Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. december 16., szerda TÚL A MEGYEN i^íSSSfSví^íSSSÍSSíSS?? Kelet-Magyarország 1 1 Kohl moszkvai tárgyalásai Moszkva (MTI) — Helmut Kohl német kancellár az ala­posan megváltozott moszk­vai helyzetben a közvetítő szerepére kényszerül: továb­bíthatja az újjá formálódó orosz kormányzatnak Edin­burgh üzenetét, majd az új orosz kormányfő szándékait kipuhatolva tájékoztathajta nyugati partnereit arról, hogy mire számíthatnak Moszkva részéről. A Kremlben a délelőtti órákban kezdődő orosz—né­met tárgyalásokon a kancellár elsőszámú moszkvai tárgyaló- partnere az a Borisz Jelcin lesz, aki szemmel láthatóan kelletlenül hajtott fejet a kong­resszus akaratának és jelölte kormányfőnek Viktor Csemo- mirgyint, a mérsékelt erők és az ipari körök emberét. Jelcin hívei és a radikális re­formerek a vereségként meg­élt kormányfőcsere fényében elkésettnek tartják Bonn és Nyugat-Európa támogatásá­nak demonstrálását, amely pedig Helmut Kohl útjának egyik hangzatosán meghirde­tett célja lett volna. Ugyanígy késeinek tűnik Andrej Kozirev sajátos stockholmi beszéde, amellyel megkongatta a vész­harangot, figyelmeztetendő Európát a konzervatív ve­szélyre. A centrum szerint azonban korai még az oroszországi re­Borisz Jelcin orosz elnök helikoptere Helmut Kohl német kancellárral a fedélze­tén indul a Kremlből az elnöki lakosztályba, ahol tárgyalásokat folytatott a két államfő formok temetése. Annyit per­sze elismernek, hogy maga az új miniszterelnök személye bi­zonyos garancia is: a gazdaság megreformálása más ütemben, más módszerekkel és más for­mában zajlik majd. Az újdon­sült kormányfő ezt úgy fogal­mazta meg: a reformok most más hangzást kapnak, egy új szakasz kezdődik. A reformok kulcsa feltehetőleg az Állam- polgári Szövetség által is szor­galmazott szigorú állami irá­nyítás lesz, különös tekintettel Kína példájára. Helmut Kohlnak a megol­dásra váró kétoldalú gazdasági problémák, így főként az orosz fizetési gondok és a két­oldalú kereskedelem vissza­esésének megvitatásán túl egyebek között éppen azt kel­lene kipuhatolnia, hogy az új moszkvai irányítás szükséges­sé teszi-e a Nyugat Oroszor­ENSZ-közgyűlési vita Boszniáról A magyar felszólalás sürgette az etnikai kisebbségek védelmét New York (MTI) — Ma­gyarország véleménye, hogy a nemzetközi közösségnek el kell szigetelnie és felelősségre kell vonnia a boszniai népir­tás felelőseit, cselekedeteiket semmiféle, az etnikai kisebb­ségek védelméről szóló ideo­lógia nem igazolhatja. Erről beszélt hétfőn az ENSZ köz­gyűlésének Boszniáról szóló vitájában Erdős André nagy­követ. A közgyűlés a mohamedán országok javaslatára tűzte is­mét napirendre a kérdést. Az országcsoport határozati ja­Hajók ütköztek Bécs (MTI) — Egyelőre nem tisztázott, hogyan történt a román vontató és a holland teherszállító hajó hétfő esti összeütközése Bécs határában, az albemi kikötő előtt. A Dunán árral szembe ha­ladó, Németországba tartó ro­mán vontatóról az uszály le­vált, és összeütközött a kikötő­be igyekvő holland teherhajó- val, amely rizst szállított. Az uszályt egy arra haladó moto­rosnak sikerült befognia és ez­zel megakadályozni még na­gyobb kár keletkezését. Az erősen megrongálódott holland teherhajó valahogy elérte a kikötőt és ott megfe­neklett. A román vontató csak kisebb mértékben sérült meg, legénységéből egy személy megsebesült. Állapota nem sú­lyos, nyelvi nehézségek miatt azonban még nem tudták ki­hallgatni. A késő éjszakai órákig az igen rossz időjárási körülmé­nyek között — amely azonban nem jelentett az összeütközés­kor rossz látási viszonyokat is — a dunai mentőszolgálat és a tűzoltóság nagy erőkkel dol­gozott a két hajó biztonságba helyezésén. vaslata szerint még egyszer fel kell szólítani a szerb vezetést: hajtsa végre az ENSZ korábbi határozatait és állítsa hely­re Bosznia szuverenitását. Amennyiben Belgrád ennek nem tesz eleget, a tagállamok­nak minden rendelkezésükre álló eszközzel (azaz fegyver­rel is) érvényt kell szerezniük a világszervezet döntéseinek. A javaslat szerint Bosznia vo­natkozásában fel kell oldani a fegyverszállítási tilalmat. A határozatot, amelyet a nyugati országok annak bizo­nyos éles megfogalmazásaiért vitatnak, várhatóan letompí­tott formában fogadják el a kö­vetkező napokban. A közgyű­lés döntéseinek — ellentétben a BT határozataival — nincs kötelező ereje, csak politikai jelentősége. A Biztonsági Tanács várha­tóan a jövő héten, a belgrádi választások után foglalkozik ismét a boszniai válsággal, ne­vezetesen a repülési tilalom kikényszerítésével. Amerikai részről jelezték: érvényt kíván­nak szerezni a korábbi döntés­nek, amelyet Szerbia — harci helikoptereinek gyakori repü­léseivel — már legalább 200 esetben megszegett A repülé­sek elleni fegyveres fellépést eddig a brit és a francia kor­mány ellenezte, mert attól tart, hogy veszélybe kerülhetnek békefenntartó katonái. Most amerikai-francia határozati ja­vaslat készül, amely állítólag a szerb repülőterek bombázását is lehetővé tenné. A terveket azonban London változatlanul ellenzi — ezt John Major, brit kormányfő ismét kifejti majd George Bush elnöknek, rövid hétvégi washingtoni látogatá­sán. Uj határátkelők nyílnak, egyezmények előkészítése A horvát kormányfő látogatása erősíti a kapcsolatokat Budapest (MTI) — Szer­dán egynapos munkalátoga­tásra Magyarországra érke­zik Hrvoje Sarinic. A Horvát Köztársaság miniszerelnöke Antall József kormányfő meghívásának tesz eleget. Hrvoje Sarinicot fogadja Göncz Árpád köztársasági el­nök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Á láto­gatás alkalmával aláírják a két ország közötti alapszerződést. Az ünnepélyes eseményen je­len lesznek a két országban élő nemzeti kisebbségek képvise­lői is. A horvát miniszterelnök kíséretében lesz a zágrábi kor­mány számos tagja. A tárcák vezetői partnertárgyalásokat folytatnak magyar kollégáik­kal. Tárgyalóasztalhoz ülnek például a közlekedési, hírköz­lési miniszterek, a mezőgazda- sági miniszterek, illetve az idegenforgalommal és a kül­kereskedelemmel foglalkozó kormányzati tisztségviselők. A látogatás kapcsán magyar diplomáciai körökben hangsú­lyozzák, hogy a magyar-hor- vát kapcsolatok fejlesztése nem irányul egyetlen más ju­goszláviai utódállam ellen sem. Budapest intenzív kon­taktusokat kíván kiépíteni Zágrábbal az élet minden terü­letén, és abban érdekelt, hogy a délszláv válság mielőbb megoldódjék, Horvátország pedig állítsa helyre szuvereni­tását az ország egész területén. (Horvátország jelenleg terüle­tének mintegy 76 százaléka felett gyakorol állami szuvere­nitást.) Magyarország és Horvátor­szág között intenzív politikai érintkezés alakult ki. A kap­csolattartást számos, már alá­írt, illetve előkészítés alatt álló megállapodás alapozza meg. A már megkötött egyezmé­nyek közé tartozik a kereske­delmi, gazdasági megállapo­dás, illetve a közúti fuvarozási egyezmény. Budapesten külö­nösen figyelemre méltónak tartják, hogy Horvátország Külpolitikai jegyzet Egy kiskapu Máriás József A hírközlő szervek világ­gá kürtölték: a pécsi Román-magyar Baráti Tár­saság tiszteletbeli tagjává fogadta Ion Iliescu román államelnököt. A visszhang nem maradt el. Záporoznak a nyilatkozatok, az ellenve­tések. Méltatlan a bizalomra? — tehetjük fel magunknak a kérdést. Gondolkozhatunk rajta, mi is történt az elmúlt három esztendő alatt, ami Iliescu úr nevéhez kapcso­lódik, országlását fémjelzi vagy árnyékolja? Hajlamosak, hajiunk ar­ra, hogy csupán sötét szem­üveggel nézzünk, hogy csak a magunk szempontjai sze­rint ítéljünk, csak arra em­lékezzünk, ami rossz volt. Másrészt: feledhetjük-e Ma­rosvásárhely márciusát, el­fogadhatjuk-e az ismét fen­nen hangoztatott „legigaz­ságosabb, legdemokratiku­sabb” jelzőt, ami a nemzeti­ségi kérdés minősítése mel­lett ismét ott díszeleg? Nem! Nem feledhetünk semmit! De lehet-e élni az örökös sértődöttségi álla­potban? Ez lebénítja gon­dolkodásunkat, kezdemé­nyező készségünket, olyan letargikus állapotba sodor, amely mindenképp káros le­het számunkra. Igaz, hogy még sok min­den megoldatlan. Még nin­csenek egyházi iskolák, a hajdani magyar egyesületek javait sem adja vissza senki, megszentségtelenítik a Má­tyás szobrot. S mi minden még! Ennek ellenére is ki­mondom — vállalva sokak roszszallását —, hogy Ilies­cu elnök tiszteletbeli taggá fogadását nem ítélem el. Amenynyiben Ion Iliescu ezt elfogadta, azzal is tisztában volt, hogy ez milyen erkölcsi elkötelezettséggel jár. Miért utasítanánk el a kinyújtott jobbot? Miért ne remény­kedjünk abban, hogy a de­mokratikusfolyamat kitelje­sítése során a mi igazunk is elismerést nyer? A csak szembenállás jóra nem ve­zethet. A politikában nem csupán konszenzus, nem csupán kompromisszum, ha­nem fordulat is adódhat. E tiszteletbeli tagság is le­het egy kiskapu, amely kitá­rul, amely a világra nyílik, amelyen a szép gondolatok, építő javaslatok is bebocsá­tást nyernek. Ha az elnök ezt elfogadja —s miért ne tenné?—a ro­mánság számára is mond valamit, ami összeférhetet­len minden uszítással, nem­zeti gyűlölködéssel. Hisz mi­féle propaganda az, amelyet fennen hirdetnek, miközben az elnök egy magyarországi egyesület tagja lett? A pécsi Román-magyar Baráti Társaság — bizonyá­ra maga is ezt várja a kezde­ményezéstől. Hisz minden lehetőséggel élni kell. És a felkínált tiszteletbeli tagság egyáltalán nem mondható kicsinynek. Általa Ion Ilies­cu úr ország-világ előtt hitet tesz a két nép barátsága mellett. Higgyünk abban, hogy méltó lesz a bizalomra. Strasbourg. Thomas Klestil Ausztria elnöke beszé­det mond a tagoknak kedden az Európa Parla­mentben csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozat­hoz. Hasonlóan említésre méltó eredmény, hogy már életre hívták a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottságot. Előkészítés alatt áll egyebek mellett egy konzuli egyez­mény, illetve az új határátke­lőhelyek megnyitásáról szóló megállapodás. Ami a gazdaságot illeti a két ország kereskedelmi forgalma 1991-ben 116 millió dollárt tett ki. Az idei esztendő első 10 hónapjában a forgalom mintegy 115 millió dollár volt. A forgalomban jelentős a ma­gyar aktívum: a mintegy 80 millió dolláros kivitellel szem­ben 35-36 millió dolláros be­hozatal áll. A Horvátországba szállított mezőgazdasági ter­ményekért, vegyipari, kohá­szati cikkekért főként textí­liák, cipők, illetve fogyasztási iparcikkek érkeznek Magyar- országra. Nem házasodnak Párizs (MTI) — Egyre ke­vesebben választják a házassá­got, egyre többen az élettársi együttélést Franciaországban. Tavaly mindössze 280 ezer párt adtak össze, csaknem hét­ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A központi statisztikai intézet adatai sze­rint viszont a múlt évben már 1.7 millió élettársi közösséget tartottak nyilván, s ezeknek je­lentős részében már gyermek is van: házasságon kívül látta meg tavaly a napvilágot az or­szágban született gyermekek csaknem egyharmada. Igaz, jó néhány pár utólag házasságkö­téssel szentesítette az együtt­élést, főként a gyermekek mi­att: az intézet jelentése „anek­dotaként” említi, hogy 1991- ben 70 000 gyermek vett részt szülei esküvőjén. A házasságkötés időpontja is egyre későbbre tolódik, ta­valy az átlagos életkor az új házaspároknál 26 év volt a nők és 29 a férfiak számára. Az életkori átlagot egyébként az is megnövelte, hogy sok elvált férfi és nő kötött újra házassá­got, bár ezek száma is csök­kent: 83 ezren járultak máso­dik, vagy esetleg sokadik alka­lommal az anyakönyvvezető elé. A szakértők véleménye sze­rint a házasságkötés ideje el­tolódásának egyik legfőbb oka az, hogy a tanulmányi idő nö­vekszik, egyre többen végzik el az egyetemet, főiskolát, s utána még biztos állásra is kell találniuk ahhoz, hogy meghá­zasodjanak. A házasság intéz­ménye azonban önmagában is kevésbé vonzó a fiatalok szá­mára: a nőknél ma már nem jelent biztonságot a „családi fészek melege”, sokkalta in­kább az önálló munkavégzés. Ap-felvétel szághoz fűződő viszonyának átértékelését, s ha igen, akkor mennyiben. Moszkvai diplomáciai kö­rök szerint ugyanis azzal, hogy a reformok egy lassúbb, de a belső stabilitás szempont­jából biztonságosabb pályára állnak át, a Nyugat még nyer­het is, szemben a radikális, ám kiszámíthatatlan társadalmi reakciókkal járó reformkur­zussal szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom