Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. december 16» szerda HATTER Ketet-Magyarország 3 Gólyás vállalkozás két ABC-ben Kényszerű stratégiaváltás A tanulóképzést a kft. a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolával közösen szervezte meg r _ ö Elek Emil felvétele Nézőpont Aki bújt, bújt... Galambos Béla L assan halad a mezőgaz­dasági termelőszövet­kezetek átalakulása az or­szágban. A megyénkben is úgy áll a helyzet pillanatnyi­lag, hogy a szövetkezeteknek bő harmada van csak túl a teljes procedúrán: vagyon­megosztáson, átalakuláson. A többieknek közel felében az előbbit fejezték be és mintegy negyven, zömében csődöt jelentett tsz még előtte áll mindkét „akadály­nak”. Mint ilyen esetben lenni szokott, most is sokan kere­sik a bűnösöket. Ki a hibás, kik akadályozzák a jövő szempontjából annyira fon­tos folyamatokat? A politi­kusok józan többsége nem keres bűnbakot a lemaradt szövetkezetek vezetői között; bár kétségtelen, hogy egy- egy esetben visszaélésre is fény derült. Jól látják a valódi okokat, miszerint a működőképesség megőrzése volt az, ami minden energiá­ját fölemésztette a szövet­kezeteknek és irányítóinak az elmúlt időszakban. Rá­adásul azt is beismerik, túl sok, és meglehetősen bo­nyolult volt az a jogszabályi változás, ami rászakadt erre az egyébként is nehéz idő­szakot élő ágazatra. Az idő sürget, hisz decem­ber 31-éig tulajdonképpen be kellene fejezni az áta­lakulásokat. Kérdés, hogy a törvényt módosítva meg keli-e, meg szabad-e hosz- szabbítani a határidőt ami­att, hogy a tennivalók a kör­münkre égtek. Ezzel kapcso­latban is különböző véle­mények vannak. Leginkább azokkal lehet egyetérteni, akik úgy vélekednek: nem szabad a határidőt kitolni, ugyanis amelyek nem ala­kulnak át év végéig, azok vagy csődeljárás alatt áll­nak és ez egyébként is ha­lasztásra ad lehetőséget, vagy pedig nem is akarnak, nem is tudnak mivé alakulni. Ez utóbbiak számára „meg­váltás” lesz a fölszámolás. Az országos vezetésnek vi­szont abban kell segíteni, hogy az ilyen szövetkezetek romjain segítséget kapjanak a helybéliek az eszközök megvásárlásához és ezzel a talpra álláshoz. Ha baj van, ne legyen még nagyobb... A mentőszol* gálát készül a télre. Minden gépkocsit fagyállóval látnak el, s megtörténik a téli gumicsőre is Balázs Attila felvétele Kommentár Kifulladásig Nyíregyháza (KM - MCS) — Az újoncokat, az el­sősöket becézik gólyáknak, akiknek még szokni kell a légkört, az új környezetet. Ugyanezt a nevet választotta 1990 márciusában egy tár* saság is, amely a megye- székhelyen két nagy ABC- áruház működtetését kezdte meg önállóan. A fennma­radás stratégiájáról Ku- limár János ügyvezető igaz­gatót kérdeztük. Közvetlenebb, rugalmasabb irányítás miatt a Pazonyi téri és a Marx téri ABC dolgozói javasolták, hogy leválva az anyavállalattól egy kft. kere­tében folytatják tevékeny­ségüket. Az alapítók között természetesen ott volt az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat, amely addig üzemeltette a két ABC-t, valamint kezdet­ben öt, később nyolc dolgozó. A vállalatnak a szerződés sze­rint az épületekért mellékszol­gáltatási díjat fizet a Gólya Kft., ugyanakkor tőle árukész­letet, eszközöket és készpénzt is kapott. Önálló szabályozás — Az üzleti kapcsolat meg­maradt a vállalattal — magya­rázta az ügyvezető igazgató — hiszen egyik partnerünk lett, de az üzletpolitikától kezdve a cégre vonatkozó szabályokig mindent magunk alakítottunk ki. Egy biztos számviteli hát­tér létrehozásával kezdtük a munkánkat, enélkül belegaba­lyodtunk volna az irdatlan mennyiségű számlába. Közel három éve az volt az