Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

1992. december 22,, kedd 13 GAZDASAG Kelet-Magyarország Vasasüzem lakat alatt Plutónium Januárban újra kezdik Tiszaszalka (KM - Nábrá- di) — Az egykor jó hírű tiszaszalkai vasasüzem mos­tanában lakat alatt van. A gyárkapu zárva, a gyárud­varon és a környéken sehol egy lélek. Csak két forma­ruhás biztonsági őr áll a por­tán, vigyáznak a kihaszná­latlan vagyonra, a „holt tő­kére”. E csendes helyről azért adunk most hírt, mert remény van arra, hogy janu­ártól egy kisebb létszámú kft. munkába kezd az egyik műhelycsarnokban. Ezzel egy icipicit enyhül a munka- nélküliség a beregi emberek körében. A jobb megértés kedvéért egy rövid üzemtörténet. Az öt­venes években egy erős gépál­lomás működött ezen a tele­pen. A gépállomások meg­szűnte után a Magyar Acéláru­gyár egyik gyára működött itt, sokáig eredményesen. Aztán különböző bonyodalmak után ez a felirat került a bejáratnál lévő cégtáblára: Ferromasch Tiszamenti Gépipari Vállalat. Jogvita, vagyoni vita alakult ki az átállásnál, amely tulajdon­képpen azóta is tart. A tisza- szaíkaiak a Magyar Acél veze­tőivel máig nem tudtak min­denben megegyezni. Az ügy­ben három ipari miniszter segítségét kérték, igazi ered­mény nélkül. A vita a mostani átalakulást is hátráltatja. A vitától függetlenül a piac beszűkült. Most egy éve még reménykedtek a beregi üzem dolgozói, mert német és iráni cégtől megrendelést kaptak. A megrendelések elmaradtak, az üzem folyamatosan leépült. (Az igazsághoz tartozik az is, hogy Tiszaszalka földrajzilag és a szállítás szempontjából kedvezőtlen helyen fekszik.) A lényeg: ez év áprilisában a gyár öncsődöt jelentett. A két­száz dolgozó (valaha több mint ötszázan dolgoztak itt) munkanélkülivé vált. A felszá­molóbiztos fontos döntései a közeljövőben várhatók. Egy kft. alakul januártól, amely bérli majd az üzem egy kisebb részét. Ez a kft. orosz cégektől kap mintegy 30 mil­lió forint értékű megrendelést. A kft.-nek várhatóan 30, vagy 40 dolgozóra lesz szüksége... Első képünk pont egy évvel ezelőtt készült, amikor német megrendelésre bonyolult mun­kát végeztek a tiszaszalkaiak. Kisvállalkozók egy nagy cég kebelén Franchising: a kihasználási megállapodás Záhonyi kesergő Záhony (KM- N. L.) —Az „ország kapujában”, Záhony­ban az elmúlt hetekben nyoma sem volt az őszi csúcsforga­lomnak. Nem zsúfoltak, inkább szellősek voltak a vágányok. Az ismert gondok a vasút ke­leti részét is elérték. A vasúti- gazgatóság vezetői új fuvar- szerzésekkel, melléktevékeny­ségekkel, új szolgáltatásokkal próbálkoznak. E próbálkozá­sok a következő évben talán már éreztetik kedvező hatásu­kat. Ettől függetlenül a záho­nyiak is csatlakoztak a közel­múltban lezajlott figyelmeztető sztrájkhoz. Azóta csillapodtak a kedélyek, de az igazgatóság egyik pénzügyi szakemberé­nek megállapításai a sztrájk utórezgéseként hatnak. A vasúti közgazdász jogo­san arra hívja fel a figyelmet, hogy a sztrájk után a kormány képviselői nem pontosan tájé­koztatták a sajtót, a közvéle­ményt. A pontatlan tájékoz­tatás pedig a vasutasok ellen fordíthatja az utasokat. A köz­gazdász szerint a tájékoztató­ban elhangzott egy-két szám nem tükrözi a valóságot. A tájékoztatók fennen hangoz­tatták, hogy a vasút 1993-ban több mint 14 milliárd forint tá­mogatást kap. Az igazsághoz tartozik, hogy ebből 6 milliárd úgynevezett fogyasztói árki­egészítés. Vagyis a sokat em­legetett 14 millió forintnak majdnem a felét nem a vasút kapja, hanem a kedvezmény­ben részesülő utasok! Idézet a közvélemény előtt nem ismert hivatalos jelentés­ből: „A 6 milliárd forint fo­gyasztói árkiegészítés az üzlet- politikai megfontolásoktól füg­getlen, központilag meghirde­tett menetdíj kedvezmények tel­jes árúvá történő kiegészítése a közalkalmazottak, egészség- ügyi dolgozók stb. alkalmazot­tak részére”. Az is nyilvánosságra került, hogy a MÁV jövőre több mint 4 milliárd forint beruházási tá­mogatást kap. Nos, úgy tűnik az előzetes információk sze­rint, hogy ebből a kevés összegből igen kevés jut me­Nyíregyháza (KM - MCS) — Egyre többen hallani az üzleti életben a franchise ki­fejezést, amit sokan tudato­san, mások csupán jól hang­zó kiejtése miatt használnak. A magyar szakirodalomban a franchising fordítása a kö­vetkező: kihasználási megál­lapodás. Ennek lényegét mu­tatjuk be önöknek. A kihasználási megállapo­dás különböző cégek, illetve magánvállalkozók között jön létre. A szerződésben az en­gedményező hozzájárul, hogy partnere, a kedvezményezett az ő márkajelzését, kereske­delmi nevét, üzleti szimbó­lumát, kereskedelmi formáját, termékét használja. Ehhez ál­talában az engedményező által előírt marketingkoncepció vagy -rendszer is járul, va­lamint meghatározott fizetési kötelezettség. A német játék­gyártó cég, a Götz hasonló rendszerben nyitott nemrég bababoltot Nyíregyházán. Jelen példánknál a német cég feliratokkal, felszerelés­sel, termékkel (például a piac­ról korábban eltűnt és az óvo­Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Az útalapról szóló törvény módosítása után ismét drágább lesz a benzin. Az úta­lapot eredetileg 1989-ben hoz­ták létre: a döntéshozók szán­dékai szerint azért, hogy a közúthálózat fejlesztését il­letve szintentartását szolgáló pénzügyi alapot függetlenítsék a központi költségvetéstől. Az alap forrásait a benzin árába beépített, literenként 1 forint 50 filléres „hozzájárulással” teremtették meg. Ezt az ösz- szeget az idén tavasszal átla­gosan 5 forint 15 fillérre emel­ték, s most a módosítás kapc­sán 85 fillérrel ismét növelni akarja a kormány a „hozzájá­rulás” összegét. Az útalapról tavasszal alko­dáknak ajánlott fajátékokkal) látta el a boltot, amely nevé­ben is a márkát képviseli. De hasonlót tapasztalunk az autó­gyáraknál, a benzinkutaknál, a gyorsbüféhálózatoknál, a szál­lodaláncoknál, a sportszer- gyártóknál. A franchise-rend- szer mindkét fél számára elő­nyös, hiszen az engedményező saját elképzelése szerinti üz­lethálózatot építhet ki anyagi befektetések és a szükséges személyzet kiállításának gondja nélkül, kihasználhatja a kedvezményezett helyi piac­ismereteit, a kedvezményezett „vállán” gyorsan és kockázat- mentesen juthat be új piacra, ezzel jelentős előnyre tehet szert a versenytársakkal szem­ben. Az üzleti előny is jelen­tős, hiszen az engedményező egy új bolt nyitással nagyobb forgalmat tud elérni. A kedvezményezett alapve­tően önállóan gazdálkodhat, viszonylag kis vállalkozása mellett is élvezheti a nagyvál­lalati előnyöket, sőt egy nem- zetßBzi hálózat részese lehet. A kész rendszer átvétele, a bevezett, ismert, sikeres már­kanév, szimbólium használata Azóta azonban elfogadták az államháztartás viteléről szóló szabálygyűjteményt, s többek között ezért is kezdeményezte a kormány az 1992. évi XXX. törvény módosítását. Az elő­terjesztés általános indoklása szerint a változtatások egyik része egyértelműsíti az alapról szóló rendelkezéseket, míg másik részük többek között a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő gázolaj- és tüze­lőolaj-felhasználókat érintő visszatérítési rendszert szabá­lyozza. (A módosítás szerint a vasút gázolaj vásárlása esetén teljes egészében visszaigé­nyelheti az útalapba befizetett összeget, s a kedvezményezett tevékenységek arányában a csökkenti a piaci bevezetés költségeit és a gazdálkodással kapcsolatos kockázatot. A kedvezményezett hasznosít­hatja az engedményező piacis­meretét, külpiaci hálózatát, folyamatosan információkat kaphat a piaci tendenciákról. A reklám-propagandában és a közönségkapcsolatokban az engedményező leveszi a vál­láról a terhet, ugyanakkor a vállalkozás beindításához az engedményező még hitelt is nyújthat. Az előnyök mellett azért néhány hátrányt is soroljunk fel: a nem körültekintő part­nerválasztás, a felületesen ki­alakított szerződések. Viszont ha mindkét fél egyaránt érde­kelt az üzletben, a kedvezmé­nyezett folyamatosan kapja az árut, az információt, a tovább­képzési lehetőség is adott szá­mára, az engedményező pedig folyamatosan gondoskodik a már megszerzett „image” vé­delméről, akkor többéves gyü­mölcsöző kapcsolat jöhet létre kettejük között. Minderről bővebben A külkereskedelem technikája és szervezése című könyvben olvashatnak. gánvállalkozók is megtehetik ezt.) A gázolaj és a benzin lite­renkénti ára az említett 85 fil­lérrel tehát mindenképpen emelkedni fog, míg a közle­kedési célra használt propán­bután gáz árán belül 8 forintra nő az útalapba befizetendő összeg. Az így befolyó jövő évi, durván 24,5 milliárdos összeget kizárólag az országos hálózat fejlesztésére, új köz­utak és kerékpárutak, illetve hidak építésére, karbantartásra és a közúti igazgatóságok fenntartására lehet fordítani. Az önkormányzatok azonban csak akkor részesedhetnek az alap pénzéből, ha az országos hálózathoz kapcsolódó utat építenek, s pályázatot nyúj­_ r í i / a u_______ . Növelik a hozzájárulás összegét A benzin ismét drágább lesz Japánba Fűtőanyagként akarják felhasználni Tokió (MTI) — A Csendes-óceán déli része felől Japán felé közeledik az a hajó, amely plutóniumot szállít Franciországból Ja­pánba. A tokiói vezetés nagy titoktartással kezelte az 1,5 tonnányi plutónium haza- szállítását a hajó biztonsága és az esetleges terrorista tá­madás elkerülése érdekében, ám a Greenpeace nevű nem­zetközi környezetvédelmi szervezet gondoskodott a világ közvéleményének ala­pos tájékoztatásáról. Amióta csak az Akatsuki Maru nevű hajó felszedte hor­gonyát novemberben a fran­ciaországi Cherbourg kikötő­jében, a Greenpeace hajói a rakomány nyomába szegőd­tek. Később ezeket a „kísérő­hajókat” a Greenpeace heli­kopterekkel váltotta föl, — a levegőből mindössze egyszer, az afrikai Jóreménység foka közelében tévesztették szem elől a japán hajót. Afrikát megkerülve jutott el az Akat­suki Maru az atombomba gyártásnál is felhasználható rakományával Ausztrália kö­zelébe és most az Ausztrália és Új-Zéland közötti Tasman- tengeren hajózik. A plutóniu­mot Japán kísérleti gyorsreak­torában kívánja majd fel­használni fűtőanyagként. A hétvégén a szigetország több helyén, több száz tüntető rész­vételével tartottak tiltakozó akciókat az atomerőművek el­len és a hírek szerint a kör­nyezetvédők már készülnek a „icísértethajó” japáni fogad­tatására. Kuvaiti csőd Összeomlás Ibériában Kuvaitváros (MTI) — A spanyol és a kuvaiti kor­mány megállapodott, hogy együttes erővel igyekszik mi­nimalizálni egy kuvaiti ér­dekeltségű spanyolországi vállalatbirodalom összeom­lásának szociális és gazdasá­gi következményeit — jelen­tette az AP és a Reuter Pe­dro Perez spanyol gazdasági minisztériumi államtitkár kuvaitvárosi látogatásáról. A nagyrészt a KIA kuvaiti beruházási ügynökség tulaj­donában lévő Torras-csoport elnöke december 4-én jelen­tette be, hogy a vállalatbiro­dalom — 4 milliárd dolláros veszteséget és hatalmas adós­ságot hátrahagyva — csődbe ment. A madridi kormány attól tart, hogy a Torras-konglome- rátum összeomlása magával ránt sok más, vele üzleti kap­csolatban álló spanyol céget is. A Torras-csoport anyacégé­nek és két leányvállalatának csődje már eddig 25 ezer mun­kahelyet sodort veszélybe. A londoni The Financial Times úgy tudja, hogy Kuvait spanyolországi befektetésében kuvaiti magánszemélyek is érdekeltek voltak, ők azonban időben busás profitokat mene­kítettek ki külföldi adóparadi­csomokba, miközben hatal­mas adóssággal terhelték meg a vállalatcsoportot. A kuvaiti kormány ígéretet tett a spanyol államtitkárnak arra, hogy nem vonja ki Spanyolországban lévő tőkéjét és állami kezességvállalással próbálja meg elérni, hogy a még életben lévő Torras-vál- lalatok bankhitelekeket kap­janak túlélésükhöz. Magas valutatartalék, jelentős adósság Jó és rossz jelek a magyar gazdaságban Bécs (MTI) — Jó és rossz fejlemények egyaránt van­nak a magyar gazdaságban — írja a Die Presse című bécsi lap hétfői számában. Az átfogó elemzés a jó jelek közé sorolja, hogy a magán- gazdaság jelentősége nőtt, újabb és újabb cégek létesül­nek. Ami egyértelműen rossz, az az, hogy 1993-ban sem jön el a gazdaság remélt javulása, legfeljebb stagná­lásra lehet számítani. Az okok közé tartozik, hogy változatlanul sok cég válik fi­zetésképtelenné. Nem sikerült megfékezni a lap szerint az in­flációt, amely ugyan 35 száza­lékról az idén 23-ra csökkent, de a zsugorodó gazdaságra való tekintettel még mindig túl magas. Negatív hírek érkez­nek a munkaerőpiacról: 11,9 százalékos a munkanélküliség — írja a Die Presse. Viszonylag magas a valu­tatartalék, bár a 22 miliárd dol­láros adósságállomány nagy teher. A fizetési mérlegben az • J/_ A.SíV.t.1 ___JL____1_ J_ ez nem a gazdaság megélén­külésének tudható be: ahogy a többi kelet-európai országban is, Magyarországon is világos­sá válik, hogy a gazdaság átalakítása piacgazdasággá hosszabb időt vesz igénybe, mint ahogy azt gondolták. A pozitívumok közé sorolja a Die Presse, hogy nőtt a külföldi befektetések volu­mene: a 4,3 milliárd dollárból 450 millió dollár az osztrák részesedés. Igaz, ebben van valóságos csőd is — a papír­ipari beruházás —, de vannak jól működőek. A 13 450 ve­gyes vállalat közül 3500 oszt­rák érdekeltség. Továbbiak vannak kilátásban, nem utol­sósorban a világkiállításra való tekintettel. Ausztria ma­gyarországi exportja 1992 első 11 hónapjában 11,1 száza­lékkal 11,5 milliárd schillingre nőt, s ezzel Magyarország Ausztria legnagyobb keleti pi­aca lett. A Die Presse megem­líti, hogy panasz van Magyar- ország rossz fizetési morál­jára, ami kétségkívül a gyako­______j.íe __ Friss képünkön a bezárt gyárkapu látható A SZERZŐ FELVÉTELEI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom