Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
8 Kelet-Magyarország BELPOLITIKA * 1992. november 26., csütörtök Útilapu a talp alá Harmincöt év, egy hónap és nyolc nap után Nyírbátor (KM — Kovács Éva) — A munkanélküliség sok-sok ember gondja, s legalább ennyi vita tárgya. Gyakorta hallani: egyesek nem is akarnak elhelyezkedni, a járadék mellé úgyis szereznek némi pénzt feketén. Mintha ezt a kettősséget próbálná az időjárás is szimbolizálni, hol az eső esik, hol meg kibújik a nap, amíg a nyírbátori iroda előtt beszélgetünk. — Harmincöt év, egy hónap és nyolc nap munkaviszony után, vezető állásból lettem munkanélküli — mondja Czeglédi Lajosné, aki férjével együtt ácsorog, sorára várva. — A négytagú családból mostanra hármónknak nincs munkaviszonya, a férjem és a fiam is segélyen van. A Czeglédi család Máriapó- cson él, a férj és feleség az ottani gyermekotthon felszámolásával kapott a talpa alá útilaput. Fiuknak, aki szakmunkásként Budapesten dolgozott, nem felmondtak, „csak” a munkásszállást szüntették meg, így albérletet fizetve már egyáltalán nem érte meg dolgoznia. Deres fejjel mellékvágányon ••• — Nem is a kereset jelentős visszaesése a legnagyobb gondunk — magyaráz Czeglédiné —, bár az se akármilyen probléma. A legrosszabb mégis az, hogy az ember feleslegesnek érzi magát, reggelente nincs hova mennie. Felborult az az életritmus, ami több mint 30 évig tartott, sokszor csak állunk és nézünk egymásra. Arra a kérdésre, hogy valójában mivel telik a nap, gyorsan érkezik a válasz. A feleség mos, főz, takarít, teszi, ami az asszonyok dolga. A férj, Czeglédi Lajos karbantartó és fűtő volt, most, mint mondja, fát vág, tüzel egész nap. Néha segít a szomszédnak, de ez se veszi túlságosan igénybe erejét. S hogy mit csinál nap mint nap a 25 éves fiú? — Hetente kétszer szétszedik, meg újra összerakják a barátokkal az autót — mondja az apa nem kis szomorúsággal. Munka tehát nincs, s remény se sok arra, hogy bármelyikük egyhamar munkát találna. A tsz megszűnt, a vállalkozások családi körben foglalkoztatnak, a pócsiaknak így nincs mire várniuk. Persze, nemcsak a falvak, a városok jellemzője is ez. A nyírbátori iroda előtt reggelente látható hosszú sorok a helyi üzemek, gyárak felbomlására, csődjére utalnak. Az élet kapujában Különösen szomorú, ha az élet kapujában tervekkel, reményekkel telve marad hoppon valaki. A mosolygós, szimpatikus nyírbátori Birtha Norbert tizennyolc évesen iratkozott fel a munkanélküliek hosszú listájára. — Érettségi után nem jelentkeztem továbbtanulni, ehhez nem volt elég jó a bizonyítványom. Szeretnék dolgozni, csakhogy ez sem olyan könnyű. Eljöttem ide, itt állományba vettek, s most némileg reménykedem. Ajánlottak számtalan átképző tanfolyamot, a sok közül én a mű- anyagipari feldolgozót választottam. Most már csak azon izgulok, hogy legyen elég jelentkező, mert ahogy olvasom, csak akkor indítják el az oktatást. A szőke fiatalembernek egyébként sem könnyű az élete. Édesanyja egyedül neveli, aki, sajnos, szintén nemrég lett munkanélküli. — Ő nem is kap járadékot — mondja a fiatalember —, mert végkielégítést adtak neki. Abból bevezettük a gázt, s alig maradt valami. Segély csak nekem jár, ebből a pénzből élünk. A létminimum 75 százalékát kaphattam, abból lejön a nyugdíjjárulék, meg az egyéb, így egyszer 1880 forintot, egyszer pedig 5067 forintot adtak eddig. A huszonöt éves, nyírgelsei Deme László két kisgyermekért is felelős. Betanított munkásból lett munkanélküli, nyolcezer forint után kapja a járadékot. — Hétezer forintot adnak havonta, az asszonynak gyessel és családi pótlékkal együtt tizenhatezret küldenek. Anyámnál lakunk, jó lenne építkezni. Bele is vágnék, ha jövőre több lenne a szocpol, mert saját erő, a két karomon kívül nem sok van — magyaráz a szimpatikus fiatalember, aki csak a múltban és a jelenben biztos, a jövőben már jóval bizonytalanabb. Hol az alagút vége? A munkanélküliség korunk problémája, a piacgazdaság kialakulásának velejárója — mondják a szakemberek, s mi joggal hihetünk nekik. Baj csak akkor lesz a hittel, ha rajtunk, vagy közeli hozzátartozónkon csattan az ostor. Akkor mindjárt más a kép. Most még keményen gyalogolunk az alagút belseje felé — nyilatkozta nemrég az egyik illetékes, amikor a munkanélküliség problémája szóba került. Ha az optimistáknak hihetünk, az alagút végén jövőre már talán némi fény is dereng. Higgyük, hogy így igaz... Gyógynövényt gyűjt Mert munkanélküli lett Baktalórántháza (KM Szellemi közhasznú Kemecse (KM - D. M.) — A munka nem szégyen, — sőt kiderült, a legtöbb embernek mennyire hiányzik a mindennapi rendszeres elfoglaltság, a közösség, s nem utolsósorban a kiesett pénz. Napjainkra nagyon megnőtt a munkanélküliek száma, s hogy az állam segítsen valahogy, létrehozták a közhasznú munka intézményét. Jól jár a dolgozó, mert biztosabb keresethez jut, de közvetve jól jár az állam is. A közhasznú munkásokat az önkormányzatok alkalmazzák, és olyan tevékenységet tudnak velük elvégeztetni, amire különben nem jutna pénz vagy ember. Elsősorban a település szépítéséből veszik ki részüket, de mára már elterjedt az úgynevezett szellemi közhasznú munkás fogalma is. — Mi is éltünk a lehetőséggel az első perctől kezdve, — Kertész Gáborné jegyző válaszol. — Jelenleg 15 közhasznú munkást foglalkoztatunk. Közülük heten óvónői feladatot látnak el. Hárman szociális gondozóként dolgoznak. DM) — A baktai erdő szélén találkoztunk. Egy kék színű Trabant tetején már zsákok púposodnak, s vezetője éppen egy újabb rakománnyal a vállán érkezik meg a fák közül. — Mindig is irigyeltem az erdőjárókat szabadságukért, a jó levegőért, a csendért, most részem lehet benne, — fogad rövid bemutatkozás után Tóth Gábor nyírmadai vállalkozó. — Lakatos, hegesztő, majd raktáros voltam a baktalóránt- házi MEZŐGÉP-nél, húsz év után egyszerűen kitettek az utcára. Mivel azelőtt is foglalkoztam már a vadon termő növényekkel, így lettem okleveles (vizsgázni kellett) gyógynövénygyűjtő és -felvásárló. Fagyöngyöt szed — ezt tartalmazzák tehát az óriás zsákok —, a lehullott levelek miatt most könnyebben észrevehető az öreg fákon élősködő növény. A télen is zöld, szarkafészekszerű telepeket hosszú horgokkal kell letépni. Nem könnyű munka... Otthon szárítja, s a Herbáriának adja el. A levelekből és a szárból készült tea jó a magas vérnyomás ellen, és szívritmus-szabályozó szerepe is van. — Egész évben tudok mit csinálni — folytatja —, decemberben kezdődik a nyárfarüggyel, s a fagy beálltáig érdemes a gyermekláncfű gyökereit is kiásni. Nyáron pedig előkerül a kasza, amikor a vérehulló fecskefüvet aratjuk. Ő maga is, hisz a gyógynövényekben, magyarázat erre; már a hét hónapos unokája is csalánteát iszik. A gyűjtés mellett a felvásárlás is feladata, ebben a munkanélküli-időszakban sokan foglalkoznak a vadon termő bogyók, virágok szedésével. Szeretné tovább fejleszteni az üzletét, gondolja, „összebütyköl” még egy szárítógépet. A SZERZŐ FELVÉTELE Félnek a kérészéletű állástól A segély biztosabb Nyíregyháza (KM - R. J.) — Beszédtéma a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek körében, hogy érdemes-e elhelyezkedni annak, aki tud, vagy biztonságosabb megmaradni a járandóságok valamelyike mellett. A kérdés azért fogalmazódik meg így, mert az újonnan szerzett munkalehetőség gyakran kérészéletű a vállalatoknál, vállalkozásoknál tapasztalható bizonytalanság miatt. Nos, mint az alábbiakból kiderül: érdemes munkába állni, ha lehetőség kínálkozik rá! A megyei munkaügyi központ tájékoztatása szerint, akinek sikerül munkát vállalni, nem veszélyezteti az ellátásra való későbbi jogosultságát akkor sem, ha az újonnan létesített munkaviszonya csak rövid ideig, esetleg néhány hónapig tart. Annak megszűntével ugyanis ismét folyamodhat segélyért. Nyilvánvaló viszont, hogy az elbírálás alapját már az újabb elbocsátás napjától visszaszámított idő képezi. Természetesen van, aki így kedvezőtlenebb feltételekkel kapja az összeget, mint előzőleg, mivel a segélyezés korábbi hónapjai értelemszerűen csökkentik a számításba vehető munkaviszony időtartamát. Nyíregyháza város család- védelmi irodájánál az iránt érdeklődtünk: a 4000 forintos szociális támogatásra való jogosultság megszűnik-e, ha valaki csak rövid időre tudott munkaviszonyt létesíteni? A csoportvezetőnő felvilágosítása szerint amennyiben az illető ezzel a munkaviszonnyal nem szerzett újbóli jogot segélyre, úgy ismételten kérheti szociális rászorultsága megállapítását. Kérdésünkre elmondta, hogy a kérelmező egyre több, a pénzt az állam a szolidaritási alapból fizeti, ezért a jelenleginél nagyobb összeget ilyen célra egyelőre nem tervezhetnek az önkormányzatok. Igyekeznek viszont nyomon követni a támogatás felhasználását, és olykor nem készpénzben, hanem egyéb juttatási formák alkalmazásával — közüzemi díjak, gyermekélelmezési térítés kiegyenlítése, élelmiszer-utalvány — segíteni a rászorulókon. Feketemunka, keserű kenyér Nyíregyháza (KM Szőke Judit) — Megyénkben a nyilvántartott állástalanok száma már meghaladta az 57 ezret. Becslések szerint az ellátásban részesülők 20-30 százaléka végez feketemunkát. A november 19-i munkaügyi tanácsülésén az ellenőrzések tapasztalatait összegezték. Itt esett szó arról is, hogy a „svarcolókról” többnyire állampolgári bejelentések, valamint a társadalom- biztosítási igazgatóság, a munkavédelmi felügyelőség, s a rendőrség jelzései alapján szerez tudomást a munkaügyi központ. A szabálytalan kereső tevékenységről származó információt vizsgálat követi, majd az ellenőrző szervek megpróbálják tetten érni a rendeletet kijátszókat. A legutóbbi időszakban 152 esetben rendeltek el azonnali ellenőrzést, de az érintett 218 személy közül csak 61 -nél tudták bizonyítani a szabálytalanságot. Tőlük 1,6 millió forint segélyt vontak meg. A szinte éhbérért foglalkoztatott, Romániából és Ukrajnából érkező olcsó munkaerő erőteljesen megjelent a piacon, sőt kialakult egy fekete közvetítő hálózat. Egyre több kisvállalkozónak lett profilja külföldiek nagyobb cégekhez közvetítése. A munkaügyi központ ellenőrei legutóbb 15 munkáltatóra ezen okból 1 millió 600 ezer forint bírságot szabtak ki. A visszaélés, a feketemunka nyilván az ország más területein is hasonló méretű, ezért a foglalkoztatási törvény módosítása során hatékonyabbá kívánják tenni az ellenőrzési rendszert is. A munkaügyi tárca javaslata az, hogy a megyei munkaügyi központok működjenek együtt a helyi önkormányzatokkal, amelyek viszont jogosítványt kapnának a munkanélküliek rendszeres kontrollálására. Persze, a forrásbővítő szigo- rítási tervek itt nem érnek véget. Az idén a szolidaritási alap működése és finanszírozása biztosított, de jövőre a költségvetés nem pótolhatja az alapból hiányzó összeget. Az igény 120 milliárd, de ehelyett mindössze 50 milliárd forintot ajánlott meg a PM. A munkaadói és a munkavállalói járadékot mintegy 3 százalékkal tervezik növelni 2-1 arányban. Módosítják majd a juttatásokat, a jogosultságot. Egyrészt az eddigi másfél éves jogosultsági időt 1 évre szándékoznak csökkenteni, másrészt ez idő alatt a korábbi átlagbér 60 százalékát fizetnék ki munkanélküli-járadékként. Minden valószínűség szerint változik a maximálisan adható járulék is: az első 6 hónapban a minimálbér kétszeresét, a második szakaszban annak más- félszeresét kapja, aki jövőre munka nélkül marad. Klub munkanélkülieknek Kéthetente, szerdán Nyíregyháza (KM - T. K.) — A családsegítő központ az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító intézmény. Bizonyára igencsak megnövekszik az ügyfélforgalmuk a jövőben, mivel klubot alakítottak a munkanélkülieknek és álláskeresőknek a közelmúltban. Kéthetente, szerdán 15 és 17 óra között találkoznak a nyíregyházi Sarkantyú utca 30-36. alatt lévő központban, hogy a hasonló sorsúakkal elbeszélgessenek, szakemberektől kapjanak tanácsot és a jövőben valamilyen állásajánlatot is. nosszu soroK a togiaiKoztatasi Központ eiott Balázs Attila felvétele
