Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. december 12., szombat TÚL A MEGYÉN Kötelező felelősségbiztosítás, E-hitel A kormányülésen tárgyaltak a várandósági pótlékról is Kormányközlemény Hankiss-ügyben A szóvivő sem nevezte meg a négy szerződést, ami alapján elítélik az elnököt Budapest (ISB - D. Á.) — A kötelező gépjármű felelős­ségbiztosítási díjak minden kategóriában emelkednek a következő esztendőben — hallottuk a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A három érdekelt: a biztosí­tottak érdekképviseleti szer­vei, a biztosító intézetek és a kormány képviselői átlagosan 14 százalékos emelésben ál­lapodtak meg. Csökkennek a törlesztési részletek Tájékoztató az OTP-nél Budapest (ISB - S. Z.) — Az Országos Takarékpénztár 1992. október 1-jétől csökken­tette a betéti és a hitelkamatait. Ennek megfelelően csökken­tek a lakáshitelek kamatai is, évi 32 százalékról 28 száza­lékra. Az adósok ezekbeh a hetekben kapják kézhez azo­kat a leveleket, amelyekben a pénzintézet az 1993. január 1- jétől esedékes törlesztőrészle­tekről ad tájékoztatást. A kamatcsökkentés követ­keztében többnyire mérsék­lődnek az adósok havi terhei. Ez leginkább az üzleti kama­tozású hiteleknél lesz érzékel­hető, ahol is 34-ről 29 száza­lékra csökkent a kamat mér­téke. A régi feltételű —évi 15 százalékos kamatozású — hi­telek kamatát a parlament álla­pította meg, így azt csak az 1993. évi költségvetés vitája során lehet módosítani — hal­lottuk az OTP pénteki sajtótá­jékoztatóján. A takarékpénztár újfajta la­káshitelezési rendszer kidol­gozását tervezi, melynek lé­nyege, hogy az adósok kezdet­ben lényegesen kevesebbet fi­zetnek, mint a hiteltartozás lejárta előtti időkben. Erre — amint azt az OTP vezetői a sajtótájékoztatón elmondták — azért van szükség, mert az állam költségvetési részvétele fokozatosan csökken. A támo­gatási rendszer azonban nem szűnhet meg teljesen — vélik —, valamilyen formában, ha kisebb mértékben is, mindig szükség lesz a költségvetési hozzájárulásra. Amerikai szállító­eszközök Budapest (MTI) — A Hon­védelmi Minisztérium az Egyesült Államok kormányá­nak illetékes szerveivel keresi a lehetőséget a feleslegessé vált amerikai szállítóeszközök beszerzésére — mondta pén­teken Erdélyi Lajos honvédel­mi szóvivő. A lehetőségekről Charles Thomas amerikai nagykövet levélben tájékoztatta Für La­jos honvédelmi minisztert. A tárgyalások nem fegyverzeti anyagokról folynak, hanem tehergépkocsik és esetleg szál­lító repülőgépek beszerzéséről van szó. A hangsúlyozta: a tár­gyalások még kezdeti szakasz­ban vannak. A legmagasabb a 40 száza­lékos díjemelés lesz. A kormány határozata értel­mében már 1992-ben meg­szünteti a bérszabályozást, az ezzel kapcsolatos jogszabá­lyokat hatályon kívül helyezi. Rendelet született a váran­dósági pótlékról. Ennek értel­mében várandósági pótlék jár a terhesség negyedik hónap­jától, ha az édesanyát terhes­gondozásba vették. A pótlékot havonta folyósítják. Ikerter­hesség esetén a második és Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Ismét fellángol­tak a viták a világkiállítás­ról. Az újabb polémia apro­póját most a világkiállítás és a hozzá kapcsolódó Fejlesz­tési Alapról szóló törvény- tervezet adja. A javaslat kapcsán a kormánypárti képviselők állítják: az expo finanszírozása a parlament korábbi döntésének megfele­lően történik. Az ellenzékiek úgy vélik, a hátuk mögött újabb milliár- dokat ad a kormány a ’96-os esemény megrendezésére. Minderről Fejes Attila (MDF) és Kosa Lajos (Fidesz) képvi­selőket kérdeztük. Mivel az államháztartási törvény értelmében jövő év ja­nuár elsejétől törvényi szabá­lyozás nélkül egyetlen pénz­ügyi alap sem működhet, a parlamentnek még ebben az évben döntenie kell az említett tervezetről. Fejes Attila elis­meri, hogy e pénzügyi alap léte az elmúlt időszakban több vitát is gerjesztett a fővárosi önkormányzat, illetve a kor­mány és Világkiállítási Prog­ramiroda között. A fővárosi önkormányzat azt szeretné, ha a világkiállítással kapcsolatos infrastrukturális beruházások listája részét képezné az alap­ról szóló törvénynek, míg a kormányzat ellenáll e kíván­ság teljesítésének — mutatja be a nézeteltérés okát a képvi­minden további gyermek után járó összeget szülés után egy összegben kézbesítik. A vá­randósági pótlék összege meg­egyezik a megszületendő gye­rek után járó családi pótlék összegével. A rendelet január 1-jétől érvényes. Az átmeneti időszakban dönthet a várandós nő, hogy anyasági segélyt vesz fel vagy várandósági pótlékot igényel. A gyorsabb privatizáció és a hazai vállalkozók támogatása érdekében az Egzisztencia-hi­selő. Ismeretes, hogy az állami költségvetés — a parlament egy korábbi döntésének értel­mében — ’90-es áron össze­sen 17 milliárd forinttal járul hozzá az expóval kapcsolatos infrastruktúra kiépítéséhez, míg a többi pénzt a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak kell előteremteniük, illetve vállalkozóknak kell befektet­niük. Fejes Attila úgy véli, a kor­mány teljesíti a kötelességét, amikor ezt az összeget az alap­ba helyezi, és ezzel gyakorlati­lag többek között lehetővé teszi a lágymányosi híd, a víztisztítómű és a szükséges utak építésének megkezdését, kivitelezését. Ellenben ko­moly hiba lenne, ha egy úgy­nevezett többszereplős beru­házás — mint a világkiállítás — esetén, az egyik résztvevő­nek törvény írná elő, mit kell tennie és kifizetnie az elkövet­kező időszakban. Ugyanakkor a többiek a saját belátásuk sze­rint cselekedhetnének. így az az abszurd helyzet is előállhat­na, hogy a kormány az elő­zetes tervek szerint megépíte­né például a víztisztítóművet, viszont az ide vezető csator­nahálózat nem készülne el idő­ben — érzékelteti a különb­séget Fejes Attila. Csupán azért, mert a beruházás többi szereplője, vagy közülük az egyik, nem járulna hozzá kellő összeggel a kivitelezési mun­kákhoz. tel feltételeinek jelentős javu­lására tett javaslatot a kor­mány. Az új elképzelések sze­rint a törlesztési futamidő 15 évre nő, és a törlesztést meg­előző türelmi idő három év lesz. A kormány javasolja a Magyar Nemzeti Banknak, hogy az Egzisztencia-hitel alapkamata is csökkenjen. A kamat mértéke a korábbi 16,6- ről maximum 7 százalékra mérséklődik. (A pontos szám a kamatrés megállapításától függ) Parlamenti program Budapest (MTI) - A tör­vényhozás év végéig szóló programjáról tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Parlamentben Szabad György, a Magyar Országgyűlés el­nöke. Ä hátralévő három hét mindegyikén lesznek plenáris ülések, s a program zsúfolt­ságát jelzi, hogy a jövő heti hétfői, keddi és csütörtöki plé- numon összesen húsz téma tárgysorozatba vételét ter­vezik. Ülésezik a T. Ház de­cember 21., 22., 23-án, majd december 29-30-án is. Ez utóbbi két napra beiktat­ták a feltételesen tervezhető napirendi javaslatba a rádióról és a televízióról szóló törvény- javaslat határozathozatalát. Ezzel kapcsolatban Szabad György kitért arra, hogy a mé­diatörvény nem naiv optimize mussal került a programba, kellő konszenzuskészség ese­tén nem tartják lehetetlennek, hogy még idén megszületik a törvény. A sajtótájékoztató al­kalmát felhasználta a házelnök arra, hogy visszautasítsa a témával kapcsolatban az Országgyűlést ért vádakat. Kosa Lajos szerint a beter­jesztett javaslat indoklása csak elvben igaz: a kormány azt ál­lítja, hogy csak a világkiállí­tásra szánt állami pénzek el­költésének módját önti jogi formába. A probléma többek között az, hogy a tervezet sze­rint ezt az alapot nem minisz­ter, hanem a Világkiállítási Programiroda vezetője kezeli majd, s ez ellentmond az ál­lamháztartási törvénynek. Ugyanakkor olyan pénzügyi tranzakciókra is lehetőséget adna a leendő törvény, amely szintén ütközik más törvényi előírásokkal. Ráadásul a pénz­ügyeket érintő probléma messze túlmutat az alapról szóló törvényen. A parlament eredetileg 17 milliárd forintot szavazott meg a világkiállítás­ra, ám ehhez képest az expo állami finanszírozási terveiben szerepel egy 13 milliárdos fel­sőoktatási innovációs kötvény kibocsátása, s az ide kapcsoló­dó ingatlanok eladásából szár­mazó 5,5 milliárdos bevételt is a világkiállítás finanszírozásá­ra akarja fordítani a kormány. Ezek mellett még a szerencse- játékokból és a privatizációból befolyó pénzekből is átadnak összegeket a világkiállítás megrendezésére. Nem véletle­nül gondolja tehát az ellenzék azt — így a képviselő —, hogy a kormány az ellenzék háta mögött újabb milliárdokat önt az expo feneketlen zsákjába. Budapest (ISB - D. Á.) — A kormányszóvivői sajtótájé­koztatón Juhász Judit a kö­vetkező közleményt ismertet­te: „Az elmúlt napokban több olyan nyilatkozat hangzott el — a hatályos jogi szabályozást figyelmen kívül hagyva, bár látszólag arra hivatkozva — hogy a Magyar Televízió el­nökével szemben megindított fegyelmi eljárás és Hankiss Elemérnek állásából történő felmentése „minden jogi ala­pot nélkülöz”, különösen azért, mert a kormány nem in­dokolta meg eddigi intézkedé­seit. A kormány és a miniszterel­nök minden eddigi intézke­dése, mint ahogy a mostani is, mindig jogszerű volt. A Magyar Televízió el­nökével szemben az MTV gazdálkodása körében elköve­tett súlyos szabálytalanságok miatt indult meg a közalkal­mazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján a fegyelmi eljárás. E törvény valóban előír indoklási kötele­zettséget, azonban ez csak a fegyelmi eljárás befejezésekor szükséges. A fegyelmi eljárás megindí­tásának indokoltságát egyéb­ként az is alátámasztja, hogy — a Magyar Televízió elnöke által az MTV legelőnyösebb szerződései közé sorolt szer­ződésekkel kapcsolatban — különösen nagy értékre elkö­vetett hűtlen kezelés bűntet­tének alapos gyanúja miatt Hankiss Elemér két közvetlen Az SZDSZ Ügyvivő Testü­leté leszögezi, hogy Hankiss Elemér felfüggesztésével a kormány durva törvénysértést követett el. Az SZDSZ tiltakozik az aLkotmányosságot és a jogálla­miságot semmibe vevő erő­szakos kormányzati lépés el­len, és követeli a felfüggesz­tés hatálytalanítását, és a tör­vénysértő eljárás megszünte­tését. A kormány veszélyes útra lép, ha törvénysértő eszközök­höz nyúl politikai céljainak el­érése érdekében. Nyilvánvaló célja, hogy közvetlen ellenőrzése alá von­ja a közszolgálati televíziót, és ezáltal befolyást gyakoroljon a műsorok tartalmára. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Alkot­Budapest (ISB - D. Á.) — Hankiss Elemér pénteken dél­előtt fél tízkor érkezett a Ma­gyar Televízió épületébe. Mint egy győztes hadvezér, körül­belül 500 televíziós dolgozó vastapsa közepette vonult be az épületbe. Igaz, 6-8 ismeret­len férfi gyalázkodó megjegy­zéseket kiabált az egy napja „felfüggesztett” tv-elnök után. Hankiss elmondta: most né­hány napra hivatalos elfoglalt­sága külföldre szólítja, de a jövő héten, mikor hazajön, ter­vezető munkatársa ellen bün­tető eljárás indult.” * Juhász Judit e témában há­rom kérdést kapott, és a kor­mányszóvivő szó szerint a kö­vetkezőket válaszolta. — Megnevezné-e konkrétan azt a négy szerződést, amiről a közleményben is szó van? — Nem tudom a megneve­zésüket. Ahogyan tegnap este a televízióban láttam, Hankiss Elemér sem kívánta ezeket konkrétan megjelölni, bár ő is­meri ezeket a szerződéseket. Ez nem tartozik a kormány- szóvivő kompetenciájába. — Mi a kormány álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Hankiss Elemér nem ismeri el munkáltatójának, és a köztár­sasági elnöktől kért maga ellen fegyelmi vizsgálatot? — A kormány jogszerűen járt el, amikor az intézkedéseit meghozta. Hankiss Elemér jogértelmezését a kormány nem fogadja el. Reméljük vi­szont, hogy Hankiss Elemér elfogadja majd a fegyelmi el­járás során kialakult álláspont alapján a jelenleg érvényes jogszabályokat és ehhez alkal­mazkodik. — Katona Tamás miért megy ma a televízióba? — Katona Tamás a kor­mányzat politikai államtitká­raként hosszú hónapok óta foglalkozik a médiával. A mai helyzetben tanácsadóként, nyilatkozóként is lesz szerepe. mánybíróság minden ilyen törekvést alkotmányellenes­nek minősített. A kormányt még az alkot­mányellenesnek minősített 1047/1974. számú miniszter- tanácsi határozat alapján sem illeti meg több, mint a fel­ügyelet joga a televízió elnö­kével szemben. Ebből egyene­sen következik, hogy fegyelmi jogkört nem gyakorolhat vele szemben. Alaptalan az a kor­mányzati álláspont, hogy a televízió elnökének jogviszo­nyára a közalkalmazotti tör­vény rendelkezései az irány­adók. Az előző rendszer is a ke­zében tartotta a televíziót, mégis megbukott. Sajnálatos, hogy az Antall-kormány ebből nem tanult. mészetesen visszatér dolgozni a televízióba. Talán addigra már sikerül a jog segítségével kivívni az igazát. Nahlik Gábor, a kormány által megbízott elnök már kér­te a Magyar Nemzeti Banktól, rendezzék az aláírási jogokat, rendeljenek ki a pénzügyek in­tézésére szakembereket. Nagy László gazdasági igazgató alá­írási jogát már reggel megvon­ták, a bank már nem is fogadta el az általa aláírt papírokat. Vita a világkiállításról Az ellenzék szerint a kormány nem tartja be a megállapodást A szabad demokraták állásfoglalása Törvénysértés a tv elnökének felfüggesztése Hankiss elutazik Egy csoport fiatal muszlint tiltakozik Bangladesijén a mecsetrombolás elten AP-FEtvém

Next

/
Oldalképek
Tartalom