Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám

* 1992. november 27., péntek HÁTTÉR A kultúraközvetítés forintjai Béremelés a művelődésben Kagyló- és csigagyűjtemény a Szatmári Múzeumban Elek Emil felvétele Nyíregyháza-Mátészalka (KM - Bodnár) — A múltko- rában hallhattunk arról, hogy megegyezett a Költség- vetési Intézmények Érdek­egyeztető Tanácsának négy oldala a 200 millió forintos tartalék bérkeret elosztásá­nak elvi alapjairól. Eszerint 70 milliót az oktatási, mű­vészeti, közművelődési és közgyűjteményi területen használnak fel bérrendezés­re. Néhány közművelődési intézetben érdeklődtünk, mi a véleményük erről. Ne legyen egyenlősdi Tóth Tibor, a mátészalkai művelődési központ igazgató­ja szerint nagyon helyes, hogy nemcsak a pedagógusok bér­emelésére gondolnak mosta­nában, hanem a kultúra más ágában dolgozókéra is. Ugyanakkor a béremelés mér­téke olyan, hogy inkább az infláció kompenzálásáról van szó. Az igazgató a fizetés- emelést másképpen képzelné el. Gondnak látja azt is, hogy még most is, mint minden szakmában, az egyenlősdi dí­vik. Szerinte úgy kellene az önkormányzatnak a fizetése­ket rendeznie, hogy ne egyen­lősdi legyen, hanem termé­szetszerűen azokat kellene jobban megfizetni, akik job­ban dolgoznak. Nem volna szabad konzerválni a meglévő állapotokat. Véleménye sze­rint mind az oktatásban, mind a művelődési ágazatban most is vannak, akiket jól megfi­zetnek, és vannak olyanok, akik méltatlanul keveset kap­nak. Páll Ist\’án, a sóstói mú­zeumfalu vezetője a mostani fizetésemelést azért tartja szükségesnek, mert a közal­kalmazotti törvény már koráb­ban magasabb fizetési kate­góriákat állapított meg. Már ideje volt Az ehhez szükséges bér­keretet viszont a pénzügymi­nisztérium nem tudta biztosí­tani. Talán a mostani bér­kerettel ezt is meg lehet majd oldani. Egyébként náluk a tu­dományos munkatársak bruttó keresete 20 ezren felül van, de a teremőrök fizetése bérmini­mum alatti. Hámoriné Pristyák Irén, a nyíregyházi városi képtár fő-, előadója szerint a képtárban dolgozók nagyon várakozóak, bár még nem tudni mikor lesz fizetésemelés. Mindenestre már számítgatják, hogy ki van elmaradva a besorolásoktól, mert elsősorban az ő lemara­dásukat kell rendbehozni. Ná­luk van olyan munkatárs, aki több mint húsz éve dolgozik, a keresete viszont bruttó 22 ezer forint. Hámoriné is elmondta, értékelik azt, hogy az utóbbi években nemcsak a pedagógu­sokra, hanem a művelődési munkatársakra is gondolnak, és azt sem szabad elfelejteni, hogy nekik semmi más (túl­óra, pótlék) kereseti lehetősé­gük nincs. Biztató jel Sok csapás érte az utóbbi években a közművelődést. Művelődési otthonok zárták be kapuikat, sokan kénytele­nek voltak otthagyni a szak­mát. Talán az első biztató jel, a szakemberek jobb anyagi megbecsülése. Jó lenne, ha más intézkedések is követnék a bérrendezést. Költségtérítést a pedagógusoknak Célszerű volna teljesítmény szerint differenciálni Nyíregyháza (KM) — Szá­mos kérdéskörben keresi a megoldást a szabaddemokra­ták nyíregyházi frakciója, ja­vaslatokat is kidolgoztak meg­vitatására. Ezek egyike a pe­dagógusok jövedelmével függ össze. Mivel komoly feszültség forrása lehet, hogy nulla (!) százalékos a bérautomatizmu­suk, azaz nem számíthatnak automatikus béremelésre, más utat kell keresni. A frakció véleménye szerint természete­sen az intézmények működ­tetése az elsődleges szempont, de a gazdálkodás további ész- szerűsítésével, a pozitív folya­matok ösztönzésével előrébb lehet jutni. Az egyetlen cél­szerű lehetőségnek a teljesít­mény szerinti differenciálás látszik, a bérproblémák enyhí­tésére pedig a költségtérítés bevezetése lehetne a meg­oldás, (havi 3-4 ezer forint) hiszen a pedagógusok a mun­kájuk legalább harmadát ott­hon végzik. Szükséges és lehetséges tehát költségeik megtérítése (fűtés, világítás, stb). Megállapodástervezetet is mellékeltek javaslatukhoz, melyet a képviselők és az is­kolák is megkaptak. Állás­pontjuk szerint a pénzügyi fe­dezetet részben az önkor­mányzati támogatás növelé­sével, részben a gazdálkodás racionalizálása során felszaba­dult pénzekből lehet előte­remteni. A költségtérítés bevezetésé­ről, s a forrásátcsoportosítás lehetőségeiről az SZDSZ frak­ció várja a pedagógusok véle­ményét is. Agrárszövetségi nagygyűlés Nyíregyháza (KM) — Nagygyűlésről döntött szerdai ülésén az Agrárszövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Választmánya. A nagygyűlést november 30-án 15 órai kezdettel tartják Nyíregyházán a mezőgazdasá­gi főiskolán, ahol napirenden szerepel az Agrárszövetség megyei tevékenységének érté­kelése, állásfoglalások a kong­resszusra, és testületi tagok megválasztása. A nagygyű­lésen részt vesz Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke és a főtitkár, Nagy Husszein Tibor. _________Tárca _ A z asszony elővette a süteményes tálat, a ven­dégek elé rakta, s kínálni kezdte: vegyetek, még ki sem hűlt. Felemelte róla a kis szalvétát, odanyújtotta a szomszéd elé, aki rögtön le­hűlt a felkí­nált süte­mény lát- Balogh József tán. Visz­szautasítani ■ r szégyellte, FUlDeValO mert közis­merten édesszájú volt, így aztán, hogy közben teljék az idő, rá­kérdezett: milyen sütemény ez?t Én nem tudom — hárítot­tam el a felelősséget, de ahogy látom: alul valami­lyen tészta van, rajta egy vastag réteg szalonna, fö­lötte meg túró. Szerencsére ekkorra visszaért az asszony, én pedig minden következ­ményt ráruházva felkínál­tam, folytassa ő a választ. Mit mondjak? Nem sok szava volt. Azt az időt nem tudta felidézni, amikor a ki­csírázott gabonából készített lisztből a héja alatt sületlen, úgynevezett szalonnás ke­nyér készült, a lisztre pedig most igazan semmi panasza nem lehetett, egyedül a sütőt lehetett hibáztatni a süte­mény sikertelenségéért. Pedig a bűnös nem az volt. Másnap megoldódott a rej­tély. A gyerek túrós puliszkát szeretett volna enni, s amikor megpróbáltam kézzel rámor­zsolni az elké­szült puliszká­ra a túrót, a jé­naiba egy szem se hullott, az újjaim közül és a kezemről viszont csak kés­sel tudtam levakarni a masz- szát. Eredetileg persze túrónak hívták. Olyan fóliában is árulták, mi meg azt hittük mikor megvettük, hogy fel­használni is túróként lehet. De amint végigtanulmányoz­tam a fóliára nyomott szö­veget, megtudtam: senki nem vert át. Ott állt ezüstös feketén: szárazanyag-tartal­ma 27 százalék. Egyszerű következtetés: a többi nyil­vánvalóan víz. Es a túró? A fülünkbe... így lehet ma hozzájutni 80 forintért fülbevalóhoz. Szépen rendbe hozták Fehérgyarmaton a reformá­tus templom és az egyházhivatal épületeit Elek Emil felvétele Kelet-Magyarország 3 Válságban Baraksó Erzsébet zabolcs-Szatmár-Bereg 44 településére szociá­lis válságkezelő célokra eb­ben az évben egy alkalom­mal 50 millió forint került, majd újabb 58 millió ér­kezett a megyébe — ez utób­bi tétel az ország valameny- nyi megyéje számára ren­delkezésre álló összeg 18 százalékát teszi ki. A legfrissebb segítség, a gyorssegély volt: megyénk 94 településén közel 23 ezer, alapvető élelmiszereket tar­talmazó csomagot osztottak szét, egy-egy csomag értéke 2 ezer forint, összességében ez is sokmilliós támogatás. Kiemelten kezeli a Népjó­léti Minisztérium a megye három körzetét, Fehérgyar­mat, Nyírbátor és Mátészal­ka térségét, ahol különösen nehéz teher súlyosbodik a lakosságra, a megélhetés gondjai a legnehezebbek, sok az elesett, beteg, munka- nélküli, magányos, idős em­ber. Minek alapján döntik el, hol van szükség a lakosság gyors megsegítésére? Egye­lőre főleg a pályázatok alap­ján határozzák meg, melyek legyenek a támogatandó te­lepülések. A minisztériumi vélemény szerint egyre több önkormányzat nyújt be na­gyon komoly munkát, tartal­mas és szakszerű válság- kezelő tervezeteket. Ehhez azonban a megyei szakem­berek hozzáteszik: igaz, hogy egyre több a színvona­las pályázat, de nem elég. Sok helyen nem élnek még azzal a lehetőséggel, ami pedig adott. Kényelem, a szakszerűség hiánya, tájéko­zatlanság lehet az oka? Olykor akadály lehet, ha egy-egy pályázat elnyerésé­hez saját anyagi erőt is fel kell mutatni, de itt általá­nosságban nem erről volt szó. A szociális céltámoga­tással elsősorban azokat a pályázatokat díjazták, me­lyek tartós megoldásokat tudtak felmutatni, aktív szo­ciálpolitikai törekvéseket tükröztek, szociális célú munkahelyteremtő elképze­léseket tartalmaztak. Érdemes az önkormány­zatoknak folyamatosan fi­gyelni a pályázati lehetősé­geket, mivel a Népjóléti Mi­nisztérium tervei szerint a jövő évben tovább kívánják folytatni a válságkezelő munkát. Tanácskozás Kommentár Felfelé buktatni? Cselényi György at em váltották be a hoz- iV zájuk fűzött reménye­ket—hallani gyakran a ma­gyar vállalatok egy részénél tevékenykedő külföldi szer­vezőkről. A képzettségükkel, tudásukkal, tehetségükkel meg a munkakedvükkel nem volt gond, de a tanácsaik megvalósítása a sajátos vi­szonyaink közepette vala­hogyan megfeneklett. Vagyis sok helyütt a bölcs écájukat mosolyogva és köszönettel elfogadták, honorálták, majd a dokumentumokat a fiókba süllyesztették... Néhány helyen a dolgozók a hírlapírónak négyszem­közt elmondták: a szervezés­korszerűsítési elképzelések megvalósításának útjába addig nem állt semmi, ameddig több vezető pozí­cióját, íróasztalát nem érin­tette. De amikor kiderült, a tűzhöz közel lévőknek a ko­rábbinál többet, vagy mást kellene csinálniuk, akkor az elvben és szavakban tá­mogatott megújulás elé nyomban hatalmas akadá­lyok gördültek. Ha pedig, már erőfeszítéssel sem sike­rült valós problémát kreál­niuk, akkor azt mondták: jó, jó, de majd... Csak győzzék kivárni... — gondolták ma­gukban, s a cégnél lényegé­ben minden maradt a ré­giben. Az ellenállás bizonyos fokig érthető is, hiszen ki szereti, ha a változások az ő bőrére mennek, méghozzá negatívan? De azt hiszem, egy kaliforniai cég a bajok nagy részének orvoslására kitűnő gyógyírt talált: hogy a vezetők a dolgozók több­ségének előbbre lépést hozó intézkedéseket ne torpedóz- zák meg, nem lefelé, hanem fölfelé buktatja őket, például vezérigazgatóból igazgató- tanács- elnököt csinál, stb. E módszerrel hatalmas sike­reket értek el. Már szinte hallom a pa­naszt: a felfelé buktatást ná­lunk már régen, például az előző rendszerben is elősze­retettel alkalmazták, mégse jutottunk hétről a nyolcra. Ez részben igaz, de ha itthon sem a fel-, sem a lebukás, sem az ottmaradás nem se­gít, akkor vajon mi lehet a negyedik út? Nézőpont)

Next

/
Oldalképek
Tartalom