bekövetkezett draszti­kus árfolyamzuhanása is. A Budapesti Értéktőzsdén jelen­leg négy olyan társaság rész­vényeivel lehet kereskedni, amelynek a privatizációja a tőzsdén, illetve közvetlenül a tőzsdei bevezetés előtt zajlott le. Ezek közül egyedül a Styl privatizációja nevezhető sike­resnek. A kisbefektetők körében meglehetősen népszerűek vol­tak a Danubius papírjai — ezt mutatta a szokatlanul rövid jegyzési idő. 8500-an jutottak így részvényhez, naponta 300-400 millió forintnyi értékben. Az esetek többségé­ben az újdonsült szállodatulaj­donosok ÁVÜ-, illetve E-hi- telt is igénybe vettek. Megnövekedtek a kárpótlási jegyek felhasználási lehe­tőségei is a privatizációban. Ez év november 30-ig közel 400 millió forint értékben vál­tottak át belőlük részvényekre. Legjobban azok jártak, akik Inter-Európa Bank részvényre cserélték kárpótlási jegyeiket, hiszen 122 millió forint név­értékű jegyért ugyanennyit érő részvénycserénél 3:1 volt az átváltási arány, így az össze­sen 109,5 milliót érő kárpót­lási jegyért mindössze 35,5 millió forint értékű papírt vásárolhattak. ^ Itt leggyen­gébben a MÜÁRT és a Zala- kerámia szerepelt. 1933.1. félévében az Állami Vagyonügynökség tervezi a kárpótlási jegy részvénycsere lehetőségeinek további bővíté­sét. így várhatóan a kínálatban szerepel majd többek között a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Miskolci Hűtőipari Rt., a Biogal Rt., a MÓL Rt., a Titász Rt., az Émász Rt., valamint a Bábolna Rt. is, összesen mintegy 20,2 milli­árd forint értékben. Az AVÜ ugyancsak tervezi a Csemege-Julius Meinl Rt. nyilvánosan kibocsátott részvényeinek eladását kár­pótlási jegyért, illetve részvénycserét az OTP Bank Rt-nél, viszonylag kis mennyi­ségben. Betakarítás a Parlamentben Szabad György sajtótájékoztatója Budapest (MTI) —Elége­dett vagyok, az Országgyűlés apparátusa és a törvényhozók nagyon jó munkát végeztek — összegezte véleményét Szabad György házelnök a Parlament­ben tartott hétfői évzáró sajtótájékoztatón. Az Ország- gyűlés elnöke rámutatott, hogy mind a mennyiség, mind a tartalom, a törvények ható­köre szempontjából messze előtte jár a magyar törvényho­zás a demokratikus átalakulás többi közép-kelet-európai par­lamentjénél. Az idén a súly­pont még a tavalyinál is erőtel­jesebben tolódott el a gazdasá­gi-társadalmi jogszabályok irányába. A tulajdonviszo­nyok rendezése szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek az idén meghozott szövet­Újabb kamat- csökkentések az MNB-nél Budapest (MTI) — Az •993-as évi pénzpolitikai irányelveknek megfelelően a jövő év január elsejétől újra csökkenti egyes hitelkonstruk­ciói kamatait a Magyar Nem­zeti Bank — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát hétfőn az MNB sajtóosztálya. Ezzel három hónapon belül már má­sodszor kerül sor jegybanki kamatcsökkentésekre. Az MNB a fogyasztói és az ipari termelői árindexek eddigi ked­vező alakulásának ismereté­ben döntött az újabb — általá­ban 1 százalékpontos — kamatcsökkentésekről. A jegybanki alapkamat ja­nuár 1-től a jelenlegi évi 21 százalékról évi 20 százalékra mérséklődik. Ugyanilyen mér­tékben— évi 21 százalékosról évi 20 százalékos szintre — csökken a pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refi­nanszírozási hiteleinek, vala­mint a devizabetétek ellené­ben nyújtott, egy éven túli lejáratú refinanszírozási hite­lek kamata. Ugyanakkor jelentős mér­tékben — évi 12,6 százalékos­ról évi 3 százalékosra — csök­ken az Egzisztencia Hitel refi­nanszírozására nyújtott jegy­banki hitelek kamatlába. A Start-hitel refinanszírozására nyújtott hitelek kamata — amely az alapkamat 75 száza­léka — a jelenlegi évi 15,75 százalékról évi 15 százalékra mérséklődik. kezeti átalakulási törvények. Ebben az évben lényegében lezárult a kárpótlási törvények sorozata, s a téma fontosságát érzékeltetve Szabad György megemlítette: ezek a törvé­nyek a családok mintegy felét közvetve vagy közvetlenül érintették. A korábban annyira hiányolt munkajog területén is nagyot lépett előre a törvény- hozás: megszületett az új Munka Törvénykönyv, elfo­gadták a képviselők a köz- tisztviselők, továbbá a közal­kalmazottak jogviszonyait szabályozó törvényeket. A ki­fejezetten gazdasági jogal­kotás „termékeiből” Szabad György kiemelte a költség- vetés új módszerrel való meg­alkotását, a bankrendszer mű­ködését, szervezetének fej­Budapest (MTI) — A Köz­társaság Párt az 1994-es vá­lasztások után kész a kor­mányzati felelősség vállalá­sára. Ezt Palotás János, a párt elnöke jelentette ki a hét végén az APA osztrák hírügynök­ségnek adott interjújában. Szavai szerint a választá­sokon a jelenlegi koalíció tel­jes vereséget fog szenvedni, és jelentéktelen ellenzékké válik. Palotás külön említette a ke­lesztését segítő jogszabá­lyokat, a közlekedés és az infrastruktúra formailag kü­lönálló, de tartalmilag az egész gazdaság fejlődését be- folyásbló törvényeit. Az egyelőre sajnálatos mó­don hiányzó törvények sorá­ban említette meg a házelnök az átfogó földtörvényt, a nem­zeti és etnikai kisebbségekről szóló — előrehaladott stádi­umban lévő — jogszabályt, a felsőoktatási és általában az oktatási törvényeket, az Igaz­ságtétel még nyitott kérdései­nek megnyugtató lezárását, a honvédelmi és a nemzetbiz­tonsági alapelveket, valamint a szabadságjogok védelmét és a demokratikus jogok biztosí­tását jelentő rendőrségi tör­vényt. reszténydemokratákat, akik­nek azért ad némi esélyt. Az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórumot le lehet írni, amely többé már nem fog szerepet játszani. Az MDF- éhez hasonló arányú vereség vár a megosztott Kisgazda- pártra is. Palotás véleménye szerint a magyar társadalomnak csak egy kis része kötődik a mai politikai pártokhoz, az em­A sajtótájékoztatón ismer­tették az év utolsó napjainak törvényhozási programját. Eszerint a hétfői bizottsági üléseket követően kedden és szerdán egész napos plenáris ülés lesz. Szabad Györgynek a mezőgazdaságtól átvett szó- használatával élve a „be­takarítás” időszaka követke­zik, ugyanis a hosszú elő­készítő munkálatok után szer­dán egész nap kizárólag ha­tározathozatal szerepel a prog­ramban. Megcélozzák a szociális törvény, a földművelési ala­pokról szóló jogszabály, az útalap-módosítás, a szövet­kezetekkel kapcsolatos három előterjesztés, a társadalombiz­tosítás ’93-as költségvetéséről szóló törvény, valamint a mé­diatörvény határozathozatalát. berek többsége ezzel szemben egyszerűen kiábrándult a poli­tikából. Az 1992 novemberé­ben alapított Köztársaság Párt ezekhez a csalódott emberek­hez kíván fordulni. A vállalkozó-pártelnök egy­úttal hangsúlyozta: pártja és a mögötte álló szakértők alter­natívákat kínálnak a mai prob­lémák megoldására, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a szociális biztonságnak. A vidéki könyvtárak jobb ellátása érdekében a Könyvtárellátó Vállalat mozgó könyvtárellátást szervez, helybe viszi a könyvújdonságokat. A könyvesbuszt a Könyvtárellátó Vállalat igazgatója Maróti Istvánné karácsonyi ajándékként adta át december 23-án Budapesten Sóron Lászlónak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztálya vezetőjének Palotás-interjú Hatvan legidősebb lakója, özvegy Andó Jánosné— született Fejős Julianna — a napokban töltötte be 106. életévét. A városi szociális otthon egyik legkedvesebb lakóját az Idén bensőséges ünnep­ség keretében köszöntötték fel MTI-FELVÉTEL Tiltott határátlépők az ünnepekben Budapest (MTI) — Forgal­mas volt a zöldhatár a kará­csonyi ünnepek alatt, mert de­cember 24-27. között össze­sen 88-an próbálkoztak meg a határ tiltott átlépésével — tá­jékoztatta az MTI-t Krisán At­tila ezredes, a BM Határőrség szóvivője hétfőn. Közülük 51- en a magyar területről mentek volna át valamelyik szomszé­dos országba, köztük 41 ro­mán állampolgár. A magyar területre igyekvő 37 tiltott ha­tárátlépőből 14 volt aromán, 7 pedig jugoszláv állampolgár. Sokan kísérelték meg a határátlépést fényképcserével hamisított útlevéllel. A határ­őrség összesen 43 hamis út­levél tulajdonosát leplezte le, közöttük 10 albán, és ugyan­csak 10 jugoszláv állampol­gárt. Szabályos okmányokkal az ünnepekre felállított 10 ideig­lenes határátkelőhelyen ösz- szesen 22 300 személy és 7800 jármű lépett át a határon. Az ideiglenes átkelőhelyek közül a kis-Jugoszlávia felé megnyitott Bácsalmás-Baj- mok közötti határállomás volt a legforgalmasabb: több mint 14 000 személyt és 4800 jár­művet bocsátott át. Vasúti személykocsik a MÁV-nak Budapest (MTI) — A Ganz-Hunslet Vasúti Jármű­gyártó Rt. leszállítja az év utolsó napjáig a MÁV által rendelt 30 vasúti személyko­csit. Az immár 100 százalékos osztrák tulajdonban lévő vál­lalat december 1-én bocsátotta futópróbára a rendelés első da­rabjait, a hónap közepéig 22- őt szállítottak le, a továbbiak pedig december 31-ig el­hagyják a gyárat — tájékoztat­ták az MTI-t a Ganz-Hunslet igazgatóságán. A 30 darab másodosztályú személykocsigyártásáról szó­ló, 1,485 milliárd forintos szerződést tavaly októberben kötötte meg a MÁV és a Ganz-Hunslet. A korszerű személykocsik a MÁV igen szűkös személyszállítási ka­pacitásának gondját fogják enyhíteni a hazai vonalakon. A járműgyárnál elmondták azt is, hogy megkezdték egy új villamos prototípusának le­gyártását. A mintadarab még januárban elkészül, s a közön­ség is megismerkedhet vele a tavaszi Industria kiállításon. A Ganz Hunsiet arra számít, hogy a villamos bemutatása felkelti a villamosközlekedés­sel rendelkező városok önkor­mányzatainak érdeklődését, s így további hazai megren­delésekhez juthat. Alakuljon Bős-bizottság Budapest (MTI) — Az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottságának hétfői ülésén több képviselő értel­metlennek tartotta egy újabb bős-nagymarosi bizottság lét­rehozását. Gyurkó János (MDF) rámutatott: egy ilyen testület a hasonló szlovák par­lamenti bizottsággal ma már teljesen protokolláris, látszó­lagos tevékenységet végezne. A jelenlegi helyzetben nem az ilyen bizottsági találkozókra, hanem profi külügyi szakem­berek tárgyalásaira van szük­ség. A képviselő szerint az, hogy hazánk elismeri az önál­ló Szlovákiát, nem jelentheti lemondásunkat az aktív nem­zetközi fellépésről. A határfo­lyó, a Duna elterelése tény, elfogadhatatlan tehát, hogy az emiatti hatékony fellépést töb­ben időhúzással akadályoz­zák. Pap Sándor (MDF) a bi­zottság alelnöke szerint a két ország szakmai bizottságainak megbeszéléseitől nem tekint­hetünk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom