Kelet-Magyarország, 1992. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

1992. szeptember 9., szerda HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 1993. november végére kellene orvostechnológlal szerelésre átadni a maketten lévő kórházi épületet. A vál­lalkozási szerződés összege közei 1,2 milliárd forint, ebből ’92-ben 422 milliót kellett volna folyósítani a kórháznak. A Jósa András kórház anyagi gondjai, a céltámogatás elmaradása miatt ebből csak 92 milliót tud finanszírozni. A fővállalkozó KEMÉV Rt., hogy a téli időjárás viszontagságai ellen megfelelő készült­ségbe kerüljön az épület, 110 millió forint hitelt vett fel. Jelenleg ezt a pénzt használják fel az építők, de így is minimum egyéves csúszásra lehet számítani Balázs Attla felvétele Három megye határán — saját lábon Ahol a kocsik elsuhannak, ott van Józsefháza Nábrádi Lajos Tiszavasvári-Józsefháza (KM) — Kik, hányán és ho­gyan élnek itt, az Isten háta mögött, három megye hatá­rán? Suhanó gépkocsikban számos emberben (e sorok írójában is) megfogalmazó­dott a kérdés. Felelet nincs, hiszen semmilyen névtábla nem jelzi a települést A kö- vesút mentén jobbra is, bal­ra is házak sorakoznak, né­hány kiskertben öreg nénék gyomlálnak. A hármas főút, illetve Pest irányába tartva befékezünk, és a sárrázón balra kanyarodunk. Kala­pos bácsi mondja: „Ez Jó- zsefháza, Tiszavasvárihoz, Szabolcs vármegyéhez tarto­zik”. Állunk a toronymagas nyár­fák alatt s ahogy tájolódunk, tapasztaljuk, hogy pár km-re mögöttünk, a Keleti főcsator­na hídja, előttünk kissé balra, kőhajításnyira Hajdú megye, kissé jobbra Borsod megye. Szabolcs-szatmár-beregi em­berek élnek itt, kettőszázötve­nen. Iskolát, tanyaközpontot hiába keresünk, nincs. A kövesúttal párhuzamos utca egyik házának falán nagy ákombákom betűkkel ez áll: TELEFON. Nocsak, ez a drót köti össze a tanyát a világgal, mondja magában az újságíró és bekopog. Idősebb asszony fogad, nem éppen barátsá­gosan. Gyanakodva fogadja az idegent. Az újságíró-igazol­vány láttán megnyugszik, és kérés nélkül is közlékennyé válik. Mi több: a nyilvánosság segítségét kéri. Békés fészek — Munkácsi Mihály né va­gyok. Özvegyasszony. Itt él velem a nagyon idős anyám is. Nincs komoly, erős férfi a háznál, ezért szeretnék a tele­fontól szabadulni. Jönnek, ko­pognak éjfélkor, hajnalban is. Ha táviratot ad le a tiszavasvá- ri posta, leírom és ingyen ki­kézbesítem. Csak úgy ember­ségből. Egyébként a tejiparnál dolgozom. Szóval, szeretném, ha a telefonnak csinálnának a kapumon kívül, a járda mellett egy fülkét és kikerülne oda nyilvános tanyai telefonnak. Erre ígéretet tett a Debreceni Postaigazgatóság. Eszükbe kellene juttatni. Munkácsiné kérésének tel­jesítése kevés pénzből is meg­valósítható. Egyéb ,.kommu­nális ellátása” úgyse nagyon van a tanyának... A közelben a bolt és a kocs­ma, ikerházként egybeépítve. A bolt olyan, mint egy falusi bolt, ahhoz képest jó itt az el­látás. A kocsmába azért lé­pünk be, hogy a kocsmárostól érdeklődjünk: békések-e itt az emberek. Válaszából kiderül, hogy igen, emberemlékezet óta nem volt itt dolga a rend­őrnek. A pult felett szegre akasztva függ a Tiszavasvári Híradó, a városi és város kör­nyéki újság. A békésen iszo­gatok bele-belelapoznak a ha­vonta megjelenő lapba. A kapuban áll és láthatóan unatkozik Bereczki Sándor bácsi. Azt mondja, sok család­nak, neki is jár a