Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
HAZAI HOL-MI 1992. december 15., kedd Tüskés sarok _______ Cenzúra Kováts Dénes atártalan demokráciánkat még most (sőt, újabban ismét) már Petőfi által is elítélt jelenség kérdőjelezi meg: cenzorok jelenléte árnyékolja be. Ne amolyan kinevezett csinov- nyikokra gondoljanak, akik ezért kapják fizetésüket, hanem azokra, akik vezetői posztjuk tudatában mindenhatónak, tévedhetetlen bölcsnek hiszik magukat, bizalmatlansággal telve beosztottjaik iránt, legyenek azok bármilyen képességűek és beosztásúak. A törvény egyik jeles őre például magának vindikálja a jogot, hogy nyilatkozzon, hisz mégis csak ő az első számú vezető a térségben. Még az sem számít, ha nem ismeri teljes alapossággal az ügyet, amiről kérdezik. Igaz, utánanézhet, de miért ne nyilatkozhatna az ügy alapos ismerője? Más. Egy szervezet országos vezetője veszi a bátorságot, hogy félig átírja azt az szöveget, melyet más mondott el. De vajon az ő szavai az igazak? Egy harmadik helyen a beosztott rögtön felfelé mutogat: igaz ugyan, hogy ő a téma tudója, felelőse, de nem mondhat semmit, csak ha a főnöke... Mert ugye tudják?... Talán jobban meg kellene bízni a munkatársakban. Ha tévednek, valótlant állítanak, felelősségre lehet vonni őket. De azért annyit illene feltételezni róluk: ha egy ügyet ismernek, arról korrekt tájékoztatást tudnak adni. S ne a „ki, ha nem én?” elve érvényesüljön! Mindenféle 1*1111 HONVÉDSÉGI FOGADÓÓRA ma a csenged polgármesteri hivatalban lesz 9- től 12-ig, illetve a tiszavas- vári polgármesteri hivatalban 10-től 14 óráig, amelyet a hadkiegészítő parancsnokság területi főelőadói tartanak. A VÁCI MIHÁLY művelődési központban, Nyíregyházán ma öttől a Nyíri Amatőr Filmklub tartja foglalkozását. Hat órától pszichológiai tanácsadás lesz, míg hattól és héttől aerobic váija a mozogni vágyókat. Gratulálunk f A megye közép- iskolásainak immár ötödik alka- ---------- lommal megrendezett könyvtárhasználati vetélkedőjének döntőjébe öt csapat jutott be. Jóllehet születtek dobogós helyezések — első lett a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium leánytriója —, a verseny Rendezvények« Mozi KRÚDY MOZI: Bumeráng Előadás: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Végső megoldás — halál 3. Előadás: 16, 18 és 20 óra. VIDEÓHÁZ: Amerikai nindzsa IV. Délelőtti előadásokra. Ásó, kapa, nagykaland. A délutáni előadásokra. Színház Ma délután három órától és este hét órától a békéscsabai Jókai Színház vendégeskedik a a Móricz Zsig- mond Színházban. A darab címe: Légy jó mindhalálig. Kiállítások A tiszalöki városi könyvtárban M. Róka Sándor nyíregyházi festőművész kiállítása látható december 20-ig mindennap 10-tól 18 óráig. December 21-ig láthatók dr. Bárány György és Pásztor Miklós festő, valamint Kotán János fafaragó legszebb alkotásai Tímáron a művelődési központban. Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központhhmmmhnnmmm NÉPSZAVA FÓRUM. Szociális, gazdasági és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos fórumra várják az érdeklődőket december 16- án délután két órára a Szak- szervezetek Házának tanácstermébe (Nyíregyháza, Szabadság tér 11.). Ä vitát dr. Deák András, a Népszava főszerkesztője vezeti. KLUBBELÉPŐK. A nyíregyházi tiszti klubba érvényes állandó belépőket hétfőn szerdán és pénteken lehet vásárolni 8-17 óráig a klub titkárságán. színvonala, a felkészülés hosszas és erőt próbáló munkája indokolja, hogy megnevezzük — rangsorolás nélkül — a finis további négy szereplőjét is: Esze Tamás Gimnázium, Mátészalka; Zalka Máté Gimnázium, Fehérgyarmat; Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza és a Krúdy fiúcsapata. ban hologramkiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők december 23-áig. Tiszalökön a polgármesteri hivatalban Nyilánszky Mihályné tiszalöki festőművész képei láthatók december 23-ig. A Nyíregyházi Városi Galériában a VfH. Esztergomi Fotóbiennálé Színezett fotográfiák című másodkiállítása látható. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban az állandó kiállítások mellett 1993. január végéig látogatható a Nyíri bakák a Donnál című időszaki kiállítás. Az 1956 forradalma és szabadságharca tiszteletére rendezett tárlatot ez év utolsó napjáig tekinthetik meg az érdeklődők. A vásárosnaményi művelődési központban H. Németh Katalin grafikusművész kiállítása látható december végéig. A nyírbátori Báthory István Múzeumban január 6-ig tekinthető meg a Nyírbátori Képzőművészeti Stúdió és az Országos Amatőr Tűzzománc Alkotótelep zsűrizett anyaga. A válságirodáról Kovács Ibolya főosztályvezetővel _________________beszélget Kovács Éva_________________ Szegényeknek szociális diszkontbolt Nyírbátor (KM) — Az elszegényedés napjaink problémája, s ma már olyanokat is érint, akik korábban biztos jólétben élték napjaikat. A családok válsága, anyagi helyzetének romlása a gazdasági rendszerváltozás kísérője, leküzdése nemcsak az egyénnek, a társadalomnak is problémát okoz. A gondok orvoslására 1990 őszén alakult meg a Népjóléti Minisztérium válságkezelő irodája. Főosztályvezetőjével, Kovács Ibolyával, az aktuális gondokról, problémákról beszélgettünk. — Irodánk célja, hogy válaszoljon azokra a társadalomban jelentkező szociális krízisekre, amelyek napjainkat jellemzik, s hogy próbáljon megoldást adni olyan esetekben, amikor ezt intézménytől, intézményrendszerektől nem várhatjuk el. Az újszerű feszültségek kezelése különféle, jól átgondolt programokat igényel, akár rendszeres, akár rendkívüli, esetenkénti segítségnyújtásról van szó. □ Bár az iroda alig kétéves, azt már most is sejteni lehet, nem lesz rövid életű. Munka, teendő, hosszú évekre akad... — Sajnos, ez így igaz. Programunkban a hajléktalanság az első témakör, olyan feladat, melyet korábban nem is ismertünk, s amelyekre semmilyen megoldással nem rendelkeztünk. Első tennivalónk az átmeneti szállások létesítése volt. Az első évben 30 milliót, ez évben pedig már 300 milliót szánt a kormány erre az egyetlen ügyre. A SZERZŐ FELVÉTELE □ Csak nem azért tízszere- ződött az összeg, mert a hajléktalanok száma is ennyivel növekedett?! — A kérdést nem ily módon kell megközelíteni. Tény, hogy az első évben, amikor a munkát elkezdtük, hajléktalanok voltak ugyan, de nem volt semmi olyan módszer, amely őket támogatta volna. A nulláról indultunk, mostanra pedig már létezik egy országos hálózat, s szervezett intézmények törődnek a hajléktalanokkal. E pillanatban 83 szállásunkon 3000 embernek van hely, s majdnem 200 úgynevezett szolgáltató szervezet, például népkonyha áll rendelkezésre. Közöttük van olyan, ahol hatvan, s van, ahol hatezer adag ételt főznek. □ Az eddig elsoroltak meg is oldják a hajléktalanok problémáját? — Sajnos nem, mert a legfontosabb megoldás, az állandó lakhely hiányzik. Kellenének szociális lakások, hosszú időre menedéket nyújtó szállások, erre azonban ma még nincs lehetőség. □ A térségi válságkezelő programok kialakítása az elmaradott, hátrányos helyzetűnek tartott megyék lakóin kívánnak segíteni. Nem csoda hát, ha ez ügyben gyakorta látjuk megyénkben... — Valóban így van, elsősorban az elmaradott térségek felzárkóztatását tartjuk fontosnak. Úgy gondoljuk, egy-egy megyével szoros kapcsolatot tartva kiegészíthetjük azt az elképzelést, amelyet a kormány e feladat megoldására állított össze. Igyekszünk pótolni, megadni azt a szociális segítséget, amely a kormány- programban nem szerepelhet. □ Megtudhatjuk, hogyan lesz a központban megálmodott elképzelésekből a helyszínen megvalósítható gyakorlat? — A helyi önkormányzatok elkészítik szociális válságtervüket, megmondják, mit akarnak, mi pedig igyekszünk megadni az anyagi támogatást. Ma már 400 önkormányzat elképzelése van nálunk, közöttük igen sok az újszerű ötlet. Szabolcs-Szatmár-Bereg a legjobbak, legaktívabbak között van, nemcsak felismerte, igyekszik meg is oldani saját gondjait. Ezt is igazolja, hogy ennek a megyének tavaly 22, idén már 53 millió forintot adtunk: Válságirodánk működteti a Gyorssegély Alapítványt, melynek keretében a segítség számos formája lehetséges. Ebben a megyében az országban elsőként indul el egy modellkísérlet, amely úgynevezett szociális diszkont bolthálózat kiépítését tervezi. A nyírbátoriak elsőként vállalták, hogy e célra rendelkezésre bocsátanak egy raktárbázist, amelyet 11 millió forint értékű alapvető élelmiszerrel mi töltünk fel. Ezt a pénzt a Gyorssegély Alapítvány adja, s nemcsak Nyírbátor, hanem Nyír- béltek, Tyúkod, Nagyecsed és Ópályi is csatlakozik. □ Hogyan működnek majd ezek a diszkontboltok, s van-e garancia arra, hogy azokon segítenek majd, akik valóban rászorulnak? — Ezekben a boltokban eleve olcsóbb termékeket árusítanak majd, s ezekből a termékekből bárki vásárolhat. Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok által segélyre jogosultak itt válthatják majd be azokat az utalványokat, melyeket támogatás céljára kapnak. A szociális segély, a készpénz útja követhetetlen, az utalványoké már követhető lesz. A válságirodának a nyíregyházi Start Rehabilitációs Részvénytársaság is segít. Ők vállalták, hogy kialakítják a rendszert, működtetik a bolthálózatot. Miután ez esetben az önkormányzatok társulásáról, térségi szemlélet kialakításáról van szó, reméljük, hogy a megyei önkormányzattól is kapunk segítséget. Úgy gondolom, reményünk nem alaptalan, hiszen ez ügyben már meg is ígértek kétmilliót. Sasok röpködnek a pusztán Abapuszta (KM - Balogh Géza) — A Balkány környéki tanyavilágban minden egyszerű. Itt télen hó van, nyáron napsütés, tavasszal rügyfaka- dás, ősszel meg köd, borongós félhomály. Csak egyvalami bonyolult kissé. Ha azt kérdezi mondjuk Abapusztán, hogy merre lakik Mercs János, s erre így szól a felelet: túl a vasúton, a szélső házban. Abapusztán ugyanis legalább harminc szélső házat talál az idegen. Az egyik völgyben bújik, a másik dombra kapaszkodik, a harmadikat meg fasor takarja. A negyedik udvarán kutyák acsarkodnak... ám a tizedik portán vékony, magasba igyekvő füstoszlop, körötte meg két gereblyés, vasvillás öreg... Mercs János, s Mercs Jánosné, azaz, Madar Mária. Gazt éget a két öreg, s házalónak, vagy valami effélének nézik az idegent. Nem is tévednek nagyot. Hiszen mi is házalunk, csak éppen mi nem adunk, hanem veszünk. Történeteket, életsorsokat... Még szerencse, hogy ezért nem kell fizetnünk. Mert különben szegénykonyhára jutnánk. Hiszen a két idős, pusztai ember száz- hatvannégy éves együtt, s hatvan esztendeje élnek közös fedél alatt! Mennyit kéne fizetnünk nekünk, ha pénzre akarnák átváltani az életük történetét! Ám ők ingyen mesélnek. A lakodalmukról többek