Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
1992. november 2., hétfc TÚL A MEGYEN Ausztria, Szlovákia és a bősi erőmű Szombaton csaknem 800 környezetvédő lépte át a határt Rajkánál és a Duna elterelése ellen tüntetett Dunacsuny térségében MTI-telefoto A csacsi és az elefánt jegyében Elnökválasztás az Egyesült Államokban Budapest (MTI-Panoráma) — A hivatalos Ausztria lesöpörte a tárgyalóasztalról a bősi erőmű ügyét, a legcsekélyebb mértékben sem adott helyt saját kömyzetvédői, az érintett területen lakók aggodalmainak. Amikor Vladimir Meciar szlovák kormányfő háromnapos ausztriai látogatását lezáró kismartoni sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva magabiztosan szögezte le, hogy ez a probléma csakis a magyarokra és a szlovákokra tartozik, harmadik országban nem kíván róla tárgyalni, végül is Ausztria hallgatólagos támogatásáról tudósított. Még Burgenlandban sem kapott kínos kérdést arra vonatkozóan, hogyan befolyásolja az erőmű a talajvizeket, senki nem firtatta, mi a helyzet azzal a néhány nappal ezelőtti jelzéssel, miszerint súlyos ártalmakat szenvedhet a Bur- genlandnak oly fontos Fertő- tó. S bár a Meciar elutazása utáni napon a vasárnapi bécsi Kurier ismét a bősi erőmű munkálatainak helyszínéről közöl vészhelyzet-jelentést, az osztrák kormány — Vranitzky kancellár és Mock külügyminiszter —, Bécs polgármestere, Alsó-Ausztria és Burgenland tartományi vezetői nem okoztak egyetlen kínos percet sem vendégüknek. Ugyanezt a szívességet MeFizess, vagy megfertőzlek AIDS injekcióstű Budapest (MTI-Panoráma) — A bűnözők fegyvertára Németországban új eszközzel gyarapodott az utóbbi időben. Injekcióstűvel a kezükben azzal fenyegetik meg áldozatukat, hogy AIDS-szel oltják be, ha nem teljesíti követelésüket. Németországban már száz olyan eset vált ismertté, amikor a rablást állítólag fertőzött vérrel töltött fecskendővel felszerelkezve követtek el. A kárvallottak között üzlet- tulajdonosok, bank- és postai alkalmazottak, utcai járókelők egyaránt vannak. A fenyegetés a legtöbbször hatásos, de a támadók nemegyszer szúrtak is. Egy harmincesztendős müncheni üzlettulajdonosnő zsarolólevelet kapott: „Fizess tízezer márkát, vagy valahol a város forgatagában belédszú- rok”. A megzsarolt asszony lelkileg teljesen kikészült, hetekig nem mert elmenni otthonról. Az AIDS-injekcióval fenyegetőző bűnözők legtöbbször kábítószerélvezők, akik pénzt akarnak szerezni költséges szenvedélyükhöz. Az új veszedelmes fegyver ellen nincs hatásos védelem. A tanács az, hogy a fenyegetett, ha lehet, meneküljön el. Ha ez nem lehetséges, nyugalmát megőrizve igyekezzen eltántorítani szándékától a támadót, illetve teljesítse követelését, majd pedig értesítse a rendőrséget. Joachim Dressier professzor, hannoveri víruskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a szúrást követő egy órán belül a Retrovir nevű gyógyszer acidotimidin hatóanyagával még meggátolható a fertőzés. dar nem tette meg nekik: a házigazdák — előbb Helmut Zilk polgármester, azután Kari Stix Burgenland tartományi vezetője — láthatóan feszengtek, amikor a sajtóértekezleteken Meciar szabatosan és folyamatosan szidalmazta Magyarországot. A bécsi sajtóértekezleten még csak nem is az újságírók nyomására: már bevezető nyilatkozatában elmondta a magyarellenes vádakat, amiket azután a fülüknek Budapest (MTI-Panoráma) — Nem távozom a politikából, ezt nem tehetem meg, ez a sorsom — jelentette ki Mihail Gorbacsov az osztan- kinói tévében szombaton. Az egykori szovjet államfő a Vörös négyszög című adásban saját hibáiról vallott, számos tanulsággal szolgálva az orosz vezetés számára is. A peresztrojka irányításában vétett hibákat sorra véve Gorbacsov azt emelte ki, hogy nem mérte fel sem 6, sem környezete a nemzetiségi viszonyok jelentőségét, az egykori szovjet valóság eme számottevő sajátosságát. Holott már akkor meg kellett volna kezdeni a totalitárius, köztársasági elitre támaszkodó államot felváltó valós föderáció kiépítését. Füststop Párizs (MTI) — „Dohányzási stop” lépett életbe vasárnaptól Franciaországban: ezen a napon vezették be véglegesen azt a tavaly elfogadott törvényt, amely korlátozza a dohányzást a nyilvános, köz- használatú helyeken. A törvény célja az, hogy csökkentse a „passzív dohányzás” veszélyét. GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették drága édesanyánkat, ÖZV. BOKOR JÓZSEFNÉ sz. Vajda Dana Mátészalka, vágóházai lakost, hogy szerető szíve örökre megszűnt dobogni. Temetése 1992. november 3- án a mátészalkai temetőben 14.30- kor lesz. A gyászoló család hinni nem akaró újságírók egyik-másik kérdésére még részletesebben kifejtett. Meciar nem jött üres kézzel Ausztriába. Nem kevesebbet ajánlott fel, mint Bohunice, az osztrákok számára folyamatos veszélyt jelentő atomerőmű leállítását — abban az esetben persze, ha Bős pótolja az ott kieső áramtermelést. Meciar pontosan tudja, hogy ez az ajánlat jutalmat érdemel, s nem csak azt, hogy egyetlen Az 1985-ben kezdett átalakítás menetére visszatekintve úgy vélekedett, hogy az első megtorpanás már 1986 végén jelentkezett, és ezt jelezte az 1987. januári központi bizottsági ülés is. Gorbacsov szerint az állami, de legfőként a pártapparátus ekkor ébredt rá arra, hogy a peresztrojka végrehajtása hatalma elvesztését jelenti. Mint mondotta, ekkor legfőbb feladata a párt „kézben tartása” volt, amely szavai szerint akkor még jelentős, mi több, veszélyes erőt képviselt. Erre hivatkozva vetette el azokat a vádakat is, amelyek szerint annak idején határozatlanul viselkedett. Egy másik melléfogása az volt a peresztrojka irányítóinak, hogy a gazdasági reforerőtlen kis megjegyzésnél nagyobb szemrehányás nem hangzott el Bős ügyében (Mock külügyminiszter jelezte, hogy „aggodalommal figyeli a Bős körüli fejleményeket”). Ausztria ennél többet ad: a gazdasági együttműködés, aminek ígéretével Meciar hazatért, egészen ngyszabású, s a regionális kooperáció olyan válfaja, ami a legkorszerűbbnek mondható a határok nélküli Európában. mot nem a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban kezdték. Gorbacsov érvelése szerint ugyanis ez tette volna lehetővé, hogy az emberek már a peresztrojka kezdeti időszakában érezzék annak üdvös hatásait. A volt szovjet elnök elismerte, hogy előbb kellett volna összefognia (és hallgatnia) a radikális reformerekre. A mai orosz vezetés figyelmébe ajánlotta: a reformokat fokozatosan, evolúciós úton lehet megvalósítani, nem pedig néhány hónap alatt. Elismerve Jegor Gajdar képességeit, annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben nem történik meg a gazdaságpolitika kiigazítása, akkor az orosz gazdaság összeomlik. Budapest (MTI-Panoráma) — Az amerikai kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. Idén ez a nap november 3-a. Ezen a napon nemcsak az elnököt és a vele együtt induló alelnököt választják meg, hanem újraválasztják az egész képviselőházat 2 évre, a szenátus tagjainak egyharmadát 6 évre, az 50 állam kormányzóinak egy részét — a helyi alkotmány rendelkezései szerint — 2 vagy 4 évre, továbbá ezernyi állami, járási és városi tisztségviselőt. Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan személy választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök és az alelnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újjá. Az elnököt és az alelnököt közvetett módon választják meg. Azok a választójoggal rendelkező, tehát 18. életévüket betöltött amerikai állampolgárok (számuk megközelítőleg 189 millió), akik felvétették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben csak az ún. elektorokra szavaznak (popular vote). A választók államonként a pártok aktivistáiból alakult elektori csoportokra adják le voksukat. Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó elektori testületbe. Az alkotmány előírásai szerint minden állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A szenátusból és a képviselőházból álló kongresszus 535 tagú, ehhez jön még a főváros (District of Columbia), amely annyi elektorral rendelkezik, mint a legkisebb szövetségi állam (jelenleg 3). így az elektori kollégium összesen 538 főből áll. Az elektori kollégium tagjainak államonkénti megoszlását a képviselőházi helyek megoszlása határozza m hiszen a szenátusba minden lám egységesen két főt ki de a képviselőházi helyeke tízévenként tartott n számlálás alapján, a lél számmal arányosan állapít meg. (A legnépesebb, s íg legtöbb elektori szavazattal 54 — rendelkező állam K fomia. Elnökké választáshoz elektori szavazatok egysz többsége, azaz 270 szavaza elegendő. Ha ez nem jön 1< (ilyen eset eddig két alkak mai adódott: 1800-ban, a kor Thomas Jefferson lett Egyesült Államok 3. élne és 1824-ben, amikor J Quincy Adams lett a 6. élni akkor az elnök személyén képviselőház, ahol ekkor n den államnak csak egy sza zata van, az alelnökéről p< a szenátus dönt. Az elektc államonként szavaznak, ír pedig az általános gyakc szerint — erre törvény í kötelezi őket — az állair ban legtöbb szavazatot ka jelöltre. így fordulhat elő a eset, hogy bár valame jelölt országosan több szí zatot szerez, mint ellen] mégsem ő lesz az elnök, t nem jut elég elektori szava hoz. Az egyedüli kikötés az e tori szavazásnál az, hogy a jelölt közül, akire mint ebi' és alelnökre szavaznak, i az egyik lehet ugyananna államnak a lakosa, mini elektor, ellenkező ese csak az egyikükre adhatjí voksukat. A Demokrata Párt 1 július 13-17-én tartott ! York-i konvenciója az 1 ban született William Je son Clinton arkansasi mányzót („hivatalos” bee vén Bili Clintont) választc párt elnökjelöltjévé, ő pe< 44 éves A1 Gore-t, Tenne állam szenátorát alelnöké’ Az 1980 óta kormányzt publikánus Párt 1992. auj tus 17-20-a között t; houstoni konvenciója, a az várható volt, a 68 George Busht, a hivat! lévő elnököt választotta el jelöltjévé, ő pedig a jele alelnököt, a 45 éves Quayle-t vette maga mel elnökjelöltnek, noha Qua pártban is meglehetősen szerűden. Marad a kerékpé Budapest (MTI-Panoi — A kerékpár az első h áll a világban a köziek eszközök között, és a jö^ is megőrzi vezető helyét - állapította meg szom nyilvánosságra hozott 1 ményében a washir World Watch Institute. T 92 millió kerékpárt és 3‘. lió autót adtak el földü Összehasonlításképpen: ben a kerékpár még i hogy megelőzte az 21-19 millió arányban, jainkban 800 millió kér és 460 millió autó közli világszerte. Ez azt ji hogy átlagban minden h embernek van kerékpár csak minden tizenkettec autója. Nem távozom a politikából Gorbacsov saját hibáiról is beszélt a moszkvai televízióban Szarajevó, Bosznia-Hercegovina: Hordágyon érkezik a helyi Kosevo kórházba egy idős férfi, akit egy eltévedt golyó sebesített meg a combján október 31-én. Ezen a napon a szerb egységek újabb összpontosított támadást intéztek a bosnyák főváros ellen MTI-telefoto