Kelet-Ma­gyarország, ebből értesülnek arról, hogy mi történik napról napra, évről évre a megyénk­ben. Egymásra utalva „Ez a tanya a második hábo­rú után épült. Egymásra va­gyunk utalva, jó viszonyban vagyunk egymással. Megyei és országos vezetők, meg új­ságírók gyakran elhajtanak itt az úton, de nem állnak meg. Olyan jó lenne, ha szót válta­nának velünk, ha hírt adnának rólunk. De csak mennek, szá­guldanak a nagy autókkal.” Középkorú, izmos ember Pintér László traktoros. íme az ő,.monológja”: — Az ott, a kövesút másik oldalán, a Tiszalöki Állami Gazdaság nagy tehenészeti te­lepe. Most éppen zöldet vágok és szállítok a teheneknek. Va­jon tudják-e a nyíregyháziak. hogy naponta milyen sok friss tejet küldünk nekik? A tiszalö­ki iroda húsz kilométer. Rit­kán jönnek ide a főnökök. Hallom, hogy még a buszjára­tainkat is ritkítani akarják. Névtábla készül Egy takaros ház épül ga­rázzsal egy omladozó juhakol közelében. Már kész a tető- szerkezete. A közeli zöld gye­pen két kapufa, suhancok rúg­ják a focit. Az épülő ház, meg a két kapufa a jövőbe mutat. Sulyok József .Tiszavasvári polgármestere mondja: — Évi egymillió forintot adunk a Volánnak a tanya buszközlekedésének támoga­tására, mivel kihasználatlanok a buszok, még tanítási idő alatt is. Falugyűlésre, új nevén: közmeghallgatásra mindig be­hívjuk a tanya lakóit. Dr. Bod­nár Zoltán körzeti orvos mint önkormányzati képviselő az összekötőnk a tanyával. A tanyai embereket hozzánk tartozóknak tekintjük. Hama­rosan szabályos névtáblát te­szünk ki a forgalmas út szélére a tanya mindkét végén. A táb­lákon majd ez áll: Tiszavasvá­ri-Józsefháza. A tábláknak az ott lakók szempontjából lélek­tanijelentőségük lehet, áz au­tósok pedig tudni fogják, hogy hol járnak. Részletkérdés „Szőkék vagy barnák, ez nekem mindegy. A lényeg a részletekben van. A keblek alkossanak harmóniát a test­tel... Továbbá, az illatra es­küszöm. Ha kellemetlen, az engem taszít, a szerelemmel az orrnak is egyet kell értenie. Egyébként teljes kivilágítás­ban szeretkezem, mert a sze­mem is megköveteli a magáét.” Antoine Waechter, a fran­cia zöldek köztársasági elnök­jelöltje Felismerés „Szégyellem, hogy olyan pártnak a titkára vagyok, ame­lyik az országot kormányoz­za.” C. Vizzini, az Olasz Szociáldemokrata Párt titkára Lépésváltás „Elnézést kérek, de a továb­biakban dolgoznom kell, mert tudják, ki kell fizetni a szám­láimat...” Ross Perot, volt amerikai elnökjelölt, a visszalépéskor Nyíregyháza (KM — Bo­jté) Hamburgból és környéké­ről több mint húszán érkeztek hétfő délután Nyíregyházára. A német csoportot Szepesi István vezeti, aki 1956 óta él Németországban s most né­hány külföldi társának szeret­né bemutatni Magyarország keleti részét. A kirándulók el­sősorban a nyírségi tájat, a megye nevezetességeit akar­ják megismerni. Az érkezésük napján gulyás-partira várták őket Nyírbátorba a határőrség klubjába. A programban sze­repel még Mátészalka, Tokaj és sok más település megtek­intése. A társaság azonban lel­kesen érdeklődik a politika iránt is, így találkozójuk lesz az MSZP néhány tagjával. A német csoport csütörtökön utazik tovább, a bátorligeti természetvédelmi terület meg­tekintése után. Nábrádi Lajos AT em csak a feleségük és 1 V az adóhivatal előtt tit­kolják valóságos jövedel­müket. Ha bajba kerülnek, a bíróságnak is kevesebbel diktálnak be... Köztudott, hogy megyénk­ben is elszaporodtak a köz­lekedési balesetek. A bíró­ság sok egyéb szempont mellett a döntésnél azt is fi­gyelembe veszi, hogy a köz­lekedési bűncselekmény el­követője havonta mennyit keres. A vádlottnak be kell diktálnia jövedelmét. Fan­tasztikus, hogy milyen kis összegek szerepelnek egyik­másik bírósági ítéletben. Egy szabolcsi férfi például japán gyártmányú meseau­tóval gázolt (értéke kb. két­millió forint), ennek a gázo- lónak emeletes lakása van. S tudják, hogy a havi jövedel­me című „ rovatba ” mennyit diktált be? Tízezer forintot. Egy másik, értékes nyugati kocsin száguldó még sze­mérmetlenebb volt, az ő bí­rósági aktájában csak havi kilencezer forint szerepel. Gyakori esetről van szó. Ha ezek az urak valóban a lét­minimum határán állnak és élnek, vajon miért nem Tra­banttal okozták a balesetet? S vajon, hogy tudják úgy be­osztani azt a kis pénzt, hogy nyugati kocsira és a nyakuk­ban lógó aranyláncra is jus­son? V állalatnál dolgozó nyíregyházi mérnök panaszolta: az állami válla­latok a kis káeftékhez képest hátrányos pénzügyi helyzet­ben vannak. Több csődöt je­lentett kft. vezetői drága ko­csin közlekednek, közben nem teljesítették, ami álla­milag elvárható lett volna tőlük... Sokan halásznak a zava­rosban — amíg nem lesz tiszta a víz. Felújították Vásárosnaményban az ártéri hidat. A munkálatok generálkivitelezője a Nyfrbau Kft. Az alvállalkozó Isobau Kft. a pálya és a járda teljes szigetelését végzi. Képünkön: svájci polimer beton- technológiával állítják helyre a járdát Harasztosi Pál felvétele KOMMENTÁR Az ellenszer Galambcjs Bé|a __ 'v ; ?ohthi.dr-________ \?bvittitabA zoyj? A 7 em lefieJ'. yéletlen eb- 1V ben ,a támogatásle­építő, pénzszűke világban, hogy az állam most is negy­venszázalékos támogatást nyújt öntözőberendezések vásárlására. Arról, hogy valami nem „stimmel" az időjárásunk körül, most már ajánlatos mindannyi­unknak elgondolkodni. Ugyanis az a hervasztó hő­ség, amiben ezen a nyáron is részünk volt, már nem csupán egy aszályos év az esztendők sorában. Ez, saj­nos, attól lényegesen több. Ez már klímaváltozás. Alátámasztja a fenti ag­godalmat az a néhány adat is, amelyet a meteorológiai dokumentumok elemzése után tett közzé egy megyei szaketnberünk. Ezek szerint 1870'óta, közel egyharma- dával csökkent a Nyíregy­házára lehulló csapadék mennyisége! Az évszázados tendencia azt mutatja, s a jövőre nézve is valószínűsít­hető, hogy az aszálykárok az évek teltével mind gyak­rabban fordulnak elő. En­nek okai minden bizonnyal azok a környezet-, első­sorban levegőszennyezési problémák, amelyekről egy­re többször esik szó manap­ság, remélhetőleg nem hiá­ba. Egy szó, mini száz, aján­latos minden régi és, most földhöz jutó új gazdálkodó­nak megszívlelnie: aki in­tenzív kultúrával akar fog‘r lalkozni, ne is próbálja azt meg valamilyen öntözési megoldás kialakítása nél­kül, mert belebukik. Egysze­rűen azért, mert a mind gyakrabban ránk köszönő, később pedig majd állandó­suló félsivatagi klímán csak öntözve lehet gazdálkodni. Ezt kell, hogy sugallja az öntözésre nyújtott állami tá­mogatás is, amelynek fel- használásával idén 80 mil­lió forint értékű ilyen beru­házás valósult meg a me­gyénkben, és amelyet vár­hatóan továbbra is fenntar­tanak az illetékesek. Néző^ÁT) Bevallatlanul Természetbarátok Németek ismerkednek hazánkkal Szövegelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom