Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-13 / 268. szám
1992. november 13., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Szépséghibája, hogy drága Nehezen gurul az alma a vásárlókhoz, mert igen sok a „bába” Nézőpont ; Tudathasadásban Baraksó Erzsébet r udathasadásos állapotba került kollégáink egy része, fogalma sincs róla, szükség van-e a munkájára, vagy útilaput kötnek a talpa alá. így fogalmazott a minap egy művelődésszervező szakember. A válság utolérte ezt a szakmát is, kultúrára sincs elég pénz, a közművelődési intézmények dolgozói közül sokan szembe találják magukat a munkanélkülivé válás veszélyével. Fokozottan érvényes mindez a szakszervezeti művelődési házak dolgozói esetében. Bizonytalanságban vannak, nem tudják, miként döntenek a központi szakszervezeti szinteken a sorsukról, még azt sem lehet tudni, egyáltalán mi marad meg abból a szakszervezetből, amelyikhez eddig tartoztak. Valószínűleg lesznek házak, amelyeket be fognak zárni, és más célra hasznosítják. Valljuk be, vannak ezek között olyanok is, amelyek inkább kocsmaként működtek, ezeket nem nagyon fogjuk sajnálni. Vannak azonban olyanok is, melyek a lakókörzet polgárait jól szolgálják, és adott esetben ott bensőségesebb kulturális programokat szerveznek, mint a monstrum kultúrcent- rumokban. Nyilván a döntés előtt fel fogják mérni, hogyan lehet ezeket a házakat a környék lakói érdekében a legjobban hasznosítani. A közművelődés szakembereinek modern értelmezése szerint olyan intézményeknek van jövőjük, amelyekben az állampolgárok az igényeik szerinti programokat kapják meg, legyen az aranyhal tenyésztéséről szóló előadás, testépítés, vagy egy koncert. Ez utóbbi példánál maradva azonban mégsem mindegy, milyen színvonalú az a koncert, rendszeresen csak a csipkés kombiné „kultúrája”-e az, ami elérhető, vagy helye van Mozartnak is. Bármilyen határozat szülessen is, remélhetőleg tekintetbe veszik a végeken dolgozó népművelők felkészültségét, és nem vész el az a szakmai tudás, amit az ott dolgozó szakemberek felhalmoztak. Bejárni a hazát Jenei Zsigmondné írja Tiszalökről Nyíregyháza (KM - GB) — Az almapiac gondjairól már többször beszámoltunk az ősz folyamán. Bár a szüret a vége felé közeledik, még mindig igen nagyok az eladatlan almakészletek me- gyeszerte. Általános a göngyöleghiány, az értékesítési probléma, de nehézkesen ment a betárolás is. A termés minősége a legtöbb helyen jó, de a fenti gondok miatt az étkezési minőségű alma jelentős részét szállították a termelők ipari feldolgozó üzemekbe. Sovány vigasz, hogy az északkelet-magyarországi termőtájon belül még így is megyénkben a legjobbak az értékesítési kondíciók — vélekedik a Fruitinfo címmel az Újfehértói Kutató Állomáson megjelenő gyümölcspiaci információs „hírlevelében” az almatermesztők szövetsége — Az exportra szállított étkezési- alma-tételek legnagyobb hányada a FÁK országaiba került, ennek csak töredékét Disznótor Nyíregyháza (KM - BG) — Bármennyire is nehezen hisszük el, de lassan vége az évnek, jönnek a hidegek, a havak, a szomorú téli hónapok. Azért nyújtanak örömöket is e napok, gondoljunk csak például a disznóölésre. Amikor a csikorgó hajnalokon férfiemberek gyülekeznek a házaknál, jóféle kisüsti csurran a pohárba, hogy aztán kezdetét vegye az igazi férfi-, s persze asz- szonymunka. Jó-jó, ez így van falun, de mikor juthat el disznóölésre egy tősgyökeres városi? — mondhatja erre a Nyíregyházán, vagy Sopronban élő honfitársunk. A Tisza-Túr Falusi Turizmus megyei egyesülete érdekes megoldást kínál, össze akarja hozni a disznóölőket a városi vendégekkel. Olyan gazdákat keresnek hát, akik térítés fejében érdeklődőket várnak a nagy napra, esetleg kóstolót is adnak. A nyíregyházi központú egyesület ezzel egyidejűleg természetesen keresi azokat a városiakat is, akik szívesen részesednének a disznótor örömeiből, netán maguk is böl- lérkednének egy kicsit. Az egyesület a Korányi út 128. szám alatti címén november 20-ig várja az érdeklődők jelentkezését. szállították a Cseh és Szlovák Köztársaságba és elenyészőnek mondható az a mennyiség, amit nyugatra — német, francia, finn és brazil piacra — vittek. Alma a fa alatt A megyében megtermett 380 ezer tonna körüli almának sajnos, mintegy negyven százaléka az a mennyiség, amely a száraz, meleg nyárvégi időjárás — no meg a göngyöleg problémák — miatt túlérett a fán október hónap folyamán. Ennek, az idén egyébként kiváló minőségben megtermelt, „túlkorossá” vált terméshányadnak, legalább a fele a fa alatt kötött ki, ilyen módon sorsa, mint étkezési almának, végképp megpecsételődött. Ám a fán maradó húsz százalék nagy része, is csak a léüzemekben köt majd ki. Nézzük meg hová szállíthattak „asztali” almát a megye almatermesztői? A volt Szovjetunió utódállamaiba szállított alma mennyiségéről pontos F orr az új bor, a nyíri vinkó egyeseket jó kedvre derít. Egyik utcánkbeli férfi a minap késő este cikk- cakkban botorkált hazafelé valahonnan. Amint meglátott az ajtó előtt, hozzám kacsázott, fülig húzta a száját és ezt mondta: „Ké-képzeld! El te, te, terelték a Nyíridházán is átmenő Er-pa-pa-takot". Az utcánkbeli azután elmondta, hogy a borosgazda komájánál bekapcsolták a Kossuth adót, de azon a hullámhosszon egy bemondó így jelentkezett: „Itt az Alföld Hangja”. A pityókás ember szerint ez az új rádió számolt be az Er-patak eltereléséről. A pártoktól és a hallgatóktól független új regionális média szomszédunk szerint az alábbiakban ismertette az elterelést. Az Er-patak öt megyén folyik keresztül. Hajdú, Bihar, Szabolcs, Szatmár és Bereg. Az elterelést Téglás és Ujfehértó között valósították meg, ezért az 1949-ben meghúzott megyehatár 3 méter 56 centiméterrel eltolódott. Az elterelés óta a víz szintje a Toldi utca elején egy háromcentest (egy stampedlit) apadt. Rozsrét térségében az Er-patak olyan szennyezett adatok még nincsenek. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy ha netán minden szóbeszéd szintjén emlegetett üzlet meg is valósul, akkor is csak töredéke lehet a korábbi évek keleti exportjának az idén Tuzséron kiszállított mennyiség. Az olcsó is borsos További fájdalma a megye termelőinek, hogy a tavalyi konjunktúra után, az idén minimális a nyugati vevők érdeklődése az étkezési minőségű alma iránt. Egy megyében hallott példa jól érzékelteti a megváltozott helyzetet: a múlt évben sok almát vásárolt francia kereskedő idén ugyan újra jelentkezett az egyik szövetkezetben, de a tavalyinál jóval alacsonyabb, 15 forintos árra is csak a fejét csóválta. Odahaza, mint mondta, akkora a termés, hogy egy frankért (hozzávetőleg 15 forint) annyi almát vehet, amennyit akar. Ha tehát itt vásárolna ennyiért, mire hazaszállítja az árut, az lett, hogy Mari néni a kacsáit nem tudja hová kihajtani. Egyesek szerint csökken a kacsatartási kedv, a piacon máris felment a kacsa ára. A városi tv másfél percig mutatott egy kiszáradt medert, a bemondó szerint ez a felvétel a megyeszékhely északi részén készült. A képsorokból senki nem következtetett semmire. A patak a sóstói erdő szélét is érinti. Fiatal zöldfülűek szerint az elterelés miatt az anyás-csecsemő intézet közelében három tölgyfa és egy ébenfa ki fog száradni. Ujfehértó térségében viszont árad az Er-patak, itt jövő nyáron elöntheti a víz a dinnyés Pista bácsi csőszkunyhóját. Egy hajdúsági kft. terelte el az Er-patakot. Kettős céllal. Az elterelt víz egy részét tározóba gyűjtik, nyáron káposztaföldeket locsolnak vele. A szomszéd megyében marasztalt víz nagyobb részét egy Téglás melletti, valaha téglagyártáshoz használt hatalmas gödörbe terelték. A még egy frankjába kerül kilónként. Saját magának pedig nem lehet olyan ellensége, hogy dupla költséggel vásároljon. Viszonylag nagyobb meny- nyiségű alma ment cseh és szlovák exportra, zömmel a vevő által hozott műanyag rekeszekben. Az ára is elfogadható volt, ugyanis telephelyen fizettek az almáért tizenöt forint körül. Csakhogy ez a piaci lehetőség, a ritka nyugati szállításokkal együttesen is, csupán töredék almamennyiséget érint, mint a már kevesellt volt szovjet piac. Nagy haszon A belföldi értékesítés azért nem kis piaca volt idén sem a szabolcs-szatmár-beregi almának. A belkereskedelmünknek azonban igen nagy szépséghibája, hogy továbbra is óriási haszonnal dolgozik. Itt, az alma hazájában sem sokszor találkozhat a vásárló huszonöt forintnál olcsóbb jonatán- és negyvenöt forint alatti idared- árral, hát még ha Budapest belvárosának utcáit rója. Ezzel együtt enyhén szólva siralmas, és a termőtáj megkopott rangját is „alulmúlja” az a fajta- választék, amivel az almát vásárolni szándékozó találkozhat a déligyümölcsöktől rogyadozó zöldségesstandokon. Ellentmondásos a kép az alma tárolásával kapcsolatban is. Miközben a megye hűtőházainak egy része, úgyszólván, üres, néhány tárolót, az azokat bérleti formában üzemeltető társaságok sikerrel igyekeztek megtölteni. Megfelelő érdek- védelem hiányában sok termelő szolid, 12 forintos áron is odaadta a termését ezeknek a cégeknek. Mindezzel együtt ma már nagyon úgy néz ki, hogy 120-140 ezer tonna, étkezési minőségben megtermett, főként jonatánalma legfeljebb csak alapanyag lehet a feldolgozó üzemekben. gigantomániában szenvedő kft.-igazgató a nagy gödörben halastavat akar létrehozni. Sőt, delfinekről álmodik. Való igaz, hogy a káposztáskockát és a halat sokan szeretik, de az elterelésben több a kár mint a haszon. Ezért is volt tüntetés. A tüntetőkhöz Zala és Somogy megyéből érkezettek is csatlakoztak. A szomszéd Borsod megyéből nem jött senki, ez a megye kapni akar az Er-patak vizével öntözött káposztából. Igaz a régi mondás: az emberek cselekedeteit az érdekeik vezérlik. A Téglás melletti Vályogfalva és Rozsrétszőlő főpolgármestere aktív levelezésbe kezdett. Üzengetnek egymásnak, de nem hajlandók egy asztalhoz ülni. Egyikük ezt nyilatkozta a Vízfolyás című lapnak: „Náluk terjednek a bolsi eszmék”. Ez ha igaz is, nincs összefüggésben az eltereléssel. A főpolgármesterek elterelik a lakosság figyelmét. Az elterelés ideje alatt nem kell szociális segélyről, járdaépítésről stb. gondoskodniuk. \~ ~7j Nemrégiben X\ / lapjukban megjelent x xl egy cikk, mely szerint manapság nagyon kevesen vállalják a hátizsákos gyalogtúrákat. Nos, ennek élő cáfolata az elmúlt hónapban megalakult Ti- szalöki Természetjáró Kör. Tagjai elsősorban családok, baráti társaságok. A természetjárásnak már több éves hagyománya létezik városunkban. hiszen gyermekeink két lelkes tanár vezetésével járják különböző túrák ún’onalait. Mi szintén a Kék túra és a Móricz Zsigmond túra út\'onalát szeretnénk majd elsősorban bejárni. Első alkalommal a Bodrog- olaszitól néhány kilométerre lévő Szarka-kútnál voltunk, ahol igen kellemesen éreztük magunkat. Kommentár _____________________ Otthon legjobb egyedül Cservenyák Katalin C sak tudnám, mi az ördögnek házasodnak a japánok! Egy legutóbb készült felmérés szerint ugyanis minden második japán feleség jobban örül, ha egyedül van otthon, legalább egy kicsit lazíthat. A férjeknek viszont 79 százaléka igényli, hogy asszonya is otthon legyen, amikor hazatér. Még mielőtt bárki is azt gondolná, a napkelet országában a férfiak családcent- rikusabbak, ki kell ábrán- dulniuk: a már említett felmérésből az is kiderül, hogy a teremtés koronáinak 77 százaléka a szabad idejét nem otthon, s nem is a feleségével tölti, ráadásul az asszonyok csaknem kilencven százalékának ez ellen még kifogása sincs. Különösen igaz ez azokra, akik a boldogító igent jó néhány évvel ezelőtt mondták ki. Vagyis ebből az következik: a férj azért szereti, ha otthon a felesége mire ő hazaér, hogy legyen, aki kikészítse a papucsát, tányérba szedje a vacsoráját. Úgy gondolom, sok mindent tanulhatnánk még a japánoktól, de ezt az egyet azért mégsem kellene átvenni. Még azt is megkockáztatom, a szigetország gazdaságának felvirágzása sem a „külön utas” házastársi viszonynak köszönhető. S ha némely magyar férj most azon töri a fejét, menynyire haladó gondolkodású ő, amikor a munkából nem hazafelé, hanem haverokhoz, ne adj’ isten(!) barátnőhöz igyekszik, egyvalamit ne felejtsen ki a számításaiból: felesége nem keleti nevelést kapott. Hanem ízig- vérig magyart. Csípős nyelvvel, önérzettel. S a többség elég nehezen érti meg, viseli el a kilengéseket. Még akkor is, ha nálunk hasonló felmérés ez ideig nem készült. Cseh-szlovák exportra előkészített goldenalma várja a szállítást az Újfehértói Kutató Állomáson Galambos Béla felvétele Tárca Nábrádi Lajos Az elterelt patak
