Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám

1992. október 21., szerda HÁTTÉR Padlón az építek (2.) Az elbocsátottak sérelmei jogosak, a yitás kérdéseket rendezik Nyíregyháza (KM — Cser- venyák Katalin) — A felszá­molás előtt áiió építek dol­gozói segítséget kértek la­punktól, nehezményezve az igazgató döntéssorozatát, at­tól tartva, jelentős hátrány éri őket. Tegnapi számunk­ban közzétett sérelmeikre Rádai Imre igazgató a következőket válaszolta: — Az egységek a kilábalás érdekében szűntek meg. A csődállapot május 21-én kez­dődött, a kilencvennapos fize­tési moratórium augusztus 21- én járt le. A felszámolási eljá­rás akkor kezdődik, amikor megjelenik a Cégközlönyben. Addig küszködünk. Nem kez­deményeztem, hogy írják alá a felelősségvállalási nyilatkoza­tot, csak arról tájékoztattam a dolgozókat, a kollektív szerző­dés értelmében a munkaviszo­nyukból kifolyólag milyen fe­lelősséggel tartoznak. Lesz végkielégítés — Fölmondtám mindenki­nek, akinek törvényesen fel le­hetett mondani, s ez nemcsak a diszkont dolgozóit jelenti, hanem összesen 42 embert. Úgy gondolom, akkor vagyok korrekt valamennyi dolgozó­val, ha mindenkinek ki tudom fizetni a végkielégítést. Ha most a diszkontosokat kifize­tem, a többiekkel mit csiná­lok? Olyan ígéretet tettem írásban, hogy amikor lejár a munkaviszonyuk, megkapják a pénzt. Júniusban, amikor a felmondások megtörténtek, még csődállapotban voltunk, nem volt biztos a felszámolás. Akkor a törvény szerinti vég- kielégítést állapítottam meg. Közben ismertté vált a felszá­molás elkerülhetetlensége, ezért a dolgozók részére ked­vezőbb, kollektív szerződés szerinti végkielégítést fogad­tam el, amelyre a jogszabály lehetőséget adott. Mivel a vég- kielégítést még nem fizettük ki, a munkaügyest úgy igazí­tottam el, aki így is átveszi az okmányokat, részükre adja át. A végkielégítést a munkavi­szony megszűnése előtt vala­mennyi dolgozó megkapja, az­zal együtt az adatlapokat is. — Tett ön olyan ígéretet, ha visszavonják a munkaügyi bí­róságról a keresetet, megkap­ják a végkielégítést? — Nem. — A keresettől való elállást azért javasoltam a dolgozók­nak — teszi hozzá dr. Bilák Ferencné, a kft. ügyvédje —, mert a bíróság így sem eljárási illetéket, sem ügyvédi munka­díjat nem számít föl. S mivel a dolgozók követelésének a vál­lalat igazgatója helyt adott, ez volt a legracionálisabb megol­dás. — Majd így folytatta a ki­fizetésekről szólva: —Ameny- nyiben a kft. igazgatója a fize­tést a dolgozóknak nem akarta volna béljegyzék szerint fizet­ni, nyilván szóban vagy írás­ban kérem a jogsértés meg­szüntetésére. Erre azonban nem volt szükség. — Van-e annyi pénz. hogy kifizesse a végkielégítést? — Ez relatív — veszi vissza a szót az igazgató. — Annyi most nincs, hogy valamennyi dolgozót kifizessek, viszont ma (szeptember 30-árp meg­kapják a havi rendes bért és a kéthavi átlagkeresetet a fel­mentés idejére. (Ez a munka­idő végén megtörtént. A szerk.) — Miért nem tudtak meg­egyezni egész nap, csak a munkaidő végére? — Nem volt meg az elszá­molás, azt le kellett adminiszt­rálni. Ha csak három ember foglalkozott volna vele, már tízkor megtörténhetett volna, nem rajtam múlott. Október­ben szerintem lesz annyi pénz, hogy mindenki megkaphassa a végkielégítést. Késett a megegyezés — Hogy lehet az, hogy a dolgozók nem érzik, ön az ő érdekeiket tartja szem előtt? — Ők csak a saját érdekei­ket nézik, nem zavaija őket, a maradó húsz ember miből lesz kifizetve. Egyébként én ezt meg is értem. — Miért nem rendelt el leltárt a betörések után? — Mert úgy nyilatkoztak, egy részleges rovancs után megállapítható az eltűnt áruk fajtája. Ä részleges leltár alap­ján fog fizetni a biztosító. — Azt mondják, elég olcsón árusította ki az árukészletet. — Ez relatív. Érdekem volt, hogy minél hamarabb elad­jam. A vevő bolti eladási árai­nál 15 százalékkal olcsóbban kelt el a készlet, válogatás nél­kül. — Ez furcsa. Ilyen alapon azt is mondhatja a vásárló kereskedő, hogy ő húsz forin­tért ad majd egy kiló cukrot... — Működő boltról van szó! Körülbelül a beszerzési áron adtam tovább a készletet. Olcsó kiárusítás? — Mi a helyzet a két Sama­rával? — Tavaly tavasszal a két Volgát költségmegtakarítás cí­mén eladta a cég, elengedte a két sofőrt, s két Samarát lízin­gelt. Az egyiket a korábbi igazgató használta „majd én­vállalati célokra, a másikat az ÉPÍTEK kft. taggyűlésének az elnöke a munkavégzéshez. Gyakorlatilag ledolgozta az árát. A két lízingelt kocsi — mert az adósságok miatt nem tudtuk fizetni a dijakat — a szerződés értelmében vissza­került a tulajdonos céghez, s az értékesítette. — Fizetett-e áruval a csődeljárás alatt? — A hitelezőkkel történő megegyezés keretében is java­soltam az adósság árukészlet­tel történő kiegyenlítését. A csődeljárás alatt ilyen jellegű adósságtörlesztés csak a hite­lezők beleegyezésével történ­hetett volna nieg, ám egyezség hiányában a moratórium alatt ilyen nem volt. Nemrég ÚJ műszak! és festékboltot nyitott Vásárosnaményban a Nemzeti Bank régi helyén a Tiszaszöv Center, Az üzlet több hazai gyár képviseletét Is ellátja Szekeres Tibor felvétele Tárca S zeretem a konkurenciát. Az élet minden területén, tehát a szakmán belül is. Jobb teljesítményre ösztökél, mert bármennyire is profinak tartja magát az ember, tanul­hat a vetélytársaktól. Ezért is figyelem nagy ro- konszenvvel a megyénkben mostanában feltűnő reklám­újságokat. Sok köztük a friss, mellbevágó hang, mely bi­zony el-elgondolköztatja az embert. Olvasom például az egyikben a hirdetést. Szereti Ön az életet? Szeretne Ön egészségesen élni? — kérdezi a reklám megfogalmazója. Hogy az ördögbe hé sZeret- hék! Böngészem kát tovább a szövegét, mélyben arról van szó, hogy Európában először Magyarországom„kerül for- . gaünuzái fa " y. «i V Jßpänban Jelfedezett és szabadalmazta­tott biovíz, az úgynevezett — fényszedő nyomdászaink fi­gyelem, remélhetőleg az, új Balogh Géza Bio víz számítógépeink ismerik a jelet — íl-v/z, melyet a Fride- rikusz showban is bemutat­tak. A show-t, meg a showmant ismerem, ám nem ez nyűgözi le az embert, hanem a hirde­tés , toyábbi , szövege. Az ugyanis valami csodát Ígér. Például.; ha a növényeket ezzel.a vízzel, öntözzük har­minc. százalékkai tphb. jer­mést „képeznek", szárazság­tűrő képességük fokozódik, rezisztensek lesznek a víru­sok, a baktériumok, gombák ellen; a biovízben lezárt üvegben az egérszövetek hat hónapig frissen maradtak: a tojó tyúkok a maximális 408 napos tojó terminust 960 napig tartották. . jP Itűnődöm, mi legyek hát Hí én most. -. Vágott, virág, egérszövet, vagy tojó tyúk? Végül az utóbbinál marad­tam. Megrendelek egy üveg biovizet, s két és fél év múlva beszámolok majd arról, hogy milyen volt a tojó terminu­som. S legalább addig lelki is meretfurdalás nélkül, mond­hatom; t -ik & világra. Ma úgy .is :ez, a legkífizétőbb életfik TÓfiü. . Tanáruda Nyíregyháza (KM — M. É.) — Szeptember elején nyi­totta meg kapuit a Megyei Pe­dagógiai Intézetben Szabolcs- Szatmár-Bereg első tanárudá­ja. Létrehozásának a célja: le­hetővé tenni a pedagógusok, diákok, szülők számára a tankönyvek, tanári kéziköny­vek gyorsabb, olcsóbb beszer­zését. Kuknyó János igazgató el­mondta, hogy a későbbiekben növekedni fog a könyves pedagógiai műhelyek jelen­tősége. Az alternatív tanköny­vek megjelenésével lehetősé­get kell biztosítani a peda­gógusoknak arra, hogy megis­merkedhessenek a különböző változatokkal. Ezért a későb­biek során olyan bemutatók tartását tervezik, ahol részt vesznek a tankönyvszerzők, szerkesztők is. A távlati célok között szerepel az is, hogy a vidéki városokban börzéket szerveznek. Számítógép-vezérlésű CMC típusú hegesztő­géppel dolgoznak a gáz­vezeték-építők > Köti» községben ' HAftÄSETOSr PAi: FELVÉTELE Kclet-Magyacország i? 3 Néz^pont^ Pénzkérdés Balogh József M eglepő dolgot hallot­tam a minap, amikor a világkiállítás vidéki lehe­tőségeiről tanácskoztak ön- kormányzati emberek, vál­lalkozók és kíváncsiskodók Debrecenben. Barsiné Pata­ki Etelka főbiztos elmondta, hogy a pénzügyi terv szerint Budapest 7 milliárdot, a vi­dék 6 milliárdot kapott kü­lönböző beruházásokra. Ek­kor még azt gondoltam: va­lóban van a vidéknek is esé­lye, hisz ennyi pénzből min­den bizonnyal sokkal több beruházás valósítható meg, mert olcsóbb a munkaerő, az ingatlan, meg minden, mint a fővárosban. A meglepetés akkor ért, amikor részletezte az állam­titkárasszony, mire is költik a vidéki milliárdokat. Első helyen mindjárt az MO-ás autópályát említette, azt a szakaszt, amelyik Pestet el­kerüli, valóban a vidékiek­nek kedvez, de amikor a Bu­dapesten felépülő két Duna- hidat is a vidék számlájára sorolta, akkor fészkelődni kezdtem. Mert lehet, hogy ha egy évben egyszer átkelek a Du­nán, esetleg nem kell ara­szolva haladnom az Erzsé- bet-híd felé, de ugyan mitől vidéki érdek egy ilyen beru­házás, amelyik elviszi a pénz jelentős részét? És miért kell a meglévő Árpád, Lánc, Er­zsébet, Szabadság, Margit, az újpesti vasúti, az épülő lágymányosi mellé még ket­tőt építeni, miközben a fővá­rostól délre, Dunafoldvár- nál szinte csak biciklivel le­het átkelni a folyón, ha épp nem jön a vonat, majd száz kilométerrel lejjebb, Bajá­nál lehet a túloldalra jutni. Valami olyasmi jutott er­ről eszembe, hogy ilyen ala­pon magyar beruházásnak lehetne tekinteni, ha az ame­rikaiak beindítanak az Újvi­lág és az Öreg kontinens kö­zött egy Boeing-járatot, azon is ülhet néha egy-egy magyar ember. ■ : ' « ■■ | "'S «» Ismét a szülőföldön ■1 ■■ • Szatmári Istvánná írja Szabolcsbákáról Hatvan év után San- Franciscóból hazalátogatott Szabolcsbákára Kati Lajos és családja. Rég, 1933-ban, 9 évesen, a csonkacsalád (kisebbik fiú az édesanyjá­val) hagyta el hazáját. Most hazajött látogatóba. Meg­mutatta gyermekeinek, fe­leségének (aki nyugdíjas egyetemi tanár) a régi kis is­kolát Szabolcsbákán. Kérdésünkre azt válaszol­ta, szomorú dolog vissza­jönni 60 év után a gyerekko­ri emlékekhez. Szerencsére nemcsak az idegenvezető tudott jól magyarul (mert a bácsi sokat felejtettX hanem új angolszakos tanárnők közvetlenül beszélgethetett a családdal. Kis ötödik osz­tályosaink is szívesen fo­gadták a távolra szakadt bá- kai bácsit s levelező társak címeit is kérték a vendégek­től. Szívesen látjuk majd őket legközelebb is. De vajon mikor? Kommentár ___________________ Csendben munkálkodnak Minya Károly A nyelvtársi szó Grétsy László újítása. S az, hogy nyelvtársi randevún vehetett részt az Anyanyelv­ápolók Szövetségének mint­egy 200 tagja, Maróti István titkár szájából hangzott el a III. közgyűlésen, ami né­hány hete volt a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat Kossuth-klubjában. Külön örvendetes, hogy az erdélyi és a vajdasági partnerszer­vezet is elküldte képviselőit. Ma, a felfokozott indula­tok, címkézések, szélsőségek világában szükség van a higgadt, csöndes nyugodt ■ szóra. A „csak nekem van igazam ” modort fel kell vál- • tania a kulturált, tisztessé­ges érvelésnek: Sebeők Já­nos szépíró és környezetvé­dő napjaink közéleti szerep­léséről nyilatkozott úgy, hogy nem tudni, ez. egy. ön- tisztulási folyamat-e, vagy pedig a balkánizálódáshoz ‘ veze r. ■-Dé 'tefméstéüesen a fenti ! • csak égy feladat a sok’közül | az 1272 tagot íömóeüo'szö­vetség munkatervében. Nyelvmegőrzés, nyelvápo­lás — a cél ugyanaz, legfel­jebb más hangsúlyt kap ha­táron innen és túl. Hisz e fó­rum számára nincs is más alternatíva, mint a 15 millió magyar emlegetése S nem divatból, nem kormánypárti lózungként. És még sorolhatjuk a cé­lokat: táborok szervezése, az 1,4 millió forint tőkével rendelkező Szép Magyar Nyelvért Alapítvány számá­ra mind több támogatót sze-‘, rezni, elérni azt, hogy az. iskolai oktatásban mind na­gyobb szerepet kapjon a szóbeli megnyilvánulás. , A szövetség jövőre is• megrendezi a magyar nfelv hetét, s ezúttal egy újdon­sággal is szeretnének, ked­veskedni a szervezők: Ko­szorú címmel verseskötetet, adnak ki, melyben 100 költő; száz verse olvasható' az' • anyanyelvről. ’ •; De legtömörebben a fő Aélt Kosztolányi fogalmazta meg : ä nyelvi Öntudat lésen ’, álljőn; s csendben rhunk'ál- '. 'kódjón ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom