Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

1992. december 21., hétfő TÚL A MEGYÉN Kelet-Magyarország 9 „Bizakodva tekintek a választások elé” Antall József-interjú a rádióban Budapest (MTI) — Antall József bizakodva tekint az 1994-es választások elé. A miniszterelnök szerint meg­van az esély arra, hogy a tár­sadalom értékeli majd a kor­mány, illetve a kormánykoa­líció pártjainak négyéves tel­jesítményét, ami több, mint amit egyáltalán várni lehe­tett. A kormányfő — a Ma­gyar Rádiónak adott inter­júban — kijelentette: a tár­sadalomnak érdeke, hogy az ország ezen az irányvonalon haladjon tovább. A Számvetés címmel vasár­nap sugárzott műsorban Antall József eredményként könyvel­te el, hogy a válságjelenségek ellenére sikerült megőrizni az ország stabilitását, egyensú­lyát, s noha a gazdasági áta­lakulásban még nem minden­nel lehetünk elégedettek, az infláció mintegy 10 százalék­kal mérséklődött. A kormány­fő hangsúlyozta, hogy a nép­szerűtlen intézkedésekét az or­szág felemelkedése érdekében vállalni kell. A legfontosabb ugyanis az, hogy a kormány becsülettel és tisztességgel a legjobb utat válassza, s ezál­tal Magyarország átalakulva, gazdaságilag egészségesen fejlődő, politikailag stabil, külpolitikailag biztonságban lévő országként működjék. Ez a kormány dolga. Ha ezt az ország nem érti meg azonnal, ezt a feladatot akkor is végre kell hajtani. A kormánykoalíció pártjai­nak kapcsolatáról szólva An­tall József hangsúlyozta: Ma­gyarországon jelenleg e három politikai pártnak — külön-kü-. lön —, de egymással szövet­ségben kell működnie. A poli­tikai palettán mindhárom párt­nak megvan a létjogosultsága. Az MDF januári országos gyűlésével foglalkozva Antall József kitért a párton belüli fe­szültségekre is. A pártelnök megítélése szerint a feszült­ségek és „harcok” abból indul­nak ki, hogy az egyik oldal az átalakulás végrehajtásának ha­tározottságát kéri számon, ebbéli elvárásában olyan mér­tékig menve el, ami esetleg a jogállamiságot súrolhatná. A másik rész érzékenyen úgy ér­zi: a jogállamiság kerül ve­szélybe, ha végrehajtódnak az átalakulásnak azok a módjai, amelyeket egy másik politikai csoport képez. A tulajdonkép­peni alapkérdések tehát az át­alakulás radikalizmusában, il­letve jogszerűségében húzód­nak. Antall József az országos gyűlés legfontosabb célját ab­ban jelölte meg, hogy az MDF-en belüli eszmeáramla­tok értékeit az egység szolgá­latába állítsák. Meggyőződése szerint az MDF nagy többsé­gét alkotó centrum az alap­programhoz ragaszkodik. Kormányzati szerepvállalás a cél Arcok az Agrárszövetség hétvégi kongresszusáról Budapest (KM - Galambos Béla) — Bízom benne, hogy az Agrárszövetség a követke­ző választásokon több képvi­selőt állíthat a parlamentbe — nyilatkozta lapunknak Vargá- né Piros Ildikó, a párt „egy szem” országgyűlési képvise­lője —, mert az emberek meg­értik, hogy értük, a magyar vi­dékért akar politizálni. A most hatalmon lévő pártok eddig munkanélküliséget, céltalan­ságot „adtak” a vidék lakossá­gának, akiknek elvették a bi­zalmát. Én a szövetkezésnek óriási jelentőséget tulajdoní­tok, és úgy érzem, hogy ame­lyik párt programjába illeszti, elismeri ennek fontosságát, az szolgálja leginkább a vidék érdekeit. Számomra az is fon­tos kérdés, ha nem a