Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
8 Kelet-Magyarország VEGYES HHHHHHHIHHHHK 1992. november 9., hétfő Elszabadult a pokol Az Aranyhomok őrzője Cselényi György Nyírkércs (KM) — A határban az állapotok enyhén szólva nem megnyugtatóak. Ennek érzékeltetésére íme egy hírcsokor: a nagyhalászi Kossuth termelőszövetkezet mezőőre öt személyt kukoricalopáson ért, akik az őrt jókora kavicsokkal dobálták meg, s egy kővel fejen is találták. A földre esett, s a vérző embert rúgdosták, bántalmazták, s elvették a puskáját. A tetteseket nagyarányú rendőri akció révén sikerült elfogni. — A napkori termelőszövetkezet almáskertjében ismeretlen személyek valamilyen fegyverrel két éjjeliőrre több lövést leadtak. — Egy nagykállói férfit Napkor külterületén állampolgárok akadályoztak meg 2,5 mázsa káposzta ellopásában. — Ismeretlen személyek Turistvándi határában előzetes szóváltás után egy traktorost bántalmaztak, aki súlyosan megsérült. Az említettek kavarogtak gondolatainkban, amikor a késő délutáni szürkületben Nyír- kércsen egy zöld ruhás, zöldkalapos férfi közeledett felénk. A vállán kétcsövű fegyver. Szóba elegyedtünk. Megtudtuk, az 52 éves Csorna Miklóshoz, az Aranyhomok szövetkezet mezőőréhez van szerencsénk. Hét éve látja el ezt a munkát. Hétszáz hektárnyi területet vigyáz, amelyen egyebek mellett erdők, fasorok, kukorica, gabona, karfiol, káposzta, krumpli és zöldségfélék találhatók. Amikor a beszélgetés a határban történtekre terelődött, a friss levegőtől pirosas arca elkomorodott. — A mezei lopások nagyon elterjedtek. Nincs olyan napszak, amikor ne próbálkoznának a tolvajok. Most á káposzta, a karfiol, a krumpli és az alma a sláger. Az elnök az almáshoz külön őröket állított. Jelenleg nekem is van egy segítőm. Csorna úr a földeket az útviszonyoktól függően hol gyalog, hol biciklivel, hol motor- kerékpárral járja. A területet úgy ismeri, mint a tenyerét. Olykor izgalmakban is van része. — Egyszer a Szilastagban figyelőállásban voltam — idézte fel —, négy férfi Ramo- csaháza felől Levelek irányába tartott. Biztos rólam beszélhettek, mert ilyesmit hallottam: vegyük el a puskáját! Én erre azt mondtam: próbáljátok meg, s meglátjuk, mi lesz! Ekkor megijedtek, s eloldalog- tak. De a vagyonvédelem során kisebb-nagyobb konfliktusok szinte mindennaposak. A mások javait egyre többen igyekeznek „leszüretelni”. — Ha megtámadnák, mit csinálna? — A cselekedeteimet natragédia hamar bekövetkezhet, elég ha csak a Túrán történtekre utalok. Ott két ember veszítette életét. Szörnyű. Mindenesetre a kollégával is együttér- zek. 52 éves vagyok, három gyermekem van. Hála istennek, emberre még nem lőttem, de ha a helyzet úgy hozná, nem hagynám magam megpocsékolni. Szerencsére a baktai rendőrőrssel nagyon jó a kapcsolatom, s van, amikor együtt teszünk egy-egy kört. Ez azért is előnyös, mert látják, nem vagyok teljesen egyedül. De azt is sokan tudják, valamikor rendőr, illetve önkéntes rendőr is voltam. Mindezek dacára a bűnözők gyakran fenyegetnek, meg azt mondják: úgyse mersz lőni... Amióta demokrácia van, a pokol még jobban el szabadult. A fegyverre nagy szükség van, hiszen ha nem lett volna nálam, egyszer két kóbor kutya tépett volna szét. — Lehet, nem illik, mégis megkérdezem: e veszélyes munkáért mennyi a fizetség? — Nyolcezer-kétszáz bruttó. Ezenkívül kapok 1550 forint motorátalányt, ami bengyon meg kell fontolni, mert a ' zinre sem elég. A mezőőr gyakran kerül nehéz helyzetbe A SZERZŐ FELVÉTELE Tüntetések előtt Nyíregyháza (KM — Cselényi György) — Hazánkban, s így megyénkben is egyre többen és egyre több céllal szerveznek a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt. Szabolcs- Szatmár-Beregben csupán az idén eddig 28, azon belül a megyeszékhelyen 12 demonstráció volt, amelyek politikai, gazdasági-szociális, környezetvédelmi és egyéb célok elérését igyekeztek előmozdítani. Ezek jellemzőiről beszélgettünk Kállai András őrnaggyal, a nyíregyházi rendőrkapitányság őr- és járőrszolgálati alosztályának vezetőjével. — Nyíregyházán eddig a gyülekezési joggal összefüggő rendezvényeken (demonstrációk, összejövetelek, felvonulások, tüntetések) nem történt rendőri intézkedést követelő esemény, az ott megjelentek a törvény előírásait tiszteletben tartották — mondta az őrnagy. — A kérdésről azonban mégsem árt beszélni, hiázen számos fontos dolog még most sem eléggé közismert. Elöljáróban hadd szögezzem le, hogy az alkotmányjogászok és a büntetőjogászok a következő meghatározást fogadták el: „a gyülekezés nagyobb számú polgárnak avégből történő céltudatos összejövetele, hogy tanácskozzanak, s meggyőződésüknek, elhatározásuknak kifejezést adjanak. Békés ösz- szejövetelek, felvonulások, tüntetések tarthatók. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak, szabadságának megsértésével. A véletlenszerűen összeverődő emberek csoportja jogilag nem tekinthető gyűlésnek.” — A törvény szerint a gyülekezési joggal összefüggő rendezvényeket a megkezdés előtt 72 órával a területileg illetékes rendőrkapitányságnak szóban, vagy írásban be kell jelenteni — említette Kállai András. — Abban a rendezvény kezdetének és várható befejezésének időpontját; a helyszínét, útvonalát; a rendezvény célját, programját; a résztvevők várható létszámát, a rendezők számát; a szervező szerv, vagy személyek, vagy azok képviseletére jogosultak nevét kell feltüntetni. Előfordult, hogy a rendőrség a bejelentést későn kapta meg, vagy a szervezők azt nem az illetékeshez küldték. A választásokkal kapcsolatos, a kulturális, a sport-, a családi rendezvények, továbbá a törvényesen elismert egyházak és vallási felekezetek területén szervezett vallási szertartások, rendezvények és körmenetek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá, következésképpen azokat nem is kell bejelenteni. A területileg illetékes rendőrhatóság vezetője minden rendezvényre rendbiztost jelöl ki, aki a rendező szervvel együttműködik, s a demonstráció zavartalan lebonyolítását biztosítja. A törvényben meghatározott esetekben a rendőrségnek joga van a bejelentett rendezvény megtartását — az adott helyen és időpontban — megtiltani. Ha például a rendezvény a bíróságok munkáját veszélyeztetné, vagy a közlekedés biztonságát jelentősen zavarná, a rendőrség azt köteles feloszlatni. Megyénkben eddig ilyen intézkedésre nem került sor. A rendőrségi megtiltó határozat az illetékes bíróságon megtámadható. Ezután a bírósági döntés az irányadó. Forgalomszervezés telezőiddel November 16-tól változik Nyíregyháza forgalmi rendje Szerelik a gyalogos átkelőhely lámpáját a Ferenc körúton Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - Balogh József) — Nyíregyháza közlekedésében egyre több gondot okoz a gépjárművek számának a növekedése, mert az úthálózat fejlesztésének üteme ezt a növekedést nem képes követni. A közúti igazgatóság — mint az úthálózat egy részének kezelője — a várossal együttműködve próbál a gondokon enyhíteni, de kevés pénzből látványos javulás nem érhető el. Az egyetlen lehetőség ilyen esetben: változtatni a forgalomszervezésen. Nyíregyházán november 16-tól több ilyen lényeges változás következik. Ezekről beszélgettünk Bodócs Jánossal, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság osztályvezetőjével. • Milyen változásokra számíthatunk? — Nyíregyházán 15 közúti forgalomirányító jelzőlámpa üzemel. Tervünk, hogy a 15 csomópontot egy központi forgalomirányító központ vezérlése alá vonjuk. • Érzékelhető változásokat várhatunk éttől? — A viszonylag nagy számú jelzőlámpa szükségessé teszi a jelzőlámpák műszaki felügyeletének, irányításának központosítását, hogy a város forgalmát valamilyen formában optimalizálni tudjuk. Egy ilyen forgalomirányítási rendszer előnye, hogy csökken az utazási idő, a várakozási idő, a megállások száma, növekszik a csomóponton áthaladó forgalom. Számolni lehet a balesetek számának csökkenésével, csökkennek az utazási költségek és ez együttesen a környezeti feltételek javulását eredményezi. Külföldi és hazai tapasztalatból származó adatok alapján a forgalom 12-15 százalékban gyorsul fel, a várakozási idő 10-12 százalékkal, a megállások száma 8-10 százalékkal csökken. Ezek a változások olyan mértékű üzemanyag-megtakarítással járnak, hogy a központ létesítésére fordított költségek társadalmi szinten rövid idő alatt megtérülnek. • Teljesül-e a régi vágy: a lámpák összehangolása? — Jelenleg a nagykörút Hunyadi utcai és a Pazonyi téri csomópontjában üzemelő és a nagykörút Sóstói úti csomópontjában, valamint a Vasvári Pál utcai csomópontjában lévő jelzőlámpák működnek összehangoltan. Hasonlóképpen működik a Rákóczi utcai és a Bethlen Gábor utcai csomópontban lévő jelzőlámpa. Az új forgalmi beavatkozás más szakaszokon is változást hoz majd. A nagykörút Ferenc körúti szakaszán és a nagykörúton a Színház utcai csomópontjában lévő gyalogos átkelőhelyet is bevonjuk a jelzőlámpás szabályozásba. — Ez szükséges ahhoz, hogy a jelzőlámpák összehangolását meg tudjuk oldani. November 16. után a Hunyadi utca, a Pazonyi tér, a Ferenc körúti gyalogos átkelőhely, a Kossuth utca, illetve a Vasvári Pál utcai szakaszon a Rákóczi utca, a Bethlen Gábor utcai csomópont, az új konzervgyári gyalogosátkelő illetve a Széchenyi utcai csomópont között összehangoltan működnek majd a lámpák, a közlekedés felgyorsulására számíthatunk és az előbb említett előnyök egy része is érezhetővé válik majd. — Ezek is jelentős és érezhető változást hoznak, azonban a nagy változás az lesz, hogy két csomópontban, a Sóstói úti és a Széchenyi úti csomópontban olyan jelzőlámpás forgalomirányítást vezetünk be, amilyen eddig Nyíregyházán nem volt, de az országban sok helyen találkozhatunk Vele. Szakzsargonban ez a telezöld. • Hogyan fogja észlelni a közlekedő, hogy nem abban a rendszerben közlekedik, mint eddig? — A jelenlegi helyzetben forgalmi irányonkénti irányítással találkozott. Ez azt jelentette, hogy minden forgalmi sávnak megvolt az ő sávját irányító jelzőlámpája vagy a forgalmi sáv mellett vagy a sáv fölött, és amikor a lámpa zöldre váltott, akkor a lámpában talált nyíl megmutatta merre kell közlekedni. — A telezőidnél más a helyzet. A zöld jelzésnél a vezető semmilyen nyilat nem lát, csak zöldet. Ezen a jelzésen elindulhat, ám előtte lát egy táblát, amelyikből megtudja, hogy melyik sávból merre haladhat tovább. A jelzési képe viszont más lesz, mint eddig. A szabad zöld jelzés azt jelenti, hogy ugyanakkor, amikor a gépjárművezető megkapta a zöldet, a vele szemben lévő irányból az ott álló gépjárművek ugyanúgy megkapják a zöldet, ami nekik is szabad utat enged az egyenesen, a jobbra vagy balra kanyarodáshoz. Ebből az következik, hogy, ha az egyik gépjármű egyik irányból egyenesen, a szemből jövő pedig balra kanyarodik, útirányuk keresztezi egymást, valahol találkozhatnak. De mivel mind a ketten zöldet kaptak, mindkettőjüknek joguk van tovább men- ni. — Mit tehetnek? Úgy kell közlekedniük, mintha nem lenne jelzőlámpa. Tehát a kanyarodási szabályoknak megfelelően kell ezt a manővert lebonyolítani, illetve a találkozást elkerülni. Telezőidre a gépjármű vezetőjének tudnia kell, hogy a másik irányból jövők is te- 1 e z ö1 de t kapnak, és a továbbhaladási műveleteket már nem a jelzőlámpa szabad jel- zésének megfelelően kell végrehajtani, hanem a kanyarodási szabályoknak megfelelően. — Tudni kell a vezetőnek azt, hogy a balra nagy ívű kanyarodásnál találkozhat a szemből jövő forgalom egyenesen továbbhaladójával, a szemből jövő forgalom jobbra kanyarodójával, illetőleg balra kanyarodásnál találkozhat az utat keresztező gyalogosokkal. Tehát balra kanyarodásnál mind a gépjárműveknek, mind a gyalogosoknak elsőbbséget kell adni. Egyenes haladásnál találkozhat a szemből jövő balra kanyarodókkal, viszont itt elsőbbsége van. Arra azonban figyelni kell, hogy ha a balra kanyarodó elmulasztotta az elsőbbségadást, nem kötelező belehajtani. A harmadik variáció a csomópontról való továbbhaladásra pedig, amikor valaki jobbra kanyarodik. Itt találkozhat az utat keresztező gyalogosokkal, de ez a jelenlegi irányításban is így van. • Első hallásra ez baleset- veszélyesnek látszó változás lesz. Hogyan lehet csökkenteni a balesetveszélyt? — Valóban az, de ha a járművezetők betartják a közlekedési szabályokat, és nem az lesz a céljuk, hogy minél gyorsabban, hanem minél biztonságosabban jussanak el a céljukhoz, akkor minimálisra csökkenthetők a balesetek valószínűsége. A közúti igazgatóság egyébként figyelmeztető jelzőtáblákat helyez ki a csomópontokban. Ezekkel már a jövő hét elején találkozhatnak a járművezetők, melyek a változásra hívják fel a figyelmet. Amikor pedig megváltozik a forgalom, arra szintén táblák figyelmeztetnek. De érdemes a gépjárművezetőknek a KRESZ 9. paragrafusát elolvasni, amely a telezöldes irányítást szabályozza, és érdemes lesz a 28., 29., 31. paragrafusokat is átnézni, amelyek az elsőbbségadás, az irányváltoztatás és a bekanyarodás szabályainak felelevenítésében adnak segítséget. fe&ff0"”31 Ől^SZEM
