Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-22 / 301. szám
5 1992. december 22., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország Bölcsődék mostohagyerek szerepben A megyeszékhelyen tiltakoznak a szülők a költségvetés lefaragása miatt Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Aláírásgyűjtési akcióba kezdett a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A cél: jelezni a döntéshozók számára, hogy a szülők tiltakoznak az ellen, hogy az 1993-as költségvetési (akkor még) törvénytervezetből „kicsúszott” a bölcsőde. Megint. Ugyanis két éve állami támogatás nélkül működnek. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk költségeiket — ellentétben az óvodákkal és az iskolákkal. A megyeszékhelyről 700 aláírást továbbított Koperecz Mártonná szakszervezeti titkár. Hangulatjelentése szerint a szülők egyetértésük mellett egyben nagy felháborodásuknak is hangot adtak. A városi számok és a tapasztalat az, hogy nagy az igény erre az intézménytípusra. Hosszú szünet után újra „megjelentek” a csecsemők, ami nyilván összefüggésbe hozható az átmenet gazdaságpolitikájának egyre krónikusabbá váló következményeivel. A mostani aláírás- gyűjtés nem az önkormányzatok ellen irányul, érthető nehéz helyzetük — mondta. De ha „felfelé” nem jutnak vissza az információk, még azt hihetnék, minden rendben van... Dr. Komjáthy György, a Bölcsődei Igazgatóság főorvosa szerint a velük kapcsolatos döntésekben nagy szerepe van egy rosszul rögzült, előítéletes bölcsődeképnek. Aminek az az oka, hogy annak idején a bölcsődéket az állami csecsemőotthonok szabályai szerint szervezték meg, és így a család, a szülők kívülreked- tek. Azóta rengeteget változott a rendszer. Az intézmények nemcsak gondozói szerepet látnak el, minden tekintetben nyitottak. Naponta látja a kicsiket orvos, az étrend kialakítása szakszerűen történik, a szülőkkel teljes az együttműködés. Nem is egészségügyi, Gáza sokkal inkább szociális intézménynek lehet tekinteni. Hogy drága-e vagy olcsó a bölcsőde? Egy nagyvárosokról készült 'statisztika szerint átlagosan 130 ezer forintba kerül egy férőhely egy évben. Városunkban három bölcsődében nyújtanak időseknek ellátást, az ezzel kapcsolatos kiadások levonása után kiderült, hogy a költségek tekintetében az országos átlag alatt vagyunk. Tény, hogy így sem bagatell az összeg. Kihasználtság... Tavasszal az 580 helyet 700-800 gyerek töltötte meg. Minden hónapban 800 forintot fizetnek a szülők, ami az élelmezési normát, a nyersanyagköltséget fedezi. Ha egy kicsit számolunk, cserébe egy családijuk 4-5 ezer forintnyi szolgáltatás jut. A családok 20 százaléka semmit nem fizet, méltányosságból a szociális bizottság ezzel segíti a munkanélküli szülőket. Még most, az utolsó pillanatig is meg voltak nyugodva az évek óta tett ígéretek birtokában, hogy nem kerül veszélybe a bölcsődeügy, de úgy látszik a bárd ott maradt a fejük felett. Az utóbbi években hat bölcsőde szűnt meg Nyíregyházán. Ők megpróbálják ahol lehet megfogni a pénzt, a megszűnt státusokat nem töltik be, de így is határán vannak a működőképességnek. A normatíva megvonása kiszolgáltatottá tette a bölcsődéket. Nyilván az önkormányzatoknak valahonnan majd el kell venni a pénzt, ha egyáltalán a fontossági sorrendben valahol elöl lesznek. Ebben azért bízik a szakszervezeti tisztségviselő és a főorvos is, mert a városi önkormányzat eddig elfogadta az érveket, jó a kapcsolatuk. — Ma Magyarországon nem szülői elhatározás kérdése, hanem gazdasági kényszer, hogy az anya minél hamarabb munkába álljon, biztosítva a munkahelyét és azt a keresetet a család számára, melynek kiesése megélhetésüket veszélyeztetné. A legrosszabbul fizető munkahely is hordoz perspektívát, ellenben á munkanélküli-segély nem. Fontos és logikus lépés lenne a gyed és a gyes közötti összegben megállapított bölcsődei normatíva bevezetése, ez enyhítené az önkormányzatokra nehezedő nyomást — fogalmazta meg a javaslatot Komjáthy doktor. Épp az aláírásgyűjtés napjaiban itt járt a Népjóléti Minisztérium államtitkára, Lakner Zoltán, aki a bölcsődedilemmával kapcsolatban válaszolt kérdéseinkre: — Hosszú évek óta lényegesen kevesebb gyermek születik, mint annak előtte. így nyilván kevesebb bölcsőde is kell, arról kapok beszámolókat, hogy óriási kapacitásfölöslegek vannak. A számok nem azt mutatják, országos szinten 94,5 százalékos a kihasználtság. — De ez egyenetlenül oszlik el. Mára már lezajlott egy tíz éve tartó folyamat, ami sok bölcsőde bezárásával járt. Mostanra egyensúlyi helyzet alakult ki. Helyben kell dönteni. Elindult egy lassú növekedés a beíratott gyermekek számában, nem tartom indokoltnak a további leépítéseket. A kézirat leadását követően kaptuk az információt: a népjóléti miniszter a szülők képviselőit az előre egyeztetett időpontban — ami már amúgy is a jövő évi költségvetési döntés utánra esett — nem tudta fogadni. Pedig 40 ezer aláírást vittek volna magukkal. Az intézés iskolái lehetnek Önkormányzat is tönkremehet Győri András Szekeres Tibor felvétele térségben Tiszalök (KM — D. M.) — A napokban önkormányzati ülést tartottak Tiszalökön. A képviselő-testület többek között módosította a szervezeti és működési szabályzatát, valamint növelte a bizottságok számát: a már működő szervezetek mellé létrehozta a város- fejlesztési és környezetvédelmi bizottságot. A gázprogram már ebben az évben beindult Tiszalök és még három település, Tisza- dob, Tiszadada és Tiszaeszlár térségében. A kivitelezés építőközösségi formában valósul meg. A teljes befejezés 1994- re várható. Bár az érintett településeken már jövőre elkészülnek a munkálatok, azonban a lakott külterületek — földrajzi fekvésüknél fogva — csak egy év múlva kapnak vezetékes gázt. A városban családonként 42 ezer forint hozzájárulást kell fizetni, bár még folynak a felmérések. Eddig több mint 700-an jelezték csatlakozási szándékukat! A jelentkezettek fele közterületi közműhitelt kíván felvenni. Ezzel kapcsolatban arról döntöttek a városatyák, hogy az önkormányzat a hitelezőkért kezességet vállal a pénzintézetekkel szemben. Nyíregyháza (KM - Réti János) — Az államot működtető jogszabályok folytonos változásai szinte elengedhetetlenné teszik a közigazgatásban dolgozó tisztviselők képzését és rendszeres továbbképzését. A több mint hároméves múltra visszatekintő Közigazgatási Kamara, megérezve a képzésben, illetve a továbbképzésben keletkezett űrt, felvállalta az új szakmai ismereteket megalapozó tanfolyamok, konzultációk szervezését. — Felmérést folytattunk a települések hivatali apparátusai között és a visszajelzések határozott érdeklődésről tanúskodtak a manapság aktuális témák feldolgozását illetően — tájékoztatott Győri András, a kamara megyei tagozatának vezetője az év utolsó foglalkozásának szünetében. — Az önkormányzatok gazdálkodása, a céltámogatások rendszere, a feladat- és hatáskörök szakmai szempontú elemzése szerepelt a témák között és országos közigazgatási napot is rendeztünk a tapasztalatok széles körű egyeztetése céljából. Mint elmondta, újdonságnak számít az államigazgatási gyakorlatban például az ön- kormányzati vagyon működtetése, az infrastrukturális beruházások finanszírozási rendszere, nem utolsósorban a munkahelyteremtéssel kapcsolatos lehetőségek megragadása. A tisztségviselők és szakelőadók elméleti felkészültségének és gyakorlati jártasságának növelése, vagyis a szakmai színvonal fejlesztése ilyen szempontból közvetve, vagy közvetlenül az életfeltételek javulását szolgálja és hozzájárulhat a megye sokat emlegetett felzárkóztatásához. — Az önkormányzat ugyanúgy tönkremehet, mint bármilyen vállalkozás, ha nem megfelelő szakértelemmel működtetik. Őszintén szólva: a személyi állományban van pótolnivaló, mivel a köz- tisztviselőkre vonatkozó törvény a várakozáshoz képest későn született meg, és addig bizony sok képzett szakember ment el az államigazgatásból. A neiynatosagi munkához pedig speciális ismeretanyagra van szükség, ami nem feltétlenül a jogi egyetemeken szerezhető be. Ki kell tehát alakítani az új alapokra épülő, főiskolai szintű szakemberképzést, ami elkezdődött ugyan, de akad még körülötte bizonytalanság is bőven. Ezért is vállalkozott szervezetünk a megyei továbbképző központ segítségével és közreműködésével a képzések és továbbképzések helyi szintű megszervezésére. A közigazgatás rendszere kezdetben nem volt felkészülve a mutatkozó igény, illetve szükséglet kielégítésére ezen a területen. A társadalom viszont, érthető módon, az ügyek naprakész és szakszerű intézését várja el. Dániel műtétjéhez Nyírbátor (KM — Kovács Éva) — Mint arról már korábban lapunk olvasóinak beszámoltunk, december 4-én jótékonysági bált rendezett a nyírbátori Lions-klub. Az első rendezvény, melyből remélhetően hagyomány indul el, igen sikeresen zárult, hiszen a végső elszámolásnál, a kiadások levonása után komoly pénzösszeg maradt a számlán. A klub napokban megtartott rendezvényén a tagok hosszas vita után határoztak a bevétel sorsa felől. Úgy döntöttek, százezer forintból alapítványt hoznak létre, amelynek segítségével lehetővé válik, hogy a jótékonysági célra adakozók a Lions-klub céljaira átutalt összeget az adójukból levonhassák. Hatvanötezer forintot utalnak át arra a számlára, amelyet egy nyírbátori anya kisgyerekének, Dánielnek külföldön végrehajtandó szemműtétéhez ajánlanak fel. Ötvenezer forintot kapnak a bál bevételéből azok a rászoruló tehetséges gyermekek, akiknek anyagi helyzete az átlagosnál rosszabb. Tízezer forintot a Comea-banknak utalnak át, amely a szaruhártya átültetéséhez szükséges feltételek megteremtésére szánnak. A karácsony közeledtével a város diákjai könyvajándékot kapnak, erre a célra tízezer forintot ajánlott fel a nyírbátori Lions-klub. A klub tagjai tervezik, hogy hasonló rendezvényeket a jövőben is szerveznek, ily módon teremtve meg az anyagi alapját annak a jótékonysági munkának, amely mások megsegítését tűzte ki célul. Ajándék a szegényeknek Nyíregyháza (KM - M. M. L.) — A görög katolikus egyház egész évben foglalkozik karitatív tevékenységgel, természetes azonban, hogy karácsonyhoz közeledve még nagyobb hangsúlyt fektetnek a rászorultak megsegítésére. Mint Mosolygó Tamás pa- rochus elmondta, a tennivalók között szerepelt azoknak az élelmiszercsomagoknak a kiszállítása, amelyeket a nyíregyházi polgármesteri hivataltól kapott a görög katolikus egyház. Az önkormányzattól karitász célokra 310 ezer forintot nyert pályázat útján az egyház, ebből szintén élelmiszercsomagokat készítettek. A csomagokba a legalapvetőbb élelmiszerek kerültek: olaj, zsír, cukor, liszt. A hívek rendszeresen küldenek feleslegessé vált, de jó állapotban levő ruhanemű-adományokat az egyháznak. Ezeket szintén szétosztják a rászorultak között. Kartotékon ve-. zetik az állandó gondozottak névsorát, azonban mindenki másnak is segítenek vallástól függetlenül. A karitatív tevékenységet a vállalatok adományai is segí- tik.v A nyíregyházi konzervgyártól és a Vajafructtól ivólevet kaptak, az egyik gazdálkodó egységtől cipőket, Úsz István ortodox lelkész segítségével pedig a Máltai Szeretetszolgálattól kakaósűrítményt. Nem feledkeznek meg a börtön lakóiról sem. Mindazoknak küldenek kis élelmiszer-, édességcsomagot, akiket egy év óta senki sem látogatott meg. Karácsonykor a börtönben szent liturgia is lesz, s az azon részt vevő rabok kis ajándékokat is kapnak. A magányosan élő hívek lelki szükségleteire is gondoltak a lelkészek. Vasárnap Nyíregyházán egyedül állóknak, a közösségbe vágyóknak rendeztek teázással, beszélgetéssel egybekötött lelki délutánt. Megelőzni a cukorbajt Záhony (KM - Kovács Éva) — A cukorbetegek száma a korszerűtlen táplálkozásnak, a fokozódó stressznek köszönhetően folyamatosan nő. Nem mindegy hát, hogyan törődik, s törődik-e velük a társadalom. Lang Gusztávot, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnökét erről kérdeztük. — Ma az országban közel félmillió ismert, nyilvántartott, s közel kétszázötvenezer potenciális cukorbetegről beszélhetünk. Ez, sajnos, arányait tekintve is igen magas szám, amit az is magyaráz, hogy a magyar lakosság többsége elhízott, túlhajszolt, s bizony gyakorta megesik, hogy csak egy-egy véletlen vizsgálat során derül ki, hogy már jó ideje létezik a baj. — Ezen segíthetne a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat... — Valóban így igaz, hiszen mint más betegségeknél, ez esetben is az lenne a szerencsés, ha korai fázisában felismernék, s gyógyíthatnák a diabetest. Ez nemcsak a betegnek, hanem gazdaságossági szempontokat tekintve az országnak is jobb lenne. — Önök a nemrégiben, Záhonyban megtartott országos kongresszuson számos kritikával éltek, s épp az ügyben illetékes minisztériumot marasztalták el... — Nem véletlenül. A záhonyi konferencia jelentősége abban az állásfoglalásban fogalmazódik meg, amelyben konkrétan leírtuk gondjainkat, elvárásainkat, s amelyben mindezekre nyomatékosan felhívtuk az illetékesek figyelmét. Úgy érezzük, nem ismerik, s nem kezelik méltóképpen gondjainkat. Szövetségünk két éve alakult, mégpedig azért, hogy az érdemi munka végre megkezdődjön. * KAMATOZÓ JEGY