újszerű, hogy a boltvezetőkkel 1 -2 perc alatt döntöttünk árubeszerzés­ről, árváltozásról, jobban fi­gyeltünk az árukészletre, fo­lyamatosan kötöttük meg a szerződéseket megyén kívüli cégekkel, akik színesítették az árukészletet. A két ABC kö­zött pillanatok alatt átcsopor­tosíthattuk az árut, amit koráb­ban szinte lehetetlen volt kivitelezni. A „gólyások” az első év üzletpolitikáját a forgalom nö­vekedésére alapozták és ebben nem is csalatkoztak. A ke­mény áremelkedések ellenére 1990-ben 15 százalékkal nőtt a forgalom. Tavaly már a straté­giai elképzelésben nem ter­veztek bevételnövekedést, he­lyette intenzív piackutatásba kezdtek. Felkutatták az olcsó árukat, kisebb leárazásokkal nagyobb tételű élelmiszert is eladtak. Utóbbi érdekessége, hogy néhány évvel ezelőtt egyenesen tiltották a leértéke­lést, hiszen ilyen esetben mindig azzal gyanúsították meg a boltvezetőt, hogy biztos az ismerősének vagy a rokoná­nak akar kedvezni. — Tavaly szerettünk volna diszkontprofilt kialakítani — mondta Kulimár János —, de mikor beindítottuk volna, ak­kor kezdtek gomba módra sza­porodni a városban a disz­vény értelmében azon játékok közé tartozik, melynek bevé­teléből a sportegyesületek részesedhetnek. A bruttó ösz- szeg 8 százalékát kapja meg az Országos Testnevelési és Sporthivatal, ebből — az üze­meltetőkkel kötött megállapo­dás alapján — 5,6 százalékot visszautal a Nyíregyházi Va­sutas Sport Clubnak sporttá­nyi fölösleges könnytől meg­kímélhetett volna!... Féltékenység A fiatalember nagyon féltékeny volt az imádott leányra, aki nem volt minden kacérság nélkül való. — Ez a két szem sokfelé kacsingat! — szólt, és kiszúr­ta a leány szemét. — Kezeddel integethetsz valakinek! — mondta utóbb, és levágta a leány kezét. — Lábaddal jelt adhatsz valakinek az asztal alatt! — kontok, így ezt a tervet elvetet­tük. A jelentős áremelkedés ellenére mindössze 10 száza­lékkal csökkent 1991-ben a forgalmunk. Idén ismét valami mást kellett kitalálnunk, hiszen egy halom versenytárs lépett be a környéken, mini ABC-k, palackozott boltok és újabb élelmiszerüzletek. Takarékos költséggazdálkodás — A tanulóképzésben kí­vántunk előrelépni közösen a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakközépiskolával. A gyakorlati képzést nálunk végezték volna a fiatalok. Mi­vel a végzősöknek alig akadt munkahely, emiatt tanuló sem volt, így ez a terv csak részben valósult meg. Nem maradt más, megkurtí­tották a költségeket, takaré­koskodtak és jobban kihasz­nálták a területüket. Áruházon belül pavilonsort alakítottak mogatásként. Aki tehát bin- gózik, közvetve a klubot is tá­mogatja. A most nyílt terem­ben a bingó elterjedtebb, spa­nyol változatát lehet játszani délután háromtól akár hajnal háromig is. S talán az sem mellékes, hogy a terem megnyitása tu­catnyi embernek munkahelyet is jelent. szólt ismét, féltékenységének újabb rohamában. És levágta a leány lábát. — Megfeledkeztem arról, hogy még beszélni tudsz! — mondta három nap múlva, és kivágta a leány nyelvét. — Hogy ne mosolyoghass! — szólt, és kiszedte a leány fogait. — így, most valamivel nyugodtabb vagyok! — mondta, mikor a leány haját levágta. És életében először magára merte hagyni a leányt. ki, amelyet bérbe adtak, míg a Pazonyi téren a külső árkád­sort építik be. Ezeknél a pavilonoknál a volt dolgozóik előnyt élveznek. Gondolkoz­nak azon is, hogy a két ABC-t más gazdasági formában mű­ködtetik, vagy meghirdetik, vagy a jelenleginél még rugal­masabb üzletpolitikát alakí­tanak ki, amikor a két bolt­vezető külön-külön dönt az árakról. Különösebb profil- váltást nem terveznek, a nyugdíjasoknak kívánnak jö­vőre