Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

EGYRŐL TÖBBET I A ttok oldala I ^t—JMi^MMig^^^MgM^^ ' w^SSSSSSSml^m ^HMMik Az oldalt összeállította TÓTH M. ILDIKÓ Házassági tízparancsolat Diana, a boldogtalan Nyíregyháza (KM) — Karcsú, légies alkatú, kedves mosolyú asszony Lady Diana, a walesi hercegnő. 1981 . július 29., az évszázad esküvőjének napja óta az angolok üdvös­kéje lett, és valóságos jelképe a nagy múltú királyi háznak. A sors szinte minden földi jót megadott neki: elismerést, népszerűséget, gazdagságot (nem kell szűkölködnie, hi­szen féijeura a világ leggazda­gabb asszonyának, II. Erzsé­betnek a fia, és az angol királynő közel tizenkétmilli- árd dolláros vagyonából bősé­gesen jut a walesi hercegi pár­nak) csak éppen úgy tűnik, azt a boldogságot tagadta meg tő­le, amire vágyott. A világsajtó is nagy dobra verte, hogy Di­ana bizony többször is kísérelt meg öngyilkosságot boldogta­lanságé miatt. Hiába rang, fény, pompa, szebbnél szebb ruhák, a két kis herceg, az anyaság, ha kihűlt a szív, szer­tefoszlottak az illúziók. Csaló­dottak az angolok is, mert a ro­mantikát várták a házasságtól, és példát, amit legalább külső­ségekben utánozhatnak. Az elvárásoknak sosem könnyű megfelelni, bár a ko­ronás dinasztiák képviselőinek ez az egyik feladatuk. Lady Diana ugyan arisztokratának született, de nem az uralkodó­házba, sosem volt hajlandó a boldog asszony álarcát magára ölteni, ha nem érezte magát boldognak. Önérzetes, modem nő, aki egyszerre esendő és magabiztos, romantikus és re­alista, engedelmes és dacos, szereti a szórakozást, a disz­kózenét, a társaságot. Tizen­három évvel fiatalabb Char- les-tól, de nem ez a lényeges, hanem természetük, életstí­lusuk, műveltségük, kedvtelé­seik gyökeres különbözősége: férje amolyan magányos far­kas, elhúzódó, munkájába mé- lyedő, és nagyon fegyelme­zett, uralkodik az érzelmein. A tizenegy évi házasság mind- , ezek miatt nem volt mentes a gondoktól, II. Erzsébet több­ször is figyelmeztette a párt, hogy nagyobb toleranciával legyenek egymás iránt. Nem tudni, hogy Diana és Charles házassági problémái megoldódnak-e, sokan két­ségesnek tartják, sokan re­ménykednek a csodában, de legalább az illúzióját várják, íratlan szabály ugyanis, hogy a királyi család tagjainak nem lehetnek egyéni gondjaik — ezt a dinasztikus érdeket az utóbbi időben sorra megszeg­ték. A jóképű András herceg és a tűzről pattant Sára válásá­Diana dacos büszkeséggel, győzedelmesen mo­solyog A Paris Match felvétele ba két év türelmi idővel bele­egyezett II. Erzsébet, ám mi­vel Dianát a legtöbb angol szí­vesen látná a trónon, kedvenc menyének és első szülött fiá­nak a házasságát valószínűleg nem engedi végleg tönkre­menni. Csalánból - arckrémet Nyíregyháza (KM) — A csalán a legsokoldalúbban fel­használható gyógynövények közé tartozik. A természet ingyen kínálja ezt a csodaszert, fogadjuk el tőle, mert minden része gyó­gyít. Rossz bőrkesztyűre te­kerjünk egy darabka szöges­drótot, így egyszerűen leszed­hetjük. Legjobb a friss csalán, de meg is száríthatjuk. Kiváló vérképző, vértisztító. A nők igen sok vasat veszíte­nek a menstruációval, a csalán ezt pótolja. Érdemes negyedé­venként, de különösen tavasz- szal csalántea kúrát tartani, kb. két-három hétig éhgyomorra meginni egy pohárral a lefor­rázott, leszűrt csalánból, ízületi fájdalmakra, mozgás- szervi megbetegedésekre, vagy „csak” fáradtság, levert­ség ellen kiváló a csalánfürdő: Négy marék csalánt reggel le­forrázunk, este felmelegítjük, és a fürdővízhez öntjük. Mivel ingyen megtaláljuk a szabad­ban (de csak utaktól távol szedjük, hogy ne legyen szennyezett káros anyagok­tól), érdemes kúraként alkal­mazni. Az árvacsalán levelé­ből készült tea jó fehérfolyás ellen. Kozmetikai célra főként korpásodás ellen samponként, hajöblítőként használjuk. Pe­dig rendkívül hatásos ránctala- nító arckrémet készíthetünk csalánból: két evőkanál tiszta disznózsírt — aki idegenkedik tőle, a patikában kérjen sárga vazelint — nagyon gyönge tű­zön, teflon edényben felforró- sítunk, gyorsan beledobunk négy maréknyi, alaposan meg­mosott, szűrőben megszik­kasztott, apróra összevagdalt csalánlevelet. Tiszta fakanál­lal, pálcikával párszor meg­keverjük, majd kihűlve más­napig a hűtőbe tesszük. Majd ismét gyönge tűzön felme­legítjük, sűrű szövésű gézen átnyomjuk, tégelybe tesszük. A letisztított arcbőrre meleg vizes zsebkendőt terítünk, vagy forró vízbe mártott frot­tírtörülközővel átmelegítjük az arcot, és gyöngéden bele­masszírozzuk a bőrbe a csa­lánkrémet. A tégelyt hűtőben kell tarta­ni. Frissen készült, langyosra hűlt csalánteával be is nedve­síthetjük a bőrünket és utána krémezzük. így is hatékony. Hideg vízbe áztatott csalánnal néha mossuk le a szobanövé­nyek leveleit, elűzi a tetveket, és szépíti a növényeinket. 1. Ne higgyük, hogy ha egy viszony, szerelem, házasság beteljesül, megvalósul, vége minden erőfeszítésünknek. Most kezdődik igazán, mert az együttjárás, együttélés örökös alkalmazkodás, megsértés, megalkuvás. Mindig közeled­nünk kell a partnerünkhöz, fétjünkhöz, hogy megismer­jük őt, jellemét, akaratát, vá­gyait, kedvteléseit. És őneki is így kell közeledni mifelénk. 2. „Sose feledkezzünk meg a szavakban rejlő romboló­építő, kötő és oldó erőkről: a szavak hatása gyakran ártal­masabb a kígyóméregbe már­tott, húsba fúródó nyílnál. Go­nosz, maró, kegyetlen sza­vak gyógyíthatatlanabb sebet, veszedelmesebb mérgezést okoznak a durva fizikai sé­rülésnél. Az egyszer kiejtett szót soha többé nem vonhatjuk vissza. Bántó, kíméletlen, a másik gyöngeségeit könyör­telen kritikával ostorozó sza­vak görcsöt, sokkot, titkon gennyedő fekélyt okoznak a lélekben, gyógyulást soha. ” 3. Sose kicsinyeljük le tár­sunk képességeit, ne mulas­sunk erőfeszítésein, főleg má­sok előtt ne, mert a megbántott önérzetű ember reagálásai kiszámíthatatlanok. Mi sem örülnénk, ha így bánna velünk. 4. Senki érzelmein ne ne­vessünk, ne gúnyolódjunk, ne akaijunk jópofák lenni, mert érzés- és gondolatvilágunkban ez igen mély nyomot hagy. Ha a társunknak tetszik valami, nekünk nem, ne ítéljük meg érte, mert mi is megítéltetünk. És itt máris elszakad egy fonál, amely hozzá köt minket. 5. Ne a külvilágnak, a baráti társaságnak éljünk, hanem ön­magunknak. Indiszkréciót — hálószobatitkok, csak nekünk bevallott szenvedélyek kife­csegésével — sose kövessünk el, mert ez a társ, és a kapcso­lat elárulása. Csupán azért, ne­hogy lenézzenek minket a barátok, nem szabad ostoba, nekik kívánatos dolgokat elkövetni. Vagyis legyen mél­tóságunk, és ezt várjuk el a párunktól is. 6. Otthon is legyünk jól ápoltak (ez nem kikozm?tiká- zott arcot jelent), és ne járjunk ócska háziholmikban a féljünk előtt. Azt a takarításhoz ve­gyük fel. Még a legrosszabb körülmények között sem sza­bad feladnunk érzelmi, esz­tétikai, szellemi elvárásainkat. Szavainkban, gondolataink­ban, érzéseinkben épp úgy le­gyünk rendezettek, mint kül­sőleg. A férjek ugyanis azért szoktak általában elkalaridozni másfelé, mert a szépet keresik, a feleség pedig lompos, ren­dezetlen arcát mutatja nekik. 7. Ha a társ valamiben meg­botlik, ne váljunk vérbírójává, ne szekáljuk állandóan, hogy mit tett. Egyszer beszéljük meg vele, de alaposan. Az örökös szemrehányások meg­mérgezik a kapcsolatot. Gon­doljunk arra, mi sohasem bot­lottunk meg? 8. Ne végezzük a napot ha­raggal, vagy néma hallgatás­sal. Próbáljuk megbeszélni ve­le a dolgokat, ha nem megy, legyünk türelemmel, figyel­jük, mikor oldódik benne a görcs. De a sérelmeket el kell mondani egymásnak, ugyanis a megbeszéletlen gondok las­san szétmaiják a lelkünket. 9. Adjunk egymásnak sza­badságot, lazítsunk időnként. Ne keressük féltékenyen a fér­jünk társaságát minden perc­ben, mert fulladozni kezd a kapcsolatban. A rosszat a bi­zalmatlanság szüli, bízzunk benne, mint ahogy elválj uk, hogy ő is bízzon bennünk. 10. De ne legyenek külön kapcsolataink, külön baráti | körünk, hanem válasszunk magunk köré olyan em­bereket, akiknek a tár­saságában a féljünk is jól érzi magát velünk együtt. Ne erőltessük rá saját kedv­telésünket, ne cipeljük olyan helyre, ahol unatkozik, majd pedig bosszankodik. Ez na­gyon káros dolog. (Szepes Mária: A szerelem mágiája c. könyve alapján. A 2. pont idézet a szerzőtől.) Az erőszakoskodó após Erzsiké levele ,.Bizalommal közlöm szo­morú sorsomat abban a re­ményben, hogy talán rajtam is segít, és talán másokon is, akik hasonló, szomorú hely­zetben vannak. Debrecen környéki, harmincéves nő vagyok, két fiúgyermek any­ja. Első házasságom rosszul sikerült, addig voltunk együtt a -férjemmel, amíg te­herbe estem, amire a fiam megszületett, el is váltunk. Másfél éves volt a fiam, amikor a mostani férjemmel 1985-ben megesküdtünk, a gyereket a nevére is vette. Életünk szépen indult, bár a féljem szülei nem örültek a házasságunknak, mert mást szántak a fiuknak. A mai na­pig neheztelnek érte. Oda­költöztünk hozzájuk, bár ne tettük volna! Megkíséreltem magam megszerettetni ve­lük, az apósom félreértette, igyekezett hozzám feltűnően jónak lenni, segített még ak­kor is, ha nem kellett, felfi­gyelt a gyengeségemre. Az utcában építettünk házat, tő­lük nem messze. Ha a féljem elment dolgozni más faluba, mert kőműves, azonnal oda­jött erőszakoskodni. A családban volt, aki felfi­gyelt rá és nyugtatgatott, hogy ne féljek, hiszen impo­tens, ferde hajlamai kielé­gítésére akar felhasználni. Itt kezdődött az idegállapotom romlása, mert úgy gondo­lom, életem legnagyobb bű­nét követtem el azzal, hogy nem tájékoztattam férjemet az édesapja dolgairól, nem mertem, gyáva voltam. Van egy ötéves fiunk, ő az unoká­ja látásának ürügyén igen feltűnően, a napnak nagy részét a házunkban töltötte. Persze, nem maradt titokban, megindult a szóbeszéd, vala­ki levélben figyelmeztette, hogy hagyjon békén, de nem hallgatott a jó tanácsra. Ezek után a féljem is érte­sült az „együttlétünkről”, ter­mészetesen én is, az apósom is tagadtuk. És most nem tu­dok belenyugodni, hogy a féljem ilyen könnyedén vet­te, egyáltalán szeret-e még? Gondolom, igen ritka ember az, aki a feleségét nem védi meg a bajtól. Mitévő legyek? Mondjam el a féijemnek, hogy az apja milyen? Sírok, amikor egyedül maradok, a két szép, egészséges fiam miatt tűrök. A féljem a falu szégyenévé tett, feltűnően a maga birtoktárgyának tart, magánéletem nem lehet, minden lépésemet figyeli. Tanácsolnám a fiatalasz- szonyoknak, figyeljenek fel a megkülönböztetett szeie- tetre, hogy ne jussanak az én szomorú sorsomra. Azt re­mélem, hogy ha az apósom, a féljem olvassa —járatjuk a lapot —, talán lesz haszna ezeknek a soroknak. Az apó­som is magára ismer, és bé­kén hagy a nagy szeretetével, és abbahagyja az életem irá- nyítgatását. Talán a féljem is felfigyel és megvéd. Köszö­nettel e sorok leközléséért, jólesett tudatni szomorú sor­somat. Erzsiké” Várjuk továbbra is azok­nak az asszonyoknak, nőknek a jeligés leveleit, akik meg akarják osztani életük ta­pasztalatait másokkal. 6 KeletÄgyaitM^Eäg RéP y népm" Balázs Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom