Kelet-Magyarország, 1992. november (52. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

EGYRŐL TÖBBET ; >•' ^ ' v' ' ; ■■• ,V: ' y v • ' ■ * •*"« *?■&>.. • • >/■> 'tiÁ- ' ’ i>i < **$ {2S'*/ . ’ # f "i 11 Szerkesztői üzenetek Furfangos mérlegek A múlt hét csütörtök este felháborodva léptem ki a Kelet Áruház csemegeosztályáról. Zárás előtt nem sokkal két pár szafaladét vettem. Elég so­ványkák voltak és kicsik is, ezért meglepődtem a 96 forin­tos áron. De sehová se volt ki­írva, hogy mennyibe kerül egy kiló szafaládé, ezért megkér­deztem az egyik pénztárost, aki nem tudta, de odaszalajtot- ta a kolléganőjét a felvágottas pulthoz. A hölgy közölte, hogy mennyibe kerül a sza­faládé, én meg azt, hogy akkor szerintem kissé vastagon fo­gott a fiatal eladónő ceruzája. Megmértük a pénztár mel­letti mérlegen — volt ott egy másik vásárló is, aki nőm rej­tette véka alá hízelgőnek épp nem mondható véleményét az eladók számtani tudásáról —, és aszerint hat forinttal többet számolt fel nekem az eladónő. Kissé restellkedve visszamen­tem a felvágottas pulthoz, kér­tem az ifjú hölgyet, mérje már le nekem még egyszer a szafa- ládét. Laposan pislantott rám, de megtette, és kinyilatkoztat­ta: ez pont annyi! Sürgetett az idő, szégyell­tem is volna, hogy bizonygas­sam az igazamat, ezért inkább kifordultam a boltból, aminek ezek szerint nem egyformán állították be a mérlegeit (az otthoni mérlegem szerint is 90 forint értékű volt a szafaládé). Augusztusban is megjártam már. Húsz deka tavaszi felvá­gottat vettem, amikor haza­értem az áruháztól öt percre lévő lakásomba, rögtön kibon­tottam. Olyan büdös volt a fel­vágott, hogy a kutyámnak se kellett... Visszamentem a bolt­ba, kihívtam a vezetőt, aki azonnal kártalanítani akart, de nem fogadtam el, hanem arra kértem, tegyen róla, hogy máskor és mással ilyen ne for­duljon elő. Az ember friss, fo­gyasztható áruért adja a pén­zét, nem olyanért, amit még egy amúgy nem finnyás kutya Nyíregyháza (KM - TMI) — A kutya a jégkorszak óta az ember segítője és barátja. Ki­váló képességű, bátor, ragasz­kodó és a gazdihoz az utolsó leheletéig hűséges. Az ember gyakran mégis kegyetlen hozzá, nem gondoz­za, vagy megunja és elűzi a háztól. Egyre több gazdátlan eb csavarog az utcákon, elva­dulva, lapos horpasszal. Fe­nyegetően vicsorog a közele­dő ,Jkétlábúra”, s ha az átlépi a biztonságos távolságot, félel­mében megharapja. A kutyák évente több száz gyermeket és felnőttet marnak meg az or­szágban ... Ötszáznál több magyaror­szági községben volt veszett­ség 1968 nyaráig, azóta csak elvétve fordul elő, inkább ró­káknál. A kutyákat évente kö­telező beoltatni veszettség ellen, sok gazda azonban nem törődik ezzel. Talán nem tud­ja, hogy a veszett állat nyálá­val az emberbe jutó vírus gyil­kos. Ha a fertőzött ember idő­sem hajlandó megenni. Jó len­ne, ha az illetékesek odafi­gyelnének az ilyen kereskedői húzásokra T. L Nyíregyháza (Pontos adatok) Gödör a Szőlő utcában Remélem, levelem megjele­nésekor még nem lesz túl ké­ső. Jó lenne, ha nem történne nagyobb tragédia annál, mint ami velem október 28-án este történt. A borbányai Szőlő utcába ugyanis most hozzák be a gázvezetéket. Az utca két és fél méter széles és már két hete fel van túrva. De sehol egy szalag, ami jelezné a szél­iében a házak előtt másfél mé­teres, az utcában pedig vé­gighúzódó gödröt. Az utca esti világítása szinte középkori. így esett meg velem, hogy belezuhantam a szomszéd előtt keresztben ásott gödörbe, amin egy húsz centis palló volt. Most tettünk rá több szé­les deszkát, hogy legalább más ne essen bele. Epek maradtak ben nem kap ellene oltást, meghal. Ez az oltás régebben kockázatokkal járt, most már olyan szérum van, ami nem okoz szövődményeket. A Bujtoson öreg, omladozó házban, nyolc korcs kutyával együtt él egy magányos, kö­zépkorú férfi. A düledező haj­lékából csak rongyokat lehet­ne elvinni, nincs mit házőrizni. Nem is ezért — kályha helyett tartja az ebeket. Éjszaka kör- befekszik a vén dikón, máris melegebbek a téli éjjelek. Enni nem ad nekik (a jó kutyák megélnek a maguk kosztján), kódorognak naphosszat a vá­rosban, mint a gazdájuk. Ku­káznak, falnivalót lopnak. A falkafőnök sunyi, fürge kis kutya. Húst ritkán lát, ezért különös vonzalommal viselte­tik az emberi vádlik és lábik­rák iránt. Olyan jó nagyot le­het beléjük harapni... Nem ugat, csak váratlanul támad. Egy hónapja beleeresztette a fogát a szomszédék lányának vádlijába. Lett is rá olyan va­a csontjaim, de jól összezúz­tam magam és most a levelet sírva írom. Nem én vagyok az első, aki beleesett a gödörbe, mert szalag, vagy másféle jel­zés nélkül hagyták ott a sűrűn lakott utcában. Az esésnek lehetnek sokkal komolyabb következményei, például eset­leg életre szóló károsodás. Ez nem tréfadolog, gondosabb­nak és figyelmesebbnek kéne lenni az ilyen és hasonló ese­tekben. B. Istvánná Nyíregyháza, Szőlő utca Falfirka Három hete egy esküvői szertartáson vettem részt a nyíregyházi házasságkötő te­remben. Szomorúan láttam a díszes utcai bejáratnál a „tomboló” ifjúság kezenyo- mát: Béke poraira. Azt hi­szem, nem túlzás azt mondani, hogy a tréfásnak szánt, de csú­folódóra sikeredett falfirkát ötven évvel később is látni fogják az utódok az ifjú párról készült fényképeken és video­dászat, hogy ilyet tán sose lát­tak a Bujtoson! A szülők tud­ták, hogy a kutya sose volt be­oltva, féltették egyszem gyer­meküket: hátha veszettséggel fertőződött. Kihívták a gyep­mestereket, de a férfi nem en­gedte be őket az udvarára, pe­dig csak az előírt megfigye­lésre akarták elvinni a kutyát. Három héten át a szülők, gyepmesterek, megértő rend­őrök, sőt két vadász is kereste a bújtatott és bujkáló ebet. Felforgatták érte a környéket. Az ördög sosem alszik, a ve­szettség gyorsan terjed, mert a fertőzött, habzó szájú állat em­bert, állatot, de még az útjába kerülő köveket is megmarja. Már mindenki belefáradt a szökdöső kutya keresésébe, amikor egy utcabeli ezer fo­rintért előhozta valahonnan. Elvitték a gyepmesteri telepre, ott megvizsgálta az állatorvos, és végre fellélegezhetett a csa­lád: nem veszett. Havonta csak Nyíregyházán húsz-har­minc kóbor kutyát fognak be a felvételeken. Megdöbbentő az, hogy mindezt eltűrik — a megyeszékhely kellős köze­pén és ahol házasságok köttet­nek. De kérdem én: aki az ajtót nyitja-zárja, nem vette még észre a falfirkát? Még nem tu­dott intézkedni? Pedig a szol­gáltatás ellenszolgáltatásáról lehetne szót ejteni... s talán tel­lene belőle a falrész le- festésére. P. Józsefné Újfehértó Ellopták a vázát Halottak napjára vittem vi­rágot férjem sírjára és amikor megláttam a síremlékét, elsír­tam magam. Valaki vagy vala­kik lefűrészelték a sírról a márvány, görög stílusú vázát. A virágcsokor, amit három nappal azelőtt tettem bele, le volt téve a síremlékre. Nagyon megviselt az, hogy egyesek halottaktól is lopnak, így bele­tiporva emlékükbe és a roko­nok lelkivilágába. Hát ebben a korban már semmi sem szent? Egy gyászoló asszony Sóstóhegy gyepmesterek. A Zomboribo- kor 2. szám alatti Gyepmesteri Telepre betonút vezet. Itt szin­te minden új, nagy rend és tisztaság uralkodik. Az udva­ron harminc kutyaketrec, tizenhét korcs kutya szomor- kodik rács mögé zárva, szemükben vád és fájdalom. Az idén százhatvan fölösle­gessé vált ebet szedtek össze a gyepmesterek, vagy vittek oda a gazdák, az oltás idején több, mint háromszázat. A befogott kutyákat nyolc napig őrzik a telepen, ezalatt bárki elvihet innen akármeny- nyit, ha kifizeti az oltás árát. A többiekre örök álmot hozó in­jekció vár, ahogy nő a sze­génység, egyre többre... Meg hűtlen is az ember, gyakran csak addig kell neki a kutya, amíg kicsi, a nagyot, vagy az öreget már tehernek érzi. Elfelejti a Saint-Exupery Kis hercegében megfogalmazott örök igazságot: Felelős vagy azért, amit megszelídítettél! Kérjük azt a hű olvasónkat, aki a határátlépéssel kapcsola­tos észrevételeit kívánja meg­osztani az illetékesekkel, hogy jelentkezzen. Véleményét mindenben osztjuk, de név és cím nélkül nem közölhetjük a sorait. Természetesen a szer­kesztőség — amennyiben így kéri — nem fedi fel kilétét az újságban. Dudás Kelemenné, Záhony: Az érvényes jogszabályok szerint a terhességi-gyermeká­gyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven be­lül 270, de minimum 180 na­pon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szül; il­letőleg a biztosítás megszűné­sét követően táppénzben ré­szesül és ennek az ideje alatt szül. Az áttelepülteknek, Méh­telek: Az önkormányzat jogo­szerződés Dr. Bartha Sándor Budapestről kereste meg la­punkat egy olvasónk, aki innen a megyéből ment férjhez a fő­városba. A férje hosszas be­tegsége miatt sokat nélkülöz­tek, ezért amikor 1981-ben meghalt az édesanyjuk, a báty­ja ügyvéd előtt kötött ajándé­kozási szerződéssel nekiadta a saját anyai részét: az örökölt szülői ház felét. Olvasónk ezt a házacskát megtartotta, kiadta egy család­nak albérletbe. Édesapjuk már tizenkilenc éve elhunyt, más testvérük nem volt, szépen megegyeztek az egyéb dol­gokban is, mindig segítettek egymáson. Hosszú éveken át nem volt gond. A bátyja is megnősült, született két szép gyermeke, de egyszer Olaszországba ment nyaralni a feleségével és az autópályán a kocsijuknak rohant egy kamion. A pár rög­tön meghalt. Az árván maradt gyermekeknek kirendeltek egy gyámot, aki azt követelte le­vélírónktól, hogy adja vissza az ajándékba kapott fél ház­részt. Ezt meg is tette, sőt a gyere­kek érdekében a saját részéről is lemondott azzal a feltétellel, hogy kifizetik neki az árát. Ta­valy december óta — lassan egy éve — hiába várja, hogy a gyám jelentkezzen a pénzzel. Mit lehet tenni, lefolytatható-e újra, vagy megsemmisíthető a san kötelezi önöket a vízmű­hozzájárulás megfizetésére. Kis jövedelmükre való tekin­tettel azonban valószínűleg adnak önöknek részletfizetési kedvezményt. Tóth Géza: Ha a nyugdíjkor­határ elérésig öt éve, vagy an­nál kevesebb ideje van hátra, az eltöltött időn felül még plusz három havi végkielégí­tés is megilleti. „Egy negyvenfős kollektí­va” jeligére: Munkaügyi szak- tanácsadónk több jogtalanság­ra talált példát. Részletes ál­lásfoglalását leghamarabb no­vember 25-én Jogászszemmel címmel közölhetjük. Ameny- nyiben önöknek ez nem felel meg, kérjük, fáradjanak be a szerkesztőségbe a válaszért, vagy írják meg, hogy hová küldhetjük a levelünket. hagyatéki eljárás, illetve mennyi idő múlva évül el a tulajdoni igénye? — kérdezte. A hagyatéki eljárás meg­semmisítését, vagy újra történő lefolytatását nem lehet kérni. Ha a tulajdonjoggal összefüggésben vita támad, azt polgári peres úton az ille­tékes bíróság dönti el. Olvasónk leveléből úgy tű­nik, hogy a házzal kapcsolato­san, a megállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítésére csak per útján lehet rábírni a rokonokat. Mivel ők gyámság alatt vannak, valamennyiük el­len meg kell indítani a pert. Nagyértékű Tokaj-hegyi szőlőst ajándékozott egy nyír­ségi olvasónk a menyének, aki akkor még a fia mennyasszo­nya volt. Azonban a házasság nem sikerült, a menye elhagy­ta a férjét, az ő fiát. Levél­írónk arra kíváncsi, hogyan bonthatja fel az ajándékozási szerződést, mert nem szeretné, ha a szőlős méltatlanra száll­na. Ebben az esetben a szerző­dés a megkötésének időpont­jára visszamenő hatállyal szű­nik meg és az elajándékozott ingatlan tulajdonjoga vissza­száll az ajándékozókra. A szerződés felbontására azon­ban egyoldalúan nem kerülhet sor, arra a másik felet nem lehet kényszeríteni. Az aján­dékot egyoldalúan csak a tör­vényben szigorúan meghatá­rozott feltételek megléte ese­tén lehet visszakövetelni. Akár tréfának, akár reklámnak szánta valaki, legalább a lakóhelyét, magyarságát tisztelnie illenék Harasztosi Pál felvétele Ez itt nem a reklám helye Balázs Attila felvétele Hűtlenül elhagyott ebek Az emberi felelőtlenség áldozatai ketrecben Jogászszemmel mmwmsmmmmm Az ajándékozási

Next

/
Oldalképek
Tartalom