Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

EGYRŐL TÖBBET 11 A főiskola követe a CORESTA-n Beszélgetés az „mg” tudományos főigazgató-helyettesével Nyíregyháza (KM - GB) — Kezdjük talán egy hírrel: a múlt hónapban Spanyolor­szágban tartották a dohányku­tatással foglalkozó szakem­berek tudományos testületé­nek (CORESTA) kongresz- szusát. A több mint ötszáz résztvevő között ott volt és an­gol nyelvű előadást tartott dr. Kerekes Benecfek főiskolai tanár, a GATE Mezőgazdasá­gi Főiskolai Kar tudományos főigazgató-helyettese. — Milyen témában tartotta spanyolországi előadását? — kérdeztük a fiatal kandidá­tustól. — Kutatási témám jelenleg a dohányszárítás alapjellem­zőinek kísérleti vizsgálata, de beszámoltam az eddigi mun­kám során elért valamennyi lényegesebb eredményről. A mesterséges dohányszárítás gépesítésével ugyanis már előző munkahelyemen, a Nyí- dofemél is foglalkoztam. Majd amikor 1986-ban a fő­iskolára kerültem, témám továbbra is a dohány, ezen be­lül az energia- és költség- takarékos dohányszárítás ma­radt. —Ha jól emlékszem, ez volt a kandidátusi értekezésének a témája is, amelyet egy éve védett meg sikeresen. — Igen, de az Országos Tu­dományos Kutatási Alaptól időközben elnyert négyéves „Figyelni kell a pályázati lehetőségeket” mondja dr. Kerekes Benedek Galambos Béla felvétele támogatás segítségével a kí­sérletek tovább folynak. A munkát a megfelelő műsze­rezettséggel rendelkező FM Műszaki Intézettel közösen végezzük. A „dohányszárítás alapjellemzőinek vizsgálata” ugyanis a dohánylevél felü­letén a szárítás során leját­szódó folyamatok megisme­rését jelenti. Ilyenek a felületi hőmérséklet-változás, hőátvi­tel, nedvességleadás, amelyek megismerése mind hozzájárul a tudományosan megalapo­zott, korszerű szárítási tech­nológia kikísérletezéséhez. — Végül is mi volt az az új­donság, ami a spanyolországi kongresszuson felkeltette több neves külföldi kutató, köztük a párizsi központú CORESTA főtitkárának figyelmét a nyír­egyházi főiskolán folyó ku­tatómunka iránt? — Az infra-televíziós, azaz a thermovíziós vizsgálataink ragadták meg többek, köztük amerikai, görög, zimbabwei kutatók figyelmét. Eredetinek találták azt az ötletet, hogy a fenti technikával regisztráljuk a dohánylevél hőmérséklet­változásait a szárítás folya­mán, majd a mért adatokat számítógéppel értékeljük ki. Jó lehetőséget nyújtott életem első külföldi kongresszusa a ismerkedésre. Nemcsak adtam ismertető anyagokat, de kap­tam is a kollégáktól. Az egyik nagy tanulság egyébként az volt számomra, hogy nem lehetünk féltékenyek az ered­ményeinkre. A tudományos információk cseréje, szabad áramlása segíti a gyors tu­dományos előrehaladást. Az aktív szereplés és a személyes kapcsolatteremtés fontosságát bizonyítja az is, hogy a CO­RESTA főtitkára javasolta a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai kar csatlakozását a világszervezethez, amelynek eddig egyedüli magyar tagja csak a Dohánykutató Intézet volt. —Ha már a főiskolánál tar­tunk. Miként lehetséges az ok­tatás jelenlegi nehéz helyze­tében a főiskolán folyó kutatá­sok anyagi feltételeit előte­remteni? — Az utóbbi években be­szűkültek a földművelésügyi tárca költségvetéséből kutatási célra adott támogatások, s ilyen célokra a főiskola saját költségvetéséből különíthető el valamennyi pénz, de csak a jelentősebb témákra. Ezért eb­ben a helyzetben igen nagy je­lentőségűnek tartom, hogy az előbbi tendenciával ellentét­ben, növekedjen a pályázatok útján elnyert kutatásra for­dítható összeg. A pályázati rendszert, mint versenyhely­zetet teremtő megoldást egyébként kifejezetten elő­nyösnek tartom, mert ilyen módon, egy objektív elbírálást feltételezve, az igazán értel­mes témák kaphatnak zöld utat. Nekem, mint tudomá­nyos főigazgató-helyettesnek, az egyik lényeges feladatom a pályázati lehetőségek állandó figyelemmel kísérése. Érde­mes, mert itt a nagyszerű pél­da az ebben rejlő lehetősé­gekre: a Nyíregyházi Főisko­lák Egyesülete 50 milliós tá­mogatást nyert el a világbanki felsőoktatás fejlesztési alapból a képzés korszerűsítésére. Eb­ből 19 milliót kap a mezőgaz­dasági főiskola, amely összeg­nek egy részét a nálunk folyó tudományos kutatás fejlesz­tésére tudjuk fordítani. Ötletesség és Bevetésre kész a Sharp VHS-C rendszerű kamerája Archív felvétel praktikum Nyíregyháza (KM - Cson­ka Zsolt) — Már csak né­hány nap választ el bennün­ket, s nyakunkon a decem­ber, a nagy bevásárolások ideje. Van, aki csak aprósá­gokat vesz, de olyan is akad, aki értékesebb ajándékkal lepi meg szeretteit kará­csonykor. Mostani tesztün­ket elsősorban azok Figyel­mébe ajánljuk, akik video­kamera vásárlásán törik a fejüket... A Sharp VL-C7500 E típus- jelzésű készüléke első ráné­zésre egy hagyományos vo­nalvezetésű kézi kamkorder, átlagos voltát illetően azonban gyorsan eloszlanak kétségeim. Két felirata — a színes LCD-s keresőre utaló címke és a 12- szeres zoom — olyan tulaj­donságokról árulkodnak, ame­lyek még ma is újdonságnak számítanak. Feltétlen előnye, hogy a szín- és fényviszonyok jobban ellenőrizhetők, mi több, színesben látjuk a képet, ami a szalagra kerül. Kár, hogy a keresőben megjelenő jelzések kevésbé feltűnőek. A fehér feliratok hamar eltűn­nek, ha a háttér világos. (Pl. a felvételre szánt cselekmény a szabadban, a világos ég előtt zajlik.) Ezt az apró hiányossá­got azonban hamar feledtetni tudja a készülék, ha alaposab­ban szemügyre vesszük szol­gáltatásait. Kezelőszerveinek elhelyezése szokványosnak mondható, a jobb kézzel fo­gott kamerát felvétel közben hüvelykujjal lehet indítani és leállítani, míg a további vezér­lő funkciókat a bal kéz irányít­ja. Ezek az ellenfény-fény- kapcsoló, a manuális-automa­tikus fókusz üzemmódváltó, a fehér egyensúlyállítás és a zár­sebesség-állítás nyomógomb­jai. A fehéregyensúly 2 fo­kozatban, míg a zársebesség normál álláson kívül 5 lépés­ben állítható 1/10 000 mp-ig. Van „úsztatási” lehetőség és van külön zoom-választó kapcsoló is. A VHS-C rend­szerben működő kamera jól fekszik a kézben, s bár tömege akkuval, kazettával meghalad­ja az 1,5 kg-ot, mégis kel­lemes vele videózni. Bővebben illik szólni az op­tikán feltüntetett 12x-es zo- omról. A valóságban egy 8x- os zoom-objektív működik az optikának két munkapontján, amit ide-oda lehet kapcsol­gatni. A videós tehát vagy a 8-64 mm-es vagy a 12-96 mm-es tartományt tudja hasz­nálni. A zoomulási sebesség attól függően változtatható, hogy milyen erővel nyomjuk a gombot. Az autofókusz műkö­désére nem lehetett pana­szunk, bár gyors zoomolásnál időbe telt az élességtartás. Az ellenfénykapcsoló mö­gött található még egy járu­lékos kapcsoló, amit a gain-up felirat díszít. Ennek az a sze­repe, hogy kis megvilágí­táskor bekapcsol egy erősítő rendszert, ezáltal az éjszakai felvételek is élvezhetőbb ké­pet adnak. Praktikus szolgál­tatás. A lejátszó magnó kezelő­szervei a készülék hátoldalán kaptak helyet. A gyors előre- és visszacsévélés inkább in­formatív jellegű, akárcsak az állókép, amely erős zavarok­kal jelenik meg a keresőben és a képernyőn. Visszatérve a szolgáltatások köréhez, élhetünk a „képbe úsztatás” vagy a „lassú le- keresés” lehetőségével is, ami hasznos plusz lehet a házi felvételek készítésénél. Arra is van mód, hogy a felvétel időpontját rögzítsük a video­szalagon, mi több önexpo­nálásra és egyéb szerkesztési műveletekre is lehetőséget biztosít a kamera. Külső mik­rofon vagy más tartozék csat­lakoztatására is felkészítették a készüléket. Keresőjében mű­ködés közben számos olyan információt közöl tulajdono­sával, amelyre nem árt odafi­gyelni. Innen informálód­hatunk például az akkumulá­tor állapotáról, a lefutott sza­lagról, a számláló állásáról vagy a felvétel idejéről. A Sharp VL-C7500 E-vel kedvező tapasztalatokat sze­rezhetünk. Színes keresője, könnyű kezelhetősége révén a kezdő videósoknak is kel­lemes perceket ígér, ha enged­nek a csábításnak... Az oldalt összeállította: fwp!j GALAMBOS BÉLA jp [ Hosszú forró nyarak A megye időjárása 1992-ben Kormány Gyula Nemcsak a nyáron volt be­szédtéma, de még ősz végén is gyakran emlegetik az em­berek az idei nyár ked­vezőtlen hatását, amely az alacsony termésátlagokban érzékelhető leginkább. Az 1992-es év téli és tavaszi időjárása a sokévi átlagnak megfelelően alakult. Úgy tűnt, hogy a korábbi néhány év rendszertelenül jelentkező év­szakai után időjárásunk visz- szatér az évszázadok során kialakult régi medrébe, rend­szerébe. Erre megvolt minden reményünk, mert az igazi tél után a tavasz menetrendsze­rűen érkezett. A nyár is pon­tosan jelentkezett, de azt kö­vetően bővelkedett meglepe­tésekben, rendellenességek­ben. Június a nyár első hónapjá­nak a meteorológiai egyenlege majdnem mindenben — kö­zéphőmérséklet, csapadék- mennyiség, légnyomási érté­kek, a szél iránya, erőssége stb. — a sokévi átlag körüli ér­tékeket mutatták. Említésre méltó csapadékhiányt csak a Nyírség középső és a keleti részén észleltek. Szélsőséges hőmérsékletek csak rövid idő­re, egy-két esetben jelentkez­tek. Júliusban és augusztus­ban viszont jelentős és tartós hőmérsékleti és csapadékszél­sőségeket kellett elviselnünk. Július hónap igazi nyári me­leggel köszöntött be. A nap­pali felmelegedés meghaladta a 25 fokot, néhol a 30-at is elérte. A csapadék főleg zá­porok formájában hullott, s a mért 15-20 milliméter az át­lagnak alig 10-15%-át tette ki. Már júliusban központi témá­vá vált a csapadékhiány, a talaj a hónap végére szinte teljesen kiszáradt. A kánikulát és a vízhiányt a sárguló kukorica- és a száradó napraforgótáblák jelezték. Romlott a gyümölcs, a szőlő és a zöldségfélék mi­nősége is. 1992-ben 120 év legcsapa- dékszegényebb augusztusát él­tük meg. A megye területének majdnem a felén 10 mil­limétert sem érte el az egész havi csapadékösszeg. Csak né­hány helyen, szigetszerűen volt 10 millimétert meghaladó csapadék, ez is többnyire csu­pán egy-egy záporból. (Pl. Kisvárdán 29 milliméter, Zá­honyban 20 milliméter, Tisza- becsen 14 milliméter.) A nap­pali felmelegedés 10-17 na­pon át meghaladta a 30 fokot, 6-12 esetben 35, néhol még a 38-39 fokot is mértek. Pl. Záhonyban augusztus 29-én és 31-én 39 fokot észleltek. Au­gusztusban az éjszakák is igen melegek voltak, a hajnali hőmérsékletek is 18-20 fok felett maradtak. Az ilyen me­leg, harmat nélküli éjszakák kedvezőtlenül hatottak a nö­vények fejlődésére. Sokat szenvedtek a szív- és érrend­szeri megbetegedésben szen­vedő emberek is a nappali és az éjszakai hőségtől. Az augusztusi tartós ká­nikula a mezőgazdaság meg­maradó reményeit is eloszlat­ta. A rendkívül kevés csapa­dék következtében a hónap vé­gére a talaj 50-100 cm-es ter­mőrétegében a nedvességtar­talom 20% alá csökkent. A szatmár-beregi területek kivé­telével tipikus aszályhelyzet alakult ki, amely jelentős ter­méskiesést eredményezett. Szeptember első napjaiban be­következett lehűlés és jelen­tősebb csapadék már későn jött. A mezőgazdasági növé­nyek többségén már számot­tevően nem segíthetett. Az el­múlt 10 évben, 1983 és ’86 után, immár harmadszor érte aszálykár a mezőgazdaságot. A legsúlyosabb ezek közül az 1992-es volt. Az idei veszte­séglistán a kukorica vezet 30%-os terméscsökkenéssel. Tekintélyes terméskiesés volt a búzánál (21,6%-os), napra­forgónál (9,1%-os), cukorré­pánál (19,1%-os), burgonyá­nál (7,7%-os), a szőlőnél (19,9%-os), almánál (28,8%- os). A sokévi meteorológiai megfigyelések azt mutatják, hogy csapadékszegény évekre mintegy 20-25%-os esély van. Emiatt, sajnos, gyakran kell számolnunk vidékünkön nyári csapadékhiánnyal, ami arra kell figyelmeztesse a gazdál­kodókat, hogy — ha költséges is — be kell rendezkedni az öntözésre. Sonkád fölött a Kisbukónál még szeptemberben sem folyt a Túr vize Galambos Béla felvétele rlSS®. november 24., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom