Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-26 / 252. szám
Kelet-Magyarország :3 1992. október 26., hétfő HÁTTÉR Tatarozás a tanévben Januárban már megszépülve fogadja a diáklányokat a Széchenyi utcai épület Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — M. Vlagyar László) Állványok »lelik a Széchenyi utcán az egykor Rozgonyi Piroska nevét viselő kollégium épületét. Szokatlan látvány ez, hiszen az oktatási intézményeket a nyári vakációban szokták felújítani, hogy szeptemberben zavartalanul kezdődhessen a tanítás. A koliból kiköltöztetett lányok pedig elég messze, a Sóstón kaptak ideiglenesen szállást. A kora esti órákban csend van Sóstófürdőn a Blaha Lujza utcai napközis táborban. Itt a äzilencium ideje, tanulnak a lányok. Távol a várostól — Bizony, nagyon távol vagyunk a várostól, így a délutánjaink sem olyan szabadok — meséli a szünetben Csáki Mariann, aki a Kölcsey gimnázium 1. osztályos diákja. — A földszinten egy nagy helyiséget rendeztek be hálószobá- uak, húszán vagyunk benne, imíg a harmadikosok és negyedikesek az emeleten hár- man-négyen laknak egy szobában. Délután már sötét van, ízért csak csoportosan merünk ámi, hiszen néha már kikezdek velünk az erre csellengő 'ér fiák. Természetesen, akik néhá- ryan osztanak meg egy szobát, jól érzik magukat.-— Szeretnénk, ha ilyen lenne a Széchenyi utcai kollégium, ugyanis ott 16-20 személy Ian egy szobában — mondja íz egyik harmadikos. — Ott sengőhangra ébredtünk, itt >edig zenére kelünk. Gyakran árnak a buszok, így regge- ente időben beérünk a suliba. \ szülők aggódnak a kültériiét miatt, de vigyázunk magunkra. — Az önkormányzat pá- yázaton nyert pénzt több kollégium felújítására — magyarázza Takácsné Szakolczay Ildikó, a Bessenyei kollégium igazgatója. Csoportos közlekedés — Nagyon megörültünk a felújításnak, hiszen a Széchenyi utcai részlegünk régi, mű- emlékjellegű épületben van. Egész nyáron vártuk a munkák megkezdését, de csak szeptemberben vonult fel a kivitelező. Gondot okozott a lányok elhelyezése. Több lehetőséget is megnéztünk, de a város belterületén nem találtunk olyan helyet, ahol 100 lányt elhelyezhetnénk. Arra is gondoltunk, hogy kevesebb diákot veszünk fel, a többiek azonban — ismerve a szülők szociális helyzetét —, sem az albérletet, sem a mindennapos bejárást nem tudták volna vállalni. így aztán feltöltöttük a 100 helyet, s a kollégium kiköltözött az ilyenkor kihasználatlan napközis táborba. Azt kértük a lányoktól, úgy szervezzék a programjaikat, hogy sötétedés után egyedül senki ne menjen haza, várják meg egymást. Átmeneti állapotról van szó, ezzel együtt kell élni. Azt hiszem, a lányok érzik és látják, mennyire törődnek velük a pedagógusok, akik igyekeznek elviselhetőbbé tenni a kialakult helyzetet. Értesítés késön Az őszi felújítás okairól Béres Csabáné, a városüzemeltetési iroda beruházási főelőadója tájékoztatta szerkesztőségünket: — Április végén kellett a céltámogatásokhoz a pályázatokat benyújtani. Mi három kollégium felújításához kértünk segítséget: a Széchenyi utcai részleghez, a Bolyai kollégiumhoz és az élelmiszer- ipari szakmunkásképző intézet kollégiumához. A júniusi Magyar Közlönyben jelent meg a pályázatok elfogadása. Azt követően kellett a terveket elkészíteni, valamint a kivitelezői munkára pályázatot hirdetni. Ha korábban kapjuk meg a céltámogatásról a tájékoztatást, akkor már nyáron elkezdődhetett volna a munka, de így csak augusztus végén. A konyha szeptemberben elkészült, így ott már zavartalanul ebédelhet közel 500 középiskolás diák. A munkálatok során szigetelik még a pincét, javítják a tetőszerkezetet, felújítják a parkettát, bővítik a vizesblokkot, valamint kívül is új ,kosztümöt” kap az épület. —• Jól haladnak a munkálatok, remélem, nem lesz csúszás, s a szerződés szerinti határidőre, vagyis december 31- ére befejezi a nyíregyházi Építőipari és Szolgáltató Kisszövetkezet az épület felújítását. Az abortuszról döntsenek a nők! V gyermekvállalás feltételeit kell javítani Nyíregyháza (KM — B E.) — Eljuttatta lapunkhoz állás- oglalását az új abortusztörvénnyel kapcsolatosan a Nyír- gyházi Anarchista Föderáció, igyebek között azt fogalmazzák meg: Ha egy társadalom képtelen tagjai számára biztosítani az elfogadható létfeltételeket, és nem ismeri el számukra a tisztes emberi léthez való jogot a kor színvonalán, akkor felelőtlenség, ha nem cinizmus az éppen megfogant élet emberi jogairól beszélni. Ha a gyermekvállalás sokféle feltétele egyéni és társadalmi szinten javul, és a társadalom----------Tárca — M ár úton vannak felénk a deret hozó szelek — mondta egy ismerősöm. — És honnan jönnek? — akartam kérdezni, de hallgattam. Arra gondoltam, hogy ezt régóta találgatják az emberek. Már Bőd Péter azt írta Szent Hiláriusában az 1700- as évek közepén, hogy három dolog van a világi életben, amiken halandó ember nem igazodhatik el. A szelek fúvá- sa az első, amelyekről senki sem tudja, honnan jönnek és hová mennek. És a kérdés azóta is megválaszolhatatlan: nem tudjuk, hogy mely falu vagy város határából indul neki valamely szél, ezért aztán nem a falu vagy a város neve, hanem égtájak után jelöljük a szeleket. De már a görögök is találgatták, hogy hol laknak a szelek. A földművesek és a hajósok szerették volna felkeresni a szelek otthonát. Remélték, ha sikerülne, akkor befolyást is nyernének a szeleken. Képzeletükben a látogatást annyiszor megélték, hogy végül kitalálták: Aeolus a szelek sáfára, a róla elnevezett szigeten uralkodik, hat fia van és azokat ugyanannyi leányával házasította össze. Jóhiszeműnek, barátságosnak gondolták. A rege szerint vendégül látta a bujdosó Odüsszeuszt és tömlőbe zárva hatalmába adta egy időre az ellenséges szeleket. A világvándor kíváncsi társai azonban kinyitották a tömlő száját és a bezárt szelek kizúdultak, a hajót visszasodorták oda, ahonnan elindult. Vergilius szerint Aeolus a szelek királya. Későbbi költők azt írták, hogy az aeolusi szigetek egyikén —- Liprán vagy Síringylén — lakik, kezében királyi pálcával egy szirtfokon ül, és úgy uralkodik a szeleken. Egy barlangba zárva tartja valamennyit, és mindig éppen azt engedi ki, amelyiket kedve tartja. Köztük a legszelídebb talán Kalaisz, a lágy szél, és Eosz. a hajnali szél, a neve is azt jelenti: „lehelet". A művészek mindig szárnyas, díszes ruhájú nőnek ábrázolják. A fején diadémot vagy sugárkoszorút visel. Ábrázolják a kezében vázával, abból harmatot önt mindenre, amit útjában talál. Odüsszeusz — Homérosz szerint — találkozott a szélsáfár Aeolusszal, ám a szelek barlangjában ő sem járt, hát hogyan juthatnánk ei oda mi?! De a szelek közeledtét bizo nyos nappali és éjszakai Tóth M.Ildiké A szelek sáfára egésze valóban gyerekpárti lesz, akkor a gyerekek meg fognak születni. Addig azonban bízzák ezt a kérdést azokra, akiket igazán érint, a nőkre! jelekből már sejtjük, azt pedig előre tudjuk, hogy a szelek egymással versengéséből Bo- reász, az északi szél fog uralkodásra jutni. Az évszak változásával két gyermekének, Kalaisznak és Zétésznek is megváltozik a karaktere. A lágy Kalaisz suttogva bujkált a nyári lomb között, télre sziszegő lesz; Zétész erős karokkal kavart belé a tikkasztó déli levegőbe, és hűsítő hullámokkal rázta a fákat, télre fordulva csontig tartó hideggel fű majd tele mindent. S miért? Mert a szelek sáfárjának is van ura —A ion, Kronosz fia. Ábrázolták oroszlánfejű embernek, kezébe villámokat és kulcsot adtak. Rideg, részvétlen uralkodó, a minden iránt közömbös idő királya. A z elszíneződő fák, a rőtre váló erdők, a ködökkel takarózó mezők már készülnek Boreász érkezésére: az őszi táj hangulatában érződik a táj félelme. Néz<^ont^ Soron kívül Balogh József M egjelenhetne az újságban, hogy köszönetét mondunk a szálkái posta telefonközpontosának — kérdezte a minap három tiszaszalkai fiatalember —, mert amikor bajban voltunk, és sürgősen intézkednünk kellett munkájuktól megfosztott kollégáink és magunk ügyében, mindig soron kívül behozta a hívott számot? Amolyan költői volt a kérdés, inkább az volt látogatásuk oka, hogy tudassák mindazokkal, akik szereplői voltak az ügynek, vagy aggódtak értük: megoldódott nagy gondjuk első fele, megkapták azt a pénzt, amit igazságtalanul tartottak hosszú ideig vissza. Talán emlékeznek még olvasóink közül is többen rá: Tiszaszalkán csődeljárás indult a falu egyetlen gyárában, s a munkásokat szélnek eresztették. Ez sajnos eddig immár megszokott és szinte természetes, az azonban nem volt az, hogy tizenheten, akiket leltározási és őrzési feladatokkal bíztak meg, azért nem kapták meg a végkielégítést, mert közben betörők jártak a raktárban és különböző értékeket vittek el. Most hozták a hírt: kifizették nekik a pénzt. A felszámolóbiztos elnézést kért tőlük, elismerte, hogy hibázott, hogy anyagi és erkölcsi kárt okozott nekik. Jóhiszeműen cselekedett, nem kárt akart okozni, hanem a hitelezők érdekeit kívánta képviselni. Ez a tiszaszalkaiaknak nem csak egyszeri összeget jelent, hanem lehetővé válik, hogy ha van hol, elhelyezkedhetnek, ha nincs — hol is lenne Tiszaszalka közelében? — akkor ők is kérhetik a munkanélküli segélyt. Már csak egyetlen feladatuk maradt: ahogyan egyenként elégtételt kértek a gazdasági bíróságtól, most hasonlóképpen kell visszavonni kártérítési igényüket, hiszen idő közben teljesítették azt. Az ügy szépséghibája, hogy külső beavatkozásra történt mindez Kommentár _________ Vetőmagsirató Galambos Béla A mi történt, megtörtént. Lévén október vége, elvileg befejezéséhez ért a jövő évi kenyerünket jelentő kalászos gabonák őszi vetése, bár még a gyakorlatban (szakmailag nem túl szerencsésen) folynak itt-ott e téren munkák. Vetettek annyit, amennyit, és olyan minőségben, ahogy sikerült, pontosabban amilyenre az adott termelőnek „tehetsége" volt. De hát mire is volt képes ezen az őszön a szabolcsi, szatmári, beregi termelő, tekintet nélkül arra, hogy szövetkezetről avagy magángazdálkodóról légyen is szó? Amit jártában-keltében tapasztalhatott az ember, az esetek többségében nem épp szívderítő. Kezdjük tán a jobb példákkal. A gazdálkodók egy része — akiknek volt annyi pénze, vagy hitele, hogy rendelkezzenek a tervszerű szakmai munkához elengedhetetlen minimális anyagi biztonsággal és ebből fakadóan egy valamelyest magabiztos előrelátással — szántott, vetett, még növelve is tavalyi területét. Volt lehetősége időben megfelelő vetőmagról gondoskodni. Az, hogy ennél a rétegnél sincs azért minden rendben, leginkább a műtrágyaadagok drasztikus csökkentéséből, vagy „megtakarításából ” lehet látni. A termelők pénzügyileg ellehetetlenült nagyobbik hányadának viszont, akik mellesleg a bankoknál sem hitelképesek, még sokszor arra sem tellett, hogy üzemanyagot vásároljanak a csontszáraz földeket kínkeservesen megmunkáló gépeikbe. Arra pedig már gondolni sem tudtak, hogy műtrágyát vegyenek a talaj kimerülőben lévő Tápanyagtőkéjének pótlására. Mire „összedikicseltek" némi elvethető területet, valamint megérkezett a várva várj kormánytámogatás vetésre csábító híre (mert pénzt csak utólag láthat belőle a termelő), eltűnt a vetőmag. Pénzes vevő híján eladták még nyár végén'étkezési célra a szaporító gazdaságok. ■ így aztán amilyen mag akadt, olyan került a földbe,; Csak aztán nehogy ä „más- < dóhoz", hasonlítson a „tö- r ül közöl’- Akkor.ugyanis jő- ! Vőre siralmas ’.aratás lesz.., > | A lányok csoportosan járnak Nyíregyháza, Guszev Szekeres Tibor felvétele
