Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

1992, december 15., kedd EGYRŐL TÖBBET Keiet-Magyarország 7 A tejes biztonságért A termelés, a feldolgozás, a fogyasztás és az export összhangja hiányzik Nyíregyháza (KM - Nyéki Zsolt) — Remélhetőleg már a jövő évtől biztonságosabbá válik a termelői tehéntej kisüzemi előállítása annak a tervezetnek az elfogadásá­val, amelyet a tejpiac szabá­lyozására készítettek el a Földművelésügyi Minisztéri­umban. A tejpiaci rendtartás célja a tejtermelés, a feldolgozás, a belföldi fogyasztás és az ex­portpiac összhangjának meg­teremtése. Eszközrendszere a kvótából, a garantált termelői árból, az export szubven­cionálásból, az import szabá­lyozásából és a minőségi elő­írások érvényesítéséből áll. A tervek szerint kvótára 1993- ban az a tejtermelő jogosult, aki legalább az idén folyama­tosan tejet termelt, azt saját maga feldolgozta, vagy ilyen célból értékesítette. Jogosult­ságot szerezhet az a gazdál­kodó is, akinek nincs ugyan bázisa, de e tevékenységre legkésőbb 1992. december 31- éig szándéknyilatkozatot tesz. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy 1994-től kvóta csak adásvétel útján szerez­hető a Tej Terméktanács jóvá­hagyása mellett. Aki a kvó­táját részben vagy egészben eladta, vagy arról lemondott, 2 évig új jogosultságot nem sze­rezhet. Viszont az új tulajdo­nos a kvótát — bármilyen jog­címen szerezte is — 2 évig nem adhatja el, de egyik fel­dolgozótól a másikhoz szaba­don átszerződhet. A kistermelőket leginkább a garantált felvásárlási árakból eredő jogosultságok és köte­lezettségek érdekelhetik. Ez biztosítékot nyújthat a terme­lőknek a kvótájukban meg­A jövedelmező tehéntartáshoz a tehenenként! tej mennyiségének és a leadott tej minőségének is javulnia kell a jövőben Galambos Béla felvétele határozott tejmennyiség leg­alább garantált áron való érté­kesítésére, még abban az eset­ben is, ha a belföldi fogyasztás nem éri el ezt a szintet. Más­részről a termelőnek is tartania kell leszerződött minőséget, a mennyiség teljesítéséről pedig havonta jelentést, negyed­évenként elszámolást kell ké­szíteniük. A negyedéves tény a kvótától legfeljebb 7 száza­lékkal térhet el, ez alatti és feletti tejre büntető szankci­ókat helyez kilátásba a ter­vezet. A rendelet célul tűzi ki, hogy a szabvány I. osztályú követelményeinek eleget tevő tej ára az önköltségen felül 10, az Extra tej ára 15 százalék nyereséget tartalmazzon. Amennyiben azt külső körül­mények (például inflációs nyomás) indokolják, a garan­tált ár év közben is módosít­ható. A kvótán belül termelt, sze­zonális ingadozás vagy más okból belföldön nem értékesít­hető tej és tejtermék külke­reskedelme (amennyiben azt a termelő vagy a feldolgozó ár­támogatással akarja exportál­ni) engedélyköteles. Az állam az exportengedély kiadásával a szubvencióra garanciát vál­lal, melynek mértékét a min­denkori világpiaci ár és a ter­melési önköltség különbsége alapján határozza meg. A szakértők véleménye sze­rint a hazai tejtermelés és fel­dolgozás védelme érdekében a tej és tejtermék importot kor­látozni szükséges. Az import­keretet (mely a belföldi forga­Az oldalt összeállította: Galambos Béla Könyv almatermesztőknek Nyíregyháza (KM) — Mint arról már hírt adtunk, praktikus kézikönyv kia­dásával igyekszik segítséget nyújtani az almatermesztés­sel foglalkozó gazdáknak az újfehértói kutatóállomáson működő Almatermesztők Szövetsége. A közelmúltban megje­lentették az Integrált alma­termesztés kézikönyvet, amelynek egyes fejezeteit, a speciális témaköröket leg­jobban ismerő megyei szak­emberek készítették. A könyv előszava szerint a ki­advány azoknak készült, akik a megváltozott gaz­dasági feltételeknek és az új piacok igényeinek is meg­felelő almatermesztésben látják a jövőjüket. Mindez feltételezi, hogy az újszerű ismereteket alkalmazva na­gyobb körültekintéssel, az élő környezetet megkímélve kívánják folytami munká­jukat. A termesztők érdekeinek szolgálatára több évtizedes munkájuk tapasztalatából merítettek a szerzők: dr. Bubán Tamás, Erdősi Bálint, dr. gonda István, dr. Inántsy Ferenc, Molnár Józsefné, dr. Mónus István, dr. Pethő Fer­enc, Sallai Pál, dr. Szabó Ti­bor, Szőke Lajos, Zatykó Imre. A nemzetközileg mind szigorúbb követelményeket figyelembe véve adták közre a legfontosabb ismereteket. Szem előtt tartották, hogy elméleti fejtegetések nélkül, de tudományos igénnyel készüljön el a kézikönyv, amely a mindennapi mun­kához szükséges ismereteket tartalmazza. lom maximum 10 százaléka lehet) fő termékcsoporton­ként, a hazai termelés függvé­nyében határozná meg a Tej Terméktanács, s tenne ez irányban javaslatot a Föld­művelésügyi és a Külgazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériu­mának. A minőségi előírások érvé­nyesítésében alapelv, hogy a garantált ár mindenkor csak a legjobb minőségű tej felvásár­lásához nyújthat garanciát. Ezt különösen a szabolcsi kister­melőknek kell tudomásul ven­ni, mivel a Sz.-Sz.-B. Megyei Tejipari Vállalat információi szerint országos szinten ebben a megyében a legrosszabb a leadott tej minősége, a kom­plex minősítés szerint alig érik el a II. osztályt. Ültetvény hitelből Nyíregyháza (KM) — Ked­vező kamat-, és törlesztési feltételekkel hitellehetőséget is kínál a sóstóhegyi Világbolt Kft. azoknak, akik a korszerű almatermesztésben látják a boldogulásuk lehetőségét. Amint arról már korábban beszámoltunk, svéd fejlesztési hitelt pályázott meg és nyert el a kft. azzal a programjával, amellyel a megye almater­mesztését szándékozik új alapokra helyezni. Együttmű­ködést kötöttek az Ujfehértói Kutató Állomással, valamint az Adviesburo nevű holland céggel, amelyik élenjár az úgynevezett szuperintenzív al­matermesztésben. A hollan­dok azon kívül, hogy a meg­felelő minőségű szaporító­anyagot és a korszerű tech­nológiát is szállítják, a termés egy jelentős hányadának, mint „márkázott terméknek”, a külpiaci értékesítésében is szerepet vállalnak. A Világ­bolt Kft. (Sóstóhegy Csaba u. 75.) egyelőre a telepítési igé­nyek felmérését kezdte meg. Eddig közel nyolcvan érdek­lődőt tartanak nyilván, de továbbra is várják a almát te­lepíteni szándékozók levélben történő jelentkezését. Bőrbetegségek gyógyítása 11 maligánfok alatt bekövetkezhet a virágosodás Széles Csaba A leggondosabb munka el­lenére is előfordulhat, hogy a pincében borunkat „megtá­madják” különböző baktéri­umok, gombák. A virágosodás jelenségével lágy, 11 maligánfok alatti boroknál számolhatunk. Ked­vez a borvirág kialakulásának a bor átmeneti tárolására hasz­nált meleg helyiség, és főként az, ha nem töltöttük fel szí­nültig a tárolóedényt, s a nedű felülete levegővel érintkezik. Ha ilyet tapasztalunk, hala­déktalanul öntsük tele azonos minőségű borral a hordót egy hosszú tölcsér segítségével, amelyet a nyálkás borvirág­hártyán átszúrtunk. A fel- emelkedő borvirágot fújjuk le. Az ecetesedés következ­tében savanyúvá, szúrós sza­gévá váló borunk végül ugyanúgy elveszti alkoholtar­talmát, mint a virágosodás következtében. Ez a betegség is a bor „darabban” hagyásá­nak a következménye. Az ecetsav-baktériumokat 100 literenként 10 gramm borkén­nel tudjuk megbénítani. Téltemető decemberben Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A kertészkedők tisztában vannak azzal, hogy munkájuk eredményében sokszor hónapok múltán gyönyörködhetnek. így a telet búcsúztató színpompás kiskertre is még a tél beállta előtt kell gondot fordítani. A különböző virághagymák, gumók ültetési ideje ugyan szeptemberben kezdődik, ám aki vállalja a kemény fagyok hirtelen bekövetkezésének ve­szélyét, még most is földbe helyezheti azokat. Az évről évre újra hajtó virágok (mint amilyen a tél­temető, a hó- és gyöngyvirág, a krókusz) ültetésénél tekintet­tel kell lenni arra, hogy ha jól érzik magukat a helyükön, szabadon elszaporodnak. Ezért ezek inkább fák, bokrok alá valók. Bár mondjuk a feb­ruárban hótakaró alól kibújó hóvirágok jól mutatnak pázsi- tos környezetben is, ott egyre inkább útban lesznek. Ugyan­ez a helyzet a nárciszokkal is, amelyeket kisebb csoportok­ba, pázsit- és virágszegélyek­be érdemesebb ültetni. Ügyelni kell arra, hogy a tulipán és jácint minden évben más helyet igényelnek, ugyan­azon pontokra ültetve későn és gyéren hoznak virágot. Ké­sőbb, legalább egy év kiha­gyással visszaültethetőek az eredeti helyükre. Megoldást jelenthet az is, ha a hagymákat váltott években dézsában vagy növénytálakban neveljük ki. Tudni kell azt is, hogy a virág- rügyek differenciálódásához hideghatásnak kell kitenni a hagymákat (ez az ún. vemali- záció), ami az őszi ültetéssel természetes úton megy végbe. Enélkül csak vegetatív hajtást hoznak ezek a növények. Kiültetés után — különösen most — a fagykárok megelő­zése érdekében érdemes az ágyást betakarni tőzeggel, de megteszi az összegyűjtött fa­levél is. Az ültetőtálakban vagy dézsákban lévő hagymák betakarásáról, esetleg fagy­mentes helyiségbe állításáról sem szabad megfeledkezni az erős fagyok idején. Se vevő, se áru Egy boltos keservei Fehérgyarmat (KM) — Az ürességtől ásítozó fehér- gyarmati Áfész mezőgazdasá­gi boltban a gyenge forgalom­ról panaszkodik az eladó. Nem mintha bármi oka is lenne kételkednie a messziről jött embernek a fiatal kereskedő szavaiban, de tény, hogy az üzletben töltött fél óra alatt, két beköszönő ismerőst le­számítva, senki nem zavarja meg a beszélgetést. — Ördögi kör ez — mondja Halász László eladó — a kereslet visszaesett, nincs a boltnak forgalma. Ugyanak­kor a meglévő ötmilliós kész­letünk mellett a cégnek új beszerzésekre sincs módja. Az üzlethelyiség bérleti díja havi ötvenezer forint, ami min­denképpen rontja a verseny- képességünket a városban megnyílt két maszek gazda­bolthoz képest. Azok ugyanis saját épületben árulnak, bérleti költséggel nem kell számol­janak. — A keresletvisszaesés nem most kezdődött. Már az ubor­kaszedés kezdetekor tapasztal­ható volt. Az uborkának ugya­nis először nem volt ára — 8 forintot fizettek az első, 2-3 forintot a másodosztályúért — Nincs a termelőknek pén­ze — panaszolja Fehér- gyarmaton Halász László Galambos Béla felvétele ezért aztán elhanyagolták az ápolását, növényvédelmét a termelők. Később pedig a szárazság tette tönkre végképp a növényállományt. Az almát sem kellett annyit permetezni az idei aszályban, mint más­kor. Ráadásul a termelők egy jelentős részének még most sem fizették ki a felvásárlók a gyümölcs árát. Korábbi évek­ben ilyentájt sokan bevásá­rolták a jövő évi növény­védőszer szükségletüket. Most ilyen termelővel nemigen ta­lálkozunk. Nem is csoda, hisz az almának sem volt ára. Ne­kem is volt vagy 120 mázsa első osztályú almám, mégis csak 11 forintért tudtam eladni kilóját. Arról nem beszélve, hogy nem sokkal utána 8 forintra ment fel a léalma ára, a kft. pedig, amelyik az enyémet megvette, három hó­nap múlva fizetett. Ez a bor­zasztó. A fehérgyarmati mezőgaz­dasági bolt méhész felsze­reléseket is árul. Ezeknél is ha­sonló problémákkal, pangó kereslettel kell küszködniük a kereskedőknek. Tulajdonkép­pen együtt sírnak a méhé­szekkel, akiknek nincs elég jövedelmük, mert a méz ára is alacsony. Ráadásul az idei száraz időben gyenge volt az akácvirágzás, a virágpor nem volt elég „lédús”, így kevés mézet pergettek. Ha pedig nincs méz, nincs pénz sem, s a boltban nincs forgalom. Ez a helyzet manapság Gyarmaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom