Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
1992. november 19., csütörtök HÄHER _ . A Kelet-Magyarország o < i i I í | i I i Behajtják a tartozást A társadalombiztosítás nem ismer tréfát Nyíregyháza (KM - Kovács Éva) — Úgy tűnik, hiába minden igyekezet, a társadalombiztosítás a csőd felé gyalogol. Kintlévőségei mára oly mértékűek lettek, hogy valójában biztonságos működése is veszélybe került. Amíg kiadásai fokozatosan nőnek, a bevételeik mindinkább csökkennek. A családi pótlék, a nyugdíj, az anyasági segély kifizetése a TB feladata, nem csoda hát, ha igyekszik mindent megtenni azért, hogy a különféle tartozásokat behajtsa. Ebből a célból nemrég a megyei igazgatóságoknál behajtási csoportok jöttek létre, melyeknek tagjai végrehajtóként próbálják menteni, ami még menthető. Kétmilliárddal tartozunk — A Szabolcs megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon szeptember 15-én alakult meg a csőd- és végrehajtási osztály. Jellemzi az ügyek menetét, hogy neve máris változni fog, behajtási és végrehajtási névre hallgat majd. A „keresztelő” nem véletlen, nagyon is tudatos tartalmat takar. Nevünk valószínűleg azért módosul, mert maga a csőd is egyféle tartozás, megtérülési lehetőség, így nincs értelme kettőzni — avat be a szakmai rejtelmekbe Matécsa Tibor, az új csoport vezetője. — A 9 tagú társaságból öten végrehajtók, a többiek csőddel, felszámolással foglalkoznak. A leendő végrehajtók speciális vizsgát is tettek. — A létrejöttét egyértelműen a kintlévőségek ugrásszerű növekedése indokolta— magyarázza Matécsa Tibor, akitől azt is megtudjuk, hogy az országos 70 milliárdon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg- nek 2 milliárd a hiánya. Legnagyobb adós a Nyírség Konzervipari Rt, mely közel 90 millióval tartozik, őt a Csengén AGROFRUKT, majd a 77'gesz úton kellemetlenül Hí csapkodta az eső. A feje fölé tartott ernyő közepén tavasz óta tátongott egy lyuk, gallyejtette seb. A száraz nyár eszébe sem juttatta, hogy bestoppolja, most aztán nyakába csöpögött a víz. Amikor tegnap megkapta a felszólítást, hogy fizesse be az elmaradt vízdíjat, úgy megijedt, hogy se látott, se hallott. A nyugdíj bizony, mint a legtöbb helyen vékony, nem telik belőle mindenre. Tej, kenyér, gyógyszer, az kell, aztán jön a villany, meg a gázszámla, a vízdíjra már nem futja, meg az is igaz, hogy eszébe se jut mindig. Erről gondolkodott még lefekvés után is, bár bevette az altatót, mégsem jött álom a szemére. „Mi lesz, ha kikapcsolják, mint másutt a villanyt! Az utcai kút legalább négyszáz méterre van!" Felkelt, odament a szekrényhez, s a fehérneműs fiók aljáról elővette a kötvényt. Valójában értékjegy volt az, százezer forintról. Amikor rákban meghalt a férje („mennyit szenvedett Nyírtassi Tartósítóipari Kombinát követi. Mint látható, az adósok listáján a nagyobb állami cégek állnak, de jelentős részük van a hiányban az egyéni vállalkozóknak is. Az adóslista nyilvános megjelenésétől egyetlen adós sem jött izgalomba, nem rohant a pénztárba. Nem csoda hát, ha a TB döntésre, szigorú lépésekre szánta el magát. A végrehajtásnak persze ezúttal is törvényes útja van. Első lépés, hogy az adós — legyen magán vagy állami — felhívást kap, melyben tartozásának rendezésére, 15 napon belüli fizetésre szólítják őt fel. Lehetőséget kínálnak számára abban is, hogy a fenti idő alatt valamilyen módon jusson egyezségre a TB-vel. Ha egyikre sem mutat hajlandóságot, akkor jönnek a végrehajtók, s akkor már nincs alkudozás, egyezkedés, apelláta. Lefoglalják az autót A végrehajtási eljárásban követelmény a fokozatosság elve, hiszen a cél a tartozás rendezése, nem pedig az adós tönkretevése. — Nem a házat foglaljuk le, szegény, egész életében a kőműves mellett!”), s, hogy teljesen egyedül maradt, nem volt mit tenni, lecserélte a Ángyát Sándor A tőzsdéző háromszobás főbérletet másfelesre. A lakbér miatt is, meg a takarítás miatt is. Gondolta, hogy talán magához vesz egy gyerektelen házaspárt, de annyi rosszat hall az ember, így elállt tőle. Akkoriban ez a százezer volt a „megegyezés szerint”. Ennyit adott a mérnök úr, akivel cserélt. Két napot tartotta otthon az ezreseket, majd úgy döntött: mivel gyermeke nincs, rokon is csak távoli, beteszi azt a pénzt a takarékba, legyen mihez nyúlni nehezebb időkben. Eleinte minden évben egyszer vette ki a kamatot, ilyenkor feltöltötte a spájzt, a hűtő- szekrényt, vett vagy nyolc üveg Nagymama lekvárját, mert azt nagyon szereti, különösen a birsalmásat. Utóbb elsőként a pénzintézetnél vezetett számla ellen adunk ki inkasszót beszedési megbízást. Ez az ötlet már csak azért sem tűnik túl sikeresnek, mert a vállalkozók ellen legtöbbször az a vád, hogy eldugják, több számlán is vezetik pénzeiket. — Ezt eddig valóban megtehették. Tavaly októberétől azonban új rendelet van érvényben, amely arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy a náluk elhelyezett számlákról a TB-t és az adóhivatalt tájékoztassák, s gyanú esetén kérdésünkre is válaszolni kötelesek. — S hogy van akkor, ha a vállalkozónak valóban nincs pénze? — Akkor jön a konkrét végrehajtás, mely foglalással kezdődik. A tartozás rendezése céljából az adós ingó vagyontárgyait, 100 ezer forint fölötti összegnél azonban ingatlanjait is lefoglalhatják. Ezután még mindig marad 15 nap arra, hogy önként fizessen az illető, eddig az időpontig a lefoglalt tárgyak is nála maradnak. A lefoglalt tárgy, illetve ingatlan becsértékét a végrehajtó állapítja meg. aztán, ahogy meglódult az áremelkedés, s nem győzte a fizetni valót, elkezdett „tőzsdézni" . O mondta így ismerősei előtt, mert áttette a pénzét kötvénybe, azóta minden hónapban kiveszi a kamatot, azzal pótolja nyugdíját. „Így legalább nem értékelődik le a kamat januártól decemberig." Most, ahogy megállt a bank előcsarnokában, lerázta a vizet az ernyőről, aztán lenyomta a rézkilincset. Bent nem voltak sokan, így hamar észrevette a szemüveges kisasszonyt, akinél havonként tőzsdézni szokott. —Lássuk, most mennyit ér — próbált meg határozott lenni, mosolyt erőltetve a ráncai közé, s amíg számolta a havi járandóságot, a vízdíj járt az eszében: éppen hogy kitelik belőle. — Megint egy hónapra jegyezze, kedveském! — szólt be az üvegablakon a kisasz- szonynak, s aztán indult a postára, csekken fizetni a vizet. Esőáztatta ernyőjét a falnak támasztva ottfelejtette... — A társadalombiztosítás speciális helyzetben van, hiszen a követelés jogosultja, s egyben végrehajtója is. Ezt az ellentmondást igyekeznek feloldani az illetékesek, hiszen a két dolgot valóban célszerű egymástól elválasztani. Már- csak azért is, mert a követelés jogosultja egyezkedhet az adóssal, ha akar, tehet engedményeket, annak végrehajtója azonban már nem. Ezekre az ellentmondásokra, tisztázandó kérdésekre a napokban kapnak választ egy országos értekezleten az osztály dolgozói. Nyugdíj nincs veszélyben —Mi van vajon akkor, ha a kezdeményezés nem jár sikerrel, s minden fáradozás ellenére sem csökken a TB kintlévősége? Veszélybe kerülhetnek-e a nyugdíjak, egyéb járandóságok? — Határozott nemmel válaszolhatok. A TB-nek ugyanis különféle hitelszámlák állnak rendelkezésére, melyeket bármikor igénybe vehet. Más kérdés, hogy ezeket a hiteleket is kamatra adják. Humán biztosítás Egymást kiegészítve Nyíregyháza (KM) — Napjainkban ismét aktuálissá válnak a humán kockázatkezelő biztosítási lehetőségek. Ezek egymást kiegészítve, olykor helyettesítve működnek. Hosszabb távon változatlanul meg kell maradjon a korlátozott körű állami társadalom- biztosítás, mely a korábbi „túlvállalásai” kiküszöbölésével reális, teljesíthető szolgáltatásokat tartalmaz, de mellette belépnek a kölcsönös biztosítópénztárak és az üzleti biztosítók. A fejlett európai biztosítórendszerek is e három szinten szervezett intézményekre épülnek. így szolgálják együtt az egyének társadalmi biztonságát. Erről a kérdéskörről tart előadást az érdeklődők részére a Farmer Népfőiskola szervezésében november 19- én, csütörtökön 17 órakor az egészségügyi főiskolán Hunyadi Károlyné gazdasági vezető. Tárca Nézőpont) Napirenden Réti János ogalmam sincs róla, hogy a klasszikus, ókori demokrácia döntéshozó testületéi előtt hány és milyen téma szerepelt összejövetel napirendjén, de nem akarom elhinni, hogy a polisz ügyei egyéni problémákig aprózva, tucatjával kerültek volna szóba az agó- rán. Pedig akkoriban ráérősek voltak a tanácskozások. Mindez arról jutott eszembe, hogy szinte akárhány önkormányzati testület meghívóját veszem kézbe, valósággal elborzadok a napirendi pontok tömege, de főként a témák jellegének és fajsúlyának sokfélesége láttán. Egy-két igazán jelentős, a település egészét érintő előterjesztés mellett csak úgy hemzseg a segélyezés, fellebbezés, tisztázatlan jogviszony rendezése és egyéb hasonló a témák között, amelyek száma ennélfogva — különösen városok esetében — nem ritkán húsz felé közelít. Ha képviselőként kapnék ilyen végnélküli tanácskozást sejtető meghívót, bizony, nem lelkesednék egyértelműen. Tiszteletreméltó módszer, hogy akik elnyerték a lakosság bizalmát, mindennek igenis maguk járjanak a végére, önállóságukkal élve tegyék tisztába az ügyeket, de jobbnak, hatásosabbnak tartanám, ha az államigazgatás nem minden szakmai döntését kellene feltétlenül testületi szinten is szentesíteni. Államot és állampolgárt egyaránt rászoktathatnánk, hogy a hivatal, a hivatalnok megbízható, ennélfogva döntései megalapozottak. A testületek pedig csak azzal foglalkozzanak, ami valóban kollektív bölcsességet igényel. Hozzátartozók kerestetnek Nyíregyháza (KM - T. K.) —- A napokban levelet kaptunk Zákány László ezredes, megyei hadkiegészítő parancsnoktól, amelyben arról számol be: október 20-án a honvédelmi miniszter megbízásából Ukrajnában, közelebbről Nadvimó városában járt. Azzal a céllal kereste fel az ukrán települést, hogy a második világháborús katonasírok sorsát rendezze. Meglepetten látta: az egyik síron egy nemrég felállított, vas-réz ötvözetből készült keresztet találtak, rajta az alábbi felirattal: Ökrös János élt 23 évet. Zákány László természetesen megkérdezte a helybelieket, nem tudják-e, kik találtak rá erre a sírra? Az ott élők csak arra emlékeztek, tényleg járt ott egy magyar család a közelmúltban. Ezért Zákány úr arra kérte szerkesztőségünket, közöljük felhívását, mely szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hadkiegészítési parancsnok várja a második világháborúban az ukrajnai Nadvimó városban eltemetett Ökrös János honvéd hozzátartozóinak — akik ez évben keresztet állítottak a feltételezett temetkezés színhelyén — személyes vagy levél útján történő jelentkezését. Levélcím: 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 15. Kommentár _________________ Besúgó pusmogok Balogh Géza M unkanélküli lett az unokaöcsém. Ám ki nem állhatja a tétlenséget, így aztán hagyta magát meggyőzni, hogy menjenek ki Törökországba. Persze nem az anatóliai síkságban, s még csak nem is a Boszporuszban akart gyönyörködni... Egyszerű bevásárló útra indult. Jelentkezett hát az egyik menetrend szerint közlekedő isztambuli járatra. Nem is volt semmi különösebb gond, egészen addig, míg hazafelé tartván a román— magyar határhoz nem értek. Kezdődött azzal, órán át várakozniuk kellett, majd következett a tételes elszámolás, a vetkőzés ingre- gatyára. Végül az egyik utas vette a bátorságot, s megkérdezte a vámosokatv mi ez a nagy hajcihő... O már évek óta ingázik Nyíregyháza meg Isztambul között, de soha nem tapasztalt még ilyen szigorúságot. Csak az utóbbi néhány hónapban. Mellbevágó volt a válasz: Füles jött, hogy maguk közül valaki fegyvert akar becsempészni az országba... Vagy azt hiszik, jókedvünkben szedjük szét a buszt?! A vámosok persze tudták, hogy pisztolyt aligha találnak, hiszen máskor sem találtak. Ugyanis nem ez volt az első, pisztolyról szóló mese... A súgó természetesen ismeretlen, hiszen névtelenül telefonál. Gyanítják, az utazási irodák között dúló konkurencia- harc áldozatai ők a turistákkal egyetemben. Sok az eszkimó, egyre kevesebb a fóka. Ha tehát a „ Vakond- Tours” vezetője — inkognitóban persze —felhívja a határt, hogy a „Kapa-To- urs” autóbuszában gránátvetőket rejtettek el, nagyon jól tudja, mi következik. Szétszedik a buszt, az utas meg legközelebb messze elkerüli a Kapát. Hogy aztán egyszer a Vakondra is sor kerülhet... ...? Először ezeket foglalhatják le Balázs Attila felvétele