nagyobb kedvezményt adni tej- és tejtermékvásárlás­nál. A nyugalom szigete — Úgy érzem, ez a két munkahely a nyugalom szige­te maradt — fejezte be a be­szélgetést Kulimár János. — Tisztességes, nyugodt munkát adtunk dolgozóinknak. Jövőre ezt kell megtartani. Aprókat lehet lépni előre, de soha nem szabad egy helyben toporogni. Karácsonyi koncert Nyíregyháza (KM -B. I.) — Szép hagyomány, hogy ilyenkor, karácsony előtt megyénk több templomában, művelődési házában hang­versenyt rendeznek. Nyíregy­házán a szokásos ünnepi kon­certet december 18-án, pén­teken este a római katolikus templomban tartják. Az ün­nepi hangulatra felkészítő koncerten ezúttal Kodály művei hangzanak fel, köztük a Budavári Te Deum. — Csúnya, de legalább egészen és mindhalálig enyém! — így elmélkedett, mialatt hazulról elment. Mire visszatért, a leány el­tűnt. Megszökött egy mutat­ványosbódé tulajdonosával. A jó Hú Egy vagyonos, de már kissé idős úriember hirtelen meghalt, örök gyászba borít­va viruló fiatal feleségét. Négy hónappal a férj halála után a vigasztalhatatlan öz­vegy egészséges, de néger fiúgyermeknek adott életet. — Kicsit fekete ez a fiú! — mondták az asszony barátnői. — Hát persze — sóhajtott a fiatal mama meghatottan —, szegényke, az apját gyászol­ja. Nagy István Attila rz alimpál a szívem. Ez a ÍV legteljesebb mértékben magánügy is lehetne, ha nem hallanám másoktól is: kimerült vagyok. Közeleg az év vége, s lassan mindnyá­jan feléljük utolsó tartalé­kainkat. Új tempót kínált nekünk ez az esztendő, vagy inkább mi pörgettük fel magunkat? Esztelenül vágyakozunk az elérhetetlen után? Úgy gon­dolom, hogy mind a kettő. Többet kell produkálnunk ugyanazért, amit korábban félgőzzel elértünk. Most nem lehet, mert semmi sem biz­tos. Főképpen a munkahely nem. Ha meg akarjuk tar­tani, akkor hajtani kell. El­vállalni mindent, amivel a főnök „megkínál”, mert so­hasem lehet tudni. Sok mun­kahelyi vezető ki is használ­ja ezt a helyzetet, tudja, hogy a kapun kívül sokan várják a bebocsáttatást. Kuncoghat a krajcár is, lehet lefelé srófolni a bére­ket, mert a kevesebb is több, mint a nincs. Futunk, rohanunk, hogy ez is, az is meglegyen. Kö­zelednek az ünnepek. Áhítat­ra hangolódnak a lelkek, mert megszoktuk, hogy ilyenkor odahajolunk azok­hoz, akiket szeretünk, s em­lékezünk azokra is, akik már nincsenek közöttünk. Ha tér­ben nem is, az időben még lehet esélyük a feltámadás­ra. Fáradtan érkezünk az ün­nepi asztalhoz, kihajtjuk magunkból az utolsó tarta­lékot. Pedig vigyáznunk kel­lene, hogy ne sápadt arcun­kat vizsgálja a család, ha megállunk a meggyújtott gyertyák meleg fényében. Kedvenc sportolói nyernek, ha a bingón veszít Ismeri az új szerencsejátékot? Nyíregyháza (KM) — Nem véletlen a címben feltett kér­dés, ugyanis már megyénkben is lehet játszani Európa egyik legkedveltebb szerencsejáté­kát. A napokban nyílt meg Nyíregyházán a Korona önki- szolgáló éttermében (Jonatán terem) megyénk első bingó- szalonja. Az új szerencsejáték a tör­------------Tárca ­A bánatos özvegy Az elragadó özvegy fér­jének a temetéséről jött haza. Mindenki méltányolta az özvegy fájdalmát, a rokonok, a jó barátok magára hagyták könnyeivel, hogy kedvére kisírhassa magát. Egyetlen­egy ember maradt mellette, egy fiatalember, aki régóta szerelmes volt bele. És most, amikor egyedül maradtak, lángoló szavakkal ecsetelte érzelmeit. — Legyen a feleségem! — mondta meghatottan. — Szerencsétlen — támadt rá az özvegy —, és ezt most mondja? — Hát mikor mondtam volna? — A temetés előtt... Men­✓ vr, \'<v->-/yy , <<•> \ « •> - ' ' ' Heltai Jenő Századunk humora K

Next

/
Oldalképek
Tartalom