Kelet-Magyarország, 1992. december (52. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
GAZDASAG 1992. december 10., csütörtök rászabott finn állami hitel Így 1,5 milliárdos beruházás és ami mögötte van Mátészalka (KM - MCS) ■ Mint egy elegáns zakót, »y szabták a Szatmár aisio Protein Kft. búzake- ényítő-gyárára a finn álla- i hitelt. Minden passzolt: a egfelelő összegkeret, a andináv országbeli tech- dógia és egy finn cég, a aisio csoport, amely 1989- :n a szilvesztert megelőző ipon vegyes vállalati szer- ídést írt alá a Szabolcs- 'atmár-Bereg Megyei Ga- )naforgalmi és Malomipari álialattal, valamint a omplex Külkereskedelmi álialattal. A mai ünnepélyes avatás őtt a beruházás kulisszatit- tiba pillantottunk bele. géretes terv Három éve a pezsgőt a leidé búzakeményítő-gyárra jccintották, bár az az igazig, buborékként pattant volna ;ét az ígéretes terv. ha 1990 /arán a finn miniszterelnök szágunk támogatására nem /újt 100 millió dolláros hitel- ;retet. Addig ugyanis hiába lincselt a pénzintézeteknél ete Szabolcs ügyvezető igazító, egyikük sem adott banki ztosítékot 8-9 millió dollár értékű finn technológia lízingeléséhez. Enélkül pedig a 200 milliós alaptőkéjű cégnek nem akadt lízingpartnere. Ebben a helyzetben kapták meg az 540 millió forintos finn hitelt. amelynek kamata 10 százalék plusz a bankköltség, törleszteni két év türelmi idő után 15 fél év alatt kell. Az ösz- szeget 1,5 milliárdra, a beruházás teljes költségére állami alapjuttatás, exportárualap-bővítő hitel, OMFB- és Foglalkoztatási Alap-támogatás egészítette ki. Biztos piac Az ötletgazda nem egy személy, hiszen Hete Szabolcs, mint a Kisvárdai Szeszipari Vállalat igazgatója, már a nyolcvanas évek végén a megyei gabonaforgalmival és a gabonatröszttel arról tárgyalt, hogy közösen érdemes lenne a demecseri keményítőgyár rekonstrukciójába belefogni. Ezzel a lépéssel az alapanyag- gyártó és a lisztfelhasználó egy zászló alatt menetelt volna előre. Mivel Hete Szabolcs a vállalatnál felmondott, a gabona kereste meg, hogy az ötletet már saját berkein belül valósítsa meg. Az üzletbe a Komplex mint exportot bonyolító külkereskedelmi vállalat lépett be, amely úgy gondolkozott, ahhoz hogy rajta keresztül exportálhassanak, megfelelő árualap szükséges. Ennek kialakulását ráadásul még 200 millió forinttal is támogatta. A Komplex egyébként is ismert volt, hiszen a demecseri gyár Finnországba irányuló vitális- gluten-exportját bonyolította. Az új búzakeményítő-gyár előkészületénél a finn Raisio csoport ajánlata volt a legjobb, csúcstechnológiát hoztak be, és hajlandóak voltak vegyes vállalatot alapítani. A gabonaforgalmi a liszt biztos piaca miatt egyengette a beruházást, hiszen az új üzem 24 ezer tonna lisztet használ fel. A mátészalkai malom már, várhatóan a baktalórántházi és a nyírbátori is, az új gyárnak adja az alapanyagot. A hely kiválasztásánál a vállalat és megyebeli téeszek telephelyei közül a gabonaforgalmi mátészalkai silótelepe rendelkezett a legjobb adottságokkal. A „zöldmezős” beruházás tavaly február végén kezdődött, a feszes ütem ellenére idén októberben már a próbaüzemet is megtarthatták. Az utolsó hónapok voltak a legnehezebbek, hiszen a gabona csődje miatt elapadtak a hitelek, úgy tűnt, a technológiai szerelés elhúzódik. Egy telefoninformáció, mely szerint a tárcaközi bizottságtól lehet nagyobb összeget megpályázni, a legjobbkor érkezett. így a tervezett időre megkezdődhetett a próbaüzem. A finn tulajdonosok sem bíztak semmit a véletlenre, szerelőik a helyszínen segítették az összeszerelést. A zöme export Érdekesen alakul a hazai konkurencia is. A magyar keményítőipart elemezve két kukoricafeldolgozó működik a Dunántúlon, míg a két lisztfeldolgozó éppen a megyében találh^fó, a szálkái mellett a demecseri. A piac egyébként túltelített, a legfőbb felhasználók papír-, élelmiszer- és textilipari üzemek nem a legró- zsásabban állnak. Persze a késztermék 85 százalékát többek között Hollandiába, Finnországba és a Távol-Keletre exportálják, amihez nem elég megtalálni, meg is kell tartani a piacot. Paplan és párna Rakamazról A belföldi piac igényei szerint paplanokat, toilpárnákat készítenek Rakamazon Balázs Attíla FELVÉTELE \ vagyonnak működnie kell alambos Béla Nyíregyháza (KM) — A lezőgazdaság működőké- ességét javító elképzelések- 51, tervekről, a közeljövőén szükséges változtatások- 51 is rengeteg szó esett azon z agrár munkamegbeszélé- :n, amelyre a múlt héten érült sor a Megyefejlesztési lapítványnál. Szerencsés helyzetben vol- ik a meghívott résztvevők, gyanis Jakab Ferenc ország- yűlési képviselő személyé- en a másfél hónapja ismét tegalakult Országgyűlés Me- Sgazdasági Bizottsága alel- ökétől hallhatták a legfris- :bb döntéseket és döntés előtt ló elképzeléseket. Jövőre is folytatódik, néhány módosítással, a mező- gazdaság szervezeti és szerkezeti átalakulását elősegítő reorganizációs program — emelte ki a mezőgazdasági bizottság alelnöke. Meghirdetett célja volt ugyan eddig is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek vagyontárgyait újra lehessen hasznosítani, s erre — mármint reorganizációra — felvett fejlesztési hitelekhez nyújtott kamattámogatást. Ám, a vártnál lassabban indult a program az átalakulások és a csődeljárások elhúzódása miatt. Egy másik gond, ami riasztja a vállalkozókat, hogy nincsenek felkészülve a bankok által is igényelt, komoly üzleti terv készítésére. A kormány viszont csak ilyen terveket tartalmazó pályázatokhoz adhat támogatást. Nagyon fontos lenne, hogy az érdekképviseleti szervek ez irányú munkájukkal segítsék elő az új vállalkozások kialakulását és működését. A kormány 1993-ban az eddiginél még többet, 3 milliárd forintot irányzott elő a reorganizációhoz felvett hitelek kamattámogatására. Ezenkívül két lényeges változtatást is végrehajtott a programban. Egyrészt a reorganizációval összefüggő kamattámogatás ezután kiterjed a mezőgazda- sági és erdőgazdálkodási ágazatokba sorolt állami vállalatok, önprivatizác(ó keretében értékesített vagyontárgyainak a vásárlásához és fejlesztéséhez szükséges hitelekre is. Másrészt a kezdő, valamint az elmaradott térségek településein vállalkozók — magán- személyek, társaságok, szövetkezetek — a reorganizáció keretében megvalósuló új fejlesztésekhez nyújtott hitelek összegének akár 10 százalékát is megpályázhatják vissza nem térítendő támogatásként. A hitelellátás javítása is fontos része a programnak. Előrehaladott tárgyalásokat folytat az FM az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, mintegy 100-150 millió dolláros hitelprogram jövőre történő beindításáról. A reorganizációs hitelekhez való könnyebb hozzájutást is elő szeretnék segíteni azzal, hogy a vállalkozók kockázatvállalását részben átvállalják majd a különböző garanciaalapok. Szövetkezeti kórkép Nyíregyháza (KM - Nábrá- di) — Napjainkban ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a szövetkezetek megyénkben is. A régi értelemben vett szövetkezeti mozgalom mind a három ágáról van beszélni való. Kongresz- szust tartanak a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, az átalakulás végéhez közelednek az ipari szövetkezetek, a téeszekben gyakorlatilag befejeződött a betakarítás, sok tsz-elnök és főkönyvelő hitelekért futkos, hogy tervezni tudják a következő évet. Szövetkezeteink statisztikája lehangoló. Az áfészek közül Szábolcs- Szatmár-Beregben csak öt nyereséges, 19 veszteséges. A fizetőképes kereslet visszaesését mindenütt megérezték. Nem vált valóra az a remény, hogy az ukrán és a román turisták növelik a forgalmat. A megnőtt fekete kereskedelem egészségtelen konkurenciát jelent. Jó hímek számít, hogy országos akció indult az illegális kereskedelem visszaszorítására. Ettől azonban nem várható az áfészek helyzetének gyors javulása. Megyénkben 47 ipari szövetkezet működik. Az újfehértóit gyakorlatilag már felszámolták és újabb három ipari szövetkezetben kezdték meg a felszámolást. Ezeket nem számítva is ipari szövetkezeteink húsz százaléka veszteséges. Főleg az építőipari, a vasipari ágazatban tapasztalhatók a nagyobb gondok. Ezeknek a szövetkezeteknek főleg a beruházások fellendülése hozhat javulást. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteink közül nyolc a felszámolás sorsára jutott. Valódi, figyelemre méltó nyereséggel csak néhány tée^fcünk dicsekedhet. Nagy a parlagon maradt terület, több helyen felszámolják az állattenyésztő telepet. Ä géppark elavult, korszerű gépekre nincs pénz. A hitelek, kölcsönök okos fel- használása segíthet. A szövetkezetek az utóbbi néhány évtizedben munkát, szerény megélhetést biztosítottak a falun élő lakosságnak. Még nagyobb lenne a munka- nélküliség, ha a szövetkezetek gazdasági helyzete tovább romlana. Biciklidömping Nyíregyháza (KM) — Legtöbbször nem attól függ egy kerékpár minősége, milyen márkájú, hanem attól, hogy szerelik össze —jelentette ki a nyíregyházi Jeles Tibor mechanikai műszerész, aki a nyári kerékpáros dömpinget a következőképpen értékelte. — Lassan már alig lehet kideríteni, egy kerékpárt hol készítenek — folytatta. — Az olcsó munkaerő és a jó minőség miatt a biciklik többsége a Távol-Keletről származik. A végszerelést és a márkanév ráragasztást pedig az adott gyárban végzik el. Japánok és tajvaniak készítik a legtöbb kerékpárt, előbbiek a váltóknál a Shimano készítményeikkel szinte egyeduralkodóak. Anyaghibás kerékpárral még nem is találkoztunk, váztörés talán csak egyszer-kétszer fordult elő. A sláger egyébként továbbra is a mountain bike. Jeles Tibor 1988 óta foglalkozik a kerékpárok szervizelésével és eladásával, valamint robbanómotoros kerti gépek javításával. Nemrég megnyílt telephelye már nemcsak a Schwinn-Csepel márkaszervize. ezenkívül másik hat cég importált kerékpárját is javítja. A szervizelés az egész megyére kiterjed, nemcsak a versenybicikliket, hanem például az orosz kerékpárokat is javítják. A műhely egyben összeszerelő üzem is, hiszen az eladásra szánt kétkerekűek 85 százalékban összerakva érkeznek. a többi műveletet ők végzik el. Ezekből évente 200- at árusítanak. Elsősorban a Matai-cég termékeit forgalmazzák, amelyekre egy év a garancia. Halak a telelőben Nyíregyháza (KM - Nyéki Zsolt) — Ahogy húsvétkor sonkát illik az asztalra tenni, karácsonykor általában az egyik főmenü a hal. Az ízletes és az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszó fehér húsféleség egész évben kelendő árunak bizonyul. Nem véletlen, hogy megyénk számos városának címerében szerepel a hal, hiszen térségünk gazdasági életében egykor jelentős szerepet játszott a halászat. A megye haltermelési egységeit 1992 elején még a Szabolcsi Halászati Közös Vállalat fogta össze. Májusban viszont az átalakulás mellett döntöttek, jelenleg folyamatban van a jogutód, a Szabolcsi Halászati Kft. bejegyzése. Ez a cég rendelkezik halászati joggal a Tisza megyét érintő szakaszán és holtágain, a császárszállási és harangodi víztározókon, s tulajdonukat képezi a nagyhalászi halastó. — A folyót s a holtágakat nem számítva közel 500 hektárnyi vízfelületen gazdálkodunk — tájékoztat Takács Miklós, a kft. főkönyvelője. — Önfenntartó gazdálkodási egységként működünk, a bevételeinkből kell fedeznünk mindent. Az idei aszály 2,9 millió forintos kárt okozott az áruponty, de főleg az ivadékállományban. Kártérítési igényt nyújthattunk be a Földművelésügyi Minisztériumhoz, ahol december 30-ig bírálják el a kérvényünket. Az évet egyébként az átszervezések ellenére nem zárjuk rosszul, a 30-35 milliós összbevételből 1 millió forint nyereségre számítunk. Az áruhalat közvetlenül a kiskereskedők felé értékesítik, a teleltető tavakban pontyból 400, kárászból és busából 200- 200 mázsát tartalékoltak az ünnepekre. A folyamatosan nagy kereslet miatt nagyobb tételekben is értékesíthetnék ezt a mennyiséget, de inkább egy szélesebb s rendszeresen visszajáró vevőkört igyekeznek kialakítani. A jövő terveit illetően döntő tényező lesz a takarmányok beszerzési árainak alakulása. Szeretnének munkahalyterem- tő beruházásokat megvalósítani, gépesíteni, feldolgozó üzemet létesíteni, de csak abban az esetben, ha ezeket saját erőből tudják finanszírozni.
