Kelet-Magyarország, 1992. október (52. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
1992. október 15., csütörtök EGYRŐL TÖBBET ímrmm imto-n.v.cj.cidíi.qsolcn.cik—SzqníciUKovácsmester kakassal Akarat még véna, nyitszeg nincsen Kakas a hónaljban A SZERZŐ FELVÉTELE Fiilpösdaróc (KM — Balogh Géza) — Elállt az eső, most kövér ködfelhők gomolyognak a Holt-Számos fölött, s olyan kihalt a fülpösdaróci főutca, mint télen a határ. Még a korcsma, ABC környéke is üres. Kint, a géberjéni faluvégen aztán feltűnik egy erős, derék, öregember, ballag komótosan. Nincs ebben semmi feltűnő, hacsak az nem, hogy a hóna alatt egy hatalmas, iromba kakast szorongat. Ez bizony már megállásra készteti az embert. Hiszen nem tudja, hogy kerül a csizma az asztalra... a kakas a férfiember ölébe! — Csak nem meg akarja venni,..!? — kacag az öreg,_ akinek egyébként Kovács Sándor a neve, s igen jó beszédes. — Ha érdekli az urat, megegyezhetünk. Ezt nem adom, mert ide a szomszédba, a lányomnak viszem... de amúgy kiválóan szép kokasokat nevelek. Ha ki tudnának szökni, végig petélnék azok a fél falut...! Az igazat megvallva, egy igazi „kokaspörköltnek” sosem vagyok az elrontója, de most hátrébb az étellel, első a munka. Ám a beszélgetést Kovács Sándorral mindennek lehet nevezni, csak éppen munkának nem. Mert oly szépen, igazul beszél életéről, a falujáról, hogy napestig elhallgatná az ember. Maholnap kilencvenéves, pontosabban nyolcvanhetedik, így aztán ismeri Darócot, mint a saját tenyerét. Pedig nem is itt született, hanem Fülesden, a Szamos túlsó oldalán. Igaz, Fülesden csak pár évet töltött, hisz elszegődött kovácsinasnak. Ide szembe, Cégénydá- nyádra, vagyis hát Dányádra... Simon Jánoshoz. Jó kezekbe került, kitanulta alaposan a szakmát, hamarosan önállósította aztán magát. Előbb felkerült Pestre, majd kikötött a Klán-tagban. A mai fiatalok már azt sem igen tudják, merre volt az a Klán-tag. Győrtelek meg Tunyogmatolcs között, ott, ahol az a híres szélmalom állt. Ma persze már se tanya, se szélmalom... Sándor bátyánk sem volt ott sokáig, mert itt, Darócon szükség volt egy élelmes kovácsra. Vette hát a betyár- bútort, s berendezkedett egykettőre. Megkedvelték a daróci gazdák, mert olyan munka nem volt, amit ő el ne vállalt, s meg ne csinált volna... igen ám, de jött az államosítás. Fülpösdaróc rendkívül érdekes falu: Képzeljük magunk elé az óra számlapját, vagyis egy szabályos kört. Nos, a nagy, hetvenes árvízig a falu a kilenc és tizenkét óra közötti sávban helyezkedett el. Ám azóta kiterjedt, nem kilencnél, hanem öt „óránál” kezdődik. Az ő műhelye a kilencesen állt, vagyis a falu végén. Ma persze ez a község közepe. Csak éppen kovácsműhely nincs benne. — Jött a téesz, beléptem. Ha jól emlékszem, ötvenkettőt írA vashiányról Az orvos tanácsai A szervezet fenntartásához és normális működéséhez nemcsak a jól ismert fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra van szükség, hanem különböző ásványi anyagokra is. Ilyenek például a kálium, a nátrium, a kalcium, a foszfor, de nagy jelentőségűek a kisebb, néha csak milligrammos nagyságrendben jelenlévő úgynevezett nyomelemek is, melyek sorába a vas is tartozik. A vas élettani szerepe igen fontos. Átlagos napi vasszükségletünk 11 milligramm. Mindennapi táplálékunk ezt 20-40 milligramm vastartalmával bőven pótolja. A felesleges mennyiség nem okoz problémát, mert fel sem szívódik. A szervezetben előforduló vas különböző helyeken található. Jelentős része van a szövetekben, például az izmok fehérjeiben, de alkotórészét Ha a sonkát, kolbászt megszeljük, levágunk belőle egy darabot, akkor a maradék vágott felületét kenjük be zsiradékkal, hogy ki ne száradjon. Ha újabb szeletet akarunk vágni, a zsírréteget lekaparjuk (főzéshez használható.) így a sonka, kolbász felülete nem lesz száraz, mint a fűrészpor. Ha a lisztet habarásra akarjuk felhasználni, soha ne meképezik a különböző nagy jelentőségű enzimeknek is. A vasmennyiség másik része a vasraktárakban halmozódik fel. Ha a szöveti és a tartalékvas mennyisége megcsappan, vashiányos állapotról beszélünk, mely többé-kevésbé kellemetlen tünetekkel jár. Fáradtság, sápadtság, étvágytalanság, fejfájás, szédülés és kedvetlenség jellemzik ezt a betegséget. Tartós fennállás esetén a nyelven égésérzet, a szájzugban repedés alakulhat ki. Többnyire a körmök is törékenyek lesznek. A vérben a vas kétféle módon létezik: a vörösvértestekben, mint a hemoglobin egyik összetevőjének, a heménnek fontos eleme, és a vérplazmában főleg a keringő fehérjékhez kötve. Hiánya tehát betegségeket okozhat, de ezeknek közös tulajdonságuk, hogy vasbevitellel leg vizet használjunk az elke- veréséhez, hanem hideget. A hideg vízbe kevert liszt csomómentes, tejfölsűrűségű massza lesz, ezzel nyugodtan habarhatunk. Ha szép, tiszta tojást akarunk főtt, kemény vagy lágy tojásként az asztalra adni, akkor főzés előtt tíz percre tegyük erősen ecetes vízbe, majd finoman dörzsöljük le a gyorsan és hatékonyan gyógyíthatók. Hiányát rendszerint diétahiba okozhatja, például az egyoldalú tejes táplálkozás. Előfordulhat, hogy átmenetileg a szervezet vasigénye fokozott, és a bevitel csak viszonylagosan kevés, mint például valamilyen okból létrejövő vérez- getéseknél, így például fekély vagy fogínyvérzésnél, aranyérvérzéseknél, vagy a nők vér- zési rendellenességeinél. Nagyobb a vasigény fertőzések esetén,- és élettanilag terhességnél, különösen annak utolsó harmadában. Leggyakoribb ok talán az, hogy különböző gyomor- és bélbetegségek miatt a vas felszívódása nem megfelelő. Ez történhet gyo- morsavhiánynál, de fokozott bélmozgásnál is. A C-vitamin hiánya is erősen csökkenti a felszívódást. leváló részt róla. Világosabb, szebb lesz a tojás, asztalra téve észté tikusabb. A sodrófa mángorlónak is használható: a kimosott konyharuhát, asztalkendőt száradás után szépen rácsavarjuk és a sima asztallapon mintha tésztát gyúrnánk, megsodorgatjuk. Kiegyenesedik a konyharuhanemű, mintha vasaltuk volna. tunk. Majd ment a téesz, kiléptem... Aztán megint beköszöntött, hát újra beléptem. Ez már persze hatvanban volt, a nagy szervezések idején, mely után már nem volt ugrabugra. Megmaradtam én is benne, onnan is mentem el nyugdíjba, hatvanöt évesen. Már annak is több mint két évtizede! Kérdezni sem merem, mennyi volt akkor a nyugdíj, de ő mondja szégyenkezés nélkül. Ezerhatszáz- negyven forint. S most? • — Feldöcögött szépen. Nyolcezer nyolcvanhat forint... meg vagyok vele elégedve. Egyedül élek, futja mindenre. A kovácsműhelyt ugyan már rég lebontották, az ő kalapácsa alatt sem igen zeng már az üllő, azonban tévedés lenne azt hinni, hogy tétlenül múlatja a napokat. Ő még ma is leszáll a bicikliről — mert természetesen vígan pedálozik mind a mai napig — ha a földön egy csavart, egy szeget talál. Felveszi, hisz sosem tudni, mikor lesz rá szükség. Patkol- ni ugyan már régen patkóit, kerítést is régen kovácsolt, de még ma is megállítják gyakran a környékbeli asszonyok. .Mester úr, kilyukadt a ler a spórban, leesett a lábos füle...” Sándor bátyánkat pedig nem kell kérlelni. Csak egy a baj, nem nagyon van anyag, nincsen „nyitszeg”. Pedig az akarat megvolna... Szeptember: nyugdíjemelés Az Országgyűlés döntése szerint az idén három ízben emelték a nyugdíjakat. Az elsőre áprilisban, a másodikra, amely korrekciós emelés volt, júliusban került sor. A harmadik szeptemberben valósult meg. Eszerint emelték a szeptember 1 -je előtt megállapított valamennyi öregségi és ennek minősülő nyugdíjakat, az előnyugdíjat, a munkáltató által megtérített korengedményes nyugdíjat, a rokkantsági és a baleseti nyugdíjat, az átmeneti járadékot. A legutóbbi emelés mértéke 6,5 százalék, de legalább havi 400 forint, legfeljebb havi 1000 forint. Köszönet a szervezőknek! Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelet és elismerés illeti a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetőjét, dr. Illés Kálmán r. alezredes urat, hogy 1992. szeptember 18-án Tiszatelken a Tisza-parton mintegy 80 nyugdíjas rendőr részére megrendezte a megyében elsőként a találkozót. A színvonalas, jó találkozóért köszönetemet fejezem ki. Magúra György ny. r. alezr. Nagymamáink jó tanácsai Kelet-Magyaronszág 1 1 Az oldalt összeállította: Kovács Éva Mennyi lehet a legkevesebb? A nyugdíjakról még egyszer Nyíregyháza (KM — K. É.) — Számos félreértésre adott okot, s több olvasónk is reklamált, amikor nemrég arról írtunk lapunkban, mennyi is lehet a legalacsonyabb nyugdíj összege. Akkor azt mondtuk, 5700 forintnál kevesebb pénzt egyetlen idős ember se kaphat havonta. Mint a levélírók java része elmondta, bizony sokan vannak olyanok, akik ennél lényegesen kevesebb nyugdíjat kapnak. Lehetséges-e ez? S ha igen, mi a magyarázat? — jártunk utána a dolgoknak a legfőbb illetékesnél, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnál. Kérdésünkre a szakember elmondta: a nyugdíjminimum legalacsonyabb összegét azok kaphatják meg, akiknek a törvényben előírt nyugdíjazásukat megelőző öt évből a számukra legkedvezőbb négy év, valamint a töredék év alapján kiszámított, egy hónapra eső, nettó átlagkeresete a minimum összegét eléri, illetve azt meghaladja. A szakember által felhozott példa szerint, ha a nyugdíjas átlagkeresete — 1992. augusztus 31-ig értelmezve — 6000 forint volt, akkor a nyugdíj összege a szolgálati idő alapján figyelembe vett százalékkal a minimumnál, tehát az 5700 forintnál nem lehet kevesebb. Hogy mégis vannak, akik ennél kevesebbet kapnak, teljesen törvényszerű, tehát nem szabálytalan. Abban az esetben ugyanis, ha az egyhavi nettó átlag- kereset mondjuk 4900 forint volt, akkor a minimális nyugdíj a keresetnél magasabb lenne, holott a nyugdíj összege a havi járandóság összegét nem haladhatja meg. Magyarán: nyugdíjunk sem lehet több, mint amennyi a fizetésünk volt. Azt, hogy megyénkben sokan vannak, akik igen alacsony, tehát az 5700 forintos minimumnál kevesebb nyugdíjat kapnak, azzal magyarázható, hogy Szabolcs-Szat- már-Beregben régen is, most is igen alacsony volt az átlag- kereset, így a törvények értelmében alacsonyak a nyugdíjak is. A számok tanulsága szerint jelenleg a megyében 3900 idős ember kap emiatt az előírt minimumnál kevesebbet. Olvasóink írják Köszönetét szeretnénk mondani az Alvégesi Művelődési Ház igazgatójának, Jámbor Istvánnak, aki igen nagy szeretettel és törődéssel gondoskodik az idősek klubja tagjairól. Köszönjük neki azt a felejthetetlen két napot, amit most is velünk töltött szeptember 22-én és 23-án. Nagyon sok szép helyre elvitt, ahová soha nem tudtunk volna az ő segítsége nélkül eljutni. Kívánunk Jámbor Istvánnak jó egészséget, s továbbra is nagy türelmet, hogy öreg napjainkat ilyen alkalmakkor fel tudja vidítani. Tisztelettel: a klubtagság Az kérheti, aki megszorul Tudnivalók a szociális segélyről Előző számunkban a rendszeres segély feltételeit, szabályait ismertettük, most pedig az esetenkénti segélyre térünk ki, melyet a polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati irodájánál évente legfeljebb hat alkalommal igényelhet a rászoruló. A kérelmet illetékmenetesen nyújthatja be az érintett, vagy bármely állami, társadalmi szervezet, vagy állampolgár. A kérelemhez csatolni kell a munkáltatói keresetigazolást, vagy a nyugdíjszelvényt, azaz minden olyan iratot, amely a segély megállapítását indokolttá teszi. A polgármesteri hivatal illetékes szerve évente egy alkalommal környezettanulmányt végez és határozatot hoz egyszeri vagy többszöri alkalomra szóló segélyezésre. Esetenkénti szociális segélyt kaphat, aki 18. életévét betöltötte; akinek megélhetése veszélyeztetve van; akinek anyagi helyzete más módon nem javítható. Mértéke nem lehet nagyobb a teljes összegű szociális segélynél. Padlizsánrecept Hozzávalók (4 személyre): 1 kicsi padlizsán, 4 db jó érett paradicsom, 3 gerezd fokhagyma, 4 evőkanál olaj, ízlés szerint só, törött bors, 1 teás- kanálnyi citromlé, csipetnyi cukor. A megmosott, héjas padlizsánt egészen apró kockákra vágjuk, és jól megmossuk, majd összekeverjük. 15 percre félretesszük. Közben a paradicsomok héját lehúzzuk és feldaraboljuk, a fokhagymát megtisztítjuk és összezúzzuk. A padlizsánkockákat leöblítjük, és leszárítva a felfor- rósított olajra dobjuk. Kever- getve üvegesre pirítjuk, ezután rátesszük a paradicsomot és a fokhagymát, majd megsózzuk, megborsozzuk. Fedő alatt egészen puhára, pépesre pároljuk. Ha már kenhető, a tűzről lehúzzuk, a ciromlével és csipetnyi cukorral, esetleg sóval ízesítjük, végül fedő alatt hagyjuk kihűlni.
