Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-16 / 245. szám
Etkél egy angyal vigasztalása Félixnekcsüt'örtökön az RTL pluson 20.15- Az RTL pluson pénteken 20.15-kor német filmvígjáték látható, amelynek kor bemutatott filmben, amelyben a főhős súlyos izomsérülést szenved férfihősét váratlanul meglátogatja a barátnője, Adriana (Peggy March) .tói szórakoznak a nézők, ha a Pyssicat-szindróma című szexfilmet választották, amelynek egyik főhősét, Donnát láthatják képünkön (Szombat, RTL plus, 23.00) Vasárnap 14.00 órakor ismét megnézhetjük a Disney-filmparádét az RTL pluson is. Képünkön Thomas Gottschalk egy Disney-figurával TV Plusz A Kelet-Magyarország 1992. OKTOBER 17-23. Mi a kedvenc műsora? Kosa Lajos országgyűlési képviselő- Az első helyre mindenképpen a sporthíreket sorolnám, ugyanis szenvedélyes sportrajongó vagyok. A televízió hírműsorait is kedvelem, csak, sajnos, nem érek rá mindet megnézni, de az Esti egyenlegre és a Híradóra igyekszem időt szakítani. A hosszú sorozatokat nem szeretem, ha háromnál több részből áll egy film, akkor azt biztos, hogy nem nekem találták ki. A természettudományos filmeket viszont nagyon hiányolom, s úgy érzem, hogy Homoki- Nagy István utódját még nem sikerült felfedezni. O volt ugyanis e műfaj klasszikusa, a mai napig is utánozhatatlan természetfilm-készítő. A rádióban szintén a híreket igyekszem „elkapni”, de szívesen hallgatom a magazin- műsorokat is, mert általában érdekes információkat közölnek - sok-sok zenével körítve. Mert természetesen a zenét is szeretem, a kellemes, szép melódiákat, nem kedvelem viszont az úgynevezett rágógumi-adásokat, ezek egyáltalán nem színvonalas műsorokat sugároznak. K. I. Magyar filmek a nemzeti ünnepen Most, amikor a magyar filmművészetre is érvényesek a „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” címkével ihletett gondolatok, érdekes belenézni filmművészetünk múltjába. Október 23-án, pénteken az ünnepi kínálat erre nagyon sok módot ad. Hogy időrendben haladjunk, a TV-1.-en 16.55- kor az Ének a búzamezőkről című Szőts István-film kerül, a nézők elé. Az 1947-ben készült magyar film - a rendező életműsorozatának részeként vették elő - arról szól, hogy a háború nemcsak a harctéren meghaltak, megsebesültek életében okoz törést, hanem azokéban is, akik itthon maradtak. A szibériai fogságból hazatért János gazda, akinek katonatársa már nem érhette meg a hazatérés élményét. Előrébb haladva az időben (a napi műsoréban, de a filmtörténetében is) az 1946- ban játszódó Pá, drágám! című film következik. Ebbe a történetbe is a magyar történelem nyúlt bele. A házaspár életét, amelyet Vass Éva és Gábor Miklós jelenít meg, drámai esemény keseríti meg. Fiuk nyugatra szökik, s ez a tény súlyos konfliktust robbant ki a házastársak között is. (TV-2., 19.35) Végül a Kiáltás és kiáltás című film következik, amely a TV-1.-en 22.10-kor kerül a néző elé. A cím Jancsó Miklós Csend és kiáltására rímel, mutatva a múló időt. Szereplői: Gerencsér - Jerzy Trela (Végvári Tamás), Mária - Varga Mária, Tibor - An- dorai Péter, Annus - Monori Lili, valamint Újlaky Dénes, Koós Olga, Tóth József, Kádár Flóra, Molnár Piroska, Székely B. Miklós, Papp Zoltán, Virág Kiss Ferenc, Kárász Eszter. Gőz József Az elmúlt század könnyűzenéjének első számú melódiája a keringő. Ez a háromnegyedes taktusokban megírt tánc uralta a romantikus könnyűzenenrodalmat a bécsi kongresszustól a századfordulón is túl, talán az első világháborúig. A sztár tánc sztár zeneszerzői a Straussok voltak, idősb és ifjabb Johann. Róluk szól a tizenkét részes amerikai sorozat, amely filmre viszi életüket. Az első darabot kedden láthatjuk a TV-1 .-en 20.40-kor. De kik voltak Straussék? Az atya 1804-ben, tehát még a napóleoni időkben Bécsben született. 1819-ig brácsás volt, majd segédkarmester lett belőle. 1825-ben önálló zenekart alapított, amely csakhamar Bécs köny- nyűzenei életének élére került. A karmester 1835-ben az udvari bálok igazgatója lett. Több, mint kétszázötven indulót, polkát szerzett. Legismertebb műve a Radetz- ky-mars, amelynek pattogó muzsikáját most is élvezzük. Fia, aki keresztnevét és zenei tehetségét örökölte apjától, 1825-ben született. Már tizenkilenc évesen önálló zenekar élén dirigált. Többre vitte, mint apja. Hang- versenykörútjain Európa-szerte ünnepelték, 1872-ben még az Újvilágba is ellátogatott. Operettjei közül a Denevér, az Egy éj Velencében és a Cigánybáró a leghíresebb, keringői közül pedig a Kék Duna, amely a sok vihart látott - és még több vihar elé néző? - folyót örökítette meg. G. J. A HÉT SOROZATA A Strauss család
