Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

EGYRŐL TÖBBET 9 >1 MT VILÁG A. _______________________________:_______________I______________________________________________J rz^-rr. —~rr-~ ■_■ ■ r ;.". ■ : l-j.ii” ■■=;ib Nem vallás, hanem életforma Református-katolikus közös iskola Nyíregyháza (KM — BE) — Szabolcs-Szatmár-Bereg területén három reformá­tus egyházmegye működik: a felső-szabolcsi és beregi — amelynek székhelye Kis­várdán van —, a szatmári — fehérgyarmati központ­tal —, valamint a Nyírségi Református Egyházmegye, ez utóbbinak Nyíregyháza a centruma és 67 egyház- község tartozik ide. Ezúttal a nyírségi egyházmegye éle­tével ismerkedhetünk meg. Menekültek megsegítése Sipos Kund Kötöny Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM) — A Nyírségi Református Egy­házmegyének egy éve espe­rese Sipos Kund Kötöny, aki aktuális egyházügyi kérdé­sekről nyilatkozott lapunk­nak. • Esperes úr, hogyan éli meg a református egyház a rendszerváltozást? — Az elmúlt néhány évben hatalmas dolgok történtek, amit, az az érzésem, talán még felfogni se tudunk. A rend­szerváltozásban nálunk nem volt háború, senkit fel nem akasztottak, nem lőttek le, fe­lelősségre nem vontak, Ma­gyarország szabad. Azt remél­tem, hogy a mi magyar né­pünk meglátja; ami itt történt, az senki más, csak az Isten cselekedete, és a magyar nép oda fog fordulni az Isten felé, és a templomaink meg fognak telni. Ehelyett azt látjuk, hogy nem járnak sokkal többen templomba. Az emberekben szorongás van, sokan beleszü­lettek egy ateista világba, és mi nem is várhatjuk el, hogy most hirtelen változás történ­jen. Viszont van az emberek szívében egyfajta vágyakozás, amit talán még ők sem tudnak pontosan, hogy micsoda, mert eddig nem ismerték az Istent. • Ma az egyik vitatott kérdés az állam és az egyház viszonya. Miként vélekednek Ökumenikus Jelentés készült az ökumeni­kus kapcsolatokról. Eszerint az egyházmegye területén minden felekezet és az összes kisegyház jelen van, gyüleke­zetenként vegyes arányban, új Apagyon az „ősegyház”, illet­ve Oroson a „karácsony” szekta megjelenése. A református gyülekezetek többségében elégedettek az ökumenikus kapcsolatok lehe­tőségével. Kiemelten kezelik azt a kérdést, milyen a viszony a római katolikus egyházzal. Azt a legtöbb helyen jónak tartják, de új jelenség az egyik községben a református temp­lom tulajdonjogának kétség­bevonása a római katolikusok részéről. Néhány lelkész pa­naszkodik az erőszakosan fel­lépő kisegyházakra, az infor­mációk szerint egyesek szinte minden gyülekezetnél meg­jelennek. erről, különös tekintettel a li­berálisok követeléseire az ál­lam és az egyház szétválásá­ról? — Ők arra hivatkoznak, hogy valamikori nagy püspö­künk, Ravasz László utalt az állam és az egyház szétválásá­ra, aminek a gazdasági realitá­sai akkor adottak voltak, hi­szen megvoltak az egyháznak a birtokai. A mai helyzetben a szétválás az egyház számára katasztrófa lenne, hiszen kép­telenek lennénk fenntartani kapcsolatok Ez ellen a lelkészek fellép­nek, megfogalmazódott példá­ul az, hogy azok a lelkészek, akik készek tanulni, a külön­böző teológiai tárgyak szerint alakítsanak szakcsoportokat, lelkészi kisköröket, melyek­ben harcolhassanak a szekták, a keleti vallások erőszakos ter­jesztésével szemben. (Krisna tanúi, Jehova tanúi, Iszlám stb.) Az egyházközség területén vizsgálták, milyen a gyüleke­zetek kapcsolata a helyi köz­élettel. Az e kérdésre adott vá­laszok többsége optimista ki­csengésű. Javaslatként hang­zott el, hogy az egyházközsé­gek javítsák kapcsolataikat egymás között, a határon túli magyar, illetve a külföldi nem magyar református gyülekeze­tekkel. gyülekezeteinket, templomainkat, is­koláinkat, szerete- tintézményeinket. Jelenleg elképzel­hetetlennek tartom az állam és az egy­ház kettéválását. • Hogy halad a volt egyházi va­gyon visszaadása? — A Nyírségi Református Egy­házmegyében minden gyüleke­zet visszaigényelte a volt ingatlanjait, ezekre igényt tar­tunk. Igaz, nem minden községben történt meg a meg­egyezés, de or­szágos viszonyí­tásban egyházme­gyénk fél évvel előbbre járt a töb­bieknél, mert sok helyen visz- szaadták a vagyont még a megegyezés előtt. Nyíregyhá­záról a Bessenyei kollégiumot említeném, amit a nyáron mintegy 800 ezer forintos költséggel hoztunk rendbe. • Milyen változások történ­tek eddig, és milyen terveik vannak az oktatás területén? — Megtörtént a megegye­zés a nyíregyházi Jókai általá­nos iskola ügyében, amely ökumenikus iskola lesz a kato­Műemlékek felújítása Szám szerint 44 gyülekezet­nél voltak kisebb-nagyobb fel­újítási, korszerűsítési, vagy bővítési munkálatok az elmúlt esztendőben. Több helyen a nagy értékű műemlék épü­letek, templomok mentése ér­dekében dolgoztak a szakem­berek. Az egyik legnagyobb munka volt a piricsei műemlék templom renoválásának befe­jezése, továbbá jelentős mun­kát végeztek Nyírbátorban, Nagykállóban, Tiszavasvári- ban és megszépült a nyíregy­házi belvárosi templom is. Né­hány településen a parókiát, vagy a hivatali helyiségeket korszerűsítették. Az adomá­nyozók áldozatkészségének is köszönhetően összesen több mint 18 millió forintot fordít­hattak erre a célra. Keszkenő — kölcsön Énekkari Kutatható lesz az egyházmegyei gyűjtemény Tíz gyülekezetből becses kelyheket, térítőkét, valamint egy pergament adott kölcsön az egyházmegye kiállítás és tárolás céljára Debrecenbe, Budapestre és Sárospatakra, valamint a nyírbátori múze­umba. Fábiánházáról és Gává- ról egy kehely és egy kesz­kenő, Nagykállóból a perga­men, Nyírbátorból kehely és terítő, Nyírbogátról, Tiszada- dáról, Tiszadobról, Tiszavas- váriból terítő, Tiszarádról, Vasmegyerről kehely került kiállítóterembe. Az egyházmegye könyvtá­rát 1975-ben elszállították a Debreceni Református Kollé­gium nagykönyvtárába, leltár alapján és azóta ott tárolják. Időközben a katalóguslistával az ügyet tisztázták. A gyűjte­mény onnan most már elszál­lítható Nyíregyházára. Kérték, hogy 14 művet megtartaná­nak, helyette más művekkel kárpótolnák az egyházmegyét. A Nyírségi Református Egyházmegye irattárát napra készen vezetik, a levéltári anyag jelenleg rendezés alatt áll. Ha meglesz a végleges he­lye, szakszerűen rendezik és tárolják, úgy hogy az hozzá­férhető lesz a kutatás számára is. találkozók Az októberi egyházmegyei közgyűlésen többek között foglalkoztak az éneküggyel is: megnövekedtek a lehetőségek, de megsokszorozódott a mun­ka. A kántorok száma 30-ról 47-re emelkedett, viszont a hittanórák, látogatások, gye­rek- és ifjúsági alkalmak mel­lett kevesebb idő maradt énekkarok vezetésére, csök­kent az énekkarok száma. A gyülekezetek kapcsolatait énekkari találkozók szerve­zésével is igyekeztek erősí­teni. Tavaly a nyíregyházi kertvárosi, idén a tiszavasvári gyülekezet adott otthont baráti találkozónak. likus egyházzal közös működ­tetésben, egy református, és egy katolikus osztállyal. Ter­mészetesen ha lesznek szülők, akik nem kívánják gyermekü­ket vallásos szellemben nevel­ni, mi azt senkire ráerőszakol­ni nem akarjuk. Nyírbátorban indult egy református osztály, és Tiszavasváriban ajánlották fel tárgyalás lehetőségét arról, hogy ott református középis­kola legyen. Nagykállóban nem sikerült megegyezni, mert tavalyi igénylésünket az önkormányzati döntéssel le­szavazták, pedig csereingat­lant is felajánlottunk. Nem fo­gom feladni, hiszen Nagykál­lóban kezdődött meg a hitok­tatói képzés, az első évfolya­mot már kibocsátottuk, ők az óvodában és az alsó tagozato­soknak taníthatnak hittant. # Esperes úr, sokan az egy­házaktól várják el ma a tár­sadalom felemelését. Ezt Önök belülről hogyan érzik? — Nyilván nagyon sokat te­hetnek az egyházak, de az egyház a politikát nem veheti át. A mi dolgunk az evangéli­um hirdetése, és mi arra akar­juk rávenni az embereket, hogy a Biblia tanítása szerint éljenek, hiszen a keresztyén- ség az én hitem szerint nem egy vallás, hanem egy életfor­ma. Az aktuális feladatok között arra figyelmeztettek az egy­házmegyéből, hogy most szükségképpen van harc, vér­ontás, félelem és vannak áldo­zatok, ilyen helyzetben lehe­tőség és parancs a nyomorú­ságba jutottak segítést. Kérik a testvéreket, hirdessenek és szervezzenek adakozást a ju­goszláviai menekültek támo­gatására. Elsősorban gyer­mekruhát, takarót, ágyneműt, mosószert, tisztálkodási szere­Mérleget vontak a napokban több mint egy esztendő misz- sziós tevékenységéről. Megál­lapították; nem könnyű ma a misszió tevékenysége a meg­változott életkörülmények bo­nyolultsága miatt. Bizony­talanság, gazdasági kilátásta- lanság, elszegényedés, megje­lenő ingyenkonyhák, hatá­raink mellett dörgő fegyverek, pártok és pártoskodások, sok­féle mámorban megoldást ke­resők szomorú valósága állítja szembe a missziót küldetésük­kel, szolgálatukkal. Új nép- vándorlás, menekültek és me­nekülők! Soha nagyobb a fela­dat — vallja a misszió. A gyülekezetekben az isten­tiszteleteket megtartják, az úrvacsorái alkalmak a templo­mokon kívül kórházakban, be­ket, tartós (konzerv) élelmi­szert kémek, s az összegyűj­tött adományokat, esetleg pénzt folyamatosan lehet kül­deni Nagyharsányba a Refor­mátus Egyházközség címére, irányítószáma: 7822. Kiemelik a felhívásban, hogy az adományozás egyben hálaadás is a saját vér nélküli változásainkért és boldogsá­gukért, hiszen a diakónia zsol­tára szerint „boldog, aki a nyo­morultra gondol...” tegek ágya mellett, börtönfa­lak között adottak. Élhettek a gyülekezetekben a bibliaórák, az evangelizáció lehetőségé­vel. Társadalmi misszióval — kallódó fiatalok, lepramisszió, börtönmisszió, telefonos lelki­gondozás, iszákos mentő­misszió— mindössze 17 gyü­lekezet tartott kapcsolatot és adott segítséget. Javaslatként hangzott el, hogy újfent tűzzék ki célul a működő missziói csoportok segítését és támogatását, vala­mint azt, hogy az ifjúság hit­oktatásában, nevelésében, és a meglévő szociális gondok megoldásában továbbra is ha­tékonyan vegyenek részt. Missziós szolgálat Hitoktatás 458 csoportban Gyermekkonferenciák több száz résztvevővel Az egyházmegyében az elmúlt évben 7125 gyer­meket írtak be, ennyien jár­tak hitoktatásra 458 cso­portban. A hitoktató lelkészek és az egyre nagyobb létszámú, hit­oktatói tanfolyamot végzett fiatalok sok szép lelki élmény­ről számolnak be, de vannak keserű tapasztalataik is, hogy kell a gyermekekért harcolni pedagógusokkal, néha szülők­kel, vagy a társadalom más tagjaival. Hittankönyvként a reformá­tus egyház által megjelentetett hivatalos könyveket hasz­nálják, de még színesebb és a gyermekekhez tartalmilag közelebb álló, s egész felépí­tésében üdvtörténetileg bibli- kusabb hittankönyveket sze­retnének. Vasárnapi gyermek-isten­tiszteletet 51 helyen tartanak, ezeken mintegy kétezer gyer­mek vesz részt. Az elmúlt nyáron 120 gyermek vett részt a berekfürdői lelkészotthon megbékélés házában egyhetes konferencián. A vajai és az őri gyülekezetekben rendeztek meg gyermekkonferenciákat, melyen az egyházmegyén kí­vülről is sokan vettek részt. Az egyházmegye több gyü­lekezetében cserkészcsapatok alakultak, közülük nyári tábor­ban sokan részt vettek. A Nagykállói Katechéta (hitok­tató) Képző Intézet kibocsá­totta első csoportját, amelynek tagjai bekapcsolódnak a gyer­mekmunkába. Több országgal alakítottak ki testvérgyülekezeti nemzetközi kapcsolatokat a Nyírségi Református Egyházmegye gyülekezetei, például erdélyi, kárpátaljai, francia, szlovák, német és amerikai gyülekezetekkel. Ennek egyik jeleként Hol­landiából érkeztek református hívek, hogy az apagyi gyülekezetnél minden el­lenszolgáltatás nélkül segítsenek a parókia építkezésénél Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom