Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
KÖZELET 1992, november 2., hétfő Nincs szégyenkezni valónk Képviselők tanulmányúton Bonnban Nyíregyháza (KM Balogh József) — Sok bírálat éri itthon a Parlament mun* káját, a képviselők tevékenységét lehet stílusa, de lehet, hogy szokatlansága miatt. Hogyan állja ki az itthoni gyakorlat az összehasonlítás próbáját? Ezt tanulmányozta a közelmúltban a keletnyugati kapcsolatok ápolására alakult alapítvány meghívására öt napon át Bonnban egy 17 tagú — egyéni választókerületben megválasztott képviselőkből álló — parlamenti küldöttség. A delegációt dr. Szendrei László megyénk MDF-es országgyűlési képviselője vezette, tagja volt Jakab Ferenc, Szűcs M. Sándor és Vargáné Piros Ildikó. Az út tapasztalatairól Szendrei Lászlóval beszélgettünk. • Kezdjük azzal, amiért a mai képviselők a legtöbb szemrehányást kapják: sokszor üresek a padsorok. — Nincs miért szégyenkeznünk, a törvényalkotásban sokkal többet dolgozunk, mint az amerikai, vagy a német képviselők. Ott a minisztériumok, a hivatalok dolga a törvényalkotás, ha egy választásnál egy másik párt jut hatalomra, annyiban változik a helyzet, hogy a győztes delegál szakembereket, akik felülvizsgálják az elkészített javaslatokat. Egy kialakult gazdasági rendszerben legfeljebb kisebb-nagyobb simítások jelentik a változtatást. Valahol emelik, valahol csökkentik az adót, ez politikai elhatározás kérdése, attól függ, melyik réteget, csoportot akarják kedvezőbb helyzetbe hozni. — A szavazás rendje is szokatlan lenne nálunk, ugyanis akár 5 képviselő is megszavazhat törvényt, holott a Bundstagnak 656 képviselője van. Az elnök azonban a határozatképességet csak akkor vizsgálja, ha valamelyik képviselő ezt kémé. De ez illetlenség lenne. A nagy jelentőségű törvényeket név szerinti szavazással fogadják el, az ülésteremben három ajtót jelölnek ki, Igen, Nem és Tartózkodott ajtókat, s ki melyiken megy ki, ott adja le kártyáját. 0 Milyen a képviselők díjazása? — Sokszorosa az itteninek. Tízezer márka a tiszteletdíj havonta és teljes költségtérítés. Ehhez jön a párt finanszírozása, az pedig attól függ, hányán szavaztak rá a választókerületben. Irodát kapnak székhelyükön és Bonnban, a németeket 6-6 tagú apparátus segíti, az amerikaiakat 18-18. Itt már nem is irodát tartanak fenn, egy vonatot rendeznek be minden szükséges infrastruktúrával és mindig oda vontatják, ahol a képviselőnek dolga van. 0 Egy hasonlóan kényes téma: milyennek látták a sajtó és a képviselők kapcsolatát? — Egészen más, mint az itthoni. Igaz, amikor a Bundestag megalakult, Németország megszállás alatt állt. Viszont épp emiatt rendkívül sokszínű volt a sajtó, a kommunistától a szélsőjobbig minden megtalálható volt, csak antiszemita nem lehetett, mert azt kiirtották. A parlamentet azonban úgy vették körül, mintha vattába volna csomagolva. Kritizálták, de senki nem intézett ellene dühödt támadást még akkor sem ha hibázott. Kritizálják a képviselőt is ha részegen látják, ha megcsalja a feleségét, de nem adnak olyan mondatokat a szájába, amit nem mondott, mert ennek nagyon súlyos etikai következménye volna. Az is igaz viszont, hogy ott a képviselő keresi az újságot. Neki érdeke, hogy elegendő információt adjon és legyen érdekes az újságíró számára. 0 A televízió is civakodás tárgya? — A tévé és a parlament kapcsolata is nagyon korrekt. A tévé a parlament plenáris üléseit felveszi, de az ő dolga, hogy mennyit közvetít belőle. Mivel a plenáris ülés a demokrácia kiteljesedésének egyik színtere, itt magyarázzák el a közvéleménynek, hogy mit akarnak ezzel a törvénnyel elérni. A bizottsági ülések is nyilvánosak, ám ez a szakmai viták színhelye és nem show- műsor. Egyébként a köz- szolgálati tévét az állam felügyeli és irányítja. Vezetőit mindig az a párt jelöli ki, amelyik megnyerte a választást, akinek esze ágában sincs pártcéloknak alávetni magát. Egy a cél: hitelesen továbbítani az információt. Ha nem, nem hallgatják a rádiót, nem nézik a tévét és ezt rögtön észreveszik, mert kevesebb a hirdetés. 0 Lobbiznak-e a képviselők választókerületükért? — Bennünket szabolcsiakat megszólnak képviselőtársaink, hogy mi vagyunk a nagy lobbizók. Ott megnyugodtunk, mert teljesen természetes, hogy a képviselő a választókerületéért mindent megtesz. Ha bárhol is megjelenik, összegyűjti az emberek kívánságait és ha tudja, teljesíti. Akkor aztán hatalmas publicitást kap, ha sikerül háromszáz munka- nélküliből mondjuk hármat elhelyezni. Reflektor Viták tüzében Baraksó Erzsébet A közéleti vitákról néha az az érzése támadhat a politika eseményeit csupán egyszerű állampolgárként figyelő embernek, hogy mesterségesen felszított, vagy ébren tartott indulatok csapnak össze. Mintha újra és újra keresnének egy lerágható csontot, csakhogy a szembenállás, a marakodás folyamatos lehessen. Az egyszerű állampolgár, laikusként csak azt veszi észre, hogy már megint napirendre került valamilyen új téma, ami megoszthatja a társadalmat, ellenvélemények kialakulásához vezet, politikai kenyértörésre késztet. Mi tagadás, élen jár ebben az ország vezető sajtója, néhány központi lap és a televízió is, amikor egyre- másra keltenek zavaros hangulatot álhírek közreadásával, majd másnap azok cáfolatával. Vannak, akik felteszik a kérdést: jó az nekünk, ha rendszeresen és állandóan viták kereszttüzében él az ország népe, miért nem tudunk egy békésebb állapotot kialakítani? Rendszerváltozást élünk át, olyat, amire nincs történelmi példa, nekünk magunknak kell megszenvednünk az átalakulással együtt járó kínokat is, amíg új rendünket magunknak a világra hozzuk. Van elég bajunk amiatt, ami a múltból örökségként a nyakunkba szakadt. Hogyan tudnánk vajon nagyobb együttérzéssel együtt élni? Hiszen a célunk, ha igaz, mégiscsak közös volna... Diákpolgármester kerestetik Nyíregyháza (KM-BE) — Ne döntsenek rólunk — nélkülünk! Ez a mottója annak a körözvénynek, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttattak a Nyíregyházán megalakult Ifjúsági Tanács nevében. A sokszorosított tervezet summája: a nevezett szervezetbe tömörült ifjúsági csoportok tagjai úgy látják, indokolt megválasztani a fiatalok delegáltjai közül egy diákpolgármestert, aki az önkormányzati testületnél, illetve az oktatási és kulturális bizottságban a diákok érdekképviseletét ellátja. Miről is van szó valójában, és hol tartanak a szervezéssel? A részletekről Tóbiás József adott tájékoztatást az Ifjúsági Tanács megbízásából. — Szükségesnek tartjuk a diákság és az ifjúság érdek- képviseletét az önkormányzatban, ehhez létre kell jönnie a diákönkormányzatoknak, illetve az adott területen működő ifjúsági szervezeteknek. Tárgyalunk az önkormányzattal, és pozitív válasz esetében kiírjuk a választást az iskolákban és a szervezetek működése helyén. Több fényt derít a részletekre az a tény, hogy milyen ifjúsági szervezetek alakították meg a városi Ifjúsági Tanácsot. Annak jelenleg tagja az Ifjúsági Szervezetek Szabolcsi Szövetsége (SZABISZ), a Váci Mihály művelődési központban található ifjúsági centrum, a Nyíregyházi Középiskolások Köre és a Baloldali Ifjúsági Társulás. Megkérdeztük a másik felet is, mit szólnak az ötlethez, hogyan viszonyulnak hozzá és milyen lehetőséget látnak a megvalósítására. Seszták Oszkár a nyíregyházi oktatási, kulturális és sportbizottság vezetője (Fidesz) a következő választ adta. — Nem tudok semmit erről a kezdeményezésről, a bizottságban sem tudnak róla és az önkormányzatban sem. Az iskolák jelentkezését természetesnek tartom, ha valóban a diákok kérik, akkor érdekképviseletük megjelenítése jogos, de nem mindegy, ki áll az egész mögött, és azt hogy a Baloldali Ifjúsági Társulás álljon mögötte, kizártnak tartom. Érdemes tehát az iskolák vezetőinek a már megkezdődött szervezőmunkára nagyobb figyelmet fordítani, hogy az egyébként jószándékú kezdeményezés ne jelenthesse a fiatalok befolyásolását, valódi érdekképviseletüknek viszont ne legyen akadálya. Segíteni a rászorulókon Politikamentes együttműködést ajánlanak Politikai nagytakarítástól félnek Kamarai vita a népművelők érdekvédelméért Nyíregyháza (KM - Baraksó Erzsébet) — Kedélyborzoló időket is megéltek mostanában a nyíregyházi lakó- területi művelődési házaknál alkalmazásban álló népművelők, amikor néha attól tartottak, hogy az esetleges politikai nagytakarítás miatt elveszíthetik munkahelyüket. Szakmai érvekkel Vita alakult ki a népművelők, illetve az önkormányzati képviselők között azért, mert a városi képviselő-testület a Váci Mihály művelődési központ körzeti funkciójának megszűnése miatt a nyíregyházi kerületi művelődési házakat — melyekről mindenki tudja, hogy az 1970-es évek óta működnek — új intézményeknek minősítette. Ennek következtében a vezetők korábbi, meghatározatlan idejű munka- viszonya ez év december ölével lejár, ezért a vezetői állásokat az önkormányzat megpályáztatja. — Azt érezhettük — mondja ezzel kapcsolatban Gere János, a népművelők érdekvédelmére megalakult Nyíregyházi Kulturális Kamara elnöke — mintha mindent el akarnának tüntetni, ami az előző rendszerből itt maradt. Aggódtunk, mennyire számítanak a mérlegelésnél a szakmai érvek, illetve mennyire érvényesülhetnek politikai szempontok, egyes népművelők azt is megkérdezték, nem az ő embereiket akatják-e a helyünkre odatenni? Személyi presztízs A kamara elnöke a képviselő-testület jogi bizottságához fordult, és állásfoglalást kértek a Művelődési Minisztériumtól ahonnan dr. Varga Győző főosztályvezető válaszolt: a közalkalmazotti törvény értelmében a kerületi házak vezetőinek munkaviszonya határozatlan idejűvé alakul át. A képviselő-testület ezután tárgyalta az ügyet, a napirendet az oktatási, kulturális és sportbizottság nyújtotta be. Felszólalt az ülésen dr. Gábor Pál, a jogi bizottság elnöke is: — A törvény értelmében a művelődési intézményvezetőknek már határozatlan idejű munkaviszonnyal kellene rendelkezniük, joggal sérelmezhetik, hogy ez év július 1-jétől munkaviszonyuk nem a törvénynek megfelelő. Divat manapság a pályázat, de megtörténik, hogy közben derék, becsületes szakemberek személyi presztízse csorbát szenved. Közgyűlésünknek nem szabad felvállalni felelőtlenséget. Ha mégis elkerülhetetlen a pályázat, az legyen meghívásos, megtisztelve azokat, akiknek évtizedes szakmai tapasztalatuk van. Véleménye szerint a szavazásnál azt is méltányolták a képviselők, hogy nem készült megfelelő környezettanulmány az intézményekről, holott tavaly áprilisban közgyűlési határozat utasította a kulturális bizottságot a kerületi házak munkájának tanulmányozására. (A kamara elnöke által vezetett városmajori házban a bizottság nem is járt.) Az előterjesztést a képviselők nem fogadták el. Seszták Oszkárt, a kulturális bizottság vezetőjét kérdeztük, ha most levették a napirendről a pályáztatás kérdését, hogyan tovább? Pályáztatás nincs — Ezáltal pályáztatás nincs, a kérdés egyelőre lekerült a napirendről. Azt nem értem, miért kellene félniük a népművelőknek ott, ahol az előző rendszerben ellenzéki csoport alakult. Itt szerintem csupán különböző jogi felfogásokról van szó, arról, hogy régi, vagy új intézmények ezek a művelődési házak. A jegyző úr szerint is új intézmények. A közalkalmazotti törvény végrehajtási utasítása értelmében fogunk eljárni, sok minden történehet, de a város kulturális kérdéseinek ügyeiben az együttműködésünk érdekében számítunk a kamara véleményére. Valóban, ellentétek helyett példaadó megoldásra lenne szükség a vitában, már csak azért is, mert hamarosan hasonló helyzet alakulhat ki, ha dönteni kell a szakszervezeti művelődési házak sorsáról. Amelynek dolgozói szintén tagjai a kamarának... Nyíregyháza (KM - BE) — Akár hiszik, akár nem, hazánkban is és a világ számos országában is vannak feleslegek, a rászorulók számára eljuttatható adományok — jelentette ki dr. Szigeti Jenő, az ADRA Adventista Fejlesztési és Segélyalapítvány Szervezet igazgatótanácsának tagja a közelmúltban Nyíregyházán megtartott tájékoztatón. Bár a mi országunk sem dúskál most a javakban, az ADRÁ-nak az az álláspontja, nem jó az, ha a társadalomban kialakul egy olyan szemlélet, hogy csak elváljuk a segítséget, mert ez passzív és demoralizál is. Az ADRA a föld csaknem kétszáz országában jelen van, a világon a harmadik legnagyobb egyházi segélyszervezet, tagjai munkaelosztás révén segélyezik a kijelölt országokat. Hazánk Albániát és Jugoszláviát patronálja: mindkét országban vannak táborok, ahol elhagyott ismeretlen csecsemők, gyerekek éheznek, kórházak vannak gyógyszer nélkül, tízemeletes lakóházak víz nélkül. Az ADRA-szerve- zet másfél éves magyarországi működése során tonnaszámra szállítottak ki nemzetközi adományozásból származó élelmiszert, gyógyszert, a kórházak, egészségügyi intézmények gyógyító munkáját pénzküldeményekkel segítették, gyermektáborok működtetésében vettek részt. Belföldön az alapítvány főként a betegségek megelőzésére és gyógyítására, az ifjúság nevelésére és képzésére, a menekültek, szegények és a katasztrófa sújtotta emberek megsegítésére, a fejlesztési, oktatási és segélyezési munka szervezésére bocsátja rendelkezésre pénzforrásait. Mostani jelentkezésük és egyúttal a megyeszékhelyen egy rangos segélykoncert megszervezése — melynek bevétele az alapítvány számlájára kerül — azt a szándékot mutatja, hogy keresik a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal. Amint Szigeti úr elmondta, politikamentes együttműködést ajánlanak az önkormányzatoknak azért, hogy támogathassák a rászorulókat, és a segélyadományok valóban azokhoz kerüljenek, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