legfonto­sabb, hogy mit tehet az Agrár- szövetség szűkebb hazám, Szatmár érdekében. Erre azt mondom: ha megvalósítja programját, avval teszi majd a legtöbbet. Tehát képviselőket állít és így lép fel az eddiginél komolyabb erőként a mi vidé­künkért is a törvényhozásban. A Szövetkezeti Agrárpárttal megtörtént egyesülésnek is azért örülhetünk, mert minden egyes tag a lehetőségét növeli annak, hogy több képviselőnk legyen, és elérhessük kitűzött céljainkat. Bodzás Árpád: — Ez a kongresszus programjában, a felszólalásokban arra kötelezi a, párt vezetőit, tagjait, hogy az alakuláskorinál szélesebb ala­pon politizáljunk. Az eddigi, jórészt szövetkezeti politikát, kibővítjük a megváltozott helyzetnek megfelelően, a vi­dék gondjainak képviseleté­vel, a következő választáson ennek kormányzati felelőssé­gét is vállalva. A vagyonpriva- tizálással új gazdasági csopor­tosulások jönnek létre, olykor ellentétek is. Ezt a helyzetet oldani akarjuk, és felvállaljuk programunkban a falu egész társadalmának segítését, kezd­ve a pedagógusoktól az egyéb közalkalmazottakig, a kisvál­lalkozókig. — A gazdaságot a magántu­Kéttornyú faluházat építenek — Makovecz Imre ter­vei alapján — a Tolna megyei Kakasdon. Az egyik tornya a sváb, a másik a székely népi építészet szép formáit mutatja. A tornyok a falu német és bukovi­nai székely lakosságnak az összetartozását szim­bolizálják. A rézlemez borítású sváb torony már megépült, a szerkezetében bonyolultabb székely tornyon pedig hét, Gyergyószentmiklós környéké­ről való ácsmester dolgozik. MH-FsIVÉTREK lajdon alapján képzeljük el, meghatározónak a vállalkozá­sokat tartjuk a szövetkezetek­től a kisvállalkozókig, az egyéni gazdálkodókig, de el­lene vagyunk a vad kapitaliz­musnak. Mi az ellenőrzött pri­vatizáció hívei vagyunk. Más téma, a párt nyitása nem csak azt jelenti, hogy növeljük a párttagok számát. Tudjuk, az emberek nagy százaléka nem akar politizálni, ezért velük is meg akarjuk ismertetni a prog­ramunkat, hiszen egy-egy tele­pülésen a gondok, eredmé­nyek egyformán érintenek. Kristin Péter: — A kong­resszuson sok szó esett az ér­zékenységről, az empátiáról, a szolidaritásról. Az eddigi szű­kebb munkaterületeken — Ti- szaszalka és társközségei — ezt az elvet már gyakorlatban alkalmaztuk. Szövetkezetünk­ből 30 fő vált ki. Mi barátság­gal, kézfogással váltunk el. Felajánlottam, ha segítségre van szükségük, továbbra és szívesen tesszük, akár anyagi, akár más természetű dolog­IDE-közgyűlés Budapest (MTI) — Vasár­nap fejezte be közgyűlését Bu­dapesten az IDE, az SZDSZ ifjúsági szervezete. A szerve­zetbe 30 év alatti fiatalok lép­hetnek be, ha nem tagjai — az SZDSZ-t kivéve — más párt­nak. A közgyűlésen megvá­lasztották a héttagú ügyvivői testületet, elfogadták a követ­kező időszakra szóló alapsza­bályt. Az IDE szerint a fajgyűlö­lettel szemben határozottan kell képviselni az általános emberi és kisebbségi jogokat, ezért kampányt indítanak a li­berális álláspont népszerűsíté­sére, a rasszista eszmék terje­désének megállítására, az erőszakos cselekmények visz- szaszorítására. Ennek kereté­ben márciusra rockkoncertet terveznek, illetve más de­monstrációkkal, program- anyagokkal, ismeretterjesztő kiadványokkal is igyekeznek felhívni a figyelmet a problé­mára. A szervezet — az idén má­jusban megrendezett országos diákkongresszus tapasztalatai alapján — úgy véli: a diáksá­Emlékmű Kisújszálláson Kisújszállás (MTI) — Kisújszálláson a II. világhábo­rú városi és a város területén elesett orosz, ukrán, német, osztrák áldozatok emlékművét avatták fel vasárnap a város­háza előtti díszparkban. Győr­A MATÁV Heves Megyei Távközlési Üzemében — Egerben — a svéd „Eicsson Axe” számítógéppel vezérelt digitális, ídőmuitipiex rendszerű telefon- központját helyezik üzembe a szakemberek, A több­száz millió forintos beruházással készülő központ 4000 előfizetői és 9500 helyközi vonal fogadására ban. Egy községben élünk, azonos a gondunk, legyen azo­nos az örömünk is. — Ezt mondhatnám el az önkormányzattal való viszo­nyunkról is, például a munka- nélküliek gondjának enyhíté­sében. Az egész beregi tájra tekintve szinte minden ipari tevékenység megszűnőben van. Mint az országos választ­mány tagjának bővült a köte­lességem, így a község határán túl is segítenem kell, amiben tudok. Úgy gondolom, hogy az eddigi tapasztalatom bőví­téséhez jó alkalom lesz a vá­lasztmányban való részvéte­lem, sokat akarok tanulni, hogy segíthessek ennek a táj­nak. — Környezetünk gazdasági tartalékai kifogyóban vannak, az itt honos és jól működő ál­lattenyésztésben még az ala­pok megvannak, ezt meg kell mentenünk. Ehhez az eddi­ginél magasabb mértékben kí­vánok támaszkodni az agrárér­telmiségre, az önkormányzat­ra. Független Demokratikus Magyarországért Emlékünnepség Debrecenben got nem tájékoztatják megfe­lelően jogaikról, önszervező­dési lehetőségeikről, a külön­böző oktatáspolitikai koncep­ciókról, ezek hatásáról. Az IDE elégedetlen a középisko­lai érdekvédelem eddigi mű­ködésével. Céljuk, hogy min­den évben megrendezzék az országos diákkongresszust. Az IDE előadássorozatot indít középiskolások számára az al­kotmányos berendezkedésről, a polgári és diákjogokról, az ifjúsági problémákról. Kiad­ványokat és tájékoztatókat je­lentetnek meg, és e témakör­ben tervezik televíziós vetél­kedőműsor megszervezését is. Az IDE szerint a környe­zetvédelmi problémákról megfelelő a tájékoztatás. Ezért nyári tábort szerveznek fia­taloknak, ahol a globális és a hazai környezet- és természet- védelmi kérdéseket vitathatják meg az érdeklődők. Az IDE elsősorban a kör­nyező országok ifjúsági szer­vezeteivel kívánja erősíteni kapcsolatait, különös tekintet­tel az ottani magyar ifjúsági szervezetekre. fi Lajos és Győifi Sándor szobrászművészek monumen­tális alkotását Borús Lajos hadtörténész, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történe­lemtudományi Intézetének munkatársa avatta fel. Debrecen (MTI) — Törté­nelmi falak között, a Debre­ceni Református Kollégium oratóriumában adták át — első alkalommal — a Füg­getlen Demokratikus Ma­gyarországért emlékérmet a II. világháború végén, a náci csapatok elleni harcra ala­kult két magyar honvédhad­osztály egykori tagjainak vasárnap. Für Lajos honvédelmi mi­niszter ünnepi beszédében a történelmi hely szellemét idézte: a Református Kollégi­umból, illetve a szomszédsá­gában lévő Nagytemplomból indultak ki a magyar függet­lenségi törekvések. Emlékez­tetett az 1848-49-es forrada­lomra és szabadságharcra, amikor a Debrecenben kimon­dott szabadság csak elvillanó pillanata lehetett a nemzet tör­ténelmének, mert „hatalmas túlerő tiporta el a szent füg­getlenséget”. Ugyancsak a debreceni oratóriumba sereg­lettek 1944. december 21-én a megszállástól megszabadult ország népének küldöttei, hogy megalakítsák az Ideigle­nes Nemzetgyűlést, majd egy nappal később az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Akkor úgy döntöttek: Magyarország­nak ismét demokratikus be­rendezkedésű országnak kell lennie, s ennek érdekében létre kell hozni a függetlenség jel­képét, a nemzeti hadsereget. A honvédelmi miniszter részletesen elemezte az új de­mokratikus hadsereg megala­kulásának nehéz körülmé­nyeit, majd kijelentette: „Ma még nem tudni, hogy a szovjet politika, vagy más országok kommunista politikusai vol­tak, akik mindent elkövettek, hogy Magyarország ne tudjon kellően részt venni a náci Né­metország elleni harcokban. Az önkéntes, demokratikus, nemzeti hadseregre súlyos sors várt, ugyanolyan, mint ami letarolta az új, demok­ratikus Magyarországot” — mondta Für Lajos, majd hoz­zátette: a rendszerváltás óta szinte nem tesznek egyebet, mint megpróbálják a jogos sé­relmeket orvosolni. Kérte az emlékülés résztvevőit, hogy az egyéni sebek gyógyítása mel­lett járuljanak hozzá a nemzet méltóságának megőrzéséhez is. A miniszter ezután a kor­mány és a honvédség vezetése nevében, de — mint mondta — nemzeti akaratot is kife­jezve fejet hajtott az egykori 1. Számú Jászberényi és a 6. Számú Debreceni Honvédhad­osztály katonái előtt. Für Lajos ezt követően átad­ta a Független Demokratikus Magyarországért emlékérmet húsz néhai honvédtiszt hozzá­tartozójának, illetve negyven­öt egykori katonának, akik személyesen vehették át az er­kölcsi rehabilitálásukat jelentő emlékérmet és oklevelet. Poszthumusz kitüntetést ka­pott mások mellett Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az Ideiglenes Nemzeti Kormány egykori elnöke, Vörös János vezérezredes, egykori honvé­delmi miniszter és Maiéter Pál vezérezredes. A résztvevők nagy tapsa mellett vette át ki­tüntetését Kéri Kálmán vezér- ezredes, az Ideiglenes Nemze­ti Kormány egykori katonai főnöke. A magyar Országgyűlés ne­vében Szabad György házel­nök köszöntötte a kitüntetette­ket. Kifejtette: az emlékérmet olyanok kapták, akik életük során a nemzeti függetlensé­gért, az emberi és a politika^ jogok védelméért és a magyar parlamenti demokrácia hely­reállításáért küzdöttek. Ezt követően az oratórium falán megkoszorúzták az Ide­iglenes Nemzetgyűlés emlék­tábláját. Az Országgyűlés ne­vében Szabad György elnök és Dombach Alajos alelnök; a kormány nevében Für Lajos miniszter; a demokratikus honvédség és a Magyar Hon­védség parancsnoksága nevé­ben Kéri Kálmán vezérezredes és Deák János altábornagy, vezérkari főnök, a régió nevében Virágh Pál címzetes államtitkár, köztársasági meg­bízott és Szekeres Antal, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyű­lés elnöke koszorúzott. Délután a debreceni helyőr­ségi piűvelődési házban Für Lajos megnyitotta a Katona­elődeink című vándorkiállí­tást. Beszédében reményét fe­jezte ki: a Hadtörténeti Múze­um első alkalommal útjára in­dított vándortárlata is hoz­zájárul, hogy méltó helyükre kerüljenek a példaképül szol­gáló magyar katonai erények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom