Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

10 Kelet-Magyarország CSALAD - OTTHON 1992, december 15., kedd A számítógép és a szemtorna Nyugodt éberség és laza dinamizmus Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Munkahelyi látásjavító tré­ning — ez az alcíme annak a cikknek, mely a Természet- gyógyászat decemberi számá­ban jelent meg. A téma igen aktuális, hiszen egyre jobban terjednek a számítógépek, egyre többen dolgoznak alkal­manként vagy huzamosan szá­mítógéppel. Közülük sokan hát- és nyakfájdalmakról, fej­fájásról, a szem „égéséről” pa­naszkodnak. A helytelen ülés­mód, a rossz tartás mellett döntően a szem hibás hasz­nálata, állandó feszültségben tartása és ennek következté­ben a látószerv kimerülése bújik meg a panaszok hát­terében. Aki a képernyőre figyel, an­nak nemcsak a nyaka és a vál­la merev, hanem a tekintete is. Ha ez utóbbihoz még rossz világítás, valamilyen csillogó felület is társul, hamarosan fáradt, fénykerülő, hunyorgó, viszkető, vörös lesz a szem és rohamosan romlik a látó­képesség. S ezekkel gyakran együtt jár egyfajta lelki, szellemi kifáradás, leépülés is. A „tenyerezés” mint alapgyakorlat Létezik arra gyakorlat, program, hogy a számítógép előtt huzamosan ülők szeme, s ezen keresztül egész testük, szellemük a „nyugodt éber­ség” és a „laza dinamizmus” állapotában működjék. Pár perc, egy asztal, egy szék és a két — összedörzsölés­sel felmelegített — tenyerünk segítségével pihentessük a szemünket! Laza ülő testhely­zetben előbb a jobb, majd a bal tenyerünket szemünkre he­lyezzük, az ujjak a homlokon egymás fölött fekszenek, a tenyér ne érintse a szemgo­lyót, így a szem előtt egy kis üreg keletkezik, amelyet betölt a tenyérből sugárzó erő és melegség — megteremtve a béke és nyugalom érzését. Esőjáték az ujjakkal Munkánk kezdetekor aján­latos az arcon, s főként a szem környékén élénkíteni az ener­gia áramlását. Ezt elérhetjük egy sajátos arcmasszázzsal: csukja be a szemét, laza ujjhe­gyekkel kopogtasson, köny- nyedén doboljon a szemöl­dökén oda-vissza 2-3 ujjal. Képzelje, hogy puha, meleg esőcseppek hullanak a sze­möldökére. Kopogtasson to­vább a halántékán is, majd kissé erőteljesebben ütögesse az állkapcsát, az alsó fogsorát engedje le, így szája kissé kinyílik. Különösen a szá­mítógéppel dolgozókra jel­lemző, hogy a „belső beszéd” következtében a torok és az állkapocs izmai szüntelen fe­szültségben vannak. A kopog­tatással ez elhárítható, külö­nösen akkor, ha közben a „lazaság”, a „nyugalom” sza­vakra is gondolunk — írja a szerző, Daly Lenke. Nyugodt rohanás Vassné Figula Erika pszichológus Mai létformánk egyik leg­nagyobb negatívuma a túl­hajszoltság. Legtöbbünk életritmusát az jellemzi, hogy sokkal több a ten­nivaló, a munka egy na­punkban, mint amit nyugod­tan, kényelmesen elvégezhe­tünk. Napközben idegesek, estére fáradtak vagyunk. Nyugtatókat, altatókat hasz­nálunk, „ellensúlyképpen” pedig kávéval, vagy egyéb szerekkel doppingoljuk ma­gunkat. Az esti kimerültség és nyugtalanság már előre­vetíti hatását a következő napra. Ennek az életformá­nak legnagyobb átka, hogy elveszi örömeinket, örömte- len kötelességgé válik mind­az, ami önmagában életünk örömforrása lehetne. A nap egészének kiegyen­súlyozatlansága szempontjá­ból a legnagyobb ártalmat a reggelek időzavara, izgatott kapkodása jelenti. Az ott­honról elrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rá­nyomja bélyegét a nap kez­detének alaphangulata. A nap elindításához elő­ször is időt kell biztosítani, még a fél órával korábbi ■ felkelés árán is. Jó, ha min­den reggel biztosítunk ma­gunk számára tíz nyugodt, zavartalan percet (ha kell, akár a fürdőszobában is.) Üljünk le és sorrendben gon­doljuk végig az előttünk álló nap teendőit. A gyakorlat végrehajtásának fontos ele­me az a beállítottság, amely nem tartja a nap várható ese­ményeit megváltoztathatat­lannak. így megtanulunk kü­lönbséget tenni lényeges és kevésbé fontos tennivalóink között — ragaszkodjunk ah­hoz a jogunkhoz, hogy el­hagyhassuk az utóbbiakat, saját jó közérzetünk érde­kében. Téved, aki ezt önzés­nek gondolja, hisz minden családban jobb egy derűs apa vagy anya, még ha kicsit „poros” is a lakás vagy ren­detlenség van, mint egy „ék­szerdobozban” kedvetlenül, kimerültén sürgő-forgó „ön­magát feláldozó ember”. Napközben legyen mini­mum egy fél óránk, amikor azt csináljuk, amit szeretünk, sétáljunk, nézegessünk ki­rakatokat, olvassuk el az új­ságot. Este pedig pillantsunk vissza a nap eseményeire, nézzük kívülről magunkat, hogyan cselekedtünk, mire hogyan reagáltunk, hogyan csináljuk egy más alkalom­mal. Életritmusunk gyakran magával hozza, hogy rohan­nunk kell. Csakhogy nagy különbség, hogy „nyugodtan rohanunk-e” vagy izgatottan. És ez elsősorban rajtunk mú­lik. Gyerekek télikabátban 1. Kislányoknak való kapucnis téli­kabát ragián ujjal, az eleje betétresz pamuthímzéssel díszítve, amit magunk is elkészít* hetünk, de készen is kapható méter­ben. A mellrész alatt dúsan húzva. Anyaga puha, vastag szövet. 2. Kapucnis műszőrme bunda. Alakításra is alkal­mas forma, ha kinőtte a gyerek a régit. Eleje gombolópánt, a derékrész szövet­ből van beletoldva. 3. Kisfiúnak, kisleánynak alkal­mas egysoros, ka­pucnis műszőrme bunda, két bevágott zsebbel. Készülhet szövet­ből is, de akkor a szélét műszőrmé­vel szegjük. Villányi Zsuzsanna Több fényt, jobb fényt! Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A legszebb, legtágasabb lakás is sivár, élettelen, ha megvilágítása egyhangú, ri­deg. Még a leggondosabban kiválasztott bútor sem érvé­nyesül a mennyezet közepén elhelyezett egyetlen lámpa mellett. Ez ugyanis a szoba közepének ad hangsúlyt és a sarkokat sötétben hagyja, ezáltal a szoba kisebbé válik. Bár furcsán hangzik, meg­lepően könnyen nyerhetünk több „teret” olvasáshoz, kézi­munkához, játékhoz a fényvi­szonyok tudatos megválasz­tásával. Nem árt tehát, ha készítünk világítási tervet, melyben fi­gyelembe kell venni a család­tagok szokásait és igényeit. Például a családfő szeret há­borítatlanul újságot olvasni, míg a gyerekek játszanak, tár- sasoznak az asztalnál. Az anya kedvenc szórakozása a kézi- munkázás, ezek mind más­más megvilágítást igénylő te­vékenységek. A kereskedelemben bő vá­lasztékban találhatók ma már olyan fényforrások, melyek minden esztétikai és praktikus igényt kielégítenek, s melyek­kel egyazon térben úgyneve­zett fényzónákat lehet létre­hozni. Ezek tagolják a helyiségeket és kellő fényt biztosítanak az eltérő fényigényű különböző elfoglaltságokhoz. Azt azért nem árt tudni, hogy a több lámpa nem jelent feltétlenül nagyobb áramfogyasztást, mert az egyes világítótestek, melyek a helyi világítást szol­gálják, lehetnek kisebb fény- erejűek. Az tehát a javasolt, hogy legyen egy helyiségben egy fő világítás és több ki­egészítő világítás. A varrógép­nél, írógépnél vagy tanulásnál előnyös egy könynyen mobi­lizálható lámpa. De nem csak a nappali tér­ben teremthetnek a különböző világítótestek több helyérzetet és kellemes közérzetet. A há­lószobái asztali, vagy az éjjeli szekrényre helyezhető, fé­nyüket lefelé sugárzó lámpák segítségével úgy hódolhatunk elalvás előtti kedvenc szó­rakozásunknak, az olvasásnak, hogy a mellettünk pihenni kí­vánó nyugalmát sem zavarjuk. Hasonlóképpen jó szolgálatot tesznek a sugárzók (spotok), és az állítható magasságú lám­pák. Ha van fésülködőasz­talunk, akkor ott is szükség van kiegészítő világításra a tükör mindkét oldalán. A gyerekszobában kevésbé alkalmasak a fényszigetek. Ott ugyanis fontos az egyenletes világítás, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek a tér bármely pontján jó megvilágítást kap­hassanak. Az iskolások mun­kaasztalánál azonban külön fényforrás szükségeltetik, mert a kellő fényerő fokozza a koncentrálóképességet, nem fáraszt, nem álmosít. Beváltak a gyerekszobákban azok a kis méretű éjjeli lámpák, melyek nyugtatólag hatnak, ha felriad­nának. Heti étrend­ajánlat HÉTFŐ Ebéd: erőleves, töltött paprika, gyümölcs. Vacsora: lapcsánka, cit­romos tea. KEDD Ebéd: zöldbableves (egy kevéske tejföllel), rizsfel­fújt csokoládéöntettel. Vacsora: sajtos-hagymás meleg szendvics. SZERDA Ebéd: tejszínes almale­ves, burgonyfőzelék sült kolbásszal. Vacsora: gazdag kefir (joghurtba vagy kefirbe reszelt fokhagymát és min­denféle apróra vágott zöld­ségfélét teszünk) pirítóssal. CSÜTÖRTÖK Ebéd: köménymagos to­jásleves pörkölt szójakoc- kából, galuska, céklasaláta. Vacsora: túróval töltött zsömle (tojássárgájával, cukorral összekeverjük a túrót, kiszedjük a zsömle belsejét, helyére töltjük a masszát, és forró sütőben kissé megpirítjuk). PÉNTEK Ebéd: lencseleves virs­livel, rakott burgonya. Vacsora: saját készítésű francia saláta. SZOMBAT Ebéd: hamis gulyásleves, ízes fánk. Vacsora: káposztás koc­ka. VASÁRNAP Ebéd: zöldborsóleves, gombás csirkemell, rizskö­ret, kompót. Vacsora: kakaós kifli (száraz kifliből is készül­het: a kifliket hosszában kettévágjuk, kevés olajban hirtelen felforrósítjuk, majd még melegen jól megfor­gatjuk porcukros kakaó­porban). í W» í * Esélyek a rák ellen A budapesti Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet 1936 májusában nyitotta meg kapuit, s ez fontos lépés volt a magyar rákellenes küzdelem­ben. A II. világháború pusztí­tása nyomán szinte mindent elölről kellett kezdeni. Az in­tézet fokozatosan bővítette tevékenységét. 1951-ben mi­nisztertanácsi rendelet tette kötelezővé a rosszindulatú vagy arra gyanús megbetege­dések bejelentését, 1952-ben pedig az Egészségügyi Mi­nisztérium megkezdte a rossz­indulatú daganatok elleni szer­vezett tevékenység alapjainak lerakását, az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet Országos Onkológiai Intézetté bővítette és megbízta az onko­lógiai hálózat megszervezésé­vel. Azóta 40 év telt el. Kiépült a szervezett onkológiai ellátás hálózata, mely — az Országos Onkológiai Intézet szakmai irányítása mellett — területi onkoradiológiai központok­ból, kórházi klinikai onkoló­giai és onkoradiológiai osztá­lyokból, citológiai laboratóri­umokból, onkológiai gondo­zókból, onkológiai szakrende­lésekből és rákszűrő állomá­sokból áll. Természetesen da­ganatos betegek kórismézése, kezelése nemcsak ezen osztá­lyokon történik, hanem ebben részt vesz az egész magyar gyógyító, megelőző egészség­ügy. A rák ma hazánkban is a második leggyakoribb halál­okká lépett elő, 1990-ben 31 ezren haltak meg rákban. Me­gyénkben évente kb. 1700 új rákos megbetegedés fordul elő, s mintegy 8000 élő da­ganatos beteg van. Ismeretes, hogy a rákos megbetegedések bizonyos része megelőzhető. 7 olyan rákféleség van, melye­ket meg lehet előzni, illetve elég korai szakban fel lehet fedezni. Ezek: tüdő, vastag- végbél, dűlmirigy, ajak, száj­üregi, bőrrákok és női emlő­rák. A rákos megbetegedések el­leni küzdelemben fontos te­endőink vannak a megelőzés­ben. Az elsődleges megelőzés célja, hogy kiküszöböljük, vagy csökkentsük a környe­zetben levő rákkeltő tényező­ket. A másodlagos megelőzés célja a rákelőző állapotok, il­letve a rákok korai szakban való felismerése. A harmadla- gos megelőzés célja a már da­ganatos betegek esetében a kiújulás és áttét megelőzése, illetve korai felismerése. Eb­ben mindenkinek jut szerep. Hazánk lakosainak is többet kell törődniük saját egész­ségükkel, törekedni kell az egészséges életmódra, kerülni kell az egészségre ártalmas szokásokat, s vegyék komo­lyan tartós panaszaikat. Az egészségügyben dolgozók te­gyenek meg minden lehet­ségest a korai felfedezés, ke­zelés és gondozás érdekében. Nem kis feladatot jelent az előrehaladott állapotban levő betegek kezelése, ápolása, ré­szükre az elfogadható élet­minőség biztosítása. Ma már a rákos betegek közel fele élet­ben marad, illetve meggyó­gyul. A rák elleni küzdelem nem­csak az egészségügy, hanem az egész társadalom ügye. 40 év alatt nagy fejlődést értünk el a rák elleni küzdelemben. Az évforduló pillanatnyi meg­állást, visszapillantást, szám­vetést jelent, értékelni a meg­tett utat, s összehangolni jövő tevékenységünket, országosan és megyénkben is. Dr. Juhász Lajos onkológus főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom