Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
1992. december 21., hétfő HÁTTÉR Törvénytelen pályázat Egy óvónő kálváriája Fehérgyarmaton Fehérgyarmat (KM — D. M.) — Az évek múlása sem homályosítja el az igazságkeresést, sokan az életüket teszik fel egy-egy sérelem orvoslására. A fehérgyarmati Bartha Lajosné „harca” még a legkitartóbb esetek között is furcsának számít. Történetét így summázza: — Harminchat évvel ezelőtt kezdtem dolgozni, 1973-tól vezető óvónői, majd ’78-tól tíz évig a függetlenített vezető óvónői tisztet töltöttem be. Munkám mindig becsületesen elláttam, semmi kifogás nem merült fel, sem a felettes szervek, sem a szülők részéről. Ezért tartottam nagyon igazságtalannak, ami velem történt. Visszaminősítés 1988-ban a város vezetése — törvénysértő módon — pályázatot írt ki az állásomra. Ez elindított egy csúnya, alattomos szervezkedést. Bár más jelentkező nem volt, a tantestület mégis leszavazott, nem fogadta el a pályázatomat. Ezután hozzájárulásom nélkül visszaminősítettek óvónői státusba. A történtek miatt többször fordultam a felettes szervekhez, de nemhogy segítséget, még kellő felvilágosítást sem kaptam. Részlet a megyei tanács művelődési osztálya akkori válaszleveléből: „A szakszervezeti bizalmihelyettes a véleményének megismerése miatt folytatott elbeszélgetést a csoport tagjaival. Nem az eljárás törvényessége, hanem egyes tagok megnyilvánulásainak etikussága vitatható.” — Az egyik 1990-es Óvodai Nevelés folyóiratban olvastam egy rendeletet, mely igazolta feltevésemet. Mivel nem üresedett meg az állásom, a határozatlan időre szóló munka- viszonyomat automatikusan meg kellett volna hosszabbítani, és nem pályázatot kiírni. A polgármester úr javaslatára a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultam. Elutasítás után kerültem a Munkaügyi Bíróságra. A bírónő megpróbált lebeszélni a perről, és azt mondta: nem tartozik az ügy a hatáskörükbe. Felkerestem a köztársasági megbízottat, ő tanácsolta, forduljak a Legfelsőbb Bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság elnökétől kapott végzésben olvasható: „A munkaügyi bíróság egyáltalán nem vizsgálta a felperesnek az elmaradt munkabérre és vezetői pótlékra irányuló keresetét, ezért a végzés megalapozatlan.” Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy Barthánét „1988 augusztus 31-től 1993 augusztus 31-ig — határozott időre — vezető óvónői beosztásúnak tekinti”, a munkaügyi bíróságot pedig új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. — Reméltem, hogy a polgármesteri hivatal elhatárolja magát a korábbi törvénysértéJó ütemben halad az egykori faluprogram kapcsán tervezett crossbarközpont kialakítása Jánkmajtison a posta szomszédságában kialakított új épületben. A központ szerelését a BHG szakemberei végzik Molnár Károly felvétele sektől, de nem így történt. A képviselő-testület elé került az ügy. Sajnos, ők nem ismerték az előzményeket. A zárt tárgyalásra még a jogi képviselőmet sem engedték be. Megszületett a döntés: visszamenőleg 1992. február 29-éig vezető beosztású óvónőnek tekintenek, de március 1-jétől — figyelemmel az intézménynél történt átszervezésre — a vezetői beosztásomat megszüntették. / Újabb tárgyalások Uj^bb tárgyalások és elnapolások. Vita most már az elmaradt kereset kiegészítéséről folyik. S arról, hogy Bartháné ragaszkodik a Legfelsőbb Bíróság végzéséhez, miszerint továbbra is vezető beosztásúnak kell tekinteni, vagyis neki kellene az óvoda vezetőjének lenni. — Ezt a nehéz időszakot nem bírtam volna elviselni, ha nincs mögöttem a gyerekek és a szülők ragaszkodása. Amikor megpróbáltak utólag lejáratni, csak azt mondtam, kérjék ki a szülők véleményét, ne mindig a nevelőtestületre hivatkozzanak. Továbbra sem értem, hogy hagyhatja figyelmen kívül az önkormányzat a Legfelsőbb Bíróság határozatát?! Ä jogsértés még a mai napig fennáll, sem erkölcsi, sem anyagi jóvátételt nem kaptam. Talán Szabó István, korábban titkárságvezető, ma jegyző, ismeri a legjobban az ügyet. — Az egykori tanács írta ki a pályázatot, több ezer más településhez hasonlóan, s utólag derült ki, hogy