Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

1992. november 13., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Szépséghibája, hogy drága Nehezen gurul az alma a vásárlókhoz, mert igen sok a „bába” Nézőpont ; Tudathasadásban Baraksó Erzsébet r udathasadásos állapot­ba került kollégáink egy része, fogalma sincs ró­la, szükség van-e a mun­kájára, vagy útilaput kötnek a talpa alá. így fogalmazott a minap egy művelődésszer­vező szakember. A válság utolérte ezt a szakmát is, kultúrára sincs elég pénz, a közművelődési intézmények dolgozói közül sokan szem­be találják magukat a mun­kanélkülivé válás veszé­lyével. Fokozottan érvényes mindez a szakszervezeti művelődési házak dolgozói esetében. Bizonytalanság­ban vannak, nem tudják, miként döntenek a központi szakszervezeti szinteken a sorsukról, még azt sem lehet tudni, egyáltalán mi marad meg abból a szakszervezet­ből, amelyikhez eddig tar­toztak. Valószínűleg lesznek há­zak, amelyeket be fognak zárni, és más célra haszno­sítják. Valljuk be, vannak ezek között olyanok is, ame­lyek inkább kocsmaként mű­ködtek, ezeket nem nagyon fogjuk sajnálni. Vannak azonban olyanok is, melyek a lakókörzet polgárait jól szolgálják, és adott esetben ott bensőségesebb kulturá­lis programokat szerveznek, mint a monstrum kultúrcent- rumokban. Nyilván a döntés előtt fel fogják mérni, hogyan lehet ezeket a házakat a környék lakói érdekében a legjobban hasznosítani. A közművelő­dés szakembereinek modern értelmezése szerint olyan in­tézményeknek van jövőjük, amelyekben az állampolgá­rok az igényeik szerinti programokat kapják meg, legyen az aranyhal tenyész­téséről szóló előadás, test­építés, vagy egy koncert. Ez utóbbi példánál maradva azonban mégsem mindegy, milyen színvonalú az a kon­cert, rendszeresen csak a csipkés kombiné „kultúrá­ja”-e az, ami elérhető, vagy helye van Mozartnak is. Bármilyen határozat szü­lessen is, remélhetőleg te­kintetbe veszik a végeken dolgozó népművelők felké­szültségét, és nem vész el az a szakmai tudás, amit az ott dolgozó szakemberek felhal­moztak. Bejárni a hazát Jenei Zsigmondné írja Tiszalökről Nyíregyháza (KM - GB) — Az almapiac gondjairól már többször beszámoltunk az ősz folyamán. Bár a szü­ret a vége felé közeledik, még mindig igen nagyok az el­adatlan almakészletek me- gyeszerte. Általános a gön­gyöleghiány, az értékesítési probléma, de nehézkesen ment a betárolás is. A termés minősége a legtöbb helyen jó, de a fenti gondok miatt az étkezési minőségű alma je­lentős részét szállították a termelők ipari feldolgozó üzemekbe. Sovány vigasz, hogy az északkelet-magyarországi ter­mőtájon belül még így is me­gyénkben a legjobbak az ér­tékesítési kondíciók — véle­kedik a Fruitinfo címmel az Újfehértói Kutató Állomáson megjelenő gyümölcspiaci in­formációs „hírlevelében” az almatermesztők szövetsége — Az exportra szállított étkezési- alma-tételek legnagyobb há­nyada a FÁK országaiba ke­rült, ennek csak töredékét Disznótor Nyíregyháza (KM - BG) — Bármennyire is nehezen hisszük el, de lassan vége az évnek, jönnek a hidegek, a ha­vak, a szomorú téli hónapok. Azért nyújtanak örömöket is e napok, gondoljunk csak pél­dául a disznóölésre. Amikor a csikorgó hajnalokon férfiem­berek gyülekeznek a házaknál, jóféle kisüsti csurran a pohár­ba, hogy aztán kezdetét vegye az igazi férfi-, s persze asz- szonymunka. Jó-jó, ez így van falun, de mikor juthat el disznóölésre egy tősgyökeres városi? — mondhatja erre a Nyíregyhá­zán, vagy Sopronban élő hon­fitársunk. A Tisza-Túr Falusi Turizmus megyei egyesülete érdekes megoldást kínál, össze akarja hozni a disznóölőket a városi vendégekkel. Olyan gazdákat keresnek hát, akik térítés fejében érdeklődőket várnak a nagy napra, esetleg kóstolót is adnak. A nyíregyházi központú egyesület ezzel egyidejűleg természetesen keresi azokat a városiakat is, akik szívesen ré­szesednének a disznótor örö­meiből, netán maguk is böl- lérkednének egy kicsit. Az egyesület a Korányi út 128. szám alatti címén november 20-ig várja az érdeklődők je­lentkezését. szállították a Cseh és Szlovák Köztársaságba és elenyésző­nek mondható az a mennyiség, amit nyugatra — német, fran­cia, finn és brazil piacra — vit­tek. Alma a fa alatt A megyében megtermett 380 ezer tonna körüli almának sajnos, mintegy negyven szá­zaléka az a mennyiség, amely a száraz, meleg nyárvégi idő­járás — no meg a göngyöleg problémák — miatt túlérett a fán október hónap folyamán. Ennek, az idén egyébként ki­váló minőségben megtermelt, „túlkorossá” vált terméshá­nyadnak, legalább a fele a fa alatt kötött ki, ilyen módon sorsa, mint étkezési almának, végképp megpecsételődött. Ám a fán maradó húsz száza­lék nagy része, is csak a léüze­mekben köt majd ki. Nézzük meg hová szállíthat­tak „asztali” almát a megye al­matermesztői? A volt Szovjet­unió utódállamaiba szállított alma mennyiségéről pontos F orr az új bor, a nyíri vinkó egyeseket jó kedv­re derít. Egyik utcánkbeli fér­fi a minap késő este cikk- cakkban botorkált hazafelé valahonnan. Amint meglátott az ajtó előtt, hozzám kacsá­zott, fülig húzta a száját és ezt mondta: „Ké-képzeld! El te, te, terelték a Nyíridházán is átmenő Er-pa-pa-takot". Az utcánkbeli azután el­mondta, hogy a borosgazda komájánál bekapcsolták a Kossuth adót, de azon a hul­lámhosszon egy bemondó így jelentkezett: „Itt az Alföld Hangja”. A pityókás ember szerint ez az új rádió számolt be az Er-patak eltereléséről. A pártoktól és a hallgatók­tól független új regionális média szomszédunk szerint az alábbiakban ismertette az elterelést. Az Er-patak öt megyén folyik keresztül. Hajdú, Bi­har, Szabolcs, Szatmár és Bereg. Az elterelést Téglás és Ujfehértó között valósították meg, ezért az 1949-ben meg­húzott megyehatár 3 méter 56 centiméterrel eltolódott. Az elterelés óta a víz szintje a Toldi utca elején egy három­centest (egy stampedlit) apadt. Rozsrét térségében az Er-patak olyan szennyezett adatok még nincsenek. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy ha netán minden szó­beszéd szintjén emlegetett üzlet meg is valósul, akkor is csak töredéke lehet a korábbi évek keleti exportjának az idén Tuzséron kiszállított mennyi­ség. Az olcsó is borsos További fájdalma a megye termelőinek, hogy a tavalyi konjunktúra után, az idén mi­nimális a nyugati vevők érdek­lődése az étkezési minőségű alma iránt. Egy megyében hal­lott példa jól érzékelteti a megváltozott helyzetet: a múlt évben sok almát vásárolt fran­cia kereskedő idén ugyan újra jelentkezett az egyik szövetke­zetben, de a tavalyinál jóval alacsonyabb, 15 forintos árra is csak a fejét csóválta. Oda­haza, mint mondta, akkora a termés, hogy egy frankért (hozzávetőleg 15 forint) annyi almát vehet, amennyit akar. Ha tehát itt vásárolna ennyiért, mire hazaszállítja az árut, az lett, hogy Mari néni a kacsáit nem tudja hová kihajtani. Egyesek szerint csökken a kacsatartási kedv, a piacon máris felment a kacsa ára. A városi tv másfél percig muta­tott egy kiszáradt medert, a bemondó szerint ez a felvétel a megyeszékhely északi ré­szén készült. A képsorokból senki nem következtetett sem­mire. A patak a sóstói erdő szélét is érinti. Fiatal zöldfülűek szerint az elterelés miatt az anyás-csecsemő intézet köze­lében három tölgyfa és egy ébenfa ki fog száradni. Ujfe­hértó térségében viszont árad az Er-patak, itt jövő nyáron elöntheti a víz a dinnyés Pista bácsi csőszkunyhóját. Egy hajdúsági kft. terelte el az Er-patakot. Kettős céllal. Az elterelt víz egy részét tározóba gyűjtik, nyáron ká­posztaföldeket locsolnak ve­le. A szomszéd megyében ma­rasztalt víz nagyobb részét egy Téglás melletti, valaha téglagyártáshoz használt ha­talmas gödörbe terelték. A még egy frankjába kerül ki­lónként. Saját magának pedig nem lehet olyan ellensége, hogy dupla költséggel vásá­roljon. Viszonylag nagyobb meny- nyiségű alma ment cseh és szlovák exportra, zömmel a vevő által hozott műanyag rekeszekben. Az ára is elfo­gadható volt, ugyanis telep­helyen fizettek az almáért ti­zenöt forint körül. Csakhogy ez a piaci lehetőség, a ritka nyugati szállításokkal együtte­sen is, csupán töredék alma­mennyiséget érint, mint a már kevesellt volt szovjet piac. Nagy haszon A belföldi értékesítés azért nem kis piaca volt idén sem a szabolcs-szatmár-beregi almá­nak. A belkereskedelmünknek azonban igen nagy szépség­hibája, hogy továbbra is óriási haszonnal dolgozik. Itt, az al­ma hazájában sem sokszor ta­lálkozhat a vásárló huszonöt forintnál olcsóbb jonatán- és negyvenöt forint alatti idared- árral, hát még ha Budapest belvárosának utcáit rója. Ezzel együtt enyhén szólva siralmas, és a termőtáj megkopott rang­ját is „alulmúlja” az a fajta- választék, amivel az almát vá­sárolni szándékozó találkozhat a déligyümölcsöktől rogyado­zó zöldségesstandokon. Ellentmondásos a kép az al­ma tárolásával kapcsolatban is. Miközben a megye hűtőhá­zainak egy része, úgyszólván, üres, néhány tárolót, az azokat bérleti formában üzemeltető társaságok sikerrel igyekeztek megtölteni. Megfelelő érdek- védelem hiányában sok ter­melő szolid, 12 forintos áron is odaadta a termését ezeknek a cégeknek. Mindezzel együtt ma már nagyon úgy néz ki, hogy 120-140 ezer tonna, étkezési minőségben megter­mett, főként jonatánalma leg­feljebb csak alapanyag lehet a feldolgozó üzemekben. gigantomániában szenvedő kft.-igazgató a nagy gödör­ben halastavat akar létrehoz­ni. Sőt, delfinekről álmodik. Való igaz, hogy a káposz­táskockát és a halat sokan szeretik, de az elterelésben több a kár mint a haszon. Ezért is volt tüntetés. A tüntetőkhöz Zala és So­mogy me­gyéből ér­kezettek is csatlakoztak. A szomszéd Borsod megyéből nem jött senki, ez a megye kapni akar az Er-patak vizével öntözött káposztából. Igaz a régi mondás: az emberek cse­lekedeteit az érdekeik vezér­lik. A Téglás melletti Vályog­falva és Rozsrétszőlő főpol­gármestere aktív levelezésbe kezdett. Üzengetnek egymás­nak, de nem hajlandók egy asztalhoz ülni. Egyikük ezt nyilatkozta a Vízfolyás című lapnak: „Náluk terjednek a bolsi eszmék”. Ez ha igaz is, nincs összefüggésben az el­tereléssel. A főpolgármes­terek elterelik a lakosság fi­gyelmét. Az elterelés ideje alatt nem kell szociális se­gélyről, járdaépítésről stb. gondoskodniuk. \~ ~7j Nemrégiben X\ / lapjukban megjelent x xl egy cikk, mely szerint manapság na­gyon kevesen vállalják a há­tizsákos gyalogtúrákat. Nos, ennek élő cáfolata az elmúlt hónapban megalakult Ti- szalöki Természetjáró Kör. Tagjai elsősorban családok, baráti társaságok. A termé­szetjárásnak már több éves hagyománya létezik váro­sunkban. hiszen gyermeke­ink két lelkes tanár vezeté­sével járják különböző túrák ún’onalait. Mi szintén a Kék túra és a Móricz Zsigmond túra út\'onalát szeretnénk majd elsősorban bejárni. Első alkalommal a Bodrog- olaszitól néhány kilométer­re lévő Szarka-kútnál vol­tunk, ahol igen kellemesen éreztük magunkat. Kommentár _____________________ Otthon legjobb egyedül Cservenyák Katalin C sak tudnám, mi az ör­dögnek házasodnak a japánok! Egy legutóbb ké­szült felmérés szerint ugyan­is minden második japán fe­leség jobban örül, ha egye­dül van otthon, legalább egy kicsit lazíthat. A férjeknek viszont 79 százaléka igényli, hogy asszonya is otthon legyen, amikor hazatér. Még mielőtt bárki is azt gondolná, a napkelet orszá­gában a férfiak családcent- rikusabbak, ki kell ábrán- dulniuk: a már említett fel­mérésből az is kiderül, hogy a teremtés koronáinak 77 százaléka a szabad idejét nem otthon, s nem is a fele­ségével tölti, ráadásul az asszonyok csaknem kilenc­ven százalékának ez ellen még kifogása sincs. Kü­lönösen igaz ez azokra, akik a boldogító igent jó néhány évvel ezelőtt mondták ki. Vagyis ebből az következik: a férj azért szereti, ha otthon a felesége mire ő hazaér, hogy legyen, aki kikészítse a papucsát, tányérba szedje a vacsoráját. Úgy gondolom, sok min­dent tanulhatnánk még a japánoktól, de ezt az egyet azért mégsem kellene átven­ni. Még azt is megkockázta­tom, a szigetország gaz­daságának felvirágzása sem a „külön utas” házastársi viszonynak köszönhető. S ha némely magyar férj most azon töri a fejét, meny­nyire haladó gondolkodású ő, amikor a munkából nem hazafelé, hanem haverok­hoz, ne adj’ isten(!) barát­nőhöz igyekszik, egyvalamit ne felejtsen ki a számítá­saiból: felesége nem keleti nevelést kapott. Hanem ízig- vérig magyart. Csípős nyelvvel, önérzettel. S a többség elég nehezen érti meg, viseli el a kilengéseket. Még akkor is, ha nálunk ha­sonló felmérés ez ideig nem készült. Cseh-szlovák exportra előkészített goldenalma várja a szállítást az Újfehértói Ku­tató Állomáson Galambos Béla felvétele Tárca Nábrádi Lajos Az elterelt patak

Next

/
Oldalképek
Tartalom