között. — Most hatvan esztendeje, 1932. november 5-én házasodtunk össze — emlékezik a nyolcvannégy éves gazda. — Szegények voltunk, de azért takaros kis lakodalmat rendeztünk. Húsleves, töltött káposzta, csőröge... ezt volt az asztalon, meg persze bor. Kimulatta magát a környező puszták népe, még a híres bökönyi zenészek is azt mondták, na, ilyen szép lakodalomban régen jártunk. Abban az időben, háromnégy családot leszámítva, napszámból élt itt mindenki. A fiatalok sem örököltek semmit, elszegődtek hát a messzi Hajdúböszörmény alá, a Cé- gényitanyára. De nem tudták megszokni azt a mogorva, fekete földet. Vágytak vissza a homokra, a szelíd nyírségi dombok alá. Újfehértóra költöztek,* aztán nemsokára haza, a nagy, balkányi határba. — A mostani lakásunk helyén állt egy nagy cselédház, abban kaptunk egy kis lyukat — folytatja a csendes szavú Mercs Jánosné. — Napszámba jártunk, feles dohányosok lettünk, aztán a földosztáskor kaptunk mi is nyolc holdat, meg egy hétszázöles telket. A cselédházat elbontották, s felépítették a saját otthonukat. Közben jöttek sorban a gyermekek, s János bátyánk, hogy el tudja tartani a családot, elszegődött vasutasnak. Pályamunkás lett Sztálinváros környékén. Tizennyolc évet húzott le a vasútnál, majd hatvannyolcban nyugdíjas lett. — Akkor választanom kellett. Vagy a föld, vagy a nyugdíj... Hát, én az utóbbit választottam. Hétszázhetvenhét..., nem, hétszázhetvannyolc forintot kaptam, megéltünk belőle. Ma sem panaszkodik. Sem a pénzre, sem az egészségre. Igaz, a földet már rég leadta, a dohánysorok közt sem kell izzadnia, de nehogy azt higy- gyük, ő naphosszat mást se csinál, csak ül, csak heveré- szik. Mindig van mit tenni egy ilyen pusztai portán. Fát vág, disznót etet, havat lapátol, a legszebb azért mégis az a perc, amikor felkapaszkodik a kertje végén lévő hatalmas dombra. Gyönyörködik a kövér szőlőtőkékben, s persze a környező tájban. Mely nagyon szép, még a Nyírben is párját ritkítja. Öreg akácosok, poros dűlőutak, nádasok, semjének... tele rókával, sassal. Akikkel bizony csak nehezen bír meg az ember. Hányszor meg hányszor túljárnak a pusztai tyúkok, kacsák eszén, megdézsmálva a baromfiudvart, a kertek alját. De Mercs János nem igazán haragszik rájuk. Azt mondja: élni kell azoknak is, hiszen a sasok is Isten teremtményei... W ■■ Ugyeletek Sürgős esetekben a megyei rendelőintézetben — Nyíregyháza, Bocskai u. 73. sz. — fogadják a felnőtt és gyermekbetegeket este ? héttől reggel hét óráig. Az ügyeletes gyógyszertár este fél kilenctől reggel fél 8-ig kereshető fel Nyíregyházán, a Szabadság tér 1. szám alatt. A tárgyalóteremből Megszúrta saját késével Nyíregyháza (KM - N. L.) — A vendég kikezdett a vendéglátó feleségével. Másodszor is visszaélt a vendégszeretettel, amikor kést rántott és rátámadt a házigazdára. A támadás után bő egy perccel a bordái között érezte a saját kését... Áz eset Nyírbátorban történt, ahol Gy. Gy.-éknél névnapot ünnepeltek. A férfiak már erősen spicces állapotban voltak. P. L., az egyik vendég tisztességtelen ajánlatot tett a háziasszonynak. Ó hangosan tiltakozott, erre felfigyelt a férje és vita alakult ki a két férfi között. A szemtelen vendég ahelyett, hogy elnézést kért volna, elővette kését és rátámadt a jogosan reklamáló házigazdára. A megtámadott azonban egy ügyes rúgással eltalálta a támadó kezét, a kés a földre esett. A házigazda felkapta és támadásba ment át. A megyei bíróság Gy. Gy.-t emberölés bűntettének kísérlete miatt három év és hat hónap börtönre ítélte. Az ítélet jogerős.