tévedésből, mert a törvény nem volt egyértelmű. A pedagógusok véleménye akkor nemleges volt. S a döntést jóváhagyták a felsőbb szervek is. A rendszer- váltás óta az összes intézménynél megtörtént az átszervezés, összevonták az óvodákat is. Bartháné nem pályázta meg ennek vezetését. Az is tény, hogy az átszervezés hamarabb megvolt, mint az újabb bírósági kereset. A Legfelsőbb Bíróság határozatát mi magunkra nézve kötelezőnek tartjuk. Elv és gyakorlat A panaszost a testület vezető beosztásúnak tekinti, legalábbis bér szempontjából, de a gyakorlatban — mivel csak egy óvoda van és annak már van törvényesen kinevezett vezetője — nem tudjuk alkalmazni. A per, az elmaradt jövedelem kártérítéséről folyik, ő 400 ezret kér, mi 80 ezret ajánlunk, a szakértő 70 ezret állapított meg. Majd dönt a bíróság! Dönt a bíróság? Addig még sok idegességet kell a feleknek lenyelni, mert nem hiszem, hogy bármelyik is engedne. Hiába legfelsőbb bírósági határozat, lassan nem is a pénz lesz a lényeg, hanem az elv — s azt a törvény nehezen szabhatja meg. Katonatisztek lesznek Jelentkezési határidő: január 10. Nyíregyháza (KM - Tóth Kornélia) — Az idei tanévben is előjelentkezésnek számít, ha a nyolcadik osztályos fiúk a katonai gimnáziumok, illetve katonai szakközépiskolák valamelyikét jelölik meg a továbbtanulásnál. Már eddig hatvanan jelentkeztek — hallottuk Pataki Tibor őrnagy, pályára irányító főtiszttől a megyei hadkiegészítési parancsnokságon. Nyíregyházán a honvédkollégiumba most sem iskoláznak be senkit, hanem az ország egész területéről lehet pályázni az egri, a győri és a szegedi katonai gimnáziumba. Ezek az intézmények az érettségi mellett felkészítik a fiatalokat az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A katonai szakközép- iskolák szakmát és’érettségit adnak útravalóul, valamint a szakirányú felsőfokú intézménybe is sikerrel felvételizhetnek innen a végzősök. Az országban öt ilyen iskola működik. Tápiószecsőn fegyverzettechnikát, Szabadszálláson gépjárműtechnikát, Vácott híradástechnikát, Orosházán műszaki, technikai ismereteket és Szolnokon repülőműszaki és légvédelmi ismereteket sajátíthatnak el a gyerekek. Valamennyi katonai szakközépiskolai érettségi után egy év alatt technikusminősítő vizsgát tehet a fiatal. A tanulmányi idő alatt kollégiumban laknak a diákok és többféle kedvezményben részesülnek. A katonatiszti pálya iránt érdeklődést és elhivatottságot érző nyolcadikosok és szüleik részletes tájékoztatást kaphatnak a jelentkezési feltételekről és a továbbtanulásról Pataki Tibor őrnagynál a megyei hadkiegészítési parancsnokságon. —--------Tárca — A lighanem eldönthetetlen, hogy mi, emberek, kezdünk-e megbolondulni a kortól, amelyben élünk, vagy saját magunk tesszük lassan őrültek házává a világot magunk körül. Arra szavazok, hogy az utóbbiból következik az első. Annál is inkább, mert időnként forgatókönyvet is kapunk hozzá. A televízió fő műsoridejében meglehetős gyakran vetített reklámfilm egy általunk még ismeretlen elektromos herkentyű megvásárlásához igyekszik kedvet csinálni. Nagyjából ekképpen: két gyönyörű, ám nyilván rakoncátlan gyermek kuncog várakozással telve a családi asztalnál. Lehetnek olyan 8-10 évesek. Az édes apucikájuk ezalatt a konyhában, tálalóban, vagy mit tudom én hol, egy böhöm nagy tálcára rakosgatja a finomságokat csemetéi számára, hogy hamarosan mint egy idióta lakáj meginduljon a terhével a szoba, étkező, vagy akármi felé. Csemetéiben ezalatt tetőfokára hág a találékonysággal vegyes ötletesség. A fiúgyermek, a leány kaján vihogásával kísérten felkészül rá, hogy a púpozottra pakolt tálcával befelé imbolygó apa lábának irányítsa távirányítós versenyautóját. Az akciót siker koronázza: az apa — megbillenve a váratlan ütközéstől — hanyatt-homlok a levegőbe repíti, ezáltal a földre tálalja a rengeteg finomságot, amivel az aranyos kis gyerekecskéinek igyekezett kedveskedni. Száll, repül, ömlik, fröccsen minden, a kajánul vigyorgó utódok legnagyobb megelégedésére. Erre már az anya is — aki, mint kiderül, a haját szárította a fürdőszobában, vagy akárhol — benéz nagy kegyesen a szobába, hogy megtudja, mi okozta a felfordulást. Az elé táruló láhányra maga is kacagásba kezd a kárvallott apán. Na, a főhős ekkor — látva, hogy a családban senkire se számíthat a bajban — előkapja a herkentyűt, amivel felszív mindent, ami felszívható szerettei kivételével. így mutatva be a masinát és egy idilli képet a kilencvenes évek családjáról. Elvégre abból is tanulhat a gyermek, amit a tévében lát. A Réti János Tekintet nélkül a nézőre Kelet-Magyarország 3 Nézőpont ; Színházba, ingyen 77. kell mindenért a pénztárcáToth Kornélia ba nyúlni _ a ^tőségekhez mérten támogatta a AT em áll jegy szedő hol- fejlődést. A gáz bevezetéséin nap az ajtóban, sőt, hez portánként 50 ezret, a szélesre tárják az újdonatúj szennyvízhálózat esetében színházterem ajtaját a hely- 22 500forintot vállaltak, beli polgárok előtt. Decem- Az önkormányzat pedig bér 22-én fél háromkor a ÚP vélte< a komfortosabb János Vitéz mesejátékra eleihez nem nélkülözhetik a várják a gyerekeket, míg es- kfi,tura’ a sjele„^kincseit, te 6 órakor szintén a Móricz művelődési ház a Zsigmond Színház művészéi ^ A nk lepnek a közönség ele es dós J terembe vjszont operett gálaműsorral szóra- már mm men[ sgnkl koztatjak a nagyérdeműt. Felvették a kapcsolatot a Hogy ez a jelző most nem Móricz Zsigmond Színházsztereotip szófordulat, bizo- :ai jgen sok segítséget kap- nyitja a helyi önkormányzat tak Horváth Istvántól. A tel- lelkesedese: Szakolyban jes átalakítás két év alatt 2 ugyanis különös szimbiózis- millió forintot emésztett fel, ban él falu és annak gazdá- csak a színpadtechnika 300 jo- Győri András jegyző ’ezerbe került. A színház így világit rá a részletekre: az is sok mindent kedvezmé- elmúlt két év alatt a falu föld nyesen valósított meg. alatti térképe úgy megváltó- A történet azzal kerek, zott, mint korábban azt el- hogy holnap este a falu képzelni is nehezen tudták apraja-nagyja ingyen mehet volna. Az önkormányzat a színházba, a költségekét azért talpalt, hogy a gázt és teljes egészében az önkor- a szennyvizet városi szintű mányzat vállalta magára. Jó szolgáltatásként nyújtsa az lenne, ha nemcsak Szakoly- itt élőknek. Cserébe a lakos- ból tudósíthatnánk hasonló, ság — bár egyre mélyebben örömteli eseményről. Milyen díszek ékesítsék a karácsonyfát? Balázs Attila felvétele Kommentár Szemlélet Baraksó Erzsébet 5 ok mindent nem értek én ebből a rendszerváltozásból -— vallja be hazánkfia, aki a változások reményében, több évtizedes kinti élet után telepedett vissza Nyugatról a szülőhazába a nyáron. Nem ért bizonyos jelenségeket, melyek fölött szerinte mi oly könnyen tudunk napirendre térni. Itt van most például a nagy karácsonyi vásár. Mikor lehetne a legjobban felkutatni a boltok árukészletét, hogy a legjobbat a legkedvezőbb áron beszerezzük, ha nem munkaidő után? Azonban nagyon kevés üzlet van még tekintettel arra, hogy sokan szívesebben vásárolnánk munkaidő után: ne kelljen a munkaidőt megszakítani, a munkahelyről elkéredzkedni, vagy ellógni. Azt gondolhatnánk, p cégnek, az eladónak az az érdeke, hogy készlete vevőre találjon, de a legtöbb helyen ugyanolyan a nyitva tartás, mint az év bármely hétköznapján. Az ilyenkor az egyik legkeresettebb bolt, az állami ékszerüzlet 5 órakor bezár, úgy, hogy napközben is tartanak egyórás ebédszünetet. Azt is gondolhatnánk, majd felveszik a versenyt az állami üzletek, ha megjelenik a magánszektor, és konkurenciát teremt a piacon. Nálunk még ez sem válik be igazán. Az egyik belvárosi maszek ajándék- üzlet szinte a megnyitása óta, hónapokon át egyfolytában zárva tart. Vannak persze ezüst- és aranyvasárnapok, amikor lehetőségünk van a kínálat böngészésére, ezek valóban jó alkalmak, ha a tumultusban nem kellene megsülni a meleg télikabátokban, hiszen nálunk még mindig nem találták fel a nagyáruházi ruhatárakat, pedig ha lennének — külföldi tapasztalat — megnőne a forgalom. Ehhez még pénz sem kellene, csak néhány vállfa, meg egy alkalmazott. Meg persze szemlélet- váltás: annak tisztázása, ki kiért van az üzleti életben, a piacon, a kereskedelemben. Úgy, hogy mindnyájan jól járjunk.
