Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám

1992. október % szerda EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 ■ n men ■ ■ mm h i men ■ . .... V.' .... • . ' Előfordul, hogy egyesek jogosítvány nélkül ülnek a volánhoz, vagy már lejárt a műszaki. Ezért gyakori a rutinellenőrzés a közutakon. A vétkeseket remélhetőleg elriasztja a rájuk kiszabott bírság Haaasztosí Pál felvétele A Gutenberg-galaxis alkonya Könyv-, és árusdömping Elégett a dohányunk Ez év augusztus 25-én tűz ütött ki a nyírcsaholyi téesz tanyáján, leégett hat pajta, ki­lenc család évi dohánytermé­sének több, mint kétharmada veszett oda. Van olyan család, amelyiknek 50 000 Ft, de van, amelyiknek 100 000 vagy 130 ] ezer Ft értékű dohánya lett a j lángok martaléka. Két napon belül benyújtót- i tűk kárigényünket a termelő- szövetkezethez, mert az ő területén égett el keserves munkánk eredménye, de azóta mintha semmi sem történt vol- I na, minket károsultakat senki fel nem keresett, meg nem szólított. Azt tudjuk, hogy a kilenc család egyikének sem volt olyan fedezeti biztosítása, amelyre a biztosító kártérítést fizethetne, erről a biztosító ér­tesített minket, meg is értettük. De viszont a téesznek volt az épületekre biztosítása, úgy tudjuk, épp most készül fel­venni a kártérítést. Azért is adtuk be a kártéríté­si igényünket, mert a téesz szerintünk nem biztosította a kötelező tűzrendészeti előírá­sokat... Évek óta dohányter­melők vagyunk, minden évben a téeszen keresztül kötöttük a szerződést a dohányfermentá­lóval, csak ebben az évben lett magánszerződés formájában. A téesz pajtájába volt évek óta bekötve a felfűzött dohány, most is ugyanígy automatiku- mb bekötöttük; minden évben ulólac fizettük a bérleti díjat. Senki azt nem mondta nekünk, hogy nem köthetjük bele, ugyanis most azt halljuk, hogy minek kötöttük be megegye­zés nélkül. Szerintünk jogosan nyújtot­tuk be a kártérítési igényünket, mivel, ha valamit bérbe adnak, akkor azt kötelesek tűzrendé­szeti szempontból biztosítani, de itt ilyen nem volt. Se egy porral oltó, se egy liter víz nem volt a tanya területén. Amikor a tűzoltók kivonultak, akkor már hozták a vizeslajtot és vagy húsz darab porral ol­tót, a tűzoltó meg is jegyezte, hogy nem most kellett volna ezt kihozni, hanem amikor ideje lett volna, eddig hol voltak? A kártérítési ügyünk azóta nem mozdul a boltpont­Válaszol az illetékes > » » V Orvoslást keresünk címmel jelent meg lapunk szeptember 23-i számában a nyíregyházi Rozmaring utcai lakosok pa­nasza: a városjelző táblától egy buszmegállóval kintebb laknak, emiatt 1466 forintért utaznak havonta. Kérdésükre — miért nem fogadják kiegé­szítő jegy nélkül az összbérle- tet, mint Sóstófürdőn és Oro- son — régóta' várják a választ. A Szabolcs Volán Vállalaté nem is késlekedett. Azt írták, hogy az olvasólevélben fel­vetett kérdés régóta foglalkoz­tatja a város külső területén lakókat Sajnos, a különböző törvények és rendeletek út­vesztőiben ezeknek az embe­reknek az érdeke rendre elsik­kad. A háttérben a költségve­tés helyzete és a finanszírozás ról, senki se világosít fel ben­nünket a jogainkról, de arról se, hogy esetleg nem illet meg minket semmi. Kihez for­duljunk, mit csináljunk? Az érintett családok, Nyírcsaholy (Pontos név és cím a szerkesztőségben ) Düledezö ház Kemecsén a József Attila u. 1. szám alatt áll egy 1975 óta lakatlan, düledezö, pusztu­ló ház. Az udvara csupa sze­métdomb, úgy néz ki már, mint a dzsungel, és éjszakán­ként különféle emberek ta­nyáznak ott. Miután a ház bár­melyik pillanatban összeomol­hat, az önkormányzat felszólí­totta a tulajdonos fiát, hogy te­gye rendbe, de nem reagált. A ház idős tulajdonosa valahol távol, az ország más vidékén él öregek otthonában. Az örö­kös Székesfehérváron lakik. A porta nemcsak az utca szégye­ne, hanem veszélyes, mert fala a szomszédéra omolhat, ha­nem mert éjszakai szálláshe­lye kétes elemeknek. A lakók. Kemecse, József Attila u. kérdése áll. A szóban forgó útvonalon helyközi autóbu­szok közlekednek. Ezeknek a díjszabását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium rendelete határozza meg, az alkalmazható utazási kedvezményeket pedig az uta­zási kedvezményről szóló ren­delet szabályozza. A helyi autóbuszjáratok díj­szabását az önkormányzat ren­delete szabályozza, a szociális okokból biztosított utazási kedvezmények alkalmazását az árkiegészítés miatt itt is be kell tartani. A két díjszabás között a lényeges eltérés, hogy helyközi járatokon a megtett távolsággal arányosan (öt ki­lométerenként növekvően) ál­lapították meg a fizetendő dí­jakat. A helyi járatoknál vi­Az óra mást mutat... Augusztus 13-án kifizettem a június és július havi 1328,40 forintos áramszámlát. Pár nap­ra rá befeküdtem a kórházba, a családom elment a rokonok­hoz lakni. A dátum tanúsága szerint szeptember 11-én be­dobtak a lakásba egy felszólí­tást, hogy 2560,40 forintot fi­zessünk a Tiszántúli, Áram­szolgáltató Rt.-nek esedékes áramszámla címen. Ezt szep­tember 21-én találtuk meg, azután, hogy kijöttem a kór­házból. Szeptember 29-én délután elmentem a Bethlen Gábor ut­cára a TITÁSZ-hoz, hogy tisz­tázzuk a dolgot. Ott kiderült, hogy az óra 15 730-as állásáig előre kifizettem az áramszám­lát (otthon megnéztem, az óra 15 545 kW-ot mutatott), ám ettől függetlenül kérték, hogy fizessem be a 2560,40 forintos számlát. Nem értem, hol a hiba, mert ha amúgy is túlfizetésem van, akkor azt diktálja a józan ész, hogy azt vagy visszafizetik, vagy áramban elfogyasztom. De azt nem, hogy még növel­jem tovább a túlfizetésem két és fél ezer forinttal. Kiváncsi­szont vonaldíjszabás van, a fi­zetendő díjat az utazási távol­ságtól függetlenül állapították meg. Helyi díjszabás esetén a ta­nulók és a nyugdíjasok bérlet- vásárlásnál 75 százalékos; helyközi járatokon a tanulók 85-90 százalékos kedvez­ményt kapnak, a nyugdíjasok viszont itt nem válthatnak ked­vezményes bérletet. A helykö­zi bérletek árának 80 száza­lékát a munkáltató megtéríti a dolgozónak, akinek így a havi bérlet árának húsz százalékát kell saját pénzéből kifizetnie. A díjszabás alkalmazásának ez van a hátterében. A helyi díjszabás kiterjesz­tése a város közigazgatási ha­táráig azt jelentené, hogy az itt lakók jelentős részének való­an várom az illetékesek véle­ményét. Szunyogh János Sóstóhegy, Nyírség u. 5. Nemes gesztus Száz idős és beteg lakó nevében szeretnénk köszöne­tét mondani a nyíregyházi Ac­tive Szolgáltató Betéti Társa­ságnak és vezetőjének, Farkas Józsefnek. A társaság ugyanis intézetünkben augusztus fo­lyamán elvégezte a fűtőolaj tá­rolását- szolgáló üzemanyag- tartályok esedékes tisztítását. A munkálatok 41 810 forint költséget jelentettek volna az intézetünknek, de a BT — is­merve nehéz anyagi helyze­tünket — nem kérte a számla kiegyenlítését, hanem teljes összegben felajánlotta a szoci­ális otthonnak. Ez olyan ne­mes és szép gesztus, amire, sajnos, kevés példa akad ko­runkban. dr. Bódnorné Illés Erzsébet mb. igazgató, szociális otthon, Máriapócs Az oldalt összeállította: TÓTH M. ItOIKÓ ban csökkenne az utazási költ­sége, de az elmaradó bevételt az önkormányzatnak kellene pótolnia. Erre a jelenlegi költ­ségvetésben nincs elkülönített összeg, ezért nem került sor rá. A vállalat már több javaslatot tett a város külső területein lakók kedvezőtlen helyzeté­nek megoldására, de miután a javaslatok megvalósítása — az előbb említettek alapján — többletkiadást okozott volna, elmaradt. így azt tanácsolják a nyír­egyházi Rozmaring utca lakói­nak, hogy kezdeményezzék önkormányzati képviselőjük­nél a két díjszabási rendszer eltéréséből adódó költségkü­lönbözet megtérítését akár a járatok üzemeltetőjének, akár a lakosoknak. Nyíregyháza (KM — TMI) — A könyvbarátok eltérő politikai nézeteik ellenére nosztalgiával gondolnak ar­ra a korra, amikor remek­műveket, klasszikus irodal­mi alkotásokat vehettek pár forintért. Ma már a ponyva ára is horribilis, irodalmilag értékes könyveket alig talál­ni. Úgy tűnik, hogy — lega­lábbis hazánkban — bealko­nyult a Gutenberg-galaxis- nak. A könyvkiadók egyre in­kább profitra törnek, a könyv igazi áru lett, holott sokkal több az egyszerű bolti ter­mékeknél. A könyvtárakban hihetetlen mértékben megnőtt az olvasótábor, mert igény van a könyvekre, de a kicsi megyei átlagfizetésekből nem jut pénz a vásárlásra. Pedig árusok sokasága kínálja a könyve­ket... Pultkerülgető járókelők Nyíregyháza belvárosában bosszankodva, beletörődve, vagy érzelmek nélkül kerül­getik a járókelők a könyves­pultokat. (Nos, inkább ezeket kelljen, mint szeszárudákat és részeg embereket.) Minden pulton szinte ugyanazok a könyvek kínálják magukat. Az árusok többnyire fásultan álldogálnak,, vagy ül­nek a fémasztalok mögött, mert csak fizetésnapokon vagy ajándékozó ünnepek előtt jó a bevételük, máskor saját munkabérüket sem kere­sik meg. — A könyvárusításból na­gyon nehezen lehet megélni, nagy a konkurenciaharc — mondja Siófoki László. — A tönkremenő pesti cégek kiáru­sítják a könyveiket tíz, húsz, ötven százalékkal olcsóbban. Odamegy a sok vevő. Hoz­zánk is jönnek, de inkább csak nézegetni, néha megvesznek egy könyvet. Olvasnának az emberek, de nincs pénzük rá. A kisnyugdíjasoknak le kell mondaniuk kétheti vacsoráról egy könyvért. Régen a sláge­rek pult alól elfogytak, most meg hetekig alig kell valaki­nek... — Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb árus a könyv megszál­lottja — fűzi hozzá őszes hajú kolléganője. — Mi egyre ne­hezebben élünk, de ezt a mun­kát nem tudnánk másra felcse­rélni. Itt vagyunk fagyban és kánikulában, mert ez a hivatá­sunk. MOLNÁR JŐZSEFNÉ, Záhony: Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha a gyer­mek nappali tagozaton tanul, az árvaellátás a tanulmá­nyok idejére, de maximum a huszonötödik születésnapjá­ig illeti meg. Ha a jogosult­ság megszűnése előtt meg­rokkan, az árvaellátást—te­kintet nélkül a korára — a rokkantság idejére folyósít­ják neki. POCSAI GÁBOR, Kis- várda: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXIlv törvény 5. paragrafusa ki­mondja, hogy a motorkerék­A könyvkereskedelem régi anomáliája, hogy már év ele­jén meg kell rendelni a köny­veket, amiből decemberben is vásárolhatnak az emberek. így aztán halmozódik a veszteség, s ha nincs az utcai terjesztés — a legjobb .kirakat” — a raktárakban az eladhatatlan könyvek. Licitálni fognak Érthető, hogy emiatt min­denki az utcai árusításra törek­szik, habár mégiscsak ízlése­sebbek, stílusosabbak a köny­vesboltok. Ám az utcák nem piacok, korlátozni kell az áru­sok számát. A városban 15 könyvespavilon van, 23 könyvárusító pult és soknak nincs közterület-foglalási en­gedélye. — Tíznél több társaság árusít az utcán — tájékoztat Angyal László, a nyíregyházi önkormányzat műszaki irodá­jának vezetője —, de mi kü­lönösebben nem is velük tár­gyalunk, hanem az érdekvé­delmi szervezetükkel, a köny­ves kamarával. Velük egyez­tettünk, amikor annak idején a közterület-használattal kap­csolatos rendeletet alkottuk meg. Nem kívántunk különö­sebb kivételt tenni a könyváru­sokkal, mert jövő év január közepén meghirdetjük a köz­terület-használati pályázatot. Licitálás lesz, az alapösszeg a régi, ötven forint négyzetmé­terenként egy hónapra. Esztétikai igények Az önkormányzat rendet kíván teremteni az utcákon, és irányítani az igényeket. Sza­bad a piac, mindenki licitálhat, de a pályázatnak lesznek felté­telei: kulturált elárusítópult (nem a mostani fémasztalok), és megszabják azt is, hányán árusíthatnak egy utcában. Még nem mérték föl a közterületet, hogy hol nem akadályozza a pult vagy a pavilon a gyalogo­sokat, esztétikailag hová illik. Ezt a munkát november végé­re végzik el. Bizonyára összecsapnak majd az indulatok, lesznek csatározások — nem csak a könyvesek között —, de azt az árusoknak is be kell látniuk, hogy a mostani helyzet tartha­tatlan. Az utcán az emberek akadály nélkül akarnak köz­lekedni. Talán az sem lesz nagy baj, ha néhány ponyva­árus kiszorul a piacról, mert értéktelen kötetekből, sajnos amúgy is túlkínálat van a könyvespiacon. pár akkor adómentés, ha haj­tómotorjának lökettérfogata nem éri el a kétszázötven köbcentimétert* KISS M1HÁLYNÉ, Nyfr- egyháza: A volt munkahelye felel azért, hogy helyesen számítja ki és igazolja az önök átlagkeresetét. FÜLEB JÁNOS, Tisza- vasvári; A bevonult sorköte­lesnek nem állapíthatnak meg családi segélyt. Viszont munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozójának abban az esetben adni kell családi segélyt, ha előzőleg a saját keresetéből tartotta élőt. Kezdeményezzék a képviselőjüknél Szerkesztői üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